Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-09 / 258. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Világhatalomnak nevezte Indiát az amerikai elnök - Kasmír ügyében nem foglalt állást - állandó BT-tagsággal kecsegtetett Obamát főleg az amerikai gazdasági érdekek vitték Ázsiába A 26 évvel ezelőtti bhápáli katasztrófa áldozatainak hozzátartozói tüntettek tegnap Újdelhiben az Obama-lá- togatás ellen. 1984-ben Bhópálban felrobbant az Union Carbide amerikai vegyi vállalat üzeme, a mérgező anyagok 15 ezer embert öltek meg, de a cég egyetlen amerikai felelősének sem esett bántódása, egyikük sem (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Beregszász újra magyar Ungvár. Immár teljesen bizonyossá vált, hogy az ukrajnai városban az október 31-én rendezett népszavazás eredményeképpen az egykori Bereg vármegye székhelyének vissza kell kapnia történelmi nevét. A korábbi hírekkel ellentétben az ügydöntő referendum érvényes lett, mert a választásra jogosultaknak csaknem 52 százaléka vett rajta részt. Beregszász lakosai közül 4688-an szavaztak a névváltoztatás mellett, míg 4358-an voksoltak ellene. (MTI) Kolerajárvány és hurrikán Port-au-prince. Legalább húsz ember meghalt és 36 megsebesült, amikor a Tomas hurrikán a hétvégén átvonult Haitin - jelentették be tegnap. A forgószél nyomában keletkező áradások az ország eddig kolera által érintetlen részein is terjeszteni kezdték a járványt. A vihar pusztítása 6000 családot érintett, 36 ezer embert kellettkitelepíteni. (MTI) Felhívás gyilkolásra Kairó. Amerikaiak gyilkolására szólította fel tegnap a muzulmánokat egy szélsőségesjemeni imám radikális internetes oldalakon megjelent videoüzenetében. Anvar al-Avlaki szerint minden amerikai ellenség, és a megöléséhez nincs szükség semmilyen külön vallási rendeletre. Avlaki az USA- ban született, és 2006 óta bujkál Jemenben. A jemeni állambiztonsági bíróság szombaton elfogatóparancsot adott ki ellene. (MTI) Meghívás a táliboktól Washington. A tálibok nyílt levelet intéztek az újonnan megválasztott amerikai kongresszushoz, amelyben meghívtak Afganisztánba egy ténymegállapító bizottságot, hogy a törvényhozók „valós képet” kaphassanak a háború állásáról, amelyben az USA „nem tud győzni”. Ezt tegnap közölte a The Wall Street Journal. (MTI) Átállnak a Vatikánhoz London. Az anglikán egyház öt püspöke jelezte tegnap, hogy a katolikus egyház tagjává kíván válni, élve a Vatikán által hivatalosan felkínált lehetőséggel. A Vatikán tavaly jelentette be azt a kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy az egyházukkal elégedetlen, áttérni kívánó anglikán hívek protestáns örökségük és liturgiájuk egyes elemeinek megőrzésével együtt is teljes hitközösséget vállalhassanak a római egyházzal. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. Kétszáz vezető amerikai üzletember -köztükaBoeingés a General Electric vezérei - kísérte el Barack Obamát szokatlanul hosszú, tíznapos ázsiai útjára. A remények szerint több mint 10 milliárd dollár értékű üzleti megállapodásokkal térhetnek haza. „Ezek több mint 50 ezer állást teremtenek az USA-ban, mind a délkaliforniai csúcstechnológiában, mind az ohiói gyáriparban” - mondta az elnök a kéttucatnyi egyezségről. Egyedül a Boeing négymilliárdos előzetes megállapodást kötött C-17 Globemaster teherszállító gépekről. Tegnap, indiai látogatásának 3. napján az amerikai elnök és Marrmohan Szingh kormányfő újdelhi sajtótájékoztatójukon elmondták: szeretnék fejleszteni országaik kereskedelmi együttműködését, valamint a terrorizmus elleni harccal előmozdítani a békét és a stabilitást a világon. Obama kiemelte, hogy Indiának és Pakisztánnak könnyítenie kellene feszültségekkel terhes viszoBrüsszel. Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárainak a jövőben nem kell vízumot váltaniuk ahhoz, hogy három hónapnál nem hosszabb időtartamra beutazzanak az EU országaiba. Erről tegnapi brüsszeli tanácskozásukon döntöttek az EU-országok belügyminiszterei. ÖSSZEFOGLALÓ A nyitás már karácsony előtt, a tervek szerint december 15-én érvénybe lép. A vízummentesség feltétele a biometrikus adatokat is tartalmazó útlevél. Az Európai Parlament már hetekkel korábban nagy többséggel állást foglalt a vízumkötelezettség eltörlése mellett e két balkáni ország számára. A döntés nyomán a néhány EU-tagállam által el nem ismert Koszovó kivételével immár valamennyi nyugat-balMoszkva. Továbbra is a figyelem középpontjában áll Oleg Kasinnak, a Kommerszant tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap újságírójának az összeverése. A tüntetések is folytatódnak, s az Orosz Újságírók Szövetsége javasolta: tiltakozásul minden lap minden hónap 4-én üres címlappal jelenjen meg. Mint kiderült, tegnap egy Moszkva melletti településen, pénteken - tehát a Kasin-ügy előtt - pedig Szaratovban is megvertek egy- egy újságírót: mindkét támadást az áldozatok szakmai tevékenységével hozzák összefüggésbe. Kasint került börtönbe. nyán. Ehhez felajánlotta segítségét, hozzátéve, az USA nem kényszeríthet rá semmilyen döntést a felekre vitás kérdéseikben. Vagyis Obama, aki tegnap egyenesen világhatalomnak nevezte Indiát, értésre adta: az USA a kasmíri probkáni ország uniós vízummentességet élvez. Az Európai' Bizottság részéről Cecilia Malmström belügyi és Štefan Füle bővítési biztos nyilatkozatban üdvözölte a döntést. Malmström kitért arra, hogy a korábbi balkáni vízumliberalizációs lépések nyomán az unió a megala- pozadan menedékkérelmek számának növekedését tapasztalta. Ilyen aggodalmak miatt az EB most Albánia és Bosznia-Hercegovina vonatkozásában ún. „vízumkötelezettség utáni megfigyelő eljárást” léptet életbe, ami a lakosokra nézve nem jár korlátozásokkal, de a két balkáni ország hatóságait szoros együttműködésre kötelezi az uniós szervekkel. Albániától és Bosznia-Hercegovinától Brüsszelben elvárják, hogy fokozza tájékoztató kampányát a lakosság körében, magyarázzad: a mostlehetővé tett vízummentesség csak rövid távú tartózkodásra jogosít, és segítsen a visszaélések megelőzésében. szombaton hajnalban verték össze, állapota tegnap is súlyos volt, s a nyomozás szakmai tevékenységében és állampolgári állásfoglalásaiban látja bántalmazása okát. A Szovjetunió széthullása óta Oroszország az újságírók számára az egyik legveszélyesebb országnak számít, csak 2000 óta 19 újságírót és sok jogvédőt öltek meg. Világméretű feltűnést Anna Polit- kovszkaja, a Novaja Gazeta cse- csenföldi jogsértésekről hírt adó újságírója 2006-ban, és Natalja Es- temirova hasonló témákkal foglalkozó jogvédő tavaly történt meggyilkolása keltett. De a durván megvert, sőt részben nyomorékká ütiegelt újságíróknak se szeri, se lémába nem kíván beavatkozni, hiszen Washingtonnak Pakisztánra is nagy szüksége van a tálibok elleni afganisztáni háborúban. A pakisztáni-indiai kapcsolatok egyik legérzékenyebb pontja Kasmír hovatartozása. Az atomfegyEgyébként nem minden tagállam örül az újabb vízumliberalizációnak, nemrégiben Franciaország - amelynek sok bírálatot kellett lenyelnie a romániai és bulgáriai cigányok hazazsuppolása miatt - kritizálta az Európai Bizottságot, amiért az „politikai okokból” folytat vízumliberalizációs tárgyalásokat a nyugat-balkáni országokkal, és figyelmen kívül hagyja az európai határoktovábbimegnyitásávaljáró kockázatokat. Egy francia diplomata szerint az EB nem foglalkozik a negatív hatásokkal, a bevándorlási és biztonsági következményeket végül mindig a tagállamoknak kell kezelniük. Pierre Lellouche európai ügy ekért felelős miniszter a vízumpolitikát többször is biztonsági kérdésnek nevezte. Hozzátette, Párizs biztonsági garanciákat kéme a két országtól, illetve Bosznia-Hercegovina kapcsán némi iróniával azt mondta, „először egy államra lenne szükség”, akivel a francia vezetés tárgyalhatna. (MTI, euractiv.hu) száma. Egyre többen vélik úgy, a Kasin elleni támadás összefügghet azzal a mozgalommal, amely a Moszkvával egybenőtt Himki erdői egy részének útépítés miatti kivágását próbálja megakadályozni. Az erdőirtás ellen fellépők közül már többeket megtámadtak, így két éve magatehetetlen nyomorékká verték Mihail Beketovot, a Himkinsz- kaja Pravda kiadó-főszerkesztőjét. A Dmitrij Medvegyev elnökhöz intézett nyílt levelet több mint 600 vezető újságíró írta alá. A rendőrség székházánál tegnap is tüntettek: mindig egy-egy személy tartja a plakátot - amelyen követelik az ügy felderítését -, az ilyen akció ugyanis nincs engedélyhez kötve. vérrel rendelkező szomszédok között négy katonai konfliktus zajlott a területért, amelynek kétharmadát India ellenőrzi, egyharmada Pakisztánhoz tartozik. A térség lakosságának többsége muzulmán. Obama hangsúlyozta: USAbeleBaku. Azerbajdzsánhoz sok érdeke fűződik az uniónak is, meg Washingtonnak is, ezért az ottani történések jelentősége sokkal nagyobb, mint az első pillanatban tűnik. „Nem hozott érzékelhető előrelépést Azerbajdzsán demokratikus fejlődésében a vasárnap megtartott parlamenti választás” - állapította meg tegnap az ÉBESZ és az Európa Tanács (ET) megfigyelő csoportja. A közlemény a jelöltek versengésének „egyenlődén pályáját”, a sajtó- és a gyülekezési szabadság korlátozását, a hamis szavazatok felhasználását rója fel az Ilham Aliyev elnök kormányzó pártja által fölényesen megnyert választásokkal kapcsolatban. Az ellenzék nem ismeri el az eredményt, és új választásokat követel. Az államfő Új Azerbajdzsán Pártja (YAP) növelte mandátumainak számát, több mint 70 képviselői helyet szerezve a 125 tagú törvényhozásban, s egy kivétellel a többi mandátumot is a lojális „függetíen” jelöltek nyerték el. Mindez megszilárdítja Aliyev tekintélyelvű uralegyezett abba, hogy Indiát töröljék a kereskedelmet korlátozó listáról. Utalt rá: Amerika segíthet Indiának abban, hogy az ENSZ BT állandó tagjalehessen. A mértékadó amerikai sajtó már előre. megrótta az elnököt, hogy feltűnően hosszú vizitjén túlságosan előtérbe került az üzleti érdek. A The Washington Post kifejtette: „Az elnök azt mondta, az egész út célja a piacok megnyitása. Nem így kellene lennie. Az elnöknekbiztosí- tania kellene Indiát arról, hogy az USA elkötelezett a régió stabilitásának fenntartása iránt, kezdve Afganisztánnal, és hogy India amerikai támogatást élvez a kínai terjeszkedés ellensúlyozásában.” Obama India után felkeresi Indonéziát, Dél-Koreát és Japánt is. A héten a G20 - a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő csoport - találkozóján vesz részt Szöulban. Addig is azon dolgozik, hogy minél több ázsiai szövetségesének támogatását megszerezze Kínával szemben, amelynek árfolyam-politikája érzékenyen érinti az amerikai külgazdaságot. (MTI, SITA, ú) mát, amely védve érezheti magát a bírálatokkal szemben Európa számára nagyjelentőségű olaj- és gáztartalékai, valamint az afganisztáni amerikai hadműveletek utánpótlásában betöltött stratégiai jelentősége miatt. A többségében muzulmán lakosságú, 9 milliós ország az USA egyik szövetségese az Irán, Törökország és Oroszország által közrefogott, s Közép-Ázsia küszöbén fekvő ingatag térségben. A vasárnapi szavazás tehát „kitakarította” a bakui törvényhozásból az ellenzéket vezető Müsa- vat (Egyenlőség) pártkoalíciót, amelynek egyetlen jelöltje sem szerzett mandátumot. Az azeri ellenzék az elmúlt években azzal vádolta ,a Nyugatot, lenyeli a Bakuval szembeni bírálatát, attól tartva, hogy alulmarad az azeri olaj- és gáztartalékok lekötéséért Moszkvával folytatott küzdelemben. IlhamAliyev2003 óta tartja kezében a hatalmat, amelyet apjától, a személyi kultuszt kiépítő Heydar Aliyevtől örökölt. Hatalmát pedig tovább szilárdítja az olajbevételek által felpörgetett gazdasági fellendülés. (MTI,ú) Megérkezett németországi célállomására tegnap a Franciaországból nukleáris hulladékot szállító szerelvény. A rendőrség csak hajnalban kezdte eltávolítani a tüntetőket az atomvonat útjából, ezért a szerelvény reggel indulhatott tovább. Míg vasárnap előkerült a gumibot és a könnygáz, tegnap békésebb volt a kép. A rendőröknek kellett lecipelniük a sínekről minden tüntetőt. (TASR/AP-felvétel) Ismét tartani lehet attól, hogy megugrik a menedékkérelmek száma Karácsonyra jöhetnek a bosnyákok és az albánok Oroszország az egyik legveszélyesebb ország lett a toliforgatók számára Egyre több a nyomorékká vert újságíró MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Aliyev nem tart sem az USA-tól, sem az EU-tól A Nyugat mindent lenyel ÖSSZEFOGLALÓ
