Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-12 / 261. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 12. Kultúra 9 Beszélgetés Duka Zólyomi Emesével, a húsz éve alakult Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökével Örülhetünk annak, amink van Megalakulásának 20. év­fordulóját konferenciával és hangversennyel ünnepli holnap Pozsonyban a Cse- madok kereteiben működő Szlovákiai Magyar Zeneba­rátok Társasága. A jubile­um alkalmából Duka Zó­lyomi Emesével, a társaság elnökével beszélgettünk. MISLAY EDIT Milyen céllal alakult meg an­nak idején a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága? Elsősorban a szlovákiai magyar zenei életet szerettük volna össze­fogni, főként az amatőr mozgal­makat. Amikor megalakult a társa­ság vezetősége, természetesen meghatároztuk, melyek lesznek a legfontosabb céljaink, mely ren­dezvényeket szeretnénk tovább­vinni, illetve milyen újabb rendez­vényeket lenne érdemes útjukra indítani. A hazai magyar zenei életben a legfontosabb pozíciója a kórusmozgalomnak volt, ezért úgy döntöttünk, átvállaljuk a gyer­mek- és ifjúsági kórusok országos fesztiválja, az érsekújvári Csengő Énekszó szervezését. A felnőtt kó­rusok országos seregszemléjének, a Kodály Napoknak akkorra már egy jól működő szervezőgárdája volt, így abba „csak” társszervező­ként kapcsolódtunk be. Nem maradtak meg azonban csupán e két nagy hagyományú fesztiválnál, hanem hamarosan újabb rendezvényeket is útjukra indítottak. Úgy gondoltuk, ha már zeneba­rátok társaságáról van szó, bővít- hetnénk a profilunkat. Felvetődtek olyan javaslatok, hogy indíthat­nánk egy harmadik kórusfesztivált vagy zenei versenyt. Társaságunk feladatának tartja, hogy ápolja, il­letve a köztudatba juttassa azok­nak a magyar művészeknek az em­lékét, illetve a nevét, munkássá­gát, akik innen származnak, vagy pedig szoros szálak kötik őket a mai Szlovákiához. így vetődött fel a lévai születésű Kadosa Pál zene­szerző, zongoraművész és zongo­rapedagógus neve, aki 1918-ban fiatalon, 15 évesen Budapestre költözött az édesanyjával. Zuzana Vitálová zenetörténésznek, aki szintén lévai születésű, még lehe­tősége volt rá, hogy személyesen találkozzon vele, ő a munkásságá­val is foglalkozott. Mivel tájainkon már nem annyira ismert, emlékét egy róla elnevezett zongoraver­sennyel szerettük volna felelevení­teni. A fiatal amatőr muzsikusok számára indítottuk 1993-ban az azóta kétévente zajló Kadosa Pál Zongoraversenyt, amelynek Léva ad otthont, s amelynek szervezé­séhez a helyi zeneiskolától és a Re­viczky Társulástól is hathatós se­gítséget kapunk. Ejtsünk szót a Bartók Béla Zenei Találkozóról is, amely szintén fontos kezdeményezése a társaságnak. Úgy éreztük, helye lenne a hazai magyar zenei életben egy harma­dik kórusfesztiválnak, illetve zenei találkozónak is. Az eredeti elkép­zelés szerint háromévente került volna rá sor, ám sajnos erről a terv­ről „kapacitáshiány” miatt végül le kellett tennünk, így öt-hatévente tartjuk meg. Míg a már említett or­szágos seregszemléknek állandó a helyszínük, a Bartók Béla Zenei Találkozó „vándortalálkozó”, ed­dig Komárom, Ipolyság, Losonc és Rimaszombat volt a helyszíne. Igyekszünk Bartók nyomában jár­ni Szlovákiában, vagyis olyan helyszíneket választani, ahol ő is megfordult. A zenei találkozó ke­retében tartjuk a fiatalok számára meghirdetett Utam Bartókhoz című versenyt is, amelyet személy szerint nagyon fontosnak tartok. Mivel a középiskolai oktatásból hiányzik a zenei nevelés, úgy vé­lem, ez a verseny is hozzájárul ah­hoz, hogy a fiatalok közelebb ke­rüljenek Bartók Béla művésze­téhez, a komolyzenéhez. Milyen egyéb tevékenységek fűződnek a társaság nevéhez? Mindenképpen meg kell emlí­tenem a 2006-ban Hommage a Bartók címmel rendezett konfe­renciát, valamint a pozsonyi Mir- bach-palotában tartott emlék­hangversenyt, a zeneszerző szüle­tésének 125. évfordulója alkal­mából. De szerveztünk találkozót a hazai kórusvezetőknek is. Kitől kap a társaság szakmai segítséget? (Somogyi Tibor felvétele) Hagyományosan nagyon jók a kapcsolataink Magyarországgal, az ottani szakemberekkel, gyakran j árnak zsűrizni a versenyeinkre. Milyennek látja a hazai ma­gyar zenei életet? Azt hiszem, örülhetünk az eredményeinknek, annak, amink van, hiszen jó pár zenetörténész, előadóművész van, aki nem csu­pán itthon, hanem külföldön is ismert. Ami pedig a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságát illeti, mindenképpen elégedett­ségre ad okot, hogy a rendezvé­nyeink „befutottak”, és nem kell őket a megszűnéstől félteni. Ma kezdődik Kassán a Nemzetek és Nemzetiségek VII. Színházi Fesztiválja a Thália Színház szervezésében Változatos paletta a drámától a pantomimig Fekete Linda és Jánosi Dávid a Berlin Bluesban (Fotó: BKSZ) KASSAYYVETT Kassa. A házigazda és fő szerve­ző Thália Színház Marica grófnő című előadásával kezdődik ma este a Nemzetek és Nemzetiségek VII. Színházi Fesztiválja. November 28-ig tíz előadást láthat a közön­ség, A Thália Színház vezetése 1999-ben, jogalanyisága vissza­nyerése után döntött úgy, hogy hi­ánypótló módon egy nemzetisége­ket megszólító fesztivált indít útjá­ra. A Nemzetek és Nemzetiségek Színházi Fesztiválja mögött az a gondolat húzódik meg, hogy a ha­zánkban élő nemzetiségek mind­egyike egy többségi nemzetnek is része egyben, így a fesztivál kereté­ben olyan anyaországi előadások is megtekinthetőek, melyek megte­kintésére az itt élő nemzetiségek tagjainak más módon nem nyilna lehetőségük. „Az elmúlt évek fesztiváljain na­gyon sok emlékezetes, színvonalas játékot élvezhetett a közönség, mint például a prágai Ungelt Szín­ház, az Ústí nad Labem-i Stúdió- színház, a Zakopanéi Witkiewicz Színház előadásait. Számomra a mai napig a legemlékezetesebb a rzeszowi társulat Edith Piairól szó­ló darabja” - mondta Kolár Péter, a Thália Színház igazgatója. Mivel idén kevesebb pénz áll a színház rendelkezésére, tíz előadás szerepel a programban, műfajilag azonban változatos a paletta: drá­ma, operett, zenés színmű, vígjá­ték, mese, táncszínház és panto­mim is található a kínálatban. A műsorból érdemes kiemelni a Sven Regener regényéből készült zenés színművet, a Berlin Bluest, melyet a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiója ad elő. Németor­szágban a regény az értelmiségiek körében szinte kultuszkönyvvé vált. A darab a berlini fal leomlása előtti időszakot idézi. Az elsősor­ban fiatalokat megcélzó darab no­vember 20-án 15 órától kezdődik a Márai Stúdióban. Érdekes előadásnak ígérkezik a Thália Színház színészeinek elő­adásában színpadra kerülő Csiz­más Kandúr c. mesejáték is, amely látványos díszletben játszódik, s a báb- és a prózai színház sajátos ke­veréke - 26-án 10 órától látható szintén a Márai Stúdióban. Idén is bekerült a programba két olyan előadás, melynél a nyelv nem játszik szerepet. A glodi Theater Formy The Hunger c. pantomimjá­téka november 24-én, a Szatmár­németiből érkező Control Group Táncszínház Táncos esték c. elő­adása november 27-én látható, mindkét előadás a Tháliában kez­dődik 19 órától. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek c. regényének színpadi adaptációja november 19-én, a Miskolci Nemzeti Színház előadá­sában Spiró György Prah c. darabja 23-án, a komáromi Teátrum Szín­házi Társulás Balfácánt vacsorára c. vígjátéka november 25-én látha­tó. Az előadások 19 órától kezdőd­nek a Thália Színházban. A feszti­vál minden évfolyamában képvi­selteti magát a kassai Állami Szín­ház, idén a Minden a nőkről c. színművet tekinthetik meg a nézők az Állami Kisszínpadán november 28-án, szintén 19 órától. Véget ért a 12. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál Itáliába vándorol a fődíj TALLÓSI BÉLA Pozsony. Ünnepélyes díjátadó­val, valamint Sofia Coppola So­mewhere című filmjével ért véget tegnap a 12. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál a fővárosban. A kíná­latából ugyanis a napokban más vá­rosokban is tartanak szemléket. Ahogy hétfőn már utaltam rá, várható volt, hogy díj nélkül nem utazikhaza a 10 és fél című kanadai film „küldöttsége” - a rendező és a film gyermek főhőse személyesen is itt volt a fesztiválon. Óriási kö­zönségsikert aratott a 10 és fél; a nézők a vetítést követő találkozóról szinte nem akarták elengedi a ren­dezőt és színészét. Bár a nemzetkö­zi zsűri nem hozta ki a filmet a leg­jobbnak, Dániel Grou rendező és a főszerepet alakító Robert Naylor szép emlékekkel búcsúzhat a po­zsonyiszemlétől. A játékfilmek versenyében a nemzetközi zsűri a fődíjat Miche­langelo Frammartino olasz rende­ző Le quatro volte (Négyszer) című alkotásának ítélte. Frammartino munkája közel 90 perces archaikus szépségű képfolyam arról, hogyan múlik el négy stációban az élet. Po- étikus alkotás ez az átalakuló ener­giákról - az örök létről. A legjobb rendező díját meg­osztva kapta a bolgár Dragomir Sholev és a román Constantin Popescu. Sholev Podslon című al­kotása kamaratörténet; a rendező súlyos párbeszédekkel tűzdelt mi­nimal sztoriját a bolgár mindenna­pok kisemberének útkereséséről szinte egyetlen lakásba zsúfolta össze. Alegjobb női főszereplő Charlot­te Gainsbourg lett a The Tree (A fa) című francia-ausztrál drámában nyújtott alakításával. A legjobb fér­fi főszereplő Robert Naylor ma 14 éves, 12 volt, amikor a zavart személyiségű kisfiút eljátszotta a 10 és fél című filmben. A 10 és fél aratott a diákoknál is, megkapta a diákzsűri díját. A dokumentumfilm-verseny győztese a svéd Mikael Wiström és Alberto Herskovits Família című mozgóképe. A német Anna Hoff­man Die Haushaltshilfe (A bejáró­nő) című alkotása a Film New Eu­rope VisegradPrix-vel gazdagodott Pozsonyban. A FIPRESCI-díj a leg­jobb helyre került: a 10 és fél című kanadai filmetjutalmazták vele. Robert Naylor (Képarchívum) Garázszenekarként indult, punklegendává vált Húsz éve dübörög a Konflikt LŐR1NCZ ADRIÁN Somorja. Két évtizede alakult, ma az ország határain innen és túl is punklegendának számít a so- morjai Konflikt. Húsz év alatt ezer­száznál több koncertet adtak, ra­jongóikat öt stúdióalbummal lep­ték meg. Mivel magukat ma is cseh-szlovák zenekarként aposzt­rofálják, az évfordulót csehországi és szlovákiai koncertsorozattal ünnepük. A középiskolások által életre hívott Konflikt - az alapítás évé­ben, 1990-ben még Azyl - meg­annyi befutott együtteshez hason­lóan garázszenekarként kezdte. A banda énekese és gitárosa, Jurá­nyi „Jury” Róbert szerint az első hét év, az útkeresés időszaka em­bert próbáló volt. „A műfajnak, melyet képvisel­tünk, nem voltak itthon hagyomá­nyai; magunknak kellett megtalál­nunk a járható utakat - mondta. - 1995-ben megjelent a Takí sme című albumunk, mely két ízben uralta a hazai slágerlistákat, s meg­hozta az áttörést. Mára kultikus lemezzé vált.” A zenekar külföldön, így Ma­gyarországon, Csehországban, Né­metországban, Svájcban, Olaszor­szágban, Szlovéniában és Ausztri­ában 1998-ban lett igazán ismert. „A szlovák nyelvű szövegek eg­zotikumnak számítottak a műfaj­ban, magyar és német rajongóink fonetikusan megtanulták, s a kon­certeken velünk énekelték a dalo­kat - mondja a frontember. - A né­metországi Nix Gut Records, mely korábban kizárólag német zeneka­rok lemezeit jelentette meg, Nyu- gat-Európa teljes német nyelvterü­letén terítette albumunkat.” A zenekar pályafutása során el­jutott a műfaj őshazájába, Angliába is; olyan punklegendákkal játszot­tak együtt, mint a Sex Pistols, az Exploited, a GBH, a UK Subs, a Toy Dolls, a Misfits és a Die Totten Hos­en, illetve a The Offspring. „November végén Columbiába utazunk, ahol egy jótékonysági rendezvényen lépünk fel, majd felkeressük azokat a helyszíneket, ahová az adomány kerül. Emiatt megszakítjuk jubileumi turnén­kat” - teszi hozzá Jurányi Róbert. Az október 14-én rajtolt 20 Ro­kov Rebelie Tour következő állo­mása november 13-án Érsekújvár lesz; a Konflikt a cseh Totálni Na- sazení punk-formációval lép fel. Elhunyt Dino De Laurentiis Los Angelesben 91 évesen elhunyt Dino De Laurentiis olasz film- producer, akinek nevéhez az olasz filmművészet számos remeke fűződik. De Laurentiis 1946-ban saját produkciós céget hozott létre, amely az olasz neorealizmus olyan mesterműveit készítette el, mint a Giuseppe de Santis rendezte Keserű rizs vagy az Országúton és a Cabiria éjszakái című Federico Fellini-alkotások. Ó volt a producere az első színes olasz filmnek, a Totó színesben című, 1952-ben ké­szült vígjátéknak. Később Los Angelesbe tette át székhelyét; a hollywoodi évek alatt is számos filmsiker fűződött a nevéhez. A producer, aki többször elnyerte az olasz David Donatello-filmdíjat, az Országúton című filmért Carlo Pontival megosztva 1957-ben Os- car-díjat is kapott, 2001-ben pedig az Amerikai Filmakadémia Ir­ving G. Thalberg-díjával ismerték el munkásságát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents