Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-09 / 258. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Magyarország nem ad ki adatokat a kérvényezőkről A kettős állampolgársághoz szavazati jogot is adnának ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a múlt pénteki budapesti MÁÉRT-ülésen felkérte a sajtót, hogy minél nagyobb kampányt folytasson a kettős állampolgárság ügyében. „A kérvényezők adatait más országnak nem adjuk ki”- tette hozzá Semjén. Azóta beszámolt arról is, hogy az előzetes hírekkel ellentétben a MÁERT-en mégis megvitatták a szavazati jog megadását is, amely az állampolgársághoz járna. Semjén a Duna televízió vasárnap esti műsorában megerősítette: a nyugati emigráció szervezetei valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegyék bele a záródokumentumba. Ő ezt a kérdést vélemény- nyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült, minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot is kapjanak a kérvényezők a magyar állam- polgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének. „Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs mega teljes egység, mert bizonyos magyarországi politikai párt ezt kritikusan szemlélte. Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátumuk, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek”-mondta Semjén. (vps) Társadalmi vitára bocsátja a Híd a tervezetet Készül az átfogó kisebbségi nyelvhasználati törvény ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A komplex kisebbségi nyelvhasználati törvényről tárgyalt tegnap a Híd elnöksége, a párt egyelőre nem tájékoztat a tervezet részleteiről. „Amíg nem véglegesítjük, addig nem tájékoztatunk” - mondta lapunknak Bugár Bélé pártelnök. Tájékoztatása szerint a tervezetet a jövő héten bocsátják nyilvános vitára. „Megkapják civil szervezetek, intézmények, és véleményezhetik” - mondta lapunknak a pártelnök. Szerinte a tervezet Szlovákia és Csehszlovákia történelmében az első komplex kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezet. A jogszabályt Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnökhelyettes hivatala készítette elő. A korábbi tájékoztatások alapján várható, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkenti, és a szlovák államnyelvtörvényhez hasonlóan tartalmaz majd pénzbírságokat is. Az eredeti elképzelések szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvényt az államnyelvtörvény módosításával egyidőben, egymáshoz kapcsolódva fogadta volna el a parlament, a kisebbségi nyelv- használati törvény azonban nem készült el időre. A szlovák államnyelvről szóló törvény módosítását várhatóan a parlament decemberi ülésszakán fogadják el a képviselők, (lpj) RÖVIDEN Drágulással járó biztonság Brüsszel. Az egyre szigorúbb biztonsági intézkedések miatt drágulni fognak a repülőjegyek, illetve a légi teherforgalommal összefüggő kiadások - ez szűrhető le az Európai Unió belügyminisztereinek tegnapi, brüsszeli találkozója után. Thomas de Maizi- ére német belügyminiszter kijelentette: nincs olyan biztonsági intézkedés, amely ne járna költségekkel., A jelenlegi helyzetet nem lehet sokáig fenntartani. Még az év végéig értelmes és racionális intézkedéseket kell foganatosítanunk” - mondta a miniszter. Konkrét intézkedések lapzártánkig nem kerültek nyilvánosságra. A biztonsági intézkedések szigorítása azután került napirendre, hogy a postai szállítmányokkal robbanóanyagok kerültek fel több, Európába és Amerikába tartó repülőgépre, és több európai intézmény is robbanóanyagot tartalmazó levelet kapott. (SITA) Dzurinda ügyét már lezárta a rendőrség Pozsony. A hangfelvétel, melynek alapján vasárnap Robert Fi- co, a Smer elnöke korrupcióval vádolta meg Mikuláš Dzurindát, a rendőrség előtt korábban is ismert volt. 1999-ben a HZDS tett feljelentést, ugyanis az akkori kormányfő, Dzurinda hangját vélte felismerni a felvételen. „A kazettát szakértővel vizsgáltattuk meg, az ügyet pedig ennek alapján lezártuk” - tájékoztatott František Pe- czár, a pozsonyi rendőrfőkapitányság szóvivője. (SITA) Vezet a Smer, feljött az SDKÚ Pozsony. A Smer nyerné a választásokat a Median SK ügynökség tegnap ismertetett friss felmérése szerint. Robert Fico volt kormányfő ellenzéki pártja a voksok 36,2 százalékát szerezné meg. Második az SDKÚ 17,4, a harmadüt pedigaKDH10,6 százalékkal. A szeptember 13-a és október 10-e közt végzett felmérés alapján a Szabadság és Szolidaritás (SaS) a voksok 10,3, a Híd 8, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pedig 6,3 százalékát kapná. A HZDS 3,8, az MKP 3 százalékot érne el az ügynökség felmérése alapján. A Median felmérései készítésekor nem veszi figyelembe a nemzetiségi megoszlást. (TASR, ú) Fico is hasonló lépést fontolgatott, mint az Orbán-kormány, de végül nem merte megtenni Biztosan változik a II. pillér Pozsony/Budapest. A magasabb nyugdíjpénztári hozamok érdekében változtatni akar a szociális ügyi minisztérium a nyugdíj- rendszer második pillérének működési elvein. A magyarországi pénztárak az utóbbi évben a szlovák intézmények hozamának többszörösét teljesítették. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tervezet szerint megváltoznának az előző kormány által felállított feltételek, de nem teljes mértékben, tehát némely szabályozás megmaradna. A Fico-kormány ugyanis arra kötelezte a magánnyugdíjpénztárakat, hogy ne ötévente, hanem félévente értékeljék ki az egyes nyugdíjalapok - a konzervatív, a kiegyensúlyozott és a növekedési alapok - hozamait, s ha azok veszteségesek, akkor a nyugdíjpénztárak azt kötelesek saját vagyonukból kiegészíteni az ügyfél által befektetett összeg szintjére. Előnyök és hátrányok Ennek a gyakorlatnak előnye is, hátránya is van. Előnye, hogy a második pillérbeli takarékoskodás biztonságosabbá vált, hátránya viszont, hogy biztonsági garanciája miatt a magán-nyugdíj- kezelők nem mernek kockázatosabb, ám hosszú távon nagyobb hozamot biztosító tranzakciókba fogni, lévén, hogy az esetleges veszteségeket saját forrásból kell pótolniuk. Ezért történt meg, hogy a nyugdíjpénztárak hozamai az utóbbi egy évben mindössze 0,7 és 1,9 százalék között mozogtak. A Nyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) bírálja a rendszert, épp amiatt, mert nem teszi lehetővé a rövid távon kockázatosabb befektetéseket, melyeknél hosszú távon a nyereség viszont jóval nagyobb a mostani 1,9 százaléknál. Az Orbán-kormány megszüntetné a II. pillért A magyar kormány ugyancsak változtat a magánnyugdíjpénztári rendszeren, bár a szlovák szabályozástól eltérő rendelkezéseket vezet be. Az Orbán-kormány a nyugdíjalapok veszteségével, a magánkasszák tagjainak veszteségével, a rendszer kudarcával indokolta azt a döntését, hogy 14 hónapig nem utalják át a járulékokat a magán-nyugdíjpénztárakba. Hasonló, bár nem ennyire drasztikus lépést Robert Fico kormánya is fontolgatott, de végül nem merte megtenni. Az index.hu szerint a számítások megkérdőjelezik az Orbán- kormány döntését. A hírportál rámutat, mindhárom alapnak - a biztonságosnak számító klasszikus vagy konzervatív, illetve a kockázatosabbnak számító kiegyensúlyozott és növekedési alapoknak is - jóval az inflációt meghaladó volt az idei átlagos hozamuk, a klasszikus alapoknak 6,32 százalék, a kiegyensúlyozottaknak 9,10 százalék, a legkockázatosabb növekedési alapoknak volt a legmagasabb hozamuk, 9,60 százalék, idén januártól október végéig, miközben az infláció 3,8 százalékos volt. Akadt olyan növekedési alap is, amely az utóbbi 22 hónapban 40 százalékos növekedést ért el. Összehasonlítva a szlovák magánnyugdíjpénztárak adataival, látható, hogy a magyar nyugdíjpénztárak hozamai jóval magasabbak. A szlovák rendszer is változni fog Az, hogy-változik a szlovákiai magánnyugdíjrendszer, már biztos, a kérdés az, hogy müyen formában. Szakértők szerint a három alap közül csak egynek - a konzervatívnak - kellene garantálnia a biztos hozamot, a másik kettő - a kiegyensúlyozott és a növekedési - a kockázatos kategóriába tartozhatna, épp ezáltal lehetővé téve a magasabb nyereségeket. Van azonban másfajta elképzelés is. A minisztérium ezt nem ismertette még a koalíciós partnerekkel sem, de Peter Goliáš, az INEKO gazdaságkutató elemzője szerint a miniszternek már van konkrét javaslata. „Az Allianz Magánnyugdíjpénztár által létrehozott munka- csoportban azt javasoltuk, hogy a jelenlegi három alap egybeolvadjon, s egy garantált alappá váljon. Ugyanis mindhárom alap csaknem ugyanakkora hozamokkal rendelkezik. Egyúttal azonban létrejönne két új alap, ahol a magán-nyugdíj- kezelők szabadabban dönthetné- neka befektetésekről. Az egyikalap kötvényeken, a másik részvényeken alapulna” - magyarázta Goliáš. Az ügyfél szabadon választhatna, melyikbe akar belépni, egyszerre kettőben is lehetne, tehát például a pénze egyik felét a garantált, a másik felét a kockázatosabb alapba fektethetné, (sán, hn) Az Union ügyfeleinek száma gyarapodik, az állami biztosítóé csökkent a legnagyobb mértékben 81 ezren váltanak egészségbiztosítót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint 81 ezren váltanak januártól egészségbiztosítót, derül ki az Egészségfelügyeleti Hivatal összesítéséből. Idén januárban ennél jóval többen, csaknem 126 ezren léptek át másik biztosítóhoz. 2001 óta a legtöbben az Union biztosítóba léptek át, majd a szintén magánkézben levő biztosító, a Dôvera következik, a legkevesebben pedig az állami Általános Egészségbiztosítóba kérték felvételüket. A legtöbben ugyanakkor a Dőverából távoztak, majd az Általános Egészségbiztosítóból, végül az Uni- onból. A számok alapján most is az Union a biztosítóváltások nyertese: 19 197-tel nő ügyfeleik száma, ugyanis 35 685-en jelentkeztek át hozzá, 16 488-an pedig távoztak. A Dôvera ügyfeleinek száma 5972-vel csökken, az érkezők száma 33 238, a távozóké 39 210. Az állami Általános Egészségbiztosító járt a legrosszabbul: 12 185-en kérték felvételüket, 25 410-en jelezték távozási szándékukat, vagyis 13 225-el kevesebb ügyfele lesz. Évente egyszer lehet biztosítót váltani, ezt szeptember 30-ig kell megtenni. A régi biztosító által kiállított egészség- ügyi kártyát legkésőbb január 8-ig vissza kell adni, különben komoly pénzbüntetést róhat ki az Egészségfelügyeleti Hivatal. A változást tudatni kell a munkaadóval és természetesen orvosunkkal is. Az Egészségfelügyeleti Hivatal adatai szerint a tavalyi évre szóló egészségbiztosítási járulékelszáÉvente egyszer lehet biztosítót váltani, ezt szeptember 3 0-ig kell megtenni. A régi kártyát január 8-ig vissza kell adni. molás mérlege:70,891 mülió euró, ebből a biztosítottak és munkaadók által befizetett összeg 21,884 millió euró, az állam által biztosítottak utáni biztosítási összeg 49,006 millió euró. A többletfizetés 19,72 millió eurót tett ki, ebből a biztosítók szeptember végéig 18,699 millió eurót fizettek vissza. Az elmaradás összesen 41,606 millió eurót tesz ki, ebből az adósok szeptember végéig 24,637 millió eurót fizettek meg az egészségbiztosítóknak. Az éves egészségbiztosítási járulékelszámolást idén március 31-ig kellett benyújtani, tehát három hónappal hamarabb, mint a korábbi években. Elszámolást kell készítenie minden vállalkozónak, egyéni vállalkozónak (SZČO) és az alkalmazottak egy részének is - ez utóbbi csoport február 15-ig kérvényezheti munkaadójától az elszámolás elkészítését, (sán) Viszonylag kevés jelöltet indít a Híd a pusztán szlovákok lakta északi községekben Bugár: északon is egyre többen fogadnak el minket LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A három északi (Tren- csén, Zsolna és Eperjes) megyében összesen 106 polgármesterjelöltet és 465 képviselőjelöltet indít vagy támogat a Híd az önkormányzati választásokon. Országos szinten mintegy 2900 polgármestert és több mint 21 ezer képviselőt választanak, arányosan a három fenti kerületben mintegy 1000 polgár- mestert és 7 ezer képviselőt. Bugár Béla, a híd elnöke szerint a párt jelöltjeinek számát befolyásolja, hogy a teljesen szlovák területeken nem sikerült kiépíteni a teljes pártstruktúrákat. „Vannak jó próbálkozások ezeken a területeken is” - mondta lapunknak a pártelnök. A három kerületben nem arányosan oszlik megjelöltjeik száma, a legtöbbet az Eperjesi kerületben indítják, a 106 polgármesterjelöltből 95-öt, míg a 465 képviselőjelölt közül 343 indul ebben a megyében. Bugár szerint azonban felesleges az összehasonlít gatás., A jelölés mindig attól függ, hogy az adott településen lévő embereink mennyire aktívak. Nemhasonlítgatunk.” Északon koalícióban van esélye A Híd abban az esetben számíthat támogatásra a túlnyomórészt szlovákok lakta településeken, ha koalícióban indul szlovák pártokkal, véli Grigorij Mesežnikov politológus. ,A jobbközép pártokkal kötött koalíciók sikeresek lehetnek északon is, de önálló jelöltjeinek nincs sok esélye olyan községekben, ahol nem élnek magyarok” - mondta lapunknak Mesežnikov. Szerinte ennek két oka van. ,A párt még nem építette ki helyi struktúráit ezeken a településeken, járásokban, de ennél lényegesebb, hogy bár magyar-szlovák párt a Híd, de választóinak túlnyomó többsége magyar nemzetiségű - véli a politológus. - A parlamenti választásokon szerzett szlovák szavazatok elsősorban a nagyon erős motivációnak voltak köszönhetők, a helyhatósági választásokon a szlovák választóknak nem érdeke a Híd önálló jelöltjeinek megválasztása.” A Híd jelöltjeit a szlovák vidékeken nem segíti az önkormányzati választási rendszer sem, amely a szélesebb párttámogatással rendelkezőknek kedvez. Déli vegyes Bugár szerint azonban a teljesen szlovák településeken is nő a Híd elfogadottsága, ilyen településekről is egyre gyakrabban kapnak meghívást. „Gyakran kapunk felkérést a választási rendezvényeken való részvételre, ahol például koalícióban indulunk más pártokkal” - mondta lapunknak Bugár. Elismeri azonban, bogy elsősorban a vegyes területeken élő szlovák választók szavazatait próbálják megszerezni. „Dél-Szlovákiában is vannak aktív szlovákok, ott is támogatunk szlovák polgármesteijelölteket is” - mondta a pártelnök. Mesežnikov szerint is sikeresebb lehet a párt a szlovák választók megszólításában a vegyesen lakott területeken. ,A szlovákok és magyarok által vegyesen lakott területeken hamarabb érhet el sikert - mondta Mesežnikov. - A szlovák vidékeken elsősorban az országos választásokon, például a parlamenti vagy az európai parlamenti választások alkalmával szólíthatja meg a szlovák választókat." Bugár úgy véli, a Híd nem négyéves projekt, hosszabb időre van szükség, amíg a szlovákok és a magyarok egyaránt elfogadják.
