Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-05 / 229. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 5. www.ujszo.com Csak adminisztratív hibákat találtak az ellenőrök Labaš válogat Hedvig pszichiáterei között VRABEC MÁRIA Nyílra. Csak adminisztratív hiányosságokat állapítottak meg a belügyminisztérium ellenőrei a Maiina Hedvig-aktákban. Ezek nem járnak semmilyen következménnyel, sem személyes felelősségre vonás, sem a támadás ügyében lezárt vizsgálat újraindítása nem várható. Amint a belügyminisztérium szóvivőjétől, Grendel Gábortól megtudtuk, a nyitrai rendőrségen folytatott vizsgálat lezárult, a belügyi ellenőrök szerint a megállapított hibák nem olyan mértékűek és jellegűek, hogy lényegesen befolyásolták volna az ügy kimenetelét. A továbbiakban tehát kizárólag a főügyészségen múlik, mit kezd a hamis tanúzás ügyében indított, és már három éve tartó vizsgálattal. Dobroslav Tmka főügyész a nyár végén azt mondta, hogy már csak az új orvosszakértői jelentésre várnak, amelyben Peter Labaš, a Co- menius Egyetem Orvostudományi Karának dékánja kiegészíti a tavaly leadott szakvéleményét. Labaš professzor tegnap azt nyilatkozta lapunknak, hogy még nem áll rendelkezésére Maiina Hedvig teljes orvosi dokumentációja. „A nyitrai dokumentációt a főügyészség közbenjárására megkaptam, de még a dunaszerdahelyi leletekre várok a sebészetről és a pszichiátertől is” - mondta. Kérdésünkre, a trencséni Jozef Hašto doktorral is fog-e konzultálni, akihez Maiina Hedvig 2006 novemberétől másfél évig járt pszichoterápiára, Labaš professzor nemmel válaszolt. „Az a lényeg, ahol kivizsgálták. A másik pszichiáterről nem tudok, annak semmi köze az egészhez A dunaszerdahelyi pszichiáternek ajánlott levelet küldtem, de nemjelentkezett.“ Sárközy László dunaszerdahelyi pszichiáter közvetlenül a támadás után, 2006 szeptemberében kezelte Hedviget. Megkeresésünkre elmondta, hogy az elmúlt négy év alatt senki nem kért tőle szakvéleményt az ügyben, kihallgatásra sem idézték be. „Labaš professzor szeptember 17-én küldött nekem egy levelet, hogy a főügyészség által megbízott szakértőként kíván betekinteni Maiina Hedvig dokumentációjába, ezért szeptember 28-án délután 14 órakor meglátogat a rendelőmben. A megjelölt napon délután kettőtől fél négyig vártam őt, de nem jött, és azóta nem is jelentkezett” - mondta Sárközy doktor. A Maiina Hedvig-ügyben folytatott főügyészségi vizsgálatról ma a főügyész ad számot a parlament emberjogi és kisebbségi bizottsága előtt. A tárca évente 50 millió eurót akar megtakarítani Veszélybe kerülhet a gyógyszerellátás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Veszélyeztetheti a gyógyszerellátást, ha az egészség- ügyi minisztérium megköveteli majd, hogy a Szlovákiában terjesztett gyógyszerek ára ne lehessen magasabb, mint a második legalacsonyabb ár az Európai Unióban - véli a Gyógyszerforgalmazók Szövetsége (ADL). A jelenlegi szabályozás értelmében a szlovákiai árnak a hat legalacsonyabb uniós ár átlaga alatt kell lennie. Ivan Uhlia- rik miniszter szerint azonban csak az lenne a szélsőséges szabályozás, ha előírnák, hogy a szlovákiai ár legyen a legalacsonyabb az unióban. Ettől az intézkedéstől évente mintegy 50 millió euró megtakarítást vár a szaktárca. A gyógyszer- forgalmazók szerint azonban ez a szabályozás veszélyeztetheti a gyógyszerellátást. Igor Novák, az ADL elnöke nem tartja kizártnak azt sem, hogy egyes gyártók úgy döntenek, hogy nem szállítanak Szlovákiába, mivel a szlovákiai ár más országok esetében számíthat referenciaámak, és az ország túl kicsi ahhoz, hogy ez megérje egyes gyártóknak. „Bízom benne, hogy sikerül úgy megegyezni, hogy az ne veszélyeztesse a gyógyszerellátást” -jelentette ki Novák. Uhlia- rik szerint azonban a jelenlegi helyzetben, amikor az egészségügy pénzhiányban szenved, megengedhetetlen, hogy nálunk többe kerüljenek egyes készítmények, mint például Csehországban. „Olyan megoldást keresünk, amelyekkel pénzt takaríthatunk meg, amiből új, innovatív gyógyszerek jelenhetnek meg a szlovák piacon” - mondta a miniszter, (lpj, TASR) A miniszter sokkal szigorúbb büntetést akar Törölték Harabin bírságát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eltörölte Ivan Miklós pénzügyminiszter a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Štefan Hara- binnak kirótt 995 eurós bírságot, amit azért kapott volna, mert nem engedte, hogy a pénzügyminisztérium ellenőrei megvizsgálják a bíróság gazdálkodását. Harabin szerint a miniszter ezzel a lépéssel igazolta, hogy törvényellenesen döntött a bírságról. Mikloš mindezt azzal indokolta, hogy bírság helyett inkább feljelenti az instancia elnökét az igazságügyi miniszternél, aki aztán az Alkotmánybíróságnál kezdeményezhet fegyelmi eljárást ellene. „így a 995 eurós bírságnál is szigorúbb büntetést kaphat, például meneszthetik tisztségéből” - mondta a miniszter szóvivője, Martin Jaroš, hozzátéve: a tárca továbbra is követeli a 33 ezer eurós bírság kifizetését, amit a legfelsőbb instanciának adott szintén a könyvvizsgálat meghiúsítása miatt. „Ezzel a lépéssel a miniszter beismerte, hogy hazudott és törvényt sértett. Ezért a félrelépésért bíróság elé állítom” - közölte sajtónyilatkozatában Harabin, aki máig állítja, hogy a pénzügyminisztériumnak nincs joga ellenőrizni a bíróság gazdálkodását. (dem, SITA) A tárca szerint a volt miniszter tudott a szociális vállalatokkal kapcsolatos törvénysértésekről Tomanová takargatott Pozsony. Lucia Nicholsono- vá szociális ügyi államtitkár szerint Viera Tomanová a kezdetektől tisztában volt vele, hogy a nyolc szociális vállalat nem a törvényekkel összhangban működik, ennek ellenére nem tett semmit. SÁNDOR RENÁTA Nicholsonová tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: a volt miniszter ugyan valóban küldött ellenőröket a vállalatokba, ám azok a lényegi dolog helyett teljesen jelentéktelen adminisztrációt ellenőriztek csak, azt pedig, hogy az államtól kapott támogatások állami segítségnek minősíthe- tők-e vagy sem, nem vizsgálták, holott ez lett volna a fontos, hiszen az ilyen vállalatok az uniós törvények értelmében egy bizonyos százalékon felül nem kaphatnak állami segítséget. Az uniós szervek idei májusi ellenőrzése során azonban az derült ki, hogy a megengedettnél sokkal magasabb arányban részesültek állami támogatásban, ez pedig törvényellenes. Az államtitkár szerint Tomanová már 2008-ban, a vállalatok létrejöttének évében tudott arról, hogy jogszabályellenes támogatást kaptak a vállalatok, s ezzel megsértették a gazdasági versenyt. A tárca egyik munkatársa ugyanis már 2008-ban figyelmeztette felettesét, miszerint fennáll a gyanú, hogy a szociális vállalatok támogatásakor törvénysértés történik. 2009-ben ezért a minisztérium állásfoglalást kért ez ügyben a pénzügyminisztériumtól, de közvetlenül ezután még egy levél érkezett a pénzügyi tárcához, hegy tekintsék az előző kérést semmisnek. A tárca a Gazdasági Versenyhivatalhoz is fordult, amely azt állapította meg, hogy valóban törvényellenesen történik a szociális vállalatok támogatása. A szociális minisztérium viszont állásfoglalása felülvizsgálatára kérte a hivatalt, mondta Lucia Nicholsonová. Viera Tomanová csak annyit reagált Nicholsonová tegnapi szavaira, hogy hazudik. A volt miniszter nyílt párbeszédre szólította fel az államtitkárt. Nicholsonová a múlt héten jelentette be, hogy a szociális minisztérium visszakéri a nyolc szociális vállalattól az eddig kifizetett 10,8 millió eurót. Az államtitkár elmondta, az új kormány hivatalba lépése után végzett ellenőrzések bebizonyították, hogy a Fico-kormány idején létrehozott nyolc szociális vállalat által kötött szerződések törvénysértők voltak, és ezen felül is visszaélések, ahogy az államtitkár fogalmazott, „primitív panamázások” történtek a vállalatoknál. A minisztérium ezért leállította a vállalatok finanszírozását, és visszaköveteli a rájuk fordított pénzt. A minisztérium ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Speciális Ügyészségen, Nicholsonová szerint Tomanovát minimum politikai felelősség terheli az ügyben. Több mint 74 ezer eurót kaptak volna személyenként az uniós projektben Jó pénzért osztottak tanácsot a szakszervezetisek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nemcsak a volt szociális miniszter, Viera Tomanová és államtitkára, Emília Kršíková érintettek az uniós pénzekkel való visszaéléses botrányban, hanem a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői, például Marián Jusko vagy Marián Gazdik is. Utóbbi ráadásul úgy látja, jogosan volt ilyen magas a fizetség. A minisztérium alá tartozó Művelődési Központtal aláírt szerződés alapján nemcsak Tomanová és Kršíková keresett volna igen jól egy uniós projektben, hanem más ismert személyek is a szociális partnerek közül. A botrány néhány hete tört ki, miután napvilágra került, hogy a parlamenti választások előtt alig egy hónappal a miniszter és államtitkára olyan szerződést írt alá a Művelődési Központtal, mely alapján a projektben való részvételért Tomanová 59 400, Kršíková 77 212 eurót kapott volna 2013-ig. A Sme napilap információi szerint azonban nemcsak ők, de a kormány mellett működő Érdekegyeztető Tanács további tagjai is szép summát kapnak a szerződésük alapján. A minisztérium mostani vezetése azonban a listát csak a 49 érintett nevének kezdőbetűivel küldte el a lapnak, tehát néhány kivétellel nem lehet megállapítani, kikről van szó. Az azonosítható nevek egy részét Kršíková árulta el, további néhány nevet pedig a projekt menedzsere. A projekt irányítótestületének tagjaiként 74 250 eurós jutalomra kötöttek szerződést Marián Jusko a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) elnöke, Branislav Masár, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) ügyvezető igazgatója, Otto Nevický ugyancsak az AZZZ- ből, valamint a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) szinte teljes vezérkara - Marián Gazdik elnök, Vladimír Mojš, Dušan Barčík és Ján Gašperan alelnökök. Ugyanennyit keres a projekten Milan Muška, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke, Martin Hošťák, a RÚZ titkára 39 600 euróra számíthat 2013-ig. A botrány kirobbanása után Viera Tomanová úgy nyilatkozott, eláll a szerződéstől. A minisztérium szerint a többieknek is le kellene mondaniuk a jutalomról. Erről most tárgyal a projekt iránytó testületé. Zuzana Wienk , a Fair play Szövetség elnöke szerint a 70 ezer eurós jutalom teljesen indokolatlan. „Igencsak vitatható, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban vajon mennyire képesek a saját szervezeteik (a munkáltatók és a szakszervezetek - a szerk. megj.) érdekeit védeni az állammal szemben, mikor az állam ilyen bőkezű velük szemben”- mondta Wienk. (sán) Egy hét után véglegesítette a rendőrség, hogy mit árulnak el a közúti ellenőrzésekről, és mit nem A radarok egy részét hozzák csak nyilvánosságra (Ján Krošlók felvétele Pozsony. Egy hét leforgása alatt háromszor változtatott a rendőrség azon, hogyan fogja pontosítani azt, hol mérik az egyenruhások az előírt sebesség betartását. Legutóbb hétvégén módosítottak a rendszeren. Míg pénteken csak annyit tudtak meg a sofőrök, hogy egy sötétkék Škoda Fabiával a Komáromi járásban mérik a sebességet, tegnaptól már az útszakaszokat is elárulják. Az egyenruhások jelentéseiből így például megtudhatták, hogy hétfőn egy zöld Skoda Fabia mért az Érsekújvári járásban található 1/64-es út 28. és 31. kilométere között. A Polícia felirattal megjelölt rendőrségi autóknál továbbra is csak az autók számát teszik közzé az egyes járásokban, a konkrét útszakaszokat csak akkor nevezik meg, ha nem megjelölt gépkocsikon mérik ott a sebességet. Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány múlt hét elején mondta, Nem bújhatnak bokrok mögé pontosan meghatározzák, hol és milyen autókban mérnek majd. A rendőrfőkapitány azt is megtiltotta, hogy az egyenruhások bokrok, fák, vagy hídpillérek mögé rejtőzve mérjék a sebességet. A konkrét adatokról szóló részletes listát szerdán reggel küldték el először az újságíróknak. Spišiak ezt azért állította le, mert - saját bevallása szerint - a rendőrök nem egészen értették meg mondanivalóját. „Ha megmondjuk, hogy hol és meddig állunk, akkor mindenki, aki például ittasan ül volán mögé, vagy egy bűnöző, aki egy hullát akar majd gépkocsijában elszállítani, kikerüli ezeket a szakaszokat” - mondta Spišiak. Csütörtökön már csak azt árulták el, hogy hány megjelölt, illetve hány nem megjelölt rendőrségi autó mér az egyes járásokban és kerületekben. Š mivel végül a rendőrkapitányság is beismerte, hogy ezeknek a semmitmondó információknak nincs értelme, a hétvégén jött egy újabb módosítás, amely az előző kettő kompromisszumos megoldása. Spišiak már nem akarta érdemben kommentálni, miért változtatott újra a rendeletén. A radarokról szóló jelentésekben jelenleg hiába keresnék a mérések konkrét időpontját, tehát azt, hogy mikortól, meddig állnak majd az adott helyen a rendőrök. Az információk ráadásul csak a nem megjelölt rendőrségi autókra vonatkoznak. Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője leszögezte: úgy egységesítették a tájékoztatási rendszert, hogy az ámokfutóknak ne legyen esélyük elkerülni az ellenőrzéseket.
