Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-10 / 259. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. november 10., szerda 7. évfolyam, 43. szám Mállanak, repedeznek az Europa Nostra-díjas műemlék tufasziklái, belátható időn belül lépni kell, különben teljesen tönkremegy ez a páratlan kincs Veszélyben a világhírű tegzesborfői barlanglakások A barlanglakások az ország büszkeségei közé tartoznak, de nem tudni, lesz-e pénz ennek a kincsnek a megóvására (Képarchívum) Tegzesborfő (Brhlovce). Veszélyben vannak a világhírű tegzesborfői barlanglakások. Mállik, porlad, repedezik a sziklafal, melybe belevájták őket, belátható időn belül lépni kell, amíg még visszafordítható a folyamat. FORGÁCS MIKLÓS A lévai székhelyű Barsi Múzeum 1992-ben nyitotta meg ä 142-es számú portán a kihelyezett tárlatát, egy, a 19. század végén, és egy, 1932-ben épült lakóházban rendezték be a népi lakáskultúra fejlődését bemutató kiállítást. A barlanglakások felújításáért és megmentéséért Szlovákiában elsőként kapta meg a rangos Europa Nostra-dí- jat az intézmény. Évente mintegy ötezer látogatója van a kiállításnak, a világ minden tájáról érkeznek turisták. Néhány éve már figyelmeztettek a műemlékvédő szakemberek a lévai járásbeli műemlék állagromlására. A tufa és tufit hegyoldal porlad, kisebb-nagyobb darabok hullanak ki, húsz centiméteres repedések is észrevehetők a falakban, bizonyos falrészek megsüllyedtek, lecsúsznak. Alena Dudová, a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal komáromi munkatársa elmondta, egyelőre nem tudják, pontosan mi okozza ezt. A sziklákat valószínűleg a hegyoldalban megkapaszkodó növények, fák, bokrok teszik tönkre, melyek gyökereikkel lazítják a talajt. Sokat árthat a szél és a víz, a talajszerkezeti sajátosságok. Egy átfogó geológiai vizsgálatra van szükség, csak így derülhet ki, mi is történik pontosan, és miképpen lehet orvosolni a bajt. Értesüléseink szerint a kutatások akár 100 ezer euróba (hárommillió korona) is kerülhetnek, és csak ezután következhetnek az állagmentő munkálatok. A legkorábbi feljegyzések a barlanglakásokról a 16—17. századból származnak, bizonyos források szerint a török támadások ellen szolgáltak menedékül. Itt éltek a helyi kastély legszegényebb cselédei is. A legtöbb lakást a 19. század végén és a 20. század első harmadában vájták a kőzetfalba. A Šurda néven ismert, körülbelül száz méter hosszú utcában, mintegy húsz ilyen lakóhely található. A többségük pinceként, raktárként, gazdasági épületként vagy garázsként, esetleg hétvégi házként szolgál. Egyetlen háznak van még mindig lakója, egy 86 éves asszony, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy elköltözzön onnan. A falak télen tartják a hőt, nyáron viszont hűvös van a helyiségekben, különlegesség, hogy a lakások zömében a belső terekben fúrtak kutat. A hegyoldal az önkormányzat tulajdonában van, tehát a településnek kell az állagjavításhoz szükséges összeget előteremtenie. A 320 lakosú község viszont önerőből nem tudja állni a költségeket, csak EU-s pályázatokra hagyatkozhat, egyelőre viszont még várják a megfelelő kiírást. Fejtsen meg minden rejtélyt, és kattintson ránk tanácsért TANÁCSADÓ szakértővel, hogyan takarékoskodjon Tudjuk, hogyan kell helyesen használni az energiát és takarékoskodni a gázfogyasztáson. Kattintson www.sppporadimevam.sk weboldalra, és szakértőinktől ingyen kap értékes tanácsokat kényelmesen, az otthonában Szívesen megválaszoljuk az alábbi témákkal kapcsolatos minden kérdését ■ gázfűtés kínálta takarékossági lehetőségek; ■ a helyes fűtésrendszer megválasztása; ■ földgázmeghajtású (CNG) gépkocsik ■ EkoFond programok, pl.: lakóházak hőszigetelése Időt és energiát takarítunk meg Önnek www.sppporadimevam.sk V m , ■ M RE1010819 ^__________________________________________________________________________ Bizonyos források szerint a török támadások ellen szolgáltak menedékül ezek a sziklafalba vájt lakások
