Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-18 / 265. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 18. Európai unió 7 Érthetőek a francia fenntartások: Bukarest rengeteg moldovainak adott román útlevelet, ők is ellenőrizhetetlenül mozoghatnának az unió területén Párizs háromezer gyerekprostit küldene haza Román cigányok francia repülőtéren. Valójában senki sem akarja őket a schengeni üvezetben. (TASR/AP-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Nemcsak az Európai Unió, hanem a schengeni övezet további bővítése is vezető téma volt az elmúlt hetekben Brüsszelben. Románia és Bulgária azt reméli, hogy már a jövő év márciusától csatlakozhat Schengenhez, Franciaország néhány más tagállammal együtt ellenzi ezt. ÖSSZEFOGLALÓ Románia (és Bulgária) igyekezetét maga Jósé Manuel Barroso EB-elnök is ösztönözte, amikor november 8-án Bukarestben biztosította a román kormányt arról, hogy az Európai Bizottság támogatja a 2007-ben uniós taggá lett két ország belépését Schengenbe. A markáns francia (és holland) ellenállás összefügg a több ezer román és bolgár cigány idei hazato- loncolásával is, amiért Párizsnak rengeteg bírálatot kellett lenyelnie. Zárójelben megjegyezhetjük, hogy a franciák nemrégiben vehemensen ellenezték a vízumkötelezettség eltörlését is Boszniával és Albániával szemben, persze hiába, így e két ország polgárai december közepétől már szabadon jöhetnek az unió területére. A franciák egyik fontos érve, hogy a vízumpolitikát is, meg Schengent is biztonsági, kérdésként (kockázatként) kell kezelni. Kiskorúak hazazsuppolása Romániába Mielőtt a legújabb Schengen- vitát részleteznénk, érdemes kitérni arra a minapi jelentésre, amely a francia parlamentben hangzott el, s éppen a romák ha- zazsuppolásával kapcsolatos botrány miatt keltett nemzetközi figyelmet. Pierre Lellouche Európa- ügyi államtitkár felhívta a figyelmet: háromezer román kiskorút zsákmányolnak ki a prostitúcióval és koldulással foglalkozó bűnhálózatok Franciaországban. Párizs szeretne Bukaresttel egy olyan új egyezményről tárgyalni, amely rögzítené e gyerekek hazaküldésének feltételeit. Erre azért van szükség, mert a francia alkotmánytanács két hete az emberi jogokra hivatkozva megsemmisítette azt a kétoldalú francia-román egyezményt, amelynek értelmében leegyszerűsödött volna azon kiskorú román állampolgárok hazaküldése, akik egyedül tartózkodnak Franciaországban. A két ország között még 2007-ben aláírt megállapodás ugyanisTrgy tette lehetővé gyorsított eljárásban a hatóságoknak a kiskorúak hazaküldését Romániába, hogy semmilyen fellebbezési lehetőséget nem biztosított az ügyészségi döntéssel szemben. Jogvédelem vagy jogi csűrés-csavarás Lellouche most úgy érvelt, a megállapodás elsődleges célja az volt, hogy megerősítse a Franciaországban egyedül tartózkodó román gyerekek védelmét, s azt követően lehetővé tegye a hazaküldésüket. Azt mondta, az egyezmény parlamenti ratifikálását Bukarest sürgette, miután azt a román parlament is megtette. Párizsban az ellenzéki szocialisták viszont azért fordultak az alkotmánytanácshoz, mert úgy ítélték meg, hogy a megállapodás a romániai kiskorúak esetében helyzetet teremtett a gyermekekkel foglalkozó- bíróságok megkerülésére. • A 2007-es egyezmény egy 2002-ben aláírt, három évre szóló megállapodást váltott fel. Az új szövegből viszont kikerült az a megkötés, hogy a gyerekek hazaküldéséhez egy kiskorúakkal foglalkozó bíró beleegyezése is szükséges. Jogvédők szerint a román-francia megegyezéssel a gyermekek helyzetének megvizsgálása 24 órára korlátozódott, és a kiutasítási eljárás automatikussá vált. Lellouche erre azt mondta, a kb. háromezer román gyerek, akiket koldulásra és prostitúcióra kényszerítenek, egyedül, a szüleik nélkül tartózkodnak az ország területén, és „az a tény, hogy semmilyen szöveg nem rendelkezik róluk, nem segíti őket”. Schengen bővítése nem lehet automatikus Visszatérve Schengenhez. Ugyancsak Lellouche mondta a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában: Párizs tenni fog azért, hogy ne legyen automatikus Románia és Bulgária bekerülése az övezetbe, és a döntést ne hozzák meg a jövő év nyara előtt. „Nagyon óvatosaknak kell lennünk a bővítéssel kapcsolatban, amelyet Románia és Bulgária már tavaszra vár. Ez nem lehet automatikus, és miként Hollandia, inkább mi is el szeretnénk halasztani a döntést 2011 nyaráig, amikor az EB beterjesztije- lentését az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról” - fogalmazott. Az államtitkár akadályozó tényezőként a hatékony határellenőrzés hiányát és a korrupciót említette a két ország esetében. Szerinte aggasztóak az ezekben a kérdéskörökben rendszeresen megjelenő jelentések. Példaként hozta fel a Törökországon át a bolgár és a román határ felé érkező illegális bevándorlók számának növekedését. A román-moldovai határon több okból sem kielégítő az ellenőrzés: egyrészt a határon túliaknak járó román útlevelek miatt, másrészt azon „fekete lyuk” miatt, amit a szakadár Dnyeszteren túli terület jelent, és gondot okoz a határellenőrzésnél a korrupció magas szintje a szomszédos Ukrajnában is. Fejtegetését az államtitkár egy fenyegetésnek is felfogható emlé- keztetéssel zárta: Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak egyöntetű politikai döntést kell hoznia. Vagyis: a francia és holland beleegyezés nélkül az Európai Bizottság hiába erőlködik. Nem kedvez az általános uniós légkör Érdemes rámutatni arra, hogy míg Romámnia elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint nem készült volna fel a schengeni csatlakozásra, a bolgár reagálások már sokkal árnyaltabbak. A múlt héten két vezető bolgár politikus fogalal- kozott bő terjedelemben a kérdéssel. A belügyminiszter azt fejtegette, mi mindent akamaktenni Párizs megnyugtatására, a külügyminiszter pedig érdekes módon azt fejtette ki, megérti, hogy az általános uniós légkör nem nekik kedvez. Cvetan Cvetanov belügyminiszter állította: Szófia mindent megtesz azért, hogy elejét vegye a romák kivándorlásának. „Már utasítottuk a tárca regionális igazgatóságait, hogy akadályozzák meg a cigányok szervezett kivándorlását” - mondta a külföldi újságíróknak tartott sajtóértekezleten, utalva arra, hogy „hálózatok szervezik a cigányok kiutazását az uniós országokba, ahol azután feketén dolgoztatják őket”. Cvetanov is úgy vélte, országú felkészült arra, hogy már márciusban csatlakozzon Schengenhez, őrizze az övezet külső határát, miután a Brüsszeltől erre kapott támogatásból megerősítette határainak ellenőrzését. Hogy ennek kapcsán főleg a cigányokkal foglalkozott, annak oka megfigyelők szerint az, hogy a romakérdés, amely feszültséget keltett az unió tagjai között, tényleg megakadályozhatja a két ország csatlakozását. És nemcsak a franciák, hanem a külföldről érkezett romákkal szemben szintén keményen fellépő olaszok is bírálták e két országot, amiért keveset tesznek a romák hazai helyzeténekjavításáért. Korrupció és szervezett bűnözés Cvetanowal szemben Nikolaj Mladenov külügyminiszter - a francia államtitkárra reagálva - már nem zárta ki, hogy az európai politikai helyzet miatt késedelmet szenvedhet Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása. „Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi politikai helyzet Európában, a közvélemény nyomása, illetve az, ami Görögországgal és a Frontexszel történt, együttvéve olyan környezetet teremtett, amelyet számításba vesznek Európa vezető politikusai.” Arra utalt, hogy Athén kérésére a hónap elejétől az Európai Unió Frontex ügynöksége segíti Görögországot a területén át Európába irányuló illegális bevándorlási hullám feltartóztatásában. A súlyos gazdasági válsággal küzdő Görögország sürgős segítséget kért az uniótól, mondván: egyedül nem képes feltartóztatni - és finanszírozni sem - a menekültáradatot. Nagy hiányok az igazságszolgáltatásban Mladenov kijelentette: „Technikai értelemben2011 márciusárafel leszünk készülve arra, hogy csatlakozzunk Schengenhez. Ez a folyamat mindazonáltal nem csak technikai kérdés, s nem egy elszigetelt lépés.” Amivel arra utalt, hogy az EU-ba való 2007-es belépés óta a két balkáni országot egyfajta ellenőrzésnek vetik alá, javítandó igazságszolgáltatási rendszerük hatékonyságát a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. 2010-es jelentésében az Európai Bizottság elismerte a bolgár rendőrség által tett jelentős erőfeszítéseket, de még mindig elégtelennek minősítette az ország igazságszolgáltatásának képességét a perek gyors lebonyolítására. Mladenov szerint folytatni fogják až igazságügyi reformot, akkor is, ha annak formálisan semmi köze a schengeni csatlakozáshoz. (-nák,MTI) Horvátország már az előszobában érezheti magát - Törökország belefáradt várakoztatásába, és súlyos diszkriminációval vádolja Brüsszelt A gazdasági válság után az unió felpörgetné a bővítési folyamatot ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Az Európai Bizottság a múlt héten mutatta be a 2010-2011-es időszakra vonatkozó bővítési stratégiáját, és egyúttal értékelte Horvátország, Izland, Törökország, Macedónia, Szerbia, Albánia, Montenegró, Bosznia- Hercegovina és Koszovó csatlakozási folyamatának helyzetét is. Az unió végrehajtó szerve gördülékenyebbé kívánja tenni a bővítés folyamatát. Az EB tavalyi jelentésében még a gazdasági válságot emelte ki, mint a bővítési folyamat fő akadályozóját, a recesszió súlyosan érintette a jelenlegi tagállamokat és a csatlakozni kívánókat egyaránt. Az idei jelentésben szintén nagy hangsúlyt kap a válság, de kiemelt helyen szerepel az EU 2020-as növekedési stratégiája is. Az EB ebben a stratégiában látja a problémák megoldá- sánaklehetőségét. A bővítési folyamatok élénkítő hatással vannak a gazdasági mélyrepülés elleni küzdelemben. ,A 2004-ben csatlakozott új és a régi tagállamok közötti kereskedelem 150 müliárd euróról 450-re nőtt az elmúlt évtizedben. A bővítés az unió számára lehetővé tette, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások igénybe vételével és a nemzetközi pénzügyi intézetek segítségével képes legyen fenntartani a gazdasági stabilitást a válság ideje alatt is” - áll a dokumentumban. Štefan Füle, az unió bővítési biztosa szerint meg kell magyarázni a nyilvánosságnak a bővítés fontosságát, ugyanis a régi tagállamok állampolgárai rendszerint megkérdőjelezik a csatlakozási politika szükségességét, azt, hogy a bővítés az unió érdeke. „Lehetővé teszi ugyanis, hogy az EU gazdasági és politikai céljait megvalósíthassa: különösen igaz ez a belső piac, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem terén” - véli Füle. HORVÁTORSZÁGGAL a végső szakaszba jutottak a csatlakozási tárgyalások, le kell zárni azokat, amint Zágráb teljesíti a „referenciaértéket” az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok terén. Az EU-bő- vítési jelentés nem jelölt meg pontos időpontot arra, mikor várható a tárgyalások lezárása, de jelezte: a jövő év első negyedében ismét áttekinti a helyzetet. Horvátország azt reméli, jövőre befejeződhetnek a tárgyalások. TÖRÖKORSZÁG esetében az EB kiemelte, teljes mértékben végre kell hajtania a vámunióból származó kötelezettségeket, és előre kell lépnie a Ciprushoz fűződő kapcsolatok rendezése terén. Törökországgal a tárgyalások habár lassú ütemben, de előrehaladnak - áll a jelentésben, amely szerint a tempó gyorsulása csak az említett feltételek teljesülését követően várható. Erre reagálva Recep Tayyip Erdo- gan török kormányfő is Törökország csatlakozási tárgyalásainak fékezésével vádolta meg az uniót, hasonlóan az ország elnökéhez, Abdullah Gülhöz, és szerinte a török lakosság már belefáradt a várakoztatásba. Erdogan azt. állította, . az EU állandóan változtatja a csatlakozás feltételeit, országa esetében ezért lassú a folyamat. „Már 50 éve várakozunk az ÉU kapuinál, és még mindig csak a csatlakozási tárgyalásoknál tartunk, ami sérti a török közvéleményt. Az unió olyan súlyosan diszkriminálja Törökországot, mint egyetlen másik korábbi tagjelöltet sem”-hangsúlyozta. SZERBIÁVAL kapcsolatban az uniós testület közölte: a tagországok közös döntésének megfelelően megkezdi véleményének kidolgozását a csatlakozási kérelemről. Az EB országjelentésében külön említette, hogy a Vajdaságban javult a helyzet az etnikai kisebbségek szempontjából, és az üyen jellegű incidensek száma is csökkent, kivizsgálásukban azonban az EU még mindig számos elégtelenséget tapasztalt. Fontos a Hágával való együttműködés, Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnok elfogása. MONTENEGRÓVAL ÉS ALBÁNIÁVAL meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, amint ezek az országok eleget tesznek a tagság politikai feltételeinek. A bizottság jelezte, a felelősségteljes kormányzást, a jogállamiságot és a véleménynyilvánítás szabadságát tartja a legfontosabbak az érintett országokban. MACEDÓNIA telj esíti a politikai kritériumot, de a tárgyalások megkezdéséhez az uniós tagállamok - köztük Görögország - egyhangú döntésére van szükség. Ehhez pedig feltétlenül tárgyalásokon kialakított és kölcsönösen elfogadott megoldást kell találni az ország elnevezésének kérdésére. BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA potenciális tagjelölt, de még nem nyújtott be EU-tagság iránti kérelmet. Az országban továbbra is akadályozza a kulcsfontosságú reformokat és az előrehaladást a uniós integráció útján, hogy „a politikai vezetők nem rendelkeznek közös elképzeléssel az ország fejlődésének iránya tekintetében”. Magyarán: az sem biztos, hogy megma- rad-e a bosnyákok, horvátok és szerbek közös állama. KOSZOVÓT is potenciális tagjelölt országnak tekinti az EB, és támogatja az európai perspektíva teljesítésére irányuló erőfeszítéseit. Koszovó ezt természetesen kevesli, az előrehozott választások előtt álló Pristinában úgy vélik, nem kezelik őket egyenrangúan a többi tagságra váró állammal. Gondot okoz az is, hogy az EU öt tagállama - köztük Szlovákia - még nem ismerte el a független Koszovói. IZLANDRÓL az EB megismételte, hogyjoganyagának legnagyobb része már jelenleg is összhangban áll az uniós joggal, nyáron pedig megkezdődött a csatlakozási tárgyalásifolyamat. (-nák, MTI)
