Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-20 / 267. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 20. www.ujszo.com Bácskái Béla Tájképek című tárlata a Brámer-kúriában a művész utolsó alkotói korszakát mutatja be Absztrakt festészeti költészet Bolemant László fotográfiái december 3-ig láthatók Pozsonypüspökiben Párhuzamos dimenziók A kevesebb ezúttal nem lett több: az Arany Opus-pályázatot értékelte az SZAAÍT Isten bár láthatatlan, a tükörben sincs Pozsony. Az SZNM-A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kiállítással emlékezik Bácskái Béla (1935-1980) festőművész születésének 75. és halálának 30. évfordulójára. A Brämer-kúria első emeleti kiállítótermében látható Tájképek című tárlat a művész utolsó alkotói korszakát mutatja be. TALLÓS1 BÉLA Gabriela Garlatyová művészet- történész, a kiállítás kurátora a rimaszombati Empora Capital Kft. Művészeti Gyűjteményéből válogatta azokat az akvarelleket, amelyek 2011. január 30-ig tekinthetők meg. A kiállítási tér fő helyén látható az Erdő című akvareli, mely 1978-ban készült. Vonzza a szemet, erős a virtuális hatása. Egyszerű, letisztult, hajlított vonalgesztusokból építkezik a képtér. Részletezés nélkül képez le egy olyan erdőbelső-hangulatot, amilyet más eljárással Paál László tudott megalkotni. Bácskái Béla Erdője 1978-ból a fa barna színével alkotott törzsnyűlványokkal olyan benyomást tud kelteni, amely teljességgel természethez közeli, és személyesíthető: vagyis saját erdőélményünkhöz köthetően hiteles. Hangulatában pedig aszerint változó, hogy milyen szögből lépünk be tekintetünkkel az erdő fái közé. Beleélő és beleérző befogadóknak ajánlani tudom a képet megtekintésre, de Bácskái Erdője Bácskái Béla az akvareli technikájában mesteri szintet ért el igazi felfedezés lehet bárki számára, aki ellátogat a kiállításra. Ha csak ez a kép tenne hozzá pluszt ahhoz a Bacskai-világhoz, amilyennek eddig ismertük az ő képi univerzumát, már megérte elidőzni a kiállított képek előtt a Brámer-kúriában. Ám ennél az „erdei” felfedezésnél sokkal több újként ható élményt kínál a tárlat, hiszen nem abból válogat, amit eddig is sikerült már felfedeznünk - az olaj- festményekből, rajzokból vagy grafikákból -, hanem a művész utolsó alkotói korszakából, az ak- varellekből kínál egy kísérletező stációt. Ahogy Gabriela Garlatyová elmondta, „Bácskái Béla az akvareli technikájában mesteri szintet ért el. Akvarelljei rendkívüliek festői eredetiségük, a jellegzetes színhasználat és kézírás, a táj és annak változásai iránti bensőséges érdeklődés révén. Bácskái akva- rellszerű festményein a táj elveszíti tárgyias és topografikus leíró jellegét, és kalligrafikus, absztrakt festészeti költészetté alakul át.” A kísérletezés gesztusát nem elsősorban a táj ilyen „kalligrafikus, absztrakt festészeti költészetté átalakított” vetülésében fogjuk tetten érni, hanem abban a technikai ráhatásban, amelynek Bácskái az akvarelleket alávetette. A (Fotó: SZNM - SZMKM) már kivitelezett akvarellbe ugyanis „még egyszer beavatkozott, víz fröcskölésével, vagy a régi mesterek módjára állatszőrből vagy lúd- tollból készített vizes ecsetekkel - fogalmazott a kurátor. - Nemegyszer havazásnak és fagynak tette ki a téli tájat ábrázoló akvarellt. A természeti jelenségek processzua- litása olyan vizuális struktúrákat eredményezett, amelyek közvetlenül a természetre utalnak.” Ez a kísérlet azonban - amely az akvareli esetében akár destruktív beavatkozás is lehet - jelzi (ismét Gabriela Garlatyovát idézve) „Bácskái lelki rokonságát a művészet természeti lényegével”. Budapestre hívta az Oscar-díjas Jirí Menzelt az MTV Meglepték Törőcsik Marit MŰSORAJÁNLÓ A 75 éves Törőcsik Marit ünnepli a Magyar Televízió, a nemzet színészét a Hogy volt?! c. műsorban sorra köszöntötték pályatársai, tanítványai, barátai. Az MTV meghívására a művésznő „lelki testvére”, az Oscar-díjas rendező, Jin' Menzel is betoppant a stúdióba. Menzel és Törőcsik képes órákon át beszélgetni közös nyelv nélkül is - a felvételen azonban közös barátjuk segített, hogy kettejük sajátos, szavak nélküli párbeszédét a nézők is értsék: Szabó G. László újságíró (lapunk munkatársa - a szerk. megj.) jegyzi az egyetlen Törőcsik-interjúkötetet, és ő segíti Menzelt budapesti rendezései során. Kétségtelenül a cseh rendező tette meg a legnagyobb utat a magyar színésznő köszöntésére, de a holnap adásba kerülő műsor vendége volt Máthé Erzsi és Básti Juli, Koltai Lajos és az „unokák” nemzedékéből Nagy Ervin és Kolovratnik Krisztián. Felvételről köszöntötte a háromszoros Kossuth-díjas színésznőt Makk Károly és Garas Dezső, akit Törőcsik Mari legjobb barátjaként emleget. Hogy volt?! 75 éves Törőcsik Mari. November 21., ml, 13.35 Szabó G. László, Jirí Menzel és Törőcsik Mari (Fotó: MTV) Boldizsár László az Állami Színházban Kassa. Magyar vendéggel játssza ma este a kassai Állami Színház Francesco Cilea Adriana Lecouvreur című operáját: Maurizio szerepét László Boldizsár énekli. Azok, akik mostanáig inkábbjazzénekes- ként (Cotton Club Singers) ismerték a művészt, most meggyőződ- hetnekróla, hogy tenorként az opera műfajában is otthonos, (ú) KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ Pozsony. A Fotóhónap rendezvényeihez kapcsolódva Bolemant László fotóiból nyílt kiállítás Párhuzamos dimenziók címmel a Po- zsonypüspöki Városi Hivatal mellett működő Határokon Átnyúló Együttműködési Központban (Biskupická u. 1.). „Az egyes képek számomra a belső és külső világok kapcsolódási pontjai. Ezen különálló »metszéspontok« üzeneteit értelmezve, kivetítve, kontextusba helyezve új jelentéseket kaphatunk. Ezért szeretem egymás mellé helyezni az egymáshoz hasonlító, egymással valamilyen megfogható viszonyban lévő hangulatokat, formákat, textúrákat, egymással rokon dimenziókat ábrázoló természetfotókat és városi fotókat - a vizet, a földet, a fákat és a tárgyakat” - jegyezte meg kiállítása kapcsán a Budapesten élő, szlovákiai (egyebek mellett pozsonyi) gyökerekkel rendelkező alkotó, akinek nevét nem csupán fotográfusként, hanem költőként, műfordítóként is jegyzik. Két önálló kötete jelent meg eddig: az Üvegszálak (1996) és az Időszobrok (2003), az utóbbiban már nem csupán versei, hanem fotói is helyet kaptak. Ebben a hónapban látott napvilágot műfordításkötete: Tom Bryan skót költő verseit magyarította A csörgőkígyó útja címmel. Fotográfiáiból látható volt már kiállítás Prágában, Érsekújvárban és Bajcson. Pozsonyban december 3-ig tekinthetők meg Párhuzamos dimenziói, (me) Bolemant László: Két úton 7 Bolemant László: Két úton 2 Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke átadja Feliinger Károlynak Szkukálek Lajos festőművész alkotását (Fogas Ferenc felvétele) LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társasága november 18-án a Vámbéry Polgári Társulás irodalmi estjeinek is otthont adó Budapest Kávéházban rendezte meg az V. Őszi írófesztivált, mely során értékelték az Arany Opuspályázatra beérkezett munkákat. Az idén ötödik évfolyamába lépett, 2006-2008-ban még az Év Irodalmi Alkotása címen meghirdetett pályázat iránt évről évre nő az érdeklődés, állapította meg bevezetőjében Nagy Erika, az írótársaság titkára, aki ez alkalommal a házigazda szerepét vállalta. A Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, Grendel Lajos Kossuth-díjas író és Csehy Zoltán József At- tila-díjas költő alkotta zsűrinek idén huszonöt pályaművet kellett elbírálnia. „Idén kevesebb pályamű érkezett be, mint tavaly, sajnos, mégsem mondható el, hogy a kevesebb ezúttal több lett volna - tolmácsolta Grendel Lajos gondolatait Nagy Erika. - Á beérkezett pályaművek között ebben az évben is akadtak figyelemreméltó írások, lírában és prózában egyaránt. A prózaszövegek tűntek kiegyensúlyozottabb színvonalú- aknak, de igazán kiemelkedő írást nem talált közöttük a zsűri. A színvonalas kisprózák is vagy elsietettek, vagy túl vannak írva, vagy homályosak, írói stratégiájuk nem kellőképpen átgondolt. Az odafigyelést azonban megérdemlik.” A zsűri a jelige alatt beküldött írások közül az ÉN - avagy afrikai szerelmesek története, a Fagy, az Ámen a rengetegben és az Eljegyzés Berlinben című prózai, valamint az Erotikus sms-versek, az Ilony néni se szereti a meleget, az Isten és A bolgár kalauz című lírai alkotásokat emelte ki. Az Arany Opus Díjat a Köpködő című versciklus szerzőjének, Feliinger Károlynak ítélte oda - az indoklás szerint azért, mivel szerzője „a paradoxonok mestere, néhány sorban is tud feszültséget gerjeszteni, s nem kevés energiát felszabadítani. Több verse arról tanúskodik, hogy szerzőjük nagyon jól tudja, miképpen kell egy igazi költőnek a nyelvet használni annak hétköznapi-pragmatikus tartományán túl. »Isten bár láthatatlan, a tükörben sincs« - írja egy helyütt. Mégis ő az a költő, akinek verseiben Isten, bár láthatatlanul, de annál nyomatékosabban jelen van. Kicsit hasonlóképp, mint föltételezhető mestere, Pilinszky János lírájában.” Feliinger Károly az Arany Opus Díj mellett elnyerte az írótársaság honlapján szavazó olvasóközönség különdíját is. A SZMÍT választmányának döntése értelmében az V. Őszi írófesztivál során elismerésben részesítették azokat a hazai alkotókat is, akik az év során rangos irodalmi díjakat vettek át - így Tóth Lászlót, Hunčík Pétert, Balázs F. Attilát, Polgár Anikót, Keserű Józsefet, Grendel Lajost, Tóth Elemért, Zirig Árpádot, Má- cza Mihályt és Koncsol Lászlót.
