Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-06 / 256. szám, szombat
A negyedik fejezetben többé nem lehet kétséges, hogy Cziffra János temetésrendező apokaliptikus útja a pokolba vezet. A pokol tornáca Jella asszony nyilvánosházának szalonja: az innen nyíló SZALON szobákban zajlanak i történetek, melyek a megismerés, a lelki és érzéki gyötrelem pokolköreibe, a bugyrok mély szakadékaiba vezetnek. KERTÉSZ IMRE: „HAZAI LEVELEK’ 2010. november 6., szombat 4. évfolyam, 43. szám Szlovéniában a mintegy nyolcezres magyar közösségnek keddtől péntekig 30-40 perc magyar adás szól a nézőkhöz az állami televízió 1-es és 2-es csatornáján... Stájerország újra szerves egészként élhet? Jeruzalem, a keresztes lovagok által alapított falu - tipikus stájer táj (A szerző felvételei A békés együttélés egyik külöAz Osztrák-Magyar Monarchia szétroncsolásakor Stájerországot is kettészelte az új határ. A déli rész jugoszláv, az északi pedig osztrák fennhatóság alá került. A határ mindkét oldalán egyaránt éltek német és szlovén ajkú lakosok. A nagyobb településeken főként német ajkúak, a falvakban főként szlovének laktak. POSTA ÁKOS ISTVÁN Mivel a jugoszlávok a titói politika következtében szabadon munkát vállalhattak a nyugati országokban, a közeli Ausztria a jugoszláv állampolgárok egyik legkedveltebb célországa lett. Olyannyira, hogy mind a mai napig a legnagyobb ausztriai kisebbséget az ex-jugoszlávok jelentik, illetve az idei év volt az első, amikor a német állampolgárok kerültek az első helyre a bevándorlási statisztikákban. (A határhoz közeli városok egyetemein, például Innsbruckban vagy Salzburgban egyes kurrens szakokon jóformán több a német, mint az osztrák hallgató!) A szlovének főként Karintia (Kämten - Koroška) és Stájerország (Steiermark - Štajerská) tartományokban élnek. Stájerország, dimbes-dombos tájai révén, különösen fontos borászati és turisztikai központ. A kettészakított ország két részének fővárosa mindkét esetben egyben az ország legnagyobb vidéki városa: Graz - Gradec majdnem háromszázezer lakos élettere, Maribor - Marburg feleakkora. Mindkét város az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosa, Graz a 2003-as, Maribor a 2012-es évben ad otthont a különleges össz- művészeti eseménysorozatnak. Politikai téren a kapcsolat felemás: főként a karintiai kétnyelvű település-névtáblák jelentik az állandó súrlódási pontot a két állam között, ugyanakkor fontos, de kevésbé ismert tény, hogy míg a szlovén állam példamutatóan bánik a magyar és olasz kisebbséggel, a maribori osztrákokat (az úgynevezett Altösterreichereket) nem ismeri el őshonos nemzetiségként, így az automatikus parlamenti képviselet, a nyelv regionális államnyelvi státusa és az anyanyelven szóló rádiós és televíziós műsorok sem járnak részükre, amelyek a prekmurjei magyarokat és a tengermelléki olaszokat megilletik. (Míg Szlovákiában az STV 2-n naponta csak 5 perc hírműsor szól magyarul s hetente egyszer félórás magyar magazin, Szlovéniában, a mintegy nyolcezres magyar közösségnek hétfő kivételével, amikor az adott adásidőben a Karintia osztrák fennhatóság alatt levő részén élő szlovén kisebbség műsorát sugározzák, minden hétköznap 30-40 percnyi magyar adás szól a nézőkhöz az állami televízió 1-es és 2-es csatornáján.) Szlovénia a 2004-ben csatlakozott országok közül elsőként vezethette be az eurót, és minden téren a legfejlettebbnek számít az országcsoporton belül. A Jugoszlávia szétesését jelentő háborút a legkevésbé ez az országrész szenvedte meg, így a Balkán egyértelműen legfejlettebb államának mondható. Osztrák részről ennek ellenére sokak tudatában még a kommunista idők Jugoszlávia-ké- pe él, ha Szlovéniát hallják, így bizonyos visszafogottság érzékelhető a lakosság körében... Kivételt képez természetesen a határ menti települések lakossága, amely - amikor csak lehetett - kölcsönösen átjárt a másik országába, de so-, katmondó látvány, hogy Szlovénia schengeni csatlakozását követően a Komáromhoz hasonlóan kettévágott város, Bad Radkersburg - Gornja Radgona határátkelőjén a szlovén oldalon régen elbontották már a határőrök bódéit, az osztrák oldalon - elhagyatva - még mindig állnak. A stájer lakosság különösen híres vendégszeretetéről, borairól, gyógyfürdőiről, így nem véletlen, hogy a közemberek szintjén vett osztrák-szlovén kapcsolatépítés a turizmus terén lendült fel a leghamarabb. A határ mindkét oldalán szinte minden településen akadnak termálfürdők: Bad Gleichenberg, Loipersdorf; Bad Radkersburg, Radenci, Ptúj, Maribor. Egyesek szerint már túl sok is van belőlük, mondván, hogy mindegyik mégsem működhet nyereségesen, ugyanakkor a nagyvárosok kivételével tényleg a turizmus jelenti az egyetlen munkalehetőséget a mezőgazdaságon kívül - a határ mindkét oldalán. A stájer gyógyfürdőket különösen kedvelte Mikszáth Kálmán is, aki 1889 és 1900 között minden nyarat Bad Gleichenbergben töltött, és itt írta meg Szent Péter esernyője című regényét. Az osztrák Stájerország borkülönlegessége a Schilcher, amely a csak stájer földön termett Blauer Wildbacher szőlőfajtából készülő rozé, szlovén oldalon pedig a Sípon a tájjellegű különlegesség, a magyar nyelvterületen furmintként ismert szőlőt Tokajjal ellentétben itt nem édes, hanem száraz borként dolgozzák fel. Az egyik különösen kedvelt borvidék a Ljutomer (Luttenberg) és Ormož (Friedau) közt elterülő, amelynek közponját Jeruzalem, a Szentföldről visszatért keresztes lovagok által alapított falu jelenti. Ahogyan Andrej Vršic, a ljuto- meri turisztikai hivatal vezetője mondja, elsősorban osztrákok keresik fel a borvidéket, de más országokból is jönnek vendégek. Milan Hlebec, falusi turizmussal is foglalkozó borász egy érdekes helyzetre hívja fel a figyelmet. Korábban, amikor a falu határában húzódó szlovén-horvát határ csupán tartományi határnak számított, sőt a későbbiekben is elsősorban Horvátországból érkeztek a turisták, mivel két horyát megye- székhely, Csáktornya (Čakovec) és Varasd (Varaždin) is a határ közelében fekszik. Amióta azonban Szlovénia a schengeni zóna része lett, a határon a korábbinál mindkét oldalon sokkal szigorúbbá vált az ellenőrzés, így minimálisra csökkent a látogatók száma, a pár kilométernyi távolság ellenére is. Az osztrák kapcsolatok így újfent fontosabbá, erősebbé válnak, önnön hatásukon túl. A borturizmus terén ugyanakkor jelenleg még erőteljes a rivalizálás, annak ellenére, hogy sok osztrák vásárolt magának termő- területet Szlovéniában, vagy kapta vissza elkobzott vagyonát. Az osztrák országrész borászai sérelmezik, hogy a német nyelvű termékleírásokban, valamint a borospalackokon a szlovén részen élők is a Steiermark elnevezést használják. Ennek ellenére vannak már a partnerséget elősegítő mozzanatok, így a Mariborban található, a világ legrégebbi, még ma is termő szőlőtőkéje által befuttatott ház, a Haus der Alten Rebe - Hiša Stare trte néhány, Stájerország osztrák részéről származó bort is bemutat a borkóstolókon. Közlekedés szempontjából a két országrész közúti és vasúti összeköttetése egyaránt kitűnő. Az ÖBB számtalan közvetlen vonatot közlekedtet Maribor és Graz között, sőt egyenesen Bécsig is. A stájer világörökségek közé tartozik Graz mellett a Stájerország és Alsó- Ausztria határán levő Semmering- vasút is, amely a húszschillinges bankjegyet is díszítette. A vasútvonal stájerországi végpontján, Mürzzuschlagban található a Süd- bahnmuseum, amely az osztrák vasúttörténet legfőbb gyűjteménye, és szintén világörökségi védettséget élvez. nősen fontos, nemzetközileg is példaértékű intézménye a határ osztrák oldalán a Laafeld - Potrna faluban levő Pavelhaus - Pavlova Hiša. A kettészakított város osztrák felét övező falvakat közigazgatásilag egyesítő Bad Radkersburg Umgebung részét képező faluban, a híres stájer-vend származású magyar polihisztor, Pável Ágoston nyaralójában található intézmény a stájerországi népek kultúráját mutatja be. Az osztrák-szlovén kétnyelvűség természetes az épületen belül, amely állandó kiállításon mutatja be a soknemzetiségű vidéket. Egy videoinstalláció prezentálja az összes itt élő nép, így a szlovén és az osztrák mellett a magyar helyi szokásait, az adott nyelvcsoport itt élő tagjainak sztorizásain keresztül, több nyelven feliratozva. A kultúrközpont igazgatónője, Susanne Weitlaner szavai szerint kiemelt figyelmet fordítanak a kiállítások és a nyelvoktatás mellett a könyvkiadásra is. A számtalan osztrák-szlovén kétnyelvű kiadványon kívül magyar vonatkozású műveket is megjelentetnek, így a névadó magyarul írt verseit, tanulmányait is. Több kötet látott napvilágot a Szlovén Rádió osztrák és magyar témájú riportjait, adásait évtizedek óta szerkesztő Emest Ružič írásaiból, magyar vonatkozású verseiből is. Mint a stájer példa is mutatja, kölcsönös megértéssel és szeretettel eredményesen újjá lehet építeni azt a kulturális, érzelmi és genetikai összetartozást, amelyet már majdnem száz éve szándékosan szétromboltak, még ha a mindennapok nyögvenyelősen telnek is... ' Maribor - a legrégebbi, ma is termő szőlőtőke