Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-11 / 260. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mára megállt a lakások áresése Pozsony. A szlovák gazdaság ugyan kezd magához térni, az ingatlanpiacon azonban ez még nem érezteti jelentősebb mértékben a hatását - derül ki a TPA Horwath tanácsadó táraság elemzéséből. Peter Ďanovský, a társaság képviselője szerint a csökkenő kereslet miatt tavaly és az idei év elején visszaestek az új lakások árai, a legnagyobb áresést a nagyobb, négy-, ötszobás lakások esetében regisztrálták. Az idei év második felében az áresés már megállt, és az elkövetkező időszakban stabil árszintre számíthatunk. „Mivel egyre jobb feltételekkel lehet hozzájutni a jelzáloghitelekhez, újra nőhet az ingatlanok iránti kereslet, ami stabilizálja az árakat” - vallja Ďanovský. A TPA Horwath elemzése szerint jelenleg az új lakások vásárlása helyett a többség régi lakásának a felújítását részesíti előnyben. (SITA) Jövőre nőhetnek a betéti kamatok Pozsony. A gazdasági válság során soha nem látott mélységekbe zuhanó betéti kamatok jövőre lassan újra elkezdhetnek nőni - állítják a hazai banki elemzők. „Várakozásaink szerint az Európai Központi Bank a jövő év folyamán megemeli az alapkamatot, ami idővel a lakossági ügyfeleknek nyújtott kamatszinten is meglátszik” - vallja Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Sadovská jóslatát megerősítette Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője is, aki szerint az elmúlt hónapokban a bankközi kamatok növekedtek, jövőre így már az ügyfelek is attraktívabb hozamokra számíthatnak. Napjainkban a betéti kamatok négyéves mélypontra estek vissza. Míg 2008-ban egy 5 ezer eurós, egyéves lekötésű betétre átlagosan 3,5%-os éves kamatot kínáltak a bankok, idén ez már csakl,2% volt. (SITA) Az iparban már többen dolgoznak Pozsony. Közel kétéves folyamatos visszaesést követően szeptemberben újra nőtt a foglalkoztatottság a hazai iparban. A statisztikai hivatal tegnap közzétett elemzése szerint az év kilencedik hónapjában 482 ezren dolgoztak az ágazatban, ami 0,5%-os növekedésnek számít az egy évvel korábbiakhoz képest. Az iparban 2008 novembere óta folyamatosan csökkent az alkalmazottak száma. A bruttó átlagbér a statisztikai hivatal által vizsgált összes ágazatban nőtt tavaly szeptemberhez képest. (TASR) Lemaradunk az innovációban Pozsony. A szlovák cégek jelentős mértékben lemaradnak a szakmai fejlesztések tekintetében az uniós társaiktól. Az Eurostat felmérése szerint a 2006 és 2008 közötti időszakban nálunk a cégek nagyjából 36%-a folytatott valamilyen innovatív tevékenységet, miközben az uniós átlag 52%. Németországban például az innovatív cégek aránya elérte a 80%-ot, és még a szomszédos Csehországban is a cégek 56%-a folytatott valamilyen szakmai fejlesztést. (ČTK) Magyar válságadó helyett különadó Budapest. A 2011-es magyar költségvetés apró betűs részében az áll, hogy a brutális ágazati különadókat (kiskereskedelem, távközlés, energetika, bankszektor) 2014-ig vetnék ki, annak ellenére, hogy korábban azt ígérték, legfeljebb 3 évig maradnak a rendszerben - nyilatkozta tegnap Kopits György, a Költség- vetési Tanács (KT) elnöke. Kopits szerint az Orbán-kormány olyan költségvetési számokkal számol, amelyek nem valósíthatók meg. A költségvetésben feltételezik, hogy 2014-ig minden évben bejön 530 milliárd forint a magánnyugdíjpénztári vagyonból. Ezt az összeget vagy elkölti a kormány, vagy államadósság törlesztésre fordítja, de mind a kettőt nem lehet csinálni - figyelmeztetett Kopits, vagyis a kormány olyan számokat szerepeltet a 201 l es költségvetésben és a középtávú tervekben, amelyek „nem valósíthatók meg”. A KT szerint 102 ezer munkahely teremtődik meg négy év alatt, a kormány terveiben szereplő 400 ezer helyett. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a válságadó 2012 után megszűnik, és a kormány az érintett ágazatok szereplőivel tárgyal majd „egy új szabályozásról, ami fele akkora terhet jelent a cégeknek”. (MTI, VG) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam „ Valuta Árfolyam Angol font 0,8568 Lengyel zloty 3,8843 Cseh korona 24,618 Magyar forint 273,40 Horvát kuna 7,3655 Román lei 4,2777 Japán ien 113,48 Svájci frank 1,3402 Kanadai dollár 1,3832 USA-dollár 1,3770 • VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,41-1,33 25,36-23,90 282,19-265,99 Postabank 1,42-1,32 25,48-23,76Szí. Takarékpénztár 1,42-1,32 25,30-23,89 286,32-261,67 Tatra banka 1,41-1,34 25,26-23,98 284,48-262,86 Dexia banka 1,41-1,34 25,26-23,98 280,51-266,29 Általános Hitelbank 1,41-1,33 25,33-23,92Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az állam a rendszerváltás előtt az agrártermelésre alkalmatlan területeket adta bérbe a kertészkedőknek Csak piaci áron bérelhetik a földet A rossz talajú földekből is kihozták a maximumot a kiskertészek. Most többet fizethetnek a bérletért. (Miroslava Cibulková felvétele) Pozsony. A kiskertészek számára a földterületek bérlése a kerttelepeken már nem lesz kedvezményes. Az eredeti tulajdonosok ugyanis a jövő év elejétől piaci áron adhatják bérbe kertjeiket. Erről az elmúlt napokban döntött a kormány a kertésztörvény módosításának az elfogadásával. Az Iveta Radičová vezette kabinet ezzel az Európai Bíróság 2007-ben elfogadott döntésének tett eleget. SUSLABÉLA „Szlovákia 2007-ben elveszítette a Trencsénpüspökivel (Trenčianske Biskupice) folytatott perét. Az említett helység az ellen emelt panaszt, hogy a kiskertészek alacsony bérleti díjért használták a földterületeiket, majd miután a jelzett földek a kiskertészek tulajdonába kerültek, a község nem kapott megfelelő kárpótlást az elvett földterületekért” - nyilatkozta lapunknak Juraj Korček, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének titkára. A kormány egy korábbi törvénymódosítása értelmében az eredeti földtulajdonosoknak a körzeti földhivatalokbanjogukb'an áll kérelmezni a megfelelő kárpótlást. A kárpótolt területeket azon piaci ár alapján szabják meg, amely a tulajdonba vétel napján lesz érvényes. Korček szerint a változtatás főként az idősebb embereket érinti. Az állam ugyanis a régmültban azon földterületeket osztogatta szét a kertészkedőknek, amelyeket eredeti tulajdonosaiktól elsajátított. A szétosztásra húsz-huszonöt év elteltével került sor, s csak abban az esetben juthattak ezekhez a területekhez a kiskertészek, ha az állam mezőgazdasági termelésre alkalmatlannak minősítette a kert talaját, tehát főleg kavicsos, dombvidéki földterületekről volt szó. Az állam annak idején azért volt ilyen nagyvonalú a földosztás terén, hogy kultivált állapotban maradjanak azok a földterületek, amelyeket az akkori egységes földműves szövetkezetek vagy állami gazdaságok megművelésre alkalmatlannak, vagy ha úgy tetszik, rossz minőségű földeknek könyveltek el. A kiskertek talaját ugyanis a legtöbb esetben hivatalosan is mezőgazdasági termelése alkalmatlannak kellett nyilvánítani. Vitatható viszont, hogy az Európai Bíróság egyáltalán jól ismerte-e azokat a szlovákiai feltételeket, amelyek közepette nálunk a kiskerttelepülések létrejöttek. Juraj Korček szerint az ilyen eljárással az állam sérelmet okozott az eredeti földtulajdonosoknak. De nem azok a kiskertészke- dők okozták a sérelmeket számukra, akik bérbe vették a földterületeket, mert azok felbecsülték a bérelt vagyont. Az állam volt a fő bűnös, amely átruházta az ügyintézést a kiskertészekre. A jogszabály mostani módosítása pontosan megfogalmazza, hogy ugyanakkora területet kell visszaszolgáltatni az eredeti tulajdonosnak, mint amekkorát korábban elvettek tőle, és a talaj minősége is meg kell, hogy feleljen az előzőnek. Sőt, ha lehetséges, ugyanazon járásban kell pótterületet biztosítani az eredeti tulajdonos számára, ahol a korábbi földterülete volt. A kiskerttulajdonosoknak a mezőgazdasági minisztérium kimutatása szerint egész Szlovákia területén mintegy 5700 hektárnyi földterületet adtak megművelésre, ami csupán 0,22 százaléka az ország teljes mezőgazdasági földterületének. Ebből adódóa valóban elenyésző területről van szó. „Az egészben az az elgondolkodtató és a szomorú, hogy az esetek szinte száz százalékában az állam adta bérbe a földet a kisker- tészkedőknek, nem pedig az eredeti tulajdonosok” - mondta el a kiskertészek titkára. A Radičová- kabinet által beterjesztett jogszabálytervezet hamarosan a honatyák elé kerül, akik esetleges javaslataikkal még valamelyest módosíthatnak, finomíthatnak a törvénytervezeten. Rövid idő alatt megkétszereződött a nyersgyapot ára 800 millió euró bírság a kartellező légitársaságoknak Kevésbé drágul a kínai ruha Büntet az Európai Bizottság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Peking. Másfél évtizede nem láttak akkora áremelkedést a gyapot piacán a tőzsdei alkuszok, mint amekkorát az elmúlt két évben tapasztaltak. A drágulás most is tart, az ár már 1,30 dollárhoz közelít fontonként (0,45 kg), miközben 2007 derekán még 50 cent környékén mozgott az ára. Az árrobbanás magyarázata: zavarok keletkeztek a világ nyersgyapot ellátásában. A legnagyobb exportőr India például a gyenge termés miatt az elmúlt szezonban kiviteli tilalmat rendelt el. A legnagyobb termelő és felhasználó Kína viszont emiatt csak drágán jut gyapothoz. A kínai gyapotföldeket ugyanis az indiaiakhoz hasonlóan megviselte a hűvös és rendkívül csapadékos időjárás, így optimista becslések szerint a termés 8%-kal kevesebb lehet. Az USA mezőgazdasági minisztériuma úgy számol, mindezek hatására a világ pamuttermelése 4%-kal, 22 millió tonnára esik vissza. Viszont a textil- és ruhagyárak újra beindultak, a kereslet pedig megnőtt a gyapot és a pamut iránt. A drágulás a hazai piacra beömlő kínai ruhaféléknél is jelentkezik, bár nem erőteljes mértékben. Az ázsiai ország ugyanis komolyalkupozícióval bír. (PeC, ú) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kartelltevékenység miatt összesen 800 millió euró pénzbírsággal sújtott az Európai Bizottság 1L légitársaságot, köztük az ágazat vezető európai szereplőit - jelentette be Joaquin Almunia versenyjogi biztos Brüsszelben. Az Air France-KLM, a British Airways, az Air Canada, a Cathay Pacific, a Cargolux, a Japan Airlines, a LAN Chile, a SAS, a Singapore Airlines és az ausztrál Qantas légtársaság a teherszállítási üzletágban árkartellt működtettek, mesterségesen magasan tartva ezzel az árakat a fuvaroztatni szándékozók számára. A szabálytalan szövetkezés 1999-től 2006-ig tartott, de Almunia szerint tovább is folytatták volna, ha a bizottság egy vizsgálattal be nem avatkozik. A legnagyobb bírsággal az Air France-KLM-et sújtotta az Európai Bizottság, a francia-holland légi- társaságnak összesen 339,6 millió eurót kell fizetnie, a British Airways számára 104 millió eurós, a Cargolux légi teherszállító társaság számára pedig 79,9 millió eurós büntetést állapított meg a bizottság. A német Lufthansa úgy mentesült a bírság alól, hogy figyelmeztette a kartellre az Európai Bizottságot. (MTI, Portf.) A kiélezett konkurenciaharc miatt az ékszerek az év végéig az indokoltnál alacsonyabb mértékben drágulnak Folyamatosan csúcsokat döntöget az arany ára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Washington. Újabb rekordszintre emelkedett az arany árfolyama, mivel a befektetők árra spekulálnak, hogy az európai kormányoknak gondot okozhat az egyre nagyobbra duzzadó adósságállomány. Emiatt nőtt az arany, mint értékálló nemesfém iránti kereslet, ami oda vezetett, hogy tegnap egy uncia (31,1 gramm) ára már meghaladta az 1424 dollárt - ez zsinórban az ötödik abszolút csúcsot jelenti. Vladimír Vaňo, a Volksbank elemzője szerint az arany unciánkénti ára jövőre akár az 1500 dollárt is elérheti. Annak ellenére azonban, hogy az arany világpiaci ára az elmúlt egy évben több mint a harmadával emelkedett (az 1000 dolláros határt először 2008 márciusában lépte át), a hazai ékszerüzletekben idén egyelőre csak enyhébb mértékben nőttek az árak. A kereskedők arra panaszkodnak, hogy míg egy éve egy kiló arany 23 ezer euróba került, ma már a 32 ezret is meghaladja. A konkurencia a piacon ugyanakkor rendkívül kiélezett, ami nem teszi lehetővé számukra a nagyobb áremeléseket. Azok a kereskedők, akik több évre szóló szerződéseket kötöttek a beszállítóikkal, nagyjából 5-10%-kal emelték az áraikat, az ígéretek szerint azonban karácsonyig már nem kell számítanunk újabb drágulásra. Az aranyárak emelkedését a fejlett gazdaságokkal kapcsolatos aggodalmak erősödése váltotta ki, és erről nem szabad megfeledkezniük a G20-aknak sem - figyelmeztetett Robert Zoellick, a Világbank elnöke. A G20-országok ma kezdődő, Szöulban tartandó értekezlete előtt a Világbank elnöke a hét elején szorgalmazta, hogy a világ vezető hatalmai üljenek le, és eszeljenek ki egy olyan új politikai keretrendszert, amely alkalmas a nemzetközi devizapiaci feszültségek kezelésére. Zoellick azonban a hétfői cikkével kapcsolatos kritikákra reagálva elmondta, hogy félreértés történt, ő nem az aranystandard rendszer újbóli felállítására tett javaslatot. „Az aranyat jelenleg egyfajta alternatív monetáris eszköznek tekinthetjük. Ez nem ugyanaz mint az aranystandard” - mondta Zoell- nick a Financial Times tegnapi konferenciáján. Zoellick szerint az arany iránti kereslet élénkülése egyfelől arra utal, hogy a fejlett országoknak valóban olyan gazdaságélénkítő intézkedésekre van szüksége, amelyek a szabad kereskedelem feltételeinek megteremtésére és a strukturális reformokra fókuszálnak, másfelől egy olyan új monetáris rendszer kialakulásának kezdetét jelenti, amelyben több fizetőeszköz (a dollár, az euró, a jen, a font és a jüan) együttesen tölti majd be a vezető tartalék- deviza szerepét. (TASR, MTI, mi)
