Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-30 / 251. szám, szombat
14 Szalon ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 30. www.ujszo.com Egyre több lesz az egygyerekes család, a házasság intézménye nem tűnik el, sőt, a felsőfokú végzettségűek között örvend a legnagyobb népszerűségnek Szép lassan mind elfogyunk... A helyzet nem katasztrofális, csak nagyon rossz - derült ki egy múlt héten Budapesten tartott magyarszlovák demográfiai konferencián, melynek a közelgő (magyarországi és szlovákiai) népszámlálás kölcsönzött aktualitást. MÓZES SZABOLCS A tradicionális család intézménye nem lesz a múlté, ám megváltozik. Az emberek túlnyomó többsége továbbra is vállalna gyerekeket, ám nem érkezik annyit nemzeni, szülni, amennyit szeretne. A szegregált közösségekben élő romák nem lesznek pár évtizeden belül többségben a társadalmon belül, ám az ő számuk és arányuk nő a leggyorsabban. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások sora hangzott el a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete által szervezett konferencián, miközben a héten érkezett a sajtóhír: Magyarország lélekszáma augusztus végére feltehetően 10 millió alá csökkent. Jövőre pedig nagy valószínűséggel kiderül, hogy Szlovákiában nincs már félmilliónyi magyar sem. Még nincs itt a vég, csak közeleg? Egy gyerektöbbre nincs idő A magyar és a szlovák demográfiai helyzetet bemutató szakemberek szerint alapvetően nincs különbség a jelenlegi fiatalok és a korábbi generációk gondolkodásmódjában. Nem igaz az, miszerint a mai fiatalok nem akarnak gyerekeket, vagy ha igen, akkor is csak egyet, nem igaz, hogy nem akarnának házasodni, hogy nem hisznek a család intézményében. A modemitás és a magasabb képzettség pedig egyáltalán nem jár a házasság mint intézmény elutasításával. Magyar és szlovák kutatások szerint a mai fiatalok nagy része is több gyermeket szeretne, a különbség a jelen és a pár évtizeddel ezelőtti múlt között alapvetően az, hogy nem lesz idejük mikor megszülni a több mint egy csemetét. Még sohasem halasztották ennyire későre a gyerekvállalást a nők a két országban - igaz, így van ez több más európai államban is. Magyarországon a nők 35 százaléka 30 éves kora után szüli első gyermekét, a helyzet Szlovákiában is hasonló. Húsz éve a szülő nők nagy része 30 éves korára már megszülte az összes - átlagban két - gyermekét, ma sokan ekkor kezdenek el komolyabban foglakozni a gyermekvállalás gondolatával mondta Kamarás Ferenc, a KSH demográfusa. A halasztás miatt viszont átlagosan egyre kevesebb gyermek jut egy anyára, jelenleg ez a szám Magyarországon és Szlovákiában is 1,3. Ahhoz, hogy egy társadalom lélekszáma ne csökkenjen - tehát még nem beszélünk növekedésről 2,1 gyermeket kellene átlagosan szülniük a nőknek. Ezt az értéket jelenleg egyetlen európai ország sem tudja tartani, a legközelebb az írek és a franciák járnak hozzá - ha nem számítjuk az európai kakukktojásoknak számító albán államokat, Albániát és Koszovót. Nálunk a 80-as évek második felében voltak utoljára ilyen születési adatok, a 90-es évek elejére a bűvös 2,1-es szám alá kerültek a hazai születési mutatók. Még egy szomorú adalék a gyermekvállalás-halasztás témában: Magyarországon a 30 feletti nők háromnegyede szeretne gyermeket, de csak 20 százalékuk tesz is érte valamit. A nők nem akarnak kevesebb gyereket vállalni, mint tíz éve, de a húszas években elhalasztott gyerekeket később nem minden esetben sikerül megszülni. Ezért nő az akaratlan gyermektelenség, és ezért veszíti el lassan hegemóniáját a kétgyerekes családmodell Magyarországon - figyelmeztet Kamarás Ferenc. Nem fenyeget gyermektelenség Michaela Potančoková, a Szlovák Statisztikai Hivatal mellett működő Infostat munkatársa szerint nálunk sem lesz sokkal nagyobb a gyermektelenség, mint korábban volt. A statisztikák szerint Szlovákiában az 1940 és 1961 között született nők között 9-11,5 százalék közötti volt a gyermektelenség aránya, ez a mutató az 1980-ban született nők esetében várhatóan 15-17,5 százalék között fog mozogni. Összehasonlításként: Németországban 30 százalékra tehető az úgynevezett tudatos gyermektelenség aránya, tehát ennyien kimondottan nem szeretnének gyermeket. A valós gyermektelenség természetesen még nagyobb. Megközelítőleg két és fél-háromszorosára nő viszont az egygyermekes családok aránya a korábbi évtizedekhez képest. Az 1940 és 1961 között született nők hozzávetőlegesen tizede szült egy gyermeket, az 1980-as generációjú nők esetében ez az arány várhatóan már 30 százalékos lesz. A demográfus szerint ennek következtében a kétgyermekes modell elveszti hegemóniáját, aminek jelenleg még szinte beláthatatlan (egyáltalán nem csak népesedési) következményei lesznek. Az elmúlt öt év születési adatait bogarászva viszont egy érdekes adatra is bukkantunk: míg a legtöbb gyermek, 2,91 a legalacsonyabb végzettségű anyákra esik - erre számíthattunk is a romák szaporulatát figyelembe véve -, addig a második legtöbb gyermeket szülők között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők állnak. 2005 és 2009 között a diplomás nők ádagosan 1,42 gyereket szültek, míg az érettségivel rendelkező nők 1,06-ot, az érettségi nélküli középiskolai képesítéssel bíró asszonyok pedig 1,35-öt. A házasság szentsége Az imént nem véletlenül írtunk asszonyt, a szakember szerint ugyanis a közhiedelemmel ellentétben csak enyhén csökken a há- zasulási kedv. Igaz, hogy fokozatosan nálunk is nő a házasságon kívül született gyermekek száma - ennek a jelenségnek ma még szintén csak nehezen belátható társadalmi és szociális következményei lesznek -, ám meglepetésre ez sem a leginkább liberálisnak vélt diplomások között dívik, hanem pont fordítva. 2008-ban a gyermekek 30,1 százaléka született Szlovákiában házasságon kívül - Magyarországon 10 százalékponttal több -, ám a legalacsonyabb végzettségűek között ez az arány 64,2 százalékos volt, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében csak 10,9 százalékos. Az előbbi szám magyarázata nagyrészt szintén a romatelepeken keresendő: itt a demográfusok szerint más társadalmi szokások uralkodnak, a gyermekeket nemző párok sokszor ténylegesen egy családot alkotnak, „papíron” viszont csak később vagy sohasem legalizálják kapcsolatukat. Michaela Potančoková szerint érdekes paradoxon jellemző ebben a témában: noha leginkább a diplomások akceptálják a házasságon kívüli gyermekvállalást, ők maguk járnak el így a legkevésbé. A demográfus úgy véli, az adatok tanúsága szerint a család mint intézmény a jövőben nem veszti el létjogosultságát, csak kisebb és törékenyebb lesz. Roma szaporulat A többségi társadalomra jellemző népesedési trendek a kisebbségi roma populációra is jellemzőek, így teljesen alaptalanok azok a víziók, melyek szerint 30, 40 vagy akár 80 év múlva kisebbségben lesz a „fehér ember”. Ahogy előadásában Branislav Šprocha, az Infostat munkatársa rámutatott: demográfiai szempontból a romák nem alkotnak homogén egységet. Teljesen más népmozgalmi adatok mutathatók ki a szegregált, az integrált és a részben integrált roma közösségekben - felmérések szerint a romák többsége ez utóbbi típusú közösségekben él. A legmagasabb gyermekszám természetesen a legszegényebb, a többségi társadalomtól és annak civilizációs szokásaitól legtávolabb élő cigány közösségekre jellemző, ám a gyermekvállalási kedv az utóbbi évtizedekben itt is jócskán alábbhagyott. Egy kétéves kislány Ai Weiwei kínai művész Napraforgómagok című installációjának közepén a londoni Taté Galleryben. Az alkotás, mely százmillió egyedi darab porcelán napraforgómagból áll, jövő év május 2-ig tekinthető meg (AP Photo/Lennart Preiss) Kelet-Szlovákia elzárt telepein - erre mondja a szaknyelv, hogy szegregált - egy nőre átlagosan 4,3 gyerek jut, Nyugat-Szlovákiában 3,7, míg Pozsonyban csupán 3,2. A gyermekvállalás szempontjából Szlovákiához hasonlóan Magyar- országon is az egyik legfontosabb tényező, hogy az ország melyik részén él a roma család. 2005-ös adatok szerint Kelet-Magyaror- szágon 3,3, Budapesten 2,8, míg a Dunántúlon csak 2,4 gyermek jut átlagosan egy roma nőre. Mit hoz a jövő? Növekedést biztosan nem. Magyarországon 1981 óta csökken a lakosság száma, nálunk a törés ezekben az években állt be. Kérdéses, a jövő évi népszámlálás még (egyelőre) több lakost mutat-e ki, mint a tíz évvel ezelőtti. Az viszont szinte már most biztos, hogy a magyar kisebbség lélekszáma ismét erőteljesen fog csökkenni. Az okok krónikusan ismertek: a vegyes házasságok viszonylag magas aránya - ami önmagában nem lenne baj, ha eredménye 80 százalékban nem szlovák nemzetiségű utód lenne -, valamint a szlovák iskolába járó magyar gyerekek (a magyar nebulók ötödé, pesszimista becslés szerint akár negyede nem anyanyelvi oktatásban részesül). Ahogy arra többek között Gyurgyík László szociológus kutatásai is rámutattak, a szlovák - számunkra idegen - nyelvű iskolai képzésnek erőteljes asszimiláló hatása van. Emellett pedig a magyarlakta vidék születési mutatói is a szlovákiai átlag alatt vannak. S voltak is mindig az elmúlt több mint száz évben. A romák aránya mellett a nép- szaporulattal kapcsolatos másik nagy kérdés a kivándorlásé. Az Európai Unió kibővítése és az akadálymentes külföldi elhelyezkedés következtében ugyanis több százezer fiatal távozott a régió államaiból, akiknek csak egy részét űzte haza a két éve kirobbanó világgazdasági válság nyomában fellépő munkanélküliség. Amint arra előadásában Gödri Irén, a KSH munkatársa, valamint Gál Zsolt, a Comenius Egyetem adjunktusa is rámutatott, a kivándorlási adatok meglehetősen hiányosak, a tényleges migrációs veszteség kimutatásához csak a befogadó államok munkaügyi statisztikái adnak némi támpontot. A gazdasági (foglalkoztatottsági) jellegű kivándorlás viszont kumulatív veszteségeket fog okozni országainknak, egyrészt mert a migránsok jelentős része eredeti terveivel ellentétben kint ragad - a túlnyomó többség csak két-három évre kíván kimenni másrészt pedig mert szinte csak fiatalokról van szó, akik leendő gyermekeiket is már egy másik államnak és társadalomnak fogják megszülni. így nemcsak ők, hanem a megszületendő gyermekeik is hiányozni fognak itthon. Végszó helyett egy ígéret: a témára a következő hónapokban, a jövő májusi népszámlálás előtt bőven visszatérünk, hogy kibontsuk a valóság minél több szeletét. Igaz, a végszót maga a népszámlálás fogja kimondani, mely megalapozott sejtésünk szerint nem lesz kegyes hozzánk... SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
