Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-02 / 252. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 2. Agrárkörkép 17 Törekedjünk arra, hogy a süldők a 110-120 kg-os élőtömeget kb. 8 hónapos korukra érjék el A tenyészsüldők takarmányozása (Archív felvétel) Az Európai Unió 500 millió eurós összeget hagyott jóvá Támogatás a rászorulóknak EU-1NFORMÁC1Ó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A továbbtenyésztésre szánt süldőket a 60-70 kg-os élőtömeg eléréséig általában hasonlóan takarmá- nyozzák, mint a vágásra szánt társaikat. Ebben az időszakban a maximális élőtömeg-gyarapodás a cél. A 60-70 kg-os élőtömeg, illetve fejlettségi szint elérésekor viszont már el kell dönteni, hogy melyek lesznek a tenyészállatok, ezeket külön kell választani, és külön kell takarmányozni. A kocasüldőket 60-70 kg-os élőtömegig korlátozás nélkül lehet etetni, ami az ivarszervek kifejlődését segíti. A 70 kg-os élőtömeg elérése után közepesen intenzív növekedésre kell törekedni. Előnyös, ha a kocasüldőknek adott takarmány energiatartalma kisebb, mint a sertéshizlaló abrakkeverékeké, ezért a tápok energia- tartalmát csökkentsük le, fehéije- és aminosav-tartalmukat viszont mintegy 10%-al emeljük meg, főleg a 100 kg-os élőtömeg elérése után. A kocasüldők takarmányának kívánt rosttartalma nagyobb, mint a szokásos sertéshizlaló abrakkeverékeké, bár tudjuk, hogy a nyersrost rontja a többi táplálóanyag emészthetőségét, energiát nem tartalmaz, de elsősorban a bélperisztaltika normális működéséhez szükséges. A magas nyersrosttartalmú ballasztos anyagok etetésével elősegítjük a kocasüldő emésztőrendszerének normális fejlődését, előkészítve az emésztőrendszert és magát az állatot arra, hogy felnőtt korában nagytömegű takarmányt legyen képes felvenni, hogy a szoptatás időszaka alatt ne zsarolódjon le, és a lehető legrövidebb időn belül újra vemhesüljön. Mivel a süldőt elő kell készítenünk az első vemhesülésre, emeljük meg tápjának vitamintartalmát, s különösen ügyeljünk a megnövekedett A- és E-vitamin- igény kielégítésére. A makroele- mek közül a kalciumot, a foszfort és a cinket külön is említenünk kell, tekintettel arra, hogy a csontképződéshez és az egészséges lábszerkezet kialakulásához elengedhetetlenül fontosak. A keményebb csülökszaru ellenállott) a betegségeket előidéző kórokozókkal szemben. A hibás végtagállású, „papucstalpú” süldőket zárjuk ki a tenyésztésből, tekintettel arra, hogy a kiváló lábszerkezet megléte elengedhetetlen feltétele a modern technológia elviselésének. A kocasüldőknél törekedjünk arra, hogy a 110-120 kg-os élőtömeget kb. 8 hónapos korukra érjék el, és ekkorra már lehetőleg három ivarzásuk is lebonyolódjon. A fenti cél akkor érhető el, ha a süldők napi átlagos élőtömeggyarapodása 70-100 kg-os élőtömeg között napi 450-500 g. A süldők nevelését akkor tekinthetjük sikeresnek, ha élőtömegük egyéves korukban, az első választás után, üresen 140 kg körüli. Helyes takarmányozás és tartás esetén az első ivarzás 5-6 hónapos kor körül várható. Az első ivarzás az ivarérettséget, és nem a tenyészérettséget jeleni. Az első ivarzáskor még kevés pete válik le, így az alomszám is kicsi lesz, és a korai elletés megtörheti a süldő fejlődését. Tenyészérettnek azt a süldőt tekintjük, amelyik már ciklusosán ivarzik (8-9 hónapos koráig legalább háromszor ivarzott), testtömege hozzávetőlegesen 110-120 kg, jó tenyészkondíció- ban van, szervezete a vemhessé- get ártalom nélkül viseli, a fajtára jellemző számú utódot fial, szalonnavastagsága sem pozitív, sem negatív irányban nem tér el lényegesen a csoport áúagától, továbbá a szoptatás befejezése után néhány napon belül újra ivarzik és vemhesül. A túl későn érő, hétnyolc hónapos koráig nem ivarzott kocasüldőt selejtezzük ki. Az ivarzások időpontjainak ismeretében kiszámítható a harmadik ivarzás, amelynek időpontja előtt 10-14 napig ún. „flushing”-ot lehet alkalmazni. A „flushing” a kocasüldők relatívan bőséges takarmányozása, melynek célja élőtömegük növelése a pároztatás előtt és alatt a süldők pozitív energiájának egyensúlyba hozása, az ivarzók arányának növelése és a fogamzási eredmények javítása érdekében. A „flushing!’’akkor alkalmazható jó eredménnyel, ha a süldők kondíciója a közepesnél gyengébb. Ügyeljünk arra, hogy a flushingolás alatt az egye- dek tápláltsági állapota a tenyész- kondíciót ne haladja meg. A túlkon- dícióban lévő kocasüldők a kiegészített takarmányozásra általában nem reagálnak. Egyes szakvélemények szerint az ivarzás megszűnése után a takarmányozást csökkentem kell, amíg mások javasolják a flushing időbeni kiterjesztését a termékenyítést követő három hétre. A takarmányozással ne siettessük a süldők beállítását, várjuk ki a kocasüldő tenyészérettségét, élőtömegének, csontozatának, belső szerveinek harmonikus kifejlődését és működését. Ahhoz, hogy az erőltetett ütemű kocasüldő beállítást elkerüljük, időben és kellő számban jelöljük ki a tenyésztésre szánt egyedeket. A kansüldők növekedési erélye nagyobb, mint a kocasüldőké, a takarmányozás elvei ugyanakkor lényegesen nem különböznek. A nagyobb növekedési erélyt érdemes kihasználni, a kansüldők élőtömeg-gyarapodását nem szükséges korlátozni. A kansüldők esetében a felnevelési cél, hogy napi 700 g körüli élőtömeg-gyarapodással mintegy 7 hónapos korukra a 110-120 kg-ot, 9 hónapos korukra a 150 kg-ot érjék el. Az erőteljesebb növekedés miatt figyelmet kell fordítani az aminosavigény kielégítésére is. (ag-zoo) Az egységes közös piacszervezéssel foglalkozó irányítóbizottság októberben szavazott a rászorulóknak nyújtott támogatás programjának keretében a tagállamok által a 2011. évre vonatkozóan benyújtott élelmiszer-segélyezési tervekről. Jövőre 20 tagállam vesz részt a programban, köztük - most első alkalommal - a Cseh Köztársaság is. A program eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élelmiszer-felesleget (vagyis az intervenciós készleteket) elossza a rászorulók között. A 90-es évek derekán a program úgy módosult, hogy bizonyos feltételek mellett az intervenciós készletek piaci beszerzéssel is kiegészíthetőek legyenek. Idén mindazonáltal a rendelkezésre álló intervenciós készletek (gabonafélék, tejpor és korlátozott mennyiségű vaj) javarészt fedezik a 2011. évi tervben megállapított igényeket, így csak csekély mértékben van szükség piaci beszerzésre. A program keretében - a 2009. és a 2010. évhez hasonlóan - 500 trillió eurós költségvetés áll rendelkezésre. Az elmúlt évben a becslések szerint 13 millióan részesültek támogatásban a különböző tagállami programok keretében. Szlovákiának 2011-ben 45 ezer tonna intervenciós gabonakészlet és 4 809 692 euró forrás áll a rendelkezésére e cél megvalósításához. Az elfogadott program egyébként minden résztvevő tagország számára megszabja a felhasználható készletek és a források nagyságát. Mint ismeretes, a közösség leginkább rászoruló polgárainak először 1986-1987 rendkívül hideg telén osztottak ingyenesen élelmiszert. A kialakult szükséghelyzetben a mezőgazdasági termékek felesleges készletei a tagállamok jótékonysági szervezeteinek közreműködésével jutottak el a rászorulókhoz. Később az intézkedés állandósult, alapját immár az intervenciós készletek képezték. A program keretében ugyanis a tagállamok élelmiszersegélyként hasznosíthatták az állami készletekben felhalmozott élelmiszer-felesleget. Az 1990-es évek elején megkezdődött a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja, amely célul tűzte ki a közösségi intervenciós készletek drasztikus csökkentését. Többek között ez volt az oka annak, hogy bizonyos feltételek mellett engedélyezték a készletek piaci beszerzését. Ebben az évben azonban a terv jórészt a rendelkezésre álló intervenciós készletek felhasználásával is teljesíthető, így viszonylag kis mértékben kell piaci beszerzésekre támaszkodni. Az intervenciós készletek tartós csökkenése a támogatási program reformjára vonatkozó javaslatok kidolgozásához vezetett. A reform célja az lenne, hogy a program igazodjon a KAP-ban bekövetkező változásokhoz, és hatékonyabban segítse a rászorulókat. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek a programban való részvételről. A bizottság minden évben új tervet hagy jóvá. A segélyt általában a nélkülözők legkülönfélébb csoportjai kapják, így például hátrányos helyzetű családok, kisnyugdíjasok, hajléktalanok, fogyatékkal élők, veszélyeztetett gyermekek, a létminimum alatt élők, migráns munkavállalók, valamint menedékkérők. A tagállamok jótékonysági szervezetek és/vagy szociális szolgáltatásokat nyújtó helyi intézmények közreműködésével osztják szét a segélyeket. Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni a programban, erről minden év elején értesítik a bizottságot, majd a későbbiekben bejelentik az egyes termékek iránti igényüket. Ezenkívül a program megvalósításáról utólag jelentést kell benyújtaniuk. Jóllehet az Európai Unión belüli életszínvonal vüágviszonylatban a legmagasabbak közé tartozik, a legfrissebb becslések szerint átlagosan az Európai Unió népességének 17%-a él a szegénységi küszöb alatt vagy ahhoz közeli szinten, ami azzaí jár, hogy táplálkozásuk hiányos, vagyis minden másnap sincs lehetőségük a kiegyensúlyozott táplálkozásra, (eu-press) Hiányában a teheneknél késedelmes ovuláció, üszőknél elhúzódó ivarzás, valamint az ellést követően késői ciklusba lendülés tapasztalható Az A-vitamin szerepe a tejtermelésben ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A nagy tejtermelésű tehenek szervezete - különösen akkor, ha a tejtermelés egyúttal vehemépí- téssel is társul - rendkívül nagy megterhelésnek van kitéve. A túlterhelt szervezet fokozottan érzékeny minden külső hatással szemben, így például jelentősen befolyásolja működését a vitaminok, illetve vitaminhatású vegyületek abszolút, illetve relatív hiánya, állítja Mézes Miklós, a Gödöllői Szent István Egyetem takarmá- nyozástani tanszékének munkatársa a témáról írt cikkében. Ezek hatása ugyanis a tőgyre éppúgy kiterjed, mint a petefészek működésére vagy a méh nyálkahártya állapotára. Nem elhanyagolható emellett a vitaminok szerepe a csülök fizikai stabilitásának fenntartásában sem, ami - az állatok általános egészségi állapota mellett - hatással van a takarmányfelvételre, így, közvetve, a tejtermelésre is. A karotín, illetve az A-vitamin hatását elsősorban a sejtek membránjának stabilizálása révén fejti ki. A membránok stabilitása lényeges a petefészek hormontermelése, a tüsző érési folyamatai, valamint a méh nyálkahártya regenerációja szempontjából éppúgy, mint a tőgy - ezen belül kiemelten a tőgy bimbócsatorna - integritásának fenntartásában. A karotín, különösen a legnagyobb biológiai aktivitással rendelkező béta-karotin hiányában a fentiek alapján teheneknél késedelmes ovuláció, üszőknél elhúzódó ivarzás, valamint az ellést követően késői ciklusba lendülés tapasztalható. A tőgy esetében a karotín és az A-vitamin külön-kü- lön és együttesen is fokozza a bimbócsatorna nyálkahártyáján keresztül a szervezetbe hatoló (invazív) baktériumokkal szemben mutatott ellenálló-képességet, így a mastitis előfordulásának valószínűségét, valamint a szomatikus sejtszám értékét. A sejtmembránok folyamatos át- épülésen mennek keresztül, ezért azok védelmét közvetlen vagy közvetett módon biztosító anyagokból az állati szervezet folyamatos ellátását igényel. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú, hogy a szervezet béta-karotin raktárakkal nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkezik. Az A-vitamin-ellátottságot a májban raktározott jelentős mennyiség ugyan hosszabb ideig biztosíthatja, ugyanakkor a nagy tejtermelésű teheneknél a tejjel jelentős mennyiség ki is ürül, így a folyamatos ellátás ebben az esetben sem nélkülözhető. Számos kutatási eredmény utalt arra, hogy a karotinkiegészítés hatása hozzávetőlegesen az utolsó kezelést, illetve karotinkiegészítést tartalmazó takarmányozást követően mindössze egy további cikluson keresztül érvényesül. Emiatt a szárazonállás, illetve az ellésre történő előkészítés időszaka különösen kritikus lehet, mivel a szárazonállás alatt alkalmazott takarmányozással társuló nem kielégítő ellátás hatása még az ellést követően is érvényesül. Ez tehát azt jelenti, hogy a kedvező szaporodásbiológiai, illetve tőgyegészségügyi hatás csak akkor érhető el, ha az ellátás ebben az időszakban is folyamatos. Különösen lényeges ez a kérdés a télikoratavaszi hónapokban, amikor a takarmányok béta-karo- tin-tartalma is általában alacsony. A tejelő tehenek A-vitamin-ellátá- sa ltízárólag csak karotinkiegészí- téssel is megoldható ugyan, de az átalakulás hatékonysága a szarvasmarha esetében nem optimális, ezért feltétlenül szükséges az A-vitamin-kiegészítés is, lehetőség szerint védett készítmény formájában. Az aktuális szükségletnél alacsonyabb szintű A-vitamin-kiegészítés esetén ugyanis a takarmánnyal adagolt béta-karo- tin jelentős része A-vitaminná alakul, így annak közvetlen hatása nem érvényesül, (tejlap) (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
