Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-20 / 267. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 20. www.ujszo.com Német-francia kompromisszum a nukleáris leszerelésről - Obama a történelem legsikeresebb szövetségének minősítette a NATO-t Ernyőt készítenek egész Európa fölé Egy csöpp sem eshet rája. Obama, aki nemrégiben tíznapos körutat tett Ázsiában, európai ügyeit pár óra alatt elintézte. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Hat ország marad távol Oslo. Hat ország bejelentette, hogy nem képviselteti magát a Nobel-békedíj december 10-i átadásán. Geir Lundestad, a norvég Nobel- bizottság titkára bejelentette: Irak, Kazahsztán, Kína, Kuba, Marokkó és Oroszország nem indokolta meg, miért nem lesz ott képviselője a ceremónián, ahol talán senkinek se tudják átadni a díjat. A kitüntetett, Liu Hsziao-po kínai polgárjogi harcos börtönben van, a felesége házi őrizetben, két testvére pedig valószínűleg nem hagyhatja el Kínát. (MTI) Abramsek Afganisztánba Washington. Az USA most először küld harckocsikat Afganisztánba, hogy azokat a tá- libok elleni, 2001 óta tartó háborúban bevesse. A The Washington Post szerint az Afganisztán délnyugati részén bevetésre kerülő Ml Abrams harckocsik hozzásegítik a szárazföldi erőket ahhoz, hogy nagyobb távolságból célozhassanak a felkelőkre, mint eddig. (MTI) Bebetonozzák Janukovicsot Kijev. Egy évvel meghosszabbította tegnap az ukrán alkotmánybíróság a parlament mandátumát, és lehetővé tette, hogy 2012-ben tartsák meg a törvényhozási választásokat, míg a következő elnökválasztás 2015-ben lesz, mivel az államfői megbízatás is öt évre szól majd. A talárosok döntése újabb lépés az év elején elnökké választott, Kreml-barát Viktor Januko- vics hatalmának fokozatos bebetonozása felé. (MTI) Menedéket kért Csehországban Kijev. A hazájában hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsított Bohdan Danilisin volt ukrán gazdasági miniszter politikai menedéket kért Csehországban - közölte tegnap Julija Timosenko volt ukrán kormányfő. Danilisin 2007 és 2010 között a Timosenko- kabinet egyik csűcsminisztere volt. Azután indult eljárás ellene, hogy Timosenkojanuárban elvesztette az elnökválasztást Janukoviccsal szemben. (MTI) Phenjani szentháromság Phenjan. Az észak-koreai hatóságok arra akarják kötelezni az ország állampolgárait, hogy otthonukban függesszék ki Kim Dzsong Un képmását, aki a KNDK jelenlegi vezetőjének, Kim Dzsong Ilnek a legkisebb fia és örököse. A pártvezetés utasítása értelmében Kim Dzsong II és apja, az államalapító Kim ír Szén képe mellé ezentúl a 27 éves Kim Dzsong Un portréját is mindenütt ld kell tenni. (MTI) Lisszabon. Több tucatnyi állam- és kormányfő - köztük Barack Obama amerikai elnök - részvételével nyílt meg tegnap délután a NATO kétnapos csúcsértekezlete, amelyet már előre történelmi eseményként harangoztak be, hiszen a fő feladat az észak-atlanti szövetség új stratégiai koncepciójának elfogadása. ÖSSZEFOGLALÓ Csúcsdömping helyszíne a hétvégén a portugál főváros. A NATO- csúcs a tervek szerint ma délután ér véget, utána NATO-Oroszor- szág csúcsot tartanak, s ha már itt van Obama, megtartják az Európai Unió és az USA régóta esedékes legfelsőbb szintű értekezletét. Végül: külön találkozót tartanak azok a NATO-tagállamok, amelyek csapatokat állomásoztatnak Afganisztánban. Érdemes emlékeztetni: a NATO vezette afganisztáni nemzetközi haderőhöz, az I5>AF-hoz hozzájáruló államok száma a nem NATO-tagokkal együtt immár csaknem ötven. Mivel most Lisszabon a világpolitika fővárosa, ennek megfelelőek a rendkívül szigorú biztonsági intézkedések is. Tízezernél több rendőrt mozgósítottak az eseményre, nem számítva az egyéb biztonsági emÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Lisszabon. Politikai akarat esetén az orosz-NATO közös rakétavédelem terve középtávon megvalósítható - idézte Szer- gej Prihogykót, Dmitrij Medve- gyev elnök tanácsadóját az Interfax a lisszaboni NATO-Orosz- ország csúcs előtt. Prihogyko emlékeztetett rá, hogy a NATO főtitkára minapi moszkvai látogatásán tájékoz- tattá az elnököt a csúcs előkészületeiről. Medvegyev akkor úgy vélte, Oroszország kész a részvételre egy közös rakéta- rendszerben, de csak akkor, ha olyan szerepe lesz benne, hogy vagy egyenjogú alapon vehet részt a fenyegetések és kihívások megítélésében, a döntések ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon. Az EU és az USA is csúcstalálkozót tart ma délután Lisszabonban, közvetlenül a kétnapos NATO-csúcs után. Az uniót Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, az Egyesült Államokat pedig Barack Obama elnök képviseli. Az évente megtartott EU-USA csúcstalálkozót idén eredetileg korábbra, a spanyol EU-elnökség idejére ütemezték be, de az amerikai elnök lemondta a Madridba tervezett eseményen való részvételt. A hírek szerint azért, mert Waberek hadseregét, a város fontos főutait lezárták, csakúgy mint a Lisszabon feletti légteret, illetve elterelték onnan a normális légi forgalmat. A határokon szigorú ellenőrzést vezettek be, a radikális csoportok tagjait be sem engedték Portugáliába, a tanácskozások meghozatalában, vagy ha felosztják a felelősségi területeket. Prihogyko hangsúlyozta: a következő években születő döntések következményei évtizedekre kihatással lesznek a kapcsolatok jellegére, ezért „megfelelő jelzésekre van szükségünk”. Más hírügynökségek úgy értesültek, hogy Medvegyev jelentős fordulatnak számító javaslatokat kíván előterjeszteni Lisszabonban. Ami megmagyarázza azt, miért előzték meg minden eddiginél nagyobb várakozások a mai Oroszország-NATO-csúcsot. Másrészt a derűlátó nyüatkozatok ellenére minden eddiginél nagyobbak a kételyek is: megtörténnek-e azok a döntések, amelyek annyi évi szembenállás után megalapozzák Moszkva és a NAshington számára nem teljesen világos, ki az EU legfőbb képviselője a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozott - a gyakorlatban akkor még csak formálódóban levő - új uniós intézményrendszerben. A mostani időpont és helyszín már elfogadhatónak bizonyult, mert a házigazda nem az EU soros elnökségét betöltő ország fővárosa. Tehát ilyen értelemben a helyszín nem adhat okot értelmezési bizonytalanságokra abban a tekintetben, hogy milyen szerepet tölt be a soros elnöklő ország az EU szervezeti hierarchiájában. Obama egyébként is részt vesz a NATO- csúcson, tehát egy európai utazáshelyszínét pedig elzárták a tüntetők elől. Amiért történelminek nevezik ezt a csúcsot: az észak-atlanti szervezet első „küldetésnyilatkozata” a hidegháború időszakában és valamivel azon túl szolgált vezérfonalként. A második stratégiai nyiTO közötti tényleges együttműködést? Anders Fogh Ramussen NATO-főtitkára arra számít, hogy jóváhagyják a fenyegetések és kihívások Moszkvával történő közös vizsgálatára irányuló javaslatát. Reményét fejezte ki, hogy az új európai rakétavédelmi rendszer terén is együtt tudnak működni Moszkvával. Az utóbbihoz nyomban hozzátette: nem a fegyverrendszerek egységesítésére, hanem a kölcsönös tájékoztatásra gondol. Megfigyelők szerint Oroszország enyhíteni fogja a Nyugathoz való viszonyának stílusát és tartalmát, előtérbe kerül az ellentétek mérséklése, a közös érdekek és megközelítések hangsúlyozása. E mögött ott van a gazdasági válság hatása, amely megmutatta, sál letudhatja mind a két kötelezettségét. A katonai biztonság terén ugyan nem az EU, hanem a NATO integrálja az Amerika európai partnereit, ám a biztonság szélesebb értelmezésében, így a terrorizmus elleni küzdelemben már nagy súlya van az EU-USA együttműködésnek. Ennek egyik, a figyelem homlokterében álló eleme az adatátadás kérdése. A felek - alapvetően Washington kezdeményezésére - egyetértenek abban, hogy a terroristák elleni küzdelem során indokolt a biztonsági szervek közti információátadás repülőgépes utaslisták, személyes adatok, illetve latkozatot 1999-ben fogadták el - tehát még az Amerika elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt -, és annak nyomán vette fel az észak-atlanti szövetség tagjainak sorába a kelet-európai államokat, köztük Szlovákiát. Az atlanti szövetség most indokoltnak látja, hogy ismét újrafogalmazza stratégiai célkitűzéseit, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi viszonyokat, köztük a XXI. század újszerű biztonsági kihívásait, így pl. a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyét, az energiabiztonság problémakörét. A másik fontos programpont: a Nyugat új fejezetet akar nyitni az Oroszországgal folytatott együttműködésben, mondván: már egyik fél részéről sem indokolt, hogy támadási szándékot tulajdonítson a másiknak. Diplomaták szerint közvetlenül a NÁTO-csúcs tegnapi kezdete előtt kompromisszum született Németország és Franciaország között abban, hogy az atlanti szövetség által elfogadandó új stratégiai koncepcióban miként szóljanak a nukleáris fegyverek kérdéséről. A stratégiai koncepció tervezetében szerepel az, hogy a NATO az USA európai rakétavédelmi terveihez kapcsolódóan meg akarja teremteni a szövetség európai területének teljes védelmi lefedettségét a ballisztikus rakéták esetleges támadása ellen. A némemilyen nagy mértékben függ Oroszország a nemzetközi és főleg a nyugati piacoktól. Ott van továbbá az átalakítás alatt álló orosz fegyveres erők állapota is, illetve a hadiipari komplexum helyzete, amely milliárdokért ad el fegyvereket, de saját hadserege szükségleteit nemigen tudja fedezni. És nem utolsósorban: folyamatban van a Kínához fűződő kapcsolat soha meg nem hirdetett átértékelése. Peking katonai-politikai ambíciói nőnek, és Moszkvának az sem tetszik, hogy Kína lassan kiszorítja a közép-ázsiai térségből. Mindemellett Oroszországot aggasztja az a lehetőség, hogy a NATO kivonulhat Afganisztánból, különös tekintettel arra, milyen hatással lehet ez Kö- zép-Ázsiára. (MTI, TASR, ú) banki pénzmozgásokról szóló adatok tekintetében. Európában azonban Amerikánál jóval érzékenyebbek az adatvédelmi szempontokra, amit a megállapodásokban figyelembe kell venni. Az EU és az USA „gazdasági partnerségét” az éves forgalom értékét tekintve 4,28 billió dollárra becsülik, és mindkét fél érdeke, hogy ez a kapcsolat erősödjön a gazdasági válságból való kilábalás során. Hogy ez a kilábalás milyen úton, müyen pénzügyi politikával történjen, abban jelentősen eltér a vezető európai országok és Washington véleménye, ez a legutóbbi G20-csúcson is kiderült. (MTI, ú) tek ezzel a tervvel szoros összefüggésben hangsúlyosan szerettek volna szólni a nukleáris leszerelés szükségességéről, amit azonban az önálló atomütőerővel rendelkező franciák mindenképpen el akartak kerülni. Végül olyan diplomáciai megoldást találtak, amely mindkét fél részéről engedményt jelent. A franciák letettek arról, hogy a rakétavédelmet csak a nukleáris elrettentés „kiegészítő elemeként” említsék a dokumentumban. A németek ugyanakkor elálltak attól, hogy a nukleáris leszerelésről úgy szóljanak, mint a rakétavédelem révén előálló új lehetőségről. A szövetség új stratégiai koncepciójának - azon belül a rakétavédelem tervének - az elfogadása mellett a NATO belső reformjáról is dönteni kell Lisszabonban. A NATO-orosz viszony javításának esélyeiről derűlátóan nyilatkozott Angela Merkel német kancellár is. Kiemelte: a NATO fel akarja ajánlani az oroszoknak, hogy saját rakétavédelmi rendszerük működjön együtt a megteremtendő NATO-rendszerrel. Merkel szerint az oroszokat a lehető legszorosabban be kell ebbe vonni. Barack Obama a csúcstalálkozó előtti állásfoglalásában a történelem legsikeresebb szövetségének minősítette a NATO-t. Hangsúlyozta, hogy sem az USA, sem pedig Európa nem képes egymagában megbirkózni a világ mai kihívásaival. (MTI, TASR, ú) Budapesti ülés Székelyek az Országházban Budapest. A magyar parlamentben tartott tegnap ülést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely ezzel a székelyföldi autonómia megteremtésének fontosságára kívánta felhívni a magyar közvélemény figyelmét. A tanácskozás célja volt az is, hogy népszerűsítsék Székelyföldet Magyarországon és egész Európában. Az ülésen több határozattervezetről döntött a mintegy 300 küldött, olyan kérdésekről, amelyek valamilyen formában kötődnek az anyaországhoz. Egyebek mellett megfogalmazták, hogy mit várnak Orbán Viktor kormányának nemzetpolitikájától. Az SZNT számít a magyar kormány támogatására, és bízik abban, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség hozzájárulhat ahhoz, hogy a Székelyföld közelebb kerüljön az autonómiához. (MTI, ú) Tárgyaljon bin Ladennel Párizsnak üzent az al-Kaida Dubaj. Az al-Kaida terrorhálózat észak-afrikai szárnyának vezetője azt követelte egy hangfelvételen, hogy Franciaország vonja ki katonáit Afganisztánból, ha el akarja érni a Nigerben szeptemberben elrabolt öt francia állampolgár ki- szabadulását. Abdelmalek Drukdel ezenkívül közölte: a túszok szabadon bocsátásáért a tárgyalásokat közvetlenül Oszama bin Ladennel kell lefolytatni. A hangüzenetről az al-Dzsazíra hírtelevízió és az amé- rikaiSITE számolt be. (MTI) A közös európai rakétavédelmi rendszer elképzelhető Medvegyev orosz elnök tanácsadója szerint Újabb kelet-nyugati összeborulás várható Ma EU-USA-csúcs is lesz Lisszabonban - már sejteni lehet, ki az unió fő képviselője Obama egy úttal letudja európai kötelezettségeit
