Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-29 / 250. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 29. www.ujszo.com Hazamentek uralkodni (ČTK-felvétel) Búcsúzóul múzeum-, kastély- és üzemlátogatás Elutazott a norvég királyi pár ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Véget ért V. Harald háromnapos szlovákiai látogatása, a norvég király és felesége, Szonja királyné gépe tegnap este szállt fel a pozsonyi reptérről. A királyi pár tegnap meglátogatta a Selmecbányái bányászati múzeumot, a szentantali kastélyt, és a garamszentkereszti alumínium- gyártó üzemet, amelyek norvég tőkével működik. V. Harald és felesége szerdán a pozsonyi várban részt vett a Nobel-díjas norvég író, Björnstene Björnson halálának századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján. írásaiban Bjömson a XX. század elején a Magyarországi nemzetek, így a szlovákok függetlensége mellett is állást foglalt, ezért rendeztek a tiszteletére kiállítást, (vps) RÖVIDEN Chmel kisebbségi találkozót hirdet Pozsony. Rudolf Chmel megbeszélésre hívja a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek civil szervezeteinek képviselőit. A kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes a kisebbségi nyelvhasználati törvényről és a kormány kisebbségügyi tanácsadó szervéről szeretne egyeztetni. A találkozó november 9-én lesz a kormányhivatalban. Chmel tudni szeretné, mik a kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek elképzelései és elvárásai a hivatalával szemben. A kötetlen munkabeszélgetésen bármely szervezet részt vehet, amely a kisebbségi területen tevékenykedik. Előzetes regisztráció szükséges jelentkezni november 4-én 10 óráig lehet a következő e-mailcímeken: sofia.daskalova@ vlada.gov.sk, milica.janculova@vlada.gov.sk. (ú) Politikus nem válaszolhat Pozsony. Megszüntetné a sajtótörvényben a politikusok válaszadásijogát Dániel Krajcer kulturális miniszter. A sajtótörvény módosításáról a napokban egyezett meg az előkészítéssel megbízott munkacsoport. „Csak az átlagemberek élhetnek majd a válaszadás jogával, a politikai tisztségviselők nem” - magyarázta Krajcer. Hozzátette, a magánéletükkel kapcsolatos hírekre a politikusok is válaszolhatnának. „Ezt nem törölhetjük el, mert sértené az alkotmányt. Viszont ha valaki tisztséget vállal, el kell fogadnia, hogy bizonyos értelemben kiszolgáltatottá válik” - véli a miniszter. A közjogi méltóságok, a bírák, a parlamenti képviselők, a miniszterek, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők sem élhetnének automatikusan a sajtóválasz jogával. A Fico-kormány által 2008-ban elfogadott sajtótörvény értelmében a politikusoknak joguk van válaszolni a róluk szóló újságcikkekre, még akkor is, ha az nem tartalmazott valótlan állítást. (TASR, vps) Ondruš: Radičová hazudik Pozsony. Hazudik Iveta Radičová, mikor azt állítja, hogy a kormányhivatalban nem dolgoznak politikai jelöltek - jelentette ki tegnap Branislav Ondruš, a Smer parlamenti képviselője, aki a Fico-kormány alatt a kormányhivatal sajtóosztályát vezette. Rámutatott hogy a kormányhivatalban dolgozik az SDKÚ ifjúsági szervezetének öt tagjai. A kormányhivatal cáfolja állításait. „A kormányhivatalban több mint hatszáz ember dolgozik. Branislav Ondruš öt személyt sorolt fel, egyikük nem is a hivatal alkalmazottja. Az alkalmazottak kiválasztásának alapja a szakmaiság, a tapasztalat és a beléjük vetett bizalom, hogy képesek megoldani azokat a problémákat, amelyeket az előző kabinet hátrahagyott” - áll a kormányhivatal sajtóosztályának állásfoglalásában, hangsúlyozva, hogy az Ondruš által említett személyek megfelelnek a szakmai elvárásoknak, (sán, TASR) A kulturális tárca szerint javaslata csupán adminisztratív szinten egyesíti a közmédiákat Összevonási tervek: mi lesz a szlovákiai magyar közmédiákkal? Pozsony. A szlovák közszolgálati televízió és rádió tervezett összevonása, és a beharangozott takarékoskodás a jelek szerint az intézmények magyar szerkesztőit nem érintik jelentősen. Emellett még az sem biztos, hogy a kormánykoalíció rábólint a javaslatra. VERES ISTVÁN A kulturális tárca szerint javaslata csupán adminisztratív szinten egyesíti a közmédiákat. „A belső átszervezés az új igazgató feladata lesz, akit erre vonatkozó tervei alapján választ meg a parlament” - közölte lapunkkal a minisztérium sajtóosztálya. A tervek szerint a regionális és kisebbségi műsorok gyártásáért és sugárzásáért önálló, közös szerkesztőség felelne az összevont intézményben. Az STV magyar adásának még nem szóltak A köztévé magyar adásának szerkesztősége egyelőre nem értesült erről. „Semmilyen tervezetet nem láttunk ezzel kapcsolatban, véleményt csak konkrét elképzelésekről tudnék mondani” - mondta lapunknak Debnár Klára főszerkesztő. Hozzátette, a tévé magyar adása és a Pátria rádió esetleges összevonása eddig nem került szóba. Pátria rádió: bennünket nem érint Both Enikő, a Pártia rádió igazgatója szerint sem érinti a magyar rádióadást a közmédiák összevonása. „A legfrisebb információk szerint az sem biztos, hogy a hatból két rádióadót megszüntetnek. Mi nem kaptunk semmilyen tervezetet, a televízió rossz anyagi helyzetének nem kell hatással lennie a rádióra” - nyilatkozta lapunknak Both Enikő. „A köztévé és a rádió egyesítésénél fontos szempont lesz, hogy a két intézmény megőrizze önálló arculatát. Egyébként a jövőben a multimédiáké lesz a főszerep, jó példa Ausztria, ahol ez évek óta sikeresen működik” - magyarázta a Pátria rádió főszerkesztője. Korántsem biztos az összevonás Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint indokolt a közrádió és a köztévé mihamarabbi összevonása. „Ha erre nem kerül sor az elkövetkező hónapokban, akkor ebben a választási cildusban már nem lesz rá esély” - így a miniszter. A kormánykoalíció pártjai közt azonban nincs egyetértés az összevonást illetően. A KDH, valamint a Híd- frakcióban tevékenykedő négy OKS-es képviselő nincs meggyőződve arról, hogy a javaslat előrelépést jelentene. „Nem szerencsés, hogy gyorsított eljárásban kerül a parlament elé a javaslat” - mondta Jana Žitňanská (KDH). Szerinte hatástanulmányt és elemzést kell készíteni, hogy valóban sikeres lesz-e a kísérlet. „Az eddigi érvek nem győztek meg minket arról, hogy támogatni kell az összevonást” - nyilatkozta Ondrej Dostál (Híd-OKS) a Sme napilapnak. A Híd a következő koalíciós tanácson kívánja megvitatni a kérdést. A közmédiák egyesítését megelőző társadalmi vita hiányára az MKP is felhívta a figyelmet. „Dániel Krajcer kulturális miniszter megint kapkod és siet. Javaslatát az általa megszabott két nap alatt lehetetlen véleményezni” - véli Szigeti László, az MKP oktatási és kulturális alel- nöke. Az MKP olyan tervezetet tartana elfogadhatónak, mely bővítené a közszolgálati szlovák televízió és rádió magyar nyelvű műsorainak időtartamát. Szlovákia azt szerette volna, ha a szabályok megsértése esetén automatikusan életbe lépnek a szankciók Ostort fonnak a túlköltekező tagállamokra LAJOS P. JÁNOS Brüsszel. A tegnap kora este kezdődött és késő éjszakába nyúló uniós csúcstalálkozón a felelőtlen költségvetési politikát folytató tagországok fegyelmezésének módja volt a legfontosabb téma. Úgy tűnt, nem fogadják el azt a francia-német közös javaslatot, amely megvonná a szavazati jogot a fegyelmezetlen országoktól. Ez azért is nehezen elképzelhető, mivel ehhez a Lisszaboni Szerződés megnyitására, azaz az összes tagország, vagyis a túlköltekezésre hajlamosak beleegyezésére is szükség lenne. Szlovákia azt szerette volna, ha egy-egy ország túlköltekezése esetében automatikusan életbe lépnek bizonyos szankciók - erre kicsi az esély. Iveta Radičová kormányfő szerint azonban a kis előrelépéseket is értékelni kell. „Szigorúbb rezsimet szerettünk volna, automatikus szankciókkal, de elfogadjuk a kompromisszumot is annak érdekében, hogy egyáltalán létrejöjjön valamilyen megegyezés - jelentette ki közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt Radičová. - Mindig jobb egyet előre lépni, mint dolgavégezetlenül távozni.” Szerinte ilyen megoldás lenne, ha a szankciók nem lépnének automatikusan életbe, de gyorsan kiszabná azokat az unió, és súlyos pénzügyi intézkedésekkel járna. „Számunkra az a legfontosabb, hogy létrejöjjön egy állandó válságmenedzsment, és a felelőtlen országok irányított csődje is szerepeljen a csomagban, hogy ezzel megakadályozzuk az államok erőn feletti költekezését. Meg kell határozni a bankszektor felelősségét is, hogy ne ismétlődhessen meg a válság” - magyarázta a miniszterelnök. A harmadik feltétel a nyugdíjreformok figyelembe vétele. „Azt akarjuk, hogy azon országok esetében, ahol működik a második nyugdíjpillér, ennek költségeit vegyék figyelembe az esetleges szankciókról való döntés során” - mondta Radičová. A csúcstalálkozó kezdete előtt éppen erről egyeztettek a visegrádi országok, amit az tett szükségessé, hogy módosult a magyar álláspont. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ugyanis egyetért abban, hogy a nyugdíjreform költségeit figyelembe kellene venni az államháztartási hiány miatti szankciók meghatározásakor, korábban ezt a törekvést a magyar kormány is támogatta. Az Orbán- kabinet jelenlegi lépései azonban éppen a korábban megvalósított, részleges magyar nyugdíjreform megszüntetésére irányulnak. „Nehéz tárgyalásokra számítok” - mondta Radičová a megbeszélések előtt. A szlovák delegáció nem vetette fel a határon túli magyarok magyarországi szavazati jogának kérdését, amit a napokban nyitott- meg a Fidesz egyik képviselője. „Ez nem témája a mostani megbeszéléseknek” - mondta lapunknak a kormányfő. Karol Mello hamis iratokat és összesen 15 mobiltelefont használt négy évig tartó rejtőzködése alatt Elkapták a dunahidasi gyilkosság megrendelőjét (Az ORFK felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lengyel hatóságoknak Krakkóban sikerült letartóztatniuk Karol Mellót, a legkeresettebb szlovák bűnözőt - közölte tegnap Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány. A gyanúsított ügyvédje nem akart nyilatkozni, mondván: csak a sajtóból értesült a letartóztatásról. Mellót azzal vádolják, hogy 2004-ben megrendelte Juraj G. exrendőr meggyilkolását. A bérgyilkosok Dunahidason tüzet nyitottak a férfi autójára, abban azonban nem ő, hanem élettársa és kiskorú gyereke ült - szitává lőtték őket gépkarabéllyal. Mello négy évig bujkált, szerdán este krakkói lakásában tartóztatták le. „Meglepődött, nem tanúsított ellenállást” - mondta Spišiak. Szerinte a gyanúsítottat azért sikerült elfogni, mert a szlovák rendőrségnél a közelmúltban személycserék voltak több vezető poszton. „Kinevezésem után menesztettem azokat, Krakkóban kapták el Mellót akiket akartam, s azonnal lépéseket foganatosítottunk Mello letartóztatására” - mondta a rendőrfőkapitány. Egy bulvárlap már 2007-ben közölt néhány fényképet Mellóról, amint családjával sétálgat a spanyolországi Alicantéban; a rendőrség ennek ellenére nem tudta letartóztatni. Később napvilágot láttak olyan információk, hogy a hatóságok szándékosan hagyják szabadlábon, hogy később koronatanúként tegyen vallomást más ügyekben. „Nem tartozik a védett tanúk programjába, legalábbis én nem tudok róla” - nyilatkozta ezzel kapcsolatban két hete a ČTK hírügynökségnek Mello ügyvédje, Peter Schmidl. Erről Spišiaknak sincs tudomása, bár beismerte, Mellót más ügyek kapcsán is kihallgatják. A férfi a rendőrfőkapitány szerint fiával és feleségével, Zuzana Marošová színésznővel bujkált külföldön. Mello rejtőzködése minden egyes részletét pontosan megtervezte, egyetlen hibát sem követett el. Számtalan hamis irattal rendelkezett ő és a családja is, 15 mobiltelefonja volt. Čsehországban, Lengyelországban és Spanyolországban rejtőzködött, de állítólag Szlovákiában is többször felbukkant, (dem, SITA)