Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-02 / 252. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 2. Agrárkörkép 17 Törekedjünk arra, hogy a süldők a 110-120 kg-os élőtömeget kb. 8 hónapos korukra érjék el A tenyészsüldők takarmányozása (Archív felvétel) Az Európai Unió 500 millió eurós összeget hagyott jóvá Támogatás a rászorulóknak EU-1NFORMÁC1Ó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A továbbtenyésztésre szánt süldőket a 60-70 kg-os élőtömeg eléréséig általá­ban hasonlóan takarmá- nyozzák, mint a vágásra szánt társaikat. Ebben az időszakban a maximális élőtömeg-gyarapodás a cél. A 60-70 kg-os élőtömeg, illetve fejlettségi szint elérésekor viszont már el kell dönteni, hogy melyek lesznek a tenyészállatok, ezeket külön kell választani, és külön kell takarmányozni. A kocasüldőket 60-70 kg-os élőtömegig korlátozás nélkül le­het etetni, ami az ivarszervek ki­fejlődését segíti. A 70 kg-os élőtö­meg elérése után közepesen in­tenzív növekedésre kell törekedni. Előnyös, ha a kocasüldőknek adott takarmány energiatartalma ki­sebb, mint a sertéshizlaló abrakke­verékeké, ezért a tápok energia- tartalmát csökkentsük le, fehéije- és aminosav-tartalmukat viszont mintegy 10%-al emeljük meg, főleg a 100 kg-os élőtömeg elérése után. A kocasüldők takarmányá­nak kívánt rosttartalma nagyobb, mint a szokásos sertéshizlaló ab­rakkeverékeké, bár tudjuk, hogy a nyersrost rontja a többi táplálóa­nyag emészthetőségét, energiát nem tartalmaz, de elsősorban a bélperisztaltika normális működé­séhez szükséges. A magas nyers­rosttartalmú ballasztos anyagok etetésével elősegítjük a kocasüldő emésztőrendszerének normális fejlődését, előkészítve az emész­tőrendszert és magát az állatot ar­ra, hogy felnőtt korában nagytö­megű takarmányt legyen képes felvenni, hogy a szoptatás idősza­ka alatt ne zsarolódjon le, és a le­hető legrövidebb időn belül újra vemhesüljön. Mivel a süldőt elő kell készíte­nünk az első vemhesülésre, emel­jük meg tápjának vitamintartal­mát, s különösen ügyeljünk a megnövekedett A- és E-vitamin- igény kielégítésére. A makroele- mek közül a kalciumot, a foszfort és a cinket külön is említenünk kell, tekintettel arra, hogy a csont­képződéshez és az egészséges láb­szerkezet kialakulásához elenged­hetetlenül fontosak. A keményebb csülökszaru ellenállott) a betegsé­geket előidéző kórokozókkal szem­ben. A hibás végtagállású, „pa­pucstalpú” süldőket zárjuk ki a te­nyésztésből, tekintettel arra, hogy a kiváló lábszerkezet megléte el­engedhetetlen feltétele a modern technológia elviselésének. A kocasüldőknél törekedjünk arra, hogy a 110-120 kg-os élőtö­meget kb. 8 hónapos korukra ér­jék el, és ekkorra már lehetőleg három ivarzásuk is lebonyolód­jon. A fenti cél akkor érhető el, ha a süldők napi átlagos élőtömeg­gyarapodása 70-100 kg-os élőtö­meg között napi 450-500 g. A süldők nevelését akkor tekinthet­jük sikeresnek, ha élőtömegük egyéves korukban, az első válasz­tás után, üresen 140 kg körüli. Helyes takarmányozás és tartás esetén az első ivarzás 5-6 hóna­pos kor körül várható. Az első ivarzás az ivarérettséget, és nem a tenyészérettséget jeleni. Az első ivarzáskor még kevés pete válik le, így az alomszám is kicsi lesz, és a korai elletés megtörheti a süldő fejlődését. Tenyészérettnek azt a süldőt tekintjük, amelyik már cik­lusosán ivarzik (8-9 hónapos ko­ráig legalább háromszor ivarzott), testtömege hozzávetőlegesen 110-120 kg, jó tenyészkondíció- ban van, szervezete a vemhessé- get ártalom nélkül viseli, a fajtára jellemző számú utódot fial, sza­lonnavastagsága sem pozitív, sem negatív irányban nem tér el lénye­gesen a csoport áúagától, továbbá a szoptatás befejezése után né­hány napon belül újra ivarzik és vemhesül. A túl későn érő, hét­nyolc hónapos koráig nem ivar­zott kocasüldőt selejtezzük ki. Az ivarzások időpontjainak isme­retében kiszámítható a harmadik ivarzás, amelynek időpontja előtt 10-14 napig ún. „flushing”-ot lehet alkalmazni. A „flushing” a koca­süldők relatívan bőséges takarmá­nyozása, melynek célja élőtömegük növelése a pároztatás előtt és alatt a süldők pozitív energiájának egyen­súlyba hozása, az ivarzók arányának növelése és a fogamzási eredmé­nyek javítása érdekében. A „flus­hing!’’akkor alkalmazható jó ered­ménnyel, ha a süldők kondíciója a közepesnél gyengébb. Ügyeljünk ar­ra, hogy a flushingolás alatt az egye- dek tápláltsági állapota a tenyész- kondíciót ne haladja meg. A túlkon- dícióban lévő kocasüldők a kiegészí­tett takarmányozásra általában nem reagálnak. Egyes szakvélemények szerint az ivarzás megszűnése után a takarmányozást csökkentem kell, amíg mások javasolják a flushing időbeni kiterjesztését a termékenyí­tést követő három hétre. A takarmányozással ne siettes­sük a süldők beállítását, várjuk ki a kocasüldő tenyészérettségét, élőtömegének, csontozatának, belső szerveinek harmonikus ki­fejlődését és működését. Ahhoz, hogy az erőltetett ütemű koca­süldő beállítást elkerüljük, időben és kellő számban jelöljük ki a te­nyésztésre szánt egyedeket. A kansüldők növekedési erélye nagyobb, mint a kocasüldőké, a ta­karmányozás elvei ugyanakkor lé­nyegesen nem különböznek. A na­gyobb növekedési erélyt érdemes kihasználni, a kansüldők élőtö­meg-gyarapodását nem szükséges korlátozni. A kansüldők esetében a felnevelési cél, hogy napi 700 g körüli élőtömeg-gyarapodással mintegy 7 hónapos korukra a 110-120 kg-ot, 9 hónapos korukra a 150 kg-ot érjék el. Az erőtelje­sebb növekedés miatt figyelmet kell fordítani az aminosavigény ki­elégítésére is. (ag-zoo) Az egységes közös piacszerve­zéssel foglalkozó irányítóbizottság októberben szavazott a rászorulók­nak nyújtott támogatás programjá­nak keretében a tagállamok által a 2011. évre vonatkozóan benyújtott élelmiszer-segélyezési tervekről. Jövőre 20 tagállam vesz részt a programban, köztük - most első al­kalommal - a Cseh Köztársaság is. A program eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élel­miszer-felesleget (vagyis az inter­venciós készleteket) elossza a rá­szorulók között. A 90-es évek dere­kán a program úgy módosult, hogy bizonyos feltételek mellett az inter­venciós készletek piaci beszerzés­sel is kiegészíthetőek legyenek. Idén mindazonáltal a rendelkezés­re álló intervenciós készletek (ga­bonafélék, tejpor és korlátozott mennyiségű vaj) javarészt fedezik a 2011. évi tervben megállapított igényeket, így csak csekély mérték­ben van szükség piaci beszerzésre. A program keretében - a 2009. és a 2010. évhez hasonlóan - 500 tril­lió eurós költségvetés áll rendelke­zésre. Az elmúlt évben a becslések szerint 13 millióan részesültek tá­mogatásban a különböző tagálla­mi programok keretében. Szlová­kiának 2011-ben 45 ezer tonna in­tervenciós gabonakészlet és 4 809 692 euró forrás áll a rendel­kezésére e cél megvalósításához. Az elfogadott program egyébként minden résztvevő tagország szá­mára megszabja a felhasználható készletek és a források nagyságát. Mint ismeretes, a közösség legin­kább rászoruló polgárainak először 1986-1987 rendkívül hideg telén osztottak ingyenesen élelmiszert. A kialakult szükséghelyzetben a mezőgazdasági termékek felesle­ges készletei a tagállamok jóté­konysági szervezeteinek köz­reműködésével jutottak el a rászo­rulókhoz. Később az intézkedés ál­landósult, alapját immár az inter­venciós készletek képezték. A prog­ram keretében ugyanis a tagálla­mok élelmiszersegélyként haszno­síthatták az állami készletekben fel­halmozott élelmiszer-felesleget. Az 1990-es évek elején megkezdődött a Közös Agrárpolitika (KAP) re­formja, amely célul tűzte ki a kö­zösségi intervenciós készletek drasztikus csökkentését. Többek között ez volt az oka annak, hogy bizonyos feltételek mellett enged­élyezték a készletek piaci beszerzé­sét. Ebben az évben azonban a terv jórészt a rendelkezésre álló inter­venciós készletek felhasználásával is teljesíthető, így viszonylag kis mértékben kell piaci beszerzésekre támaszkodni. Az intervenciós kész­letek tartós csökkenése a támogatá­si program reformjára vonatkozó javaslatok kidolgozásához vezetett. A reform célja az lenne, hogy a program igazodjon a KAP-ban be­következő változásokhoz, és haté­konyabban segítse a rászorulókat. A tagállamok saját belátásuk sze­rint dönthetnek a programban való részvételről. A bizottság minden évben új tervet hagy jóvá. A segélyt általában a nélkülözők legkülönfé­lébb csoportjai kapják, így például hátrányos helyzetű családok, kis­nyugdíjasok, hajléktalanok, fogya­tékkal élők, veszélyeztetett gyer­mekek, a létminimum alatt élők, migráns munkavállalók, valamint menedékkérők. A tagállamok jóté­konysági szervezetek és/vagy szo­ciális szolgáltatásokat nyújtó helyi intézmények közreműködésével osztják szét a segélyeket. Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni a program­ban, erről minden év elején értesí­tik a bizottságot, majd a későbbiek­ben bejelentik az egyes termékek iránti igényüket. Ezenkívül a prog­ram megvalósításáról utólag jelen­tést kell benyújtaniuk. Jóllehet az Európai Unión belüli életszínvonal vüágviszonylatban a legmagasabbak közé tartozik, a legfrissebb becslések szerint átla­gosan az Európai Unió népességé­nek 17%-a él a szegénységi küszöb alatt vagy ahhoz közeli szinten, ami azzaí jár, hogy táplálkozásuk hiányos, vagyis minden másnap sincs lehetőségük a kiegyensúlyo­zott táplálkozásra, (eu-press) Hiányában a teheneknél késedelmes ovuláció, üszőknél elhúzódó ivarzás, valamint az ellést követően késői ciklusba lendülés tapasztalható Az A-vitamin szerepe a tejtermelésben ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A nagy tejtermelésű tehenek szervezete - különösen akkor, ha a tejtermelés egyúttal vehemépí- téssel is társul - rendkívül nagy megterhelésnek van kitéve. A túl­terhelt szervezet fokozottan érzé­keny minden külső hatással szem­ben, így például jelentősen befo­lyásolja működését a vitaminok, illetve vitaminhatású vegyületek abszolút, illetve relatív hiánya, ál­lítja Mézes Miklós, a Gödöllői Szent István Egyetem takarmá- nyozástani tanszékének munka­társa a témáról írt cikkében. Ezek hatása ugyanis a tőgyre éppúgy kiterjed, mint a petefészek műkö­désére vagy a méh nyálkahártya állapotára. Nem elhanyagolható emellett a vitaminok szerepe a csülök fizikai stabilitásának fenn­tartásában sem, ami - az állatok általános egészségi állapota mel­lett - hatással van a takarmányfel­vételre, így, közvetve, a tejterme­lésre is. A karotín, illetve az A-vitamin hatását elsősorban a sejtek membránjának stabilizálása ré­vén fejti ki. A membránok stabili­tása lényeges a petefészek hor­montermelése, a tüsző érési fo­lyamatai, valamint a méh nyálka­hártya regenerációja szempontjá­ból éppúgy, mint a tőgy - ezen be­lül kiemelten a tőgy bimbócsator­na - integritásának fenntartásá­ban. A karotín, különösen a leg­nagyobb biológiai aktivitással rendelkező béta-karotin hiányá­ban a fentiek alapján teheneknél késedelmes ovuláció, üszőknél el­húzódó ivarzás, valamint az ellést követően késői ciklusba lendülés tapasztalható. A tőgy esetében a karotín és az A-vitamin külön-kü- lön és együttesen is fokozza a bimbócsatorna nyálkahártyáján keresztül a szervezetbe hatoló (invazív) baktériumokkal szem­ben mutatott ellenálló-képessé­get, így a mastitis előfordulásá­nak valószínűségét, valamint a szomatikus sejtszám értékét. A sejtmembránok folyamatos át- épülésen mennek keresztül, ezért azok védelmét közvetlen vagy közvetett módon biztosító anya­gokból az állati szervezet folya­matos ellátását igényel. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú, hogy a szervezet béta-karotin raktárakkal nem, vagy csak korlá­tozott mértékben rendelkezik. Az A-vitamin-ellátottságot a májban raktározott jelentős mennyiség ugyan hosszabb ideig biztosíthat­ja, ugyanakkor a nagy tejterme­lésű teheneknél a tejjel jelentős mennyiség ki is ürül, így a folya­matos ellátás ebben az esetben sem nélkülözhető. Számos kuta­tási eredmény utalt arra, hogy a karotinkiegészítés hatása hozzá­vetőlegesen az utolsó kezelést, il­letve karotinkiegészítést tartal­mazó takarmányozást követően mindössze egy további cikluson keresztül érvényesül. Emiatt a szárazonállás, illetve az ellésre történő előkészítés időszaka kü­lönösen kritikus lehet, mivel a szárazonállás alatt alkalmazott takarmányozással társuló nem ki­elégítő ellátás hatása még az el­lést követően is érvényesül. Ez te­hát azt jelenti, hogy a kedvező szaporodásbiológiai, illetve tőgy­egészségügyi hatás csak akkor ér­hető el, ha az ellátás ebben az időszakban is folyamatos. Különösen lényeges ez a kérdés a télikoratavaszi hónapokban, amikor a takarmányok béta-karo- tin-tartalma is általában alacsony. A tejelő tehenek A-vitamin-ellátá- sa ltízárólag csak karotinkiegészí- téssel is megoldható ugyan, de az átalakulás hatékonysága a szar­vasmarha esetében nem optimá­lis, ezért feltétlenül szükséges az A-vitamin-kiegészítés is, le­hetőség szerint védett készítmény formájában. Az aktuális szükség­letnél alacsonyabb szintű A-vita­min-kiegészítés esetén ugyanis a takarmánnyal adagolt béta-karo- tin jelentős része A-vitaminná ala­kul, így annak közvetlen hatása nem érvényesül, (tejlap) (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents