Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-15 / 263. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 15. Gazdaság és fogyasztók 9 A gazdáknak szánt pénzügyi támogatások eddigi kritériumait új, objektív feltételekkel kellene helyettesíteni Valós agrárreformra lesz szükség Simon Zsolt: „Szeretnénk elérni, hogy a közös agrárpolitika egyszerűbb, igazságosabb és piacorientált legyen." (SITA-felvétel) Pozsony. Az unió agrárpolitikájának átfogó reformját sürgetik a négy visegrádi ország- Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, valamint Bulgária és Románia agrárminiszterei, akik a múlt heti pozsonyi találkozójukon közös nyilatkozatban adtak hangot elképzeléseiknek. A részletekről Simon Zsolt földművelés- ügyi minisztert kérdeztük. MOLNÁR IVÁN A pozsonyi tanácskozáson elhangzott, hogy az EU eddigi agrártámogatási rendszere bonyolult, bürokratikus és nem igazságos mindenki számára. Mit tesznek annak érdekében, hogy ez változzon, és ezzel kapcsolatban ön személy szerint mit tart az agrárminiszterekkel folytatott tárgyalás legfontosabb eredményének? A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy azt a kezdeményezést, amit Szlovákia beindított, mára további öt uniós tagország támogatja. Az előttünk álló időszakban ezért a legjelentősebb feladatunk, hogy az uniós agrárreform ne csupán kozmetikázás legyen, hanem tényleges változásokat hozzon. A gazdáknak szánt pénzügyi támogatások eddigi kritériumait új, objektív kritériumokkal kellene helyettesíteni. A közös agrárpolitika szempontjából pedig fontosnak tartjuk, hogy ne csak közös, de kizárólagos legyen, vagyis egyetlen tagország se adhasson több állami támogatást a saját gazdáinak, mint amennyit a közös agrárpolitika megenged. Szeretnénk elérni, hogy maradjon meg a területalapú támogatási kifizetési rendszer, mint mechanizmus, és azt is, hogy a közös agrár- politika egyszerűbb, igazságosabb és piacorientált legyen. Az Európai Unión kívüli országokkal szemben azt szorgalmazzuk, hogy az EU szigorítsa az élelmiszer-behozatal ellenőrzését, különös tekintettel a minőségre és a gyártási normákra. Ellenkező esetben az uniós cégek konkurenciaképességét csökkentenénk az unión kívüli országokból származó cégekkel szemben. A pozsonyi találkozó egyik kulcstémája a termőföldek védelme volt, és a miniszterekkel egyetértettek abban, hogy a termőföldet továbbra is védeni kell a spekulatív üzleteléssel szemben. Ezzel kapcsolatban milyen konkrét egyezségre jutottak? Megállapodtunk abban, hogy Szlovákia és Csehország tovább vizsgálja a földeladási moratórium meghosszabbításának lehetőségét. A pozsonyi találkozón részt vevő országokkal egy közös bizottságot hozunk létre, amely megvizsgálja, hogy a régi tagországokban milyen módon van védve a mezőgazdasági földterület, és milyen módon lehetne átvenni azt a jogi normát, amely a hazai földek védelméről szól. Számítanak arra, hogy a Pozsonyi Nyilatkozathoz más uniós tagországok is csatlakoznak? A Pozsonyi Nyilatkozatot most az említett hat ország írta alá, de szétküldtük az összes többi tagországnak is, lehetőséget adva nekik, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz. Nem csupán azzal óhajtunk foglalkozni ugyanis, amit az Európai Bizottság elénk tesz, hanem mi saját magunk is szeretnénk megfogalmazni, hogy mivel foglalkozzon az uniós agrárreform. A Pozsonyi Nyilatkozatot november 29-én szeretnénk átadni az uniós mezőgazdasági biztosnak, a többi ország addig csatlakozhat a felhíváshoz. Mikor számíthatunk arra, hogy az uniós agrárreform végleges formát ölt? Egyelőre ott tartunk, hogy a fent jelzett témaköröket meg kell oldani. Azt szeretnénk elérni, hogy az említett kérdésekről érdemi vita folyjon. Az uniós agrár- politika reformjának a javaslatát az Európai Bizottság november 17-én teszi közzé, és november 29-én mutatja be a tagországoknak. A reformmal kapcsolatban végleges döntés másfél év múlva várható. Egyre jobban aggódnak Dublin miatt a befektetők Görög útra térnek az írek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dublin. Az ír állampapírpiaci helyzet mára kísértetiesen kezd hasonlítani arra, amikor Görögország tavasszal technikailag államcsődbe jutott. Egyre több mértékadó hírforrás számol be ugyanis arról, hogy Írország pénzügyi segítséget kérhet az Európai Uniótól. A hétvégén egyebek mellett a brit BBC, a német Welt am Sonntag és a The Irish Times című vezető ír napilap is azt jelentette, hogy Dublin pénzügyi támogatásról tárgyal Brüsszellel’ A BBC brit közszolgálati műsorszóró társaság beszámolója szerint az ír kormány képviselői előkészítő tárgyalásokat kezdtek uniós illetékesekkel, és már csak az a kérdés, hogy Dublin mikor kér hivatalosan támogatást az európai pénzügyi stabüitási keretből. A BBC szerint Írországnak 60 és 80 milliárd euró közötti összegre lenne szüksége. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap azt írta, hogy e héten Brüsszelben már egy konkrét támogatási programról tárgyalnak majd. A dublini vezetés továbbra is cáfolja, hogy hivatalosan segítséget kért volna az uniótól. Az Európai Bizottság nem kommentálta a sajtójelentéseket, Olli Rehn pénzügyi biztos szerint azonban a bizottság szorosan együttműködik az ír illetékesekkel Az elemzők szerint 2011-ben Dublin rászorulhat a 440 müliárd eurós, az eurót védő mentőcsomagra - ebben az esetben Szlovákiának is ki kell vennie a részét a segítségből. (PortF, MTI) TASR-HÍR Luxembourg. Pozsony megye az Európai Unió 255 régiója közül már a 12. leggazdagabbnak számít az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) alapján-jelentette az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az adatok a 2007-es év teljesítményét vették alapul, azaz még a világválság kitörése előtti állapotot rögzítik. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 ország legfejlettebb régiójának Prága számít; ha az unió átlagát 100-nak vesszük alapul, akkor a mutatója 172%, s ezzel az 5. helyre tornázta fel magát. Pozsony megye idevágó mutatója 160%. Egyébként Szlovákia fővárosa a 2000 óta eltelt időszak legviharosabban fejlődő régiója, 2000 és 2007 között 52 százalékponttal javult a mutatója. A 27 tagú unió leggazdagabb régiója Belső-Lon- don (334%-kal, azaz több mint háromszorosan múlva felül az uniós átlagot), a második helyen Luxemburg áll 275%-kal (az ország kis területénél fogva egyetlen régiónak minősül), 3. Brüsszel régiója 221%-kal, 4. pedig Hamburg tartomány (192%). Budapest mutatója azért nem túl magas, mert az uniós területi felosztás értelmében Közép-Magyarország részét képezi, aminek 103%-os adata csupán a 111. helyhez elegendő. A 2004 óta uniós tagságot elnyerő államok közül mindössze 9 régiója fejlettségi szintje lépi túl az uniós átlag 75%-át, ezek közül Nyugat-Szlo- vénia 107%-os és Ciprus egésze (94%) érdemel említést. A valóban hatékony diverzifikációnak ma már a többfajta pénzügyi termékbe történő befektetés számít Ügyeljünk a tőzsdepiaci kockázatok megosztására HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Aki manapság hosszabb távú befektetést tervez, annak tudnia kellene, hogy részvények, ületve részvényalapok nélkül nem számíthat kielégítő eredményre. A választék nem okozhat gondot: több tucat pénzintézetben lehet számlát nyitni, és szinte bármelyik tőzsdén szerencsét lehet próbálni. Ha önálló kereskedésbe nem merünk belevágni, részvényalapok százaiból válogathatunk. Az eredményes befektetés egyik alaptétele a kockázat megosztása, a diverzifikáció. A kiindulási pont az összeg nagysága, továbbá a kockázattűrési hajlam. Az összeg nagysága már egyáltalán nem jelent gondot, az alapok esetében a minimálisan befektethető összeg ugyanis száz euró körül van. A második összetevő már problémásabb. A diverzifikációnak akkor van értelme, ha valóban megosztásról van szó, vagyis ha az értékpapírok teljesen függetlenek egymástól, ha az egyik elértéktelenedése nem vonja maga után automatikusan a másik elértéktelenedését. Ez az elvárás azonban a glo- balizált világunkban már egyre kevésbé teljesíthető. Nem arról van szó, hogy egy problémás értékpapír miatt kártyavárként omlik össze az egész tőkepiac, hanem hogy a világ tőzsdéin ma már jelentős az együttmozgás. Húsz évvel ezelőtt a szakértők azt ajánlották, hogy a rendelkezésre álló megtakarítást osszuk meg az európai, egyesült államokbeli, japán és a feltörekvő piacok - Dél-Ame- rika, Ázsia többi országa - börzéi között. Napjainkra ilyen megosztásnak egyre kisebb az értelme. Az indexek elemzéséből kiderül, hogy a kapcsolat a fejlett és feltörekvő piacok teljesítménye között az utóbbi tíz évben megduplázódott. Ha a New York-i tőzsde esik, szinte biztosan csökkenek az árak a szöuli és a Buenos Aires-i parketten is. A különbségek csak a nagyságrendben vannak. Az előző évek jelentős változása az is, hogy a feltörekvő piacok jobban teljesítenek, mint a fejlettebbek, válság esetén persze ezek nagyobbat is esnek. Ebből következik, hogy a diverzifikáció hatékony módja már nem a megtakarítások szétosztása a világ értéktőzsdéin, hanem a más termékekbe történő befektetés. A részvények mellett figyelni kell a terméktőzsdére, ahol a gabona, a hús, a kávé, a cukor játszik főszerepet, továbbá a fémek és az ásványi anyagok. Az utóbbi években az ezekkel folytatott kereskedéssel sikeresen lehetett megosztani a kockázatot és többlet- hasznot elérni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ü8ÜÉ 5 - érV % $ £88 i É) Élelmiszerárak: lassabban nőnek Pozsony. Az élelmiszerárak nagyobb növekedése egyelőre várat magára. A gazdasági elemzők korábban ugyan azt jelezték, a rossz termés miatt az őszi hónapokban felgyorsul az áremelkedés, a magas munka- nélküliség által kiváltott csökkenő kereslet azonban a kereskedők számára ezt eddig nem tette lehetővé. „Az élelmiszer- árak októberben 0,3%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest, és a 4,2%-os éves növekedés sem érte el az elemzők által várt szintet” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője, aki mindezt a továbbra is rendkívül magas munkanélküliség számlájára írja. Eduard Hágára, az ING Bank elemzője szerint azonban a terméskiesést a kereskedők még idén beépítik az áraikba, ami miatt az infláció az év végére 0,2-0,3 százalék- ponttal nőhet. Az éves infláció a statisztikai hivatal szerint októberben 1%-os volt, az előző havi I, 1%-kal szemben. (SITA) Hétezer ember kerülhet utcára Nyitranovák. A Nyitranová- ki Vegyiművek pár hónapon belül csődbe mehet, ami közvetlenül 1700, közvetetten, a beszállítókon keresztül pedig 5300 ember munkáját veszélyezteti - tudta meg a Plus 1 Deň napilap, amelyiknek sikerült megszereznie a cég hitelezőinek a gyűlése elé került dokumentumot. Eszerint a céget jövő februárban zárhatják be. Az üzem problémái tavaly júliusban kezdődtek, amikor az Európai Bizottság 20 millió eurós büntetést szabott ki a cégre, amely röviddel ezután csődeljárás alá került. A cég tartozásai az év végéig elérhetik az 5,3 millió eurót, az üzemet így már csak egy tőkeerős befektető menthetné meg. Nyitranovákon jelenleg II, 5%-os a munkanélküliség, ha a céget bezárnák, ez 46,5 százalékra nőne. (PJD) 2015-ben lehet lengyel euró Varsó. Továbbra is 2015 tűnik a legvalószínűbb időpontnak, amikor Lengyelország csatlakozhat az euróövezethez- idézte a Polska The Times című lap az ország pénzügyminiszter- helyettesét. Ludwik Kotecki azt mondta, hogy 2015 az a lehetséges időpont, amikor Lengyel- ország bevezetheti az eurót. Lengyelországnak nincs konkrét időpontja az euróövezeti csatlakozáshoz. Eredetileg 2012-re tervezte belépését az euróöve- zetbe. Ezt a hivatalos céldátumot 2008-ban állapította meg az akkori kormány. A globális pénzügyi válság miatt azonban Lengyelországnak nem sikerült teljesítenie a csatlakozás feltételeit, és azóta sem hangzott el hivatalosan új időpont. (MTI) Veszteségesek a magyar bankok Budapest. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint a 200 milliárd forintos bevételt hozó bankadó és a pénzügyi szektort sújtó más intézkedések hatására az ágazat idén nem fog profitot termelni, sőt a bankok többsége egyenesen veszteségessé válik. Müller János a nemfizető hitelesek kilakoltatási moratóriumáról is nyilatkozott. Szerinte a moratórium többek között csökkenti az adósok hitelfizetési készségét, ami növeli a kölcsönök morális kockázatát és alááshatja a jelzálog-fedezetű hitelek intézményét is. A tilalom nem megoldás az adósoknak sem, mert a ki nem fizetett törlesztőrészletek és késedelmi kamatok felgyülemlése tovább növeli a terheiket. A kilakoltatási moratórium időlegesen elfedi számos adós fizetésképtelenségét, ez banki módszerekkel már nem kezelhető társadalmi problémát jelent. (MTI) Allianz: vállalkozók biztosítása Pozsony. A vállalkozók mindössze 30%-a köt biztosítást a tevékenységére. A kis- és középvállalkozók biztosításában piacvezető Allianz-Szlovák Biztosító szerint idén csak az árvizek miatt mintegy 1400 társaságot kellett kártalanítania. Az Allianz már olyan komplex biztosítási csomagot (Podnikatelia) is tud nyújtani az érintetteknek, ami a kárenyhítés mellett az elmaradt haszon okozta veszteséget is enyhíti, a csomag elemei variálhatóak, hiszen más kell az agrár- és más az építőipari vállalkozónak, (só) , MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8507 Lengyel zloty 3,9289 Cseh korona 24,630 Magvar forint 276,01 Horvát kuna 7,3805 Román lei 4,2950 Japán ien 112,59 Sváici frank 1,3357 Kanadai dollár 1,3851 USA-dollár 1,3711 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,33 25,37-23,89 288,97-264,09 OTP Bank 1,42-1,34 25,37-23,92 284,32-267,95 Postabank 1,42-1,32 25,50-23,78Szí. Takarékpénztár 1,42-1,33 25,31-23,90 288,22-263,40 Tatra banka 1,41-1,34 25,29-24,01 287,16-265,34 Dexia banka 1,41-1,34 25,27-23,99 283,19-268,83 Általános Hitelbank 1,41-1,34 25,33-23,93 288,97-264,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A szlovák főváros az uniós átlag 160 százalékán áll Pozsony a 12. leggazdagabb
