Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-02 / 252. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2010. november 2., kedd 14. évfolyam 11. szám 15. oldal Egymástól vonják el a vizet A fajták összeválogatásával csökkenthetők a szárítási költségek 16. oldal Művelettakarékos talajművelés Segít megőrizni a talaj nedvességét, hatékonyan véd az erózió ellen 17. oldal A tenyészsüldok takarmányozása A süldők a 110-120 kg-os tömeget kb. 8 hónapos korukra érjék el A hazai támogatások jövőre is csak 90 százalékon A keretszámok adottak ÖSSZEFOGLALÓ Az agrártárca jövőre összesítve mintegy 1,3 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat majd, ebből a mezőgazdasági termelés támogatására 929 millió eurót költhetnek, a fennmaradó összeg vidékfejlesztési célokra lesz fordítható, derült ki a kormány által október elején elfogadott és a parlament elé beterjesztett költségvetési tervezetből. A jövő évi költségvetésben a termelőknek folyósított uniós közveüen kifizetések összege 359 millió eurót tesz ki. Az ehhez a költségvetéshez folyósított hazai támogatások viszont jövőre is csak 90 százalékos szinten maradnak. Amint azt Simon Zsolt, agrárminiszter elmondta, a jövő évi büdzsé legfontosabb prioritásai között a nagy számosállat-egységekre folyósított támogatások fenntartása mellett - amelyre több mint 40 millió eurót szánnak -, a cukorrépatermesztőknek járó, idén elvont támogatások visszaállítása is szerepel. Úgyszintén támogatni kívánják a hidromeliorizációs berendezések működtetését, a terménybiztosítások befizetéseinek kiegészítését, az egyes szakágazati törzskönyvek vezetését stb. A miniszter hangsúlyozta, hogy az előző időszakban praktizált kirakatcégek támogatása helyett jövőre minél szélesebbre kívánják bővíteni a támogatásra jogosultak körét, hogy az ágazati termelők zöme képes legyen állni a piaci kihívásokat. Amint arról már beszámoltunk a miniszter szeptember végén ideiglenes hatállyal megszüntette az Agrárkifizetési Ügynökség akkre- ditációját, és egy évi haladékot adott a szervezetnek, hogy működési és informatikai rendszerét az uniós követelményeknek megfelelően alakítsa át, és hozza újra működésbe. Az előzetes brüsszeli információk szerint viszont a követelményeknek való megfelelésre nem adnak egy évet, hanem várhatóan csak feleannyi időt, így most rohamléptekkel zajlik az ügynökség átalakítása. A miniszter szerint ez azonban nem befolyásolhatja az idei kifizetések ütemének betartását, (sz) (Archív felvétel) Meghosszabbították a beadási határidőt November 5-ig kérvényezni lehet az átértékelést ISMERTETŐ Az idei pusztító ár- és belvizek következtében keletkezett károk kimutatását összegző jegyzékben szereplő gazdálkodók az eddig megszabott október 29-i időpont helyett legkésőbb november 5-ig nyújthatják be a kérvényüket a Talajgazdálkodási Kutatóintézethez annak elbírálására, hogy az említett jegyzékben szereplő adataikat átértékeljék. A jegyzékben szereplő károsított terményekben (őszi búza, szemes kukorica, őszi repce, tavaszi árpa, napraforgó, cukorrépa szója, őszi árpa, tavaszi búza, rozs, zab, borsó tritiká- lé, burgonya, silókukorica, kemény búza, káposztaretek) keletkezett károk kimutatott adatainak átértékelésére azok is benyújthatják igényüket, akik egyébként az eredetileg megszabott időpontig már benyújtották kártérítési igényüket. (mpsr) A mezőgazdaság szerepe a nemzeti össztermék előállításában egyre nagyobb arányban veszít jelentőségéből Egységes és kizárólagos közösségi támogatásokat kellene bevezetni Az Európai Unióba való be lépésünk óta tavaly először „sikerült” negatív eredményt produkálnia az agrárágazatnak, a statisztikai adatok alapján 2009-ben 103,5 milliós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az évközi visszaesés még nagyobb volt, hiszen 2008-hoz viszonyítva az ágazat tavalyi teljesítőképessége 158,2 millió euró- val csökkent, és így az akkor kimutatott mintegy 50 milliós nyereséget is elnyelte a gazdasági válság miatt bekövetkezett rendkívül radikális, több mint 20 százalékos árcsökkenés, amely a hazai agrártermékek értékesítési áraiban is megnyilvánult, és a szlovákiai gazdálkodókat is rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe sodorta. Ennek következményei idén még nagyobb súllyal nyomasztják a gazdálkodókat, ráadásul az á- gazati termelőket sújtó természeti csapások, az ár- és belvizek okozta károk ezt a nyomást még tovább fokozták. A szorító, főként pénzügyi nehézségek következtében a mezőgazdaság fokozatosan egyre nagyobb arányban veszít a nemzeti össztermék előállításában betöltött szerepéből, ami a társadalmi megítélésére is negatívan hat, de a további gazdasági mutatók is pl. a hozzáadott érték, a bruttó termelés, a forrásképzés, a foglalkoztatottság és az átlagos bérszint szintén csökkentek az azt megelőző évi adatokhoz képest. Nem beszélve az állatállományokban és a növénytermesztésben bekövetkezett leépítésekről. Pedig 2003-hoz képest, amikor hozzávetőlegesen 13 milliárd korona értékű támogatás folyt az ágazatba, tavaly már csaknem 28 miliárd koronának megfelelő összeggel gazdálkodhatott a tárca. Az előző tárcavezetés azonban nem sáfárkodott jól a forrásokkal. Többek között 2010- re nem készítették fel úgy az ágazatot, hogy bevezethessék a farmtámogatási rendszert, amely alapján a hazai agrártermelők jobban jártak volna, mint a jelenelegi támogatásokkal. A kiszámítási mód alapján ugyanis az intenzív termesztési körzetekben gazdálkodóknak juthatott volna magasabb támogatás, ezzel az ágazat teljesítőképessége is javult volna. Sajnos, ez a hajó már elment, s a miniszter szerint ennek a terheit várhatóan még 2016-ig nyögni fogjuk. Sőt, az előzetes számítások szerint 2016-ra a mezőgazdaság részaránya a nemzeti össztermékben akár 2,5 százalékra is lecsökkenhet. A tárcavezető szerint az ágazatra ezután is nehéz időszak vár. Miközben az ár- és belvízkárok sok vitát kavaró rendezéséhez az uniós engedélyezés megadását várják, az Agrárkifizetési Ügynökségtől kénytelenek voltak ideiglenesen visszavonni az akkreditációját, mivel az ügynökség jelenlegi információs rendszere nem tudja teljesíteni a (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) kifizetések ellenőrzésével kapcsolatos információs követelményeket. S bár a támogatások szintje nem határozhatja meg alapvetően az ágazat teljesítőképességét, mégis sokan úgy vélik, hogy az összes gond eredője az egyes tagországokban folyósított támogatások közötti különbség. Ennek fényében az egyértelmű és nyilvánvaló, hogy az uniós támogatási rendszer komoly átalakításra vár. Ebben logikusnak tűnik a szakminisztérium álláspontja, hogy az elkövetkező hétéves uniós költségvetési időszakban el kellene érni, hogy a közösségi támogatások egységesek és kizárólagosak legyenek. Ez mindenképpen javíthatná a versenyképességünket. (sz) A továbbra is fennmaradó közvetlen támogatásokat átalakítanák és célzottabban osztanák el A 2013 utáni Közös Agrárpolitika irányai EU-INFORMÁC1Ó A világ növekvő élelmiszerigénye a klímaváltozás, és az európai polgárok élelmiszerbiztonság iránti igénye is arra készteti az Európai Uniót, hogy tartsa fenn élelmiszertermelési potenciálját - áll az Európai Bizottság egyelőre nem nyilvános állásfoglalásában, amelyet a 2013 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) lehetséges irányairól alakított ki. Az agromonitor.hu birtokába jutott dokumentumot várhatóan november 17-én hozzák nyilvánosságra. A bizottság szerint a KAP;reformnak a versenyképességet kell növelni. Ugyanakkor az EB elképzelései alapján továbbra is fennmaradó közvetlen támogatások rendszerét átalakítanák, célzottabban osztanák el. Bevezetnék az alaptámogatást, amit egy adott tagállamban - a követelményeknek megfelelő - minden gazdálkodó megkaphatna, ugyanakkor a nagyobb gazdálkodók számára felső támogatási plafont határoznának meg. A közvetlen támogatásnak lenne egy úgynevezett „zöld komponense”, ami a környezetvédelmi szempontok érvényesülését segítené elő - áll az EB állásfoglalásában. A piaci támogatásokat is fenntartanák. Az EB egyebek mellett azzal érvel az erős KAP mellett, hogy a közösségi támogatások csökkentése nagyobb koncentrációhoz vezetne a mezőgazdaságban - különösen a kedvező adottsággal rendelkező területeken -, ahol sokkal intenzívebb mezőgazdasági gyakorlatot folytatnak, míg a kevésbé versenyképes területek marginalizálódnának és elnéptelenednének. Mindez növekvő környezeti nyomást okozna, ami súlyos gazdasági és- szociális következményekkel járna, beleértve az európai mezőgazdasági termelési potenciál visszafordíthatatlan csökkenését is. Az EB szerint ennek jelentős és káros tovagyűrűző hatása lenne Európa gazdaságára is. A GDP mérséklődését és a munkahelyek számának csökkenését okozná más gazdasági szektorokban: elsősorban az agrár-élelmiszer ellátási láncban, ami az uniós mezőgazda- sági szektor magas minőségű, versenyképes és megbízható alapanyagaira támaszkodik. A vidéken folytatott tevékenységek, mint a turizmus, szállítmányozás, a helyi és közösségi szolgáltatások szintén érintettek lennének, így a vidéki területek elnépesedése minden bizonnyal gyorsulna. A vidékfejlesztés támogatása szintén a versenyképességet szolgálná - áll a bizottsági állásfoglalásban - és a pénzek odaítélésénél a korábbiaknál lényegesen erősebb szempont lenne az innováció, a fiatal gazdák és az új belépők támogatása, valamint a klímaváltozás elleni fellépés. A KAP-ról folytatott vita eredményeként 2011-ben már jogszabály-javaslatok születnek - állítja az EB. A bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy az általa lefektetett alapokon a KAP-nak a jövőben fenn- tarthatóbbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá kell válnia, mely elszá- molhatóbb az uniós társadalom igényeinek megfelelően, (agro- monitor.hu)
