Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-29 / 250. szám, péntek

Az augusztusi kajszi már nehezen értékesíthető Kajsziszüret ősszel? TALLÓZÓ A hazai kajszi nemesítésben Pedryc Andrzej professzor neme­sít nagyon korai és nagyon késői fajtákat, így néhány éven belül megszülethet a teljes érési soro­zat. Őszibarackot szinte az év minden napján fogyaszthatunk, hiszen a déli féltekéről is érkezik hozzánk gyümölcs. Ráadásul a nemesítők a teljes vegetációs időszakot kitöltötték egymás után érő fajtákkal: május végétől a fa­gyokig. Kajsziból is elvileg kínál­kozik a tavasztól őszig tartó érési sorozat, de ma még nem tudunk olyan fajtasort összeállítani, mint ősziből. Az egyik cél a Magyar kaj­szi előtt érő, biztonságosan termő és kiváló áruértékű fajták telepíté­se. A szüreti idényben a Korai pi­ros, a Ceglédi óriás és a Szegedi mamut, a Ceglédi Piroska ilyen korai fajták. Ugyancsak korai érésű a Harmat, a Korai zamatos, valamint a külföldi Bukurija és a Szamarkandszkij ranyij. A Harcot, az Aurora, a Roxana és a Vesna nevű fajták is ígéretesek lehetnek nagyobb gyümölcsük miatt. De megfelelő porzófajta kell mellé­jük. Térségünkben alig több mint egy hónap a kajszi szüreti idénye, ugyanez megfelelő fajtasorral Ro­mániában két hónap, míg Kalifor­niában eléri a négy hónapot. Nem uniós országokból nehéz behozni az új fajtákat, így az Amerikai Egyesült Államokból is. Ráadásul Kaliforniában, a kedvező éghajlati adottság miatt a nemesítők nem szentelnek különösebb figyelmet a fagytűrésre, ami viszont nálunk fontos követelmény. Az új nemesí- tésű, amerikai kajszikat nálunk ki­zárólag fajtaklub rendszerben le­het termeszteni. A késői érésű fajtáknak különö­sen akkor lehet nagy a jelentősé­gük az európai piacokon, amikor a déli országokban már befejeződik a szüreti idény. A román fajták a Constantái Gyümölcskutató Inté­zetből beszerezhetőek, a francia Bergeront pedig már Magyarorszá­gon is forgalmazzák. A késői érésű fajták közül a Tardif de Bordaneil, valamint a Sulmona és a Litoral gyengébb termőképességű. A szep­temberben, illetve októberben érő hazai hibridek, mint az 5212/5/8, valamint a 64/123/7 jelzésű fajta­jelöltek jelenleg még csupán kísér­letekben szerepelnek. A kajszit és őszibarackot termesztő magyar gazdák gzt állítják, hogy a korai ba­rackok iránt nagy a kereslet, és primőr árat is tudnak realizálni. Főidényben pedig gyakran bedu­gul a piac. Az augusztusi érésű kaj­szi pedig nehezen értékesíthető. (Szabad Föld) A sütőtök védett helyen jól tárolható Csípje meg a dér ÖSSZEFOGLALÓ Az ősz beköszöntével a sütőtök is kifejlődik, lombozata fokozato­san leszárad, ezüstfehér, bőrszerű héja megkeményedik, a húsa sö­tétsárga, vastag (30-60 mm) és gyakran rostos. A húsa akkor iga­zán ízletes, ha megcsípte a dér, ezért utána takarítsuk be. Igazi ínyencfalatnak számít a sonkatök, amelynek palack alakú kabaktermése 1-2 kg-ra növek­szik. Hűvös nyarakon vontatottan fejlődik és késő őszre tövenként 3- 6 termést hoz. Folyamatosan növő indája talajon és támrendszeren is futtatható. A zöld levelek és a haj­tások fagyérzékenyek, a teljesen beérett termések ugyanakkor elvi­selik az 1-2 °C fagyot. Erősebb fa­gyok hatására már károsodnak, különösen ha a termés külső vi­aszrétege megsérül. A viaszos ter­méseket éles késsel, mindig ko- csánnyl együtt vágjuk le az elszá­radt indáról. Az ép, egészséges termések száraz hűvös helyen né­hány hónapig eltarthatok. A ter­méseket ne tegyük hideg, nedves, kemény talapzatra, mert a pára kicsapódásától könnyebben rot­hadnak. Gyakran fedik szalmával, vagy szénával. (KéSZ) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8704 Lengyel zloty 3,9646 Cseh korona 24,630 Magyar forint 273,25 Horvát kuna 7,3422 Román lei 4,2698 Japán ien 112,57 Svájci frank 1,3668 Kanadai dollár 1,4195 USA-dollár 1,3857 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank- .­- ­OTP Bank 1,42-1,34 25,38-23,92 282,71-266,44 Postabank 1,43-1,33 25,53-23,80­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 25,33-23,92 286,95-262,23 Tatra banka 1,42-1,35 25,30-24,02 285,65-263,95 Dexia banka 1,42-1,34 25,30-24,02 282,19-267,89 Általános Hitelbank 1,42-1,34 25,38-23,98­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. v (Forrás: SITA) Az ősszel elültetett oltványok gyökerei a tél beállta előtt hegedni kezdenek, és új gyökereket fejlesztenek Gyümölcsfák őszi ültetése Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a szemzés helye mindig a talaj felett maradjon (Fotó: Hocsi) A mi viszonyaink között a gyümölcsfák többsége szá­mára a legelőnyösebb ülte­tési időpont az ősz. Az ideá­lis az lenne, ha az oltványo­kat egy hónap leforgása alatt, október 15-től novem­ber 15-ig el tudnánk ültetni. BELUCZ JÁNOS Kutatások igazolják, hogy októ­ber derekától november derekáig a legintenzívebb a hajszálgyökér nö­vekedés. Tehát sem előtte, sem utá­na nem éri el a napi 2-3 millimé­tert! Ősszel vagy tavasszal? Az ősszel elültetett oltványok gyökerei még a tél beállta előtt he­gedni kezdenek, új gyökereket fej­lesztenek. Kora tavasszal a nedvke­ringés megindulásakor a fácska za­vartalanul fejlődik tovább, a talaj tavaszig végbemenő süppedése kö­vetkeztében a gyökerek a téli ned­vességet jobban értékesítik. Viszont ha az őszi kiültetést valamilyen ok­nál fogva lekéssük, akkor ajánlatos az ültetést tavaszra halasztani, mi­közben a megvásárolt fácskát elver­meljük. (Természetesen gondos­kodni kell arról, hogy az elvermelt fácskák gyökérzetét a pockok ne károsíthassák.) Ősszel akkor ültessünk, amikor már beállt a gyümölcsfák nyugalmi állapota, így a téli fagyok nem te­hernek bennük kárt. Mihelyt a hőmérséklet 0°C alá süllyedt, már nem szabad ültetni, mert a fiatal gyökérzet akár mínusz 2 fokon is kárt szenvedhet. Néhány ültetési aranyszabály Ültetéskor tartsuk szem előtt, hogy a gyümölcsfát évtizedekre ül­tetjük, helyét ennek megfelelően válasszuk meg és készítsük elő. Le­hetőleg 2-3 áras hétvégi kertbe ne tegyünk kajszit, cseresznyét, diót, vagy borszőlőt. Ha mégis hajthatat­lanok vagyunk, akkor lehetőleg tör- pésített alanyú kajszit, cseresznyét válasszunk. A talaj lazítása a fa egész életé­re, fejlődésére kihat. Csak az a fa fog fejlődni, amely gyökereit elég széles körben szét tudja teríteni, hogy azok elegendő tápanyagot, nedvességet vegyenek fel. Ezért nagyobb területen ültetés előtt a talajt ajánlatos 60-70 cm mélyen megforgatni. A talajforgatás során a földből eltávolíthatjuk a csere­bogárpajorokat, amelyek a kiülte­tett fiatal Oltványokban hatalmas károkat okoznak. Minél kemé­nyebb, silányabb a talaj, annál szélesebb, mélyebb gödröket kell ásni. Megfelelő minőségű talaj­ban elegendő, ha a gödröket 60-70 cm mélyre és 60-80 cm szélesre ássuk. Ä gödörből kiásott földet rakjuk kétfelé, egyik oldalra a feltalajt, másik oldalra az alta­lajt, miközben minden idegen anyagot, gyökereket, követ, tör­meléket távolítsunk el a földből. Ültetéskor a pihent feltalaj kerül a fácska közvetlen gyökeréhez. Ősszel csak gyökérmetszést vég­zünk a fácskáknál, ezt is kímélete­sen hajtsuk végre. Pontosabban csak a megtört, roncsolt vastag gyökereket metsszük meg. A gödör földjét ajánlatos istálló­trágyával, komposzttal javítani. A műveletet úgy végezzük, hogy ne kerüljön trágya a gyökerek közelé­be, mert éget. Friss istállótrágyát le­hetőleg egyáltalán ne használjunk, csak érett trágyát, vagy inkább komposztot. A szemzési hely észak felé nézzen A csemetét úgy ültetjük, hogy a gyökérnyak a talajfelszínnel egy szintbe vagy 3-5 cm-rel föléje kerül­jön. Ez később az ülepedés során 5 cm-rel a talajszint alatt állandósul. Almánál, főleg az M9-re oltott pél­dányoknál nagyon fontos; hogy a szemzés helye (a nagy csomó) min­dig a talaj felett maradjon. Ellen­kező esetben a nemes rész legyöke­rezik, később pedig átveszi az alany szerepét. Az oltványok szemzési helye észak felé nézzen. így kisebb a kockázata annak, hogy téli napo­kon a laza szövetű szemzési szövet­együttes felmelegszik, éjszaka lehűl és a hőmérsékleti különbsé­gek miatt a szövetek elfagynak. Ültetés előtt a csemeték gyökér­zetét ajánlatos agyagból, vízből és friss szarvasmarha ürülékből ké­szült pépbe mártani. (Az utóbbinak enzimatikus hatása van, kedvezően hat a gyökérfejlődésre.) Ezzel a gyökér nedvessége tovább tartható, valamint jobban rátapadnak a ta­lajrészecskék a gyökérre. A kajszit inkább vermeljük Bizonyos gyümölcsfajták eseté­ben a szakirodalom a tavaszi tele­pítést tartja előnyösebbnek. Ilyen például a kajszi és az őszibarack,^ miközben a fácskákat már most megvásárolhatjuk. E két gyü­mölcsfaj ugyanis olyannyira me­legigényes, hogy ősszel nem fej­lesztenek hajszálgyökereket, így nem tudnak elég vizet felvenni, emiatt kiszáradnak. Márpedig a fa a vékony hajszálgyökereken ke­resztül veszi fel a vizet és a vízben oldott tápelemeket. Az őszibarac­kot jelenleg főleg GF677 alanyra szemzik. Friss tapasztalataink is igazolják, hogy a barack oltvá­nyoknak nincs, vagy alig van haj­szálgyökere. Az oltványok ültetésekor a földet mindig kupa­coljuk fel. A kupac véd a nagy hi­degektől, ületve a kiszáradástól. Gyümölcsfák átültetése Mielőtt átültetéshez folyamodnánk, ajánlatos meggondolni, érde- mes-e a gyümölcsfát áttelepíteni. Ahhoz persze tudni kell, hogy mennyi az adott fa átlagos életkora. Például egy M9-es alanyú fa átlagosan 15 évig él és terem, tehát 3-4 évesen még mozdítható, de 10 évesen már nem ajánlatos. A nagyobb, 10-15 éves fa körül a fa törzsétől számított 60-70 cm-re árkot ásunk. Az átültetéssel meg­várjuk a kezdeti fagyokat. Amikor a fagy kicsit összetartja a fa gyö­kérzetén a földet, altkor emeljük ki az átültetendő fát, és emelővel vitetjük új helyére. Már ne késlekedjünk a másodterményként termesztett répatestek betakarításával, betárolásával Még az első fagyok előtt szedjük fel a céklát ISMERTETŐ A másodterményként termesz­tett céklát az első őszi fagyok előtt be kell takarítani, mert a répatestek fagyérzékenyek. A betakarítást le­hetőleg szárazabb időben végez­zük, különösen kötött talajokon, hogy a répa ne legyen talajtól szennyezett. A levelektől megtisztí­tott, ép, egészséges cékla fajtára jel­lemző alakú és színű. Tárolásra a 6- 12 cm átmérőjű répák a legalkal­masabbak. Az ennél nagyobbak ne­hezen főzhetők puhára, ezért a belőlük készített saláta rágós és ke­mény lesz. A 5-6 cm átmérőjű répát viszont gyorsan fel kel dolgozni, mert nem tárolhatók. A cékra 2-4,5 °C-oü, 90-95%-os légnedvességű tárolóban 150-170 napig is eltart­ható. A cékla áldásos hatását már az ókorban ismerték, a görögök kedvelt italt készítettek belőle, azt tartották róla, hogy a vért hűsíti. Az indiai orvoslás kiváló vérképző gyógynövényként említi, de májbe­tegségek, székrekedés és egyes bél­betegségek kezelésére is használ­ják. Az összes növény közül a cék­lának a legmagasabb a szilícium­tartalma, amely jó hatással van a szervezet védekezőképességére. Mi, magyarok főleg megfőzve, sa­vanyúságként fogyasztjuk, pedig elkészíthető nyersen is. Lehet pré­selni, levét meginni, lereszelve pe­dig különböző saláták össze­tevőjeként kerülhet az asztalunk­ra. (KéSz, Sz-d)

Next

/
Thumbnails
Contents