Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-27 / 248. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 27. www.ujszo.com A hőszolgáltatók 6-8 százalékos áremelést jósolnak Jövőre drágulhat a távifűtés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A távfűtés jövőre a szlovákiai háztartások többsége számára átlagosan 6-8 százalékkal drágulhat - állítja Miroslav Obšivaný, a Szlovákiai Hőszolgál­tatók Szövetségének elnöke, aki szerint mindez elsősorban a hő­szolgáltatók által vásárolt gáz árá­nak a 10%-os növelésével magya­rázható. Ez utóbbi a távfűtés díjá­nak a 70%-át teszi ki, miközben a hőszolgáltatók költségeit a meg­emelt áfakulcs is növeli. Szlovákiá­ban a hőszolgáltatók 80%-a fűt gázzal, az áremelést azonban valószínűleg nem kerülik el azok sem, akiknek a szolgáltatója szén­nel fűt, hiszen ez utóbbinak is nőtt a világpiaci ára. Az áremelés Obšivaný szerint csak a biomasszát használó hőszolgáltatók ügyfeleit kerüli el, ezek azonban a hazai hő­szolgáltatók alig 2%-át teszik ki. Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke ugyanakkor két hét­tel ezelőtt még azt ígérte, hogy a szlovákiai háztartásoknak jövőre nem kellene tartaniuk az energia- árakjelentősebb emelkedésétől. A háztartások idén nem számít­hatnak a távfűtési díjak visszatérí­tésére sem - állítja Óbšivaný. „Az október ugyan 20%-kal hidegebb, mint az előző években, ám a ko­rábbi hónapok standardnak ne­vezhetők, és ha az előttünk álló két hónap is ilyen lesz, a korábban várt fogyasztástól nem térünk el jelen­tősebb mértékben” - vallja Ob­šivaný. A hőszolgáltatók arra számítanak, jövőre a lakosság fo­kozott takarékoskodása miatt az idei évhez képest 4-5%-kal csök­ken a hőfogyasztás. (SITA, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ajándékvásárlás az interneten Pozsony. A karácsonyi aján­dékot egyre többen rendelik meg interneten keresztül. A Heureka.sk internetes vásárlói tanácsadó társaság szerint már most az ötödével többen vásá­rolnak a világhálón, mint tavaly. Az ajándékvásárlási csúcsra a társaság szerint idén is december harmadik hetében számítha­tunk. „A karácsonyi ajándékot manapság az internetet haszná­lók több mint negyede rendeli meg a világhálón” - nyilatkozta Tomáš Hodboď, a Heureka.sk portáljának a menedzsere. Sze­rinte a legkeresettebb ajándé­koknak idén is a könyvek, a par­fümök és a ruházat számítanak. Nagyjából 15%-kal nőtt az ér­deklődés az elmúlt hetekben az elektronikai termékek, a plaz­ma- és LCD-tévék, a notebookok ésazMP3-lejátszókirántis. (mi) MasterCard: egyre több a bankkártya Pozsony. Az 5,3 milliós Szlo­vákiában 5 millió bankkártya van forgalomban, a plasztikla­pok 97%-a klasszikus betéti, csupán 3 százaléka hitelkártya - derült ki a világ vezető kártyaki­bocsátója,- a MasterCard felmé­réséből. „Az Egyesült Államok­ban egy-egy személyre 3-4 bankkártya esik, azonban a szlo­vákiai arány is magasnak mond­ható, ezért közép-európai mér­cével mérve az itteni piac fejlett­nek számít” - közölte Milan Laitl, a MasterCard Europe regionális igazgatója. Korábban a bankkár­tyát döntően a pénzautomata használata során vettük igénybe, azonban 2009 őszétől kezdve már a kártyával történő fizetések az uralkodóak - tette hozzá Laitl. Bankkártyával legtöbbször élel­miszerboltokban fizetünk, a má­sodik helyen a ruházati cikkek, majd a műszaki termékek vásár­lásakor vesszük elő, emellett a tankolás után szintén gyakori a bankkártyával történő fizetés. Egyre teljed a PayPass-szolgálta- tás, ami 20 euróig terjedő összeg fizetésekor érintésmentes meg­oldást nyújt - a Volksbank után 2011 elején további három hazai bankcsatlakozikhozzá. (shz) Élelmiszeripar: csökkenő bevétel Pozsony. A hazai élelmiszer- ipar bevételei tavaly az ötödével estek vissza az előző évhez ké­pest, elérve a 3,77 milliárd eu- rót. Az ágazatnak ennek ellené­re 33%-kal, 196 millió euróra si­került növelnie az adózás előtti nyereségét, ami a kiadások je­lentős, 22%-os visszafogásával magyarázható. A legnagyobb nyereségeket a húsfeldolgozók, az olaj-, a csokoládé- és az édes­ség-gyártók érték el, veszteséget csak a malomiparban valamint a bor- és takarmánygyártásban regisztráltak, (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8768 1 Lengyel zloty 3,9352 Cseh korona 24,618 Magvar forint 274,60 Horvát kuna 7,3423 Román lei 4,2750 Japán jen 113,11 : Svájci frank 1,3558 Kanadai dollár 1,4245 JSA-dollár 1,3912 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,43-1,35 25,39-23,91 287,24-262,51 OTP Bank 1,43-1,35 25,37-23,92 283,17-267,05 Postabank 1,44-1,34 25,53-23,81­Szí. Takarékpénztár 1,44-1,34 25,34-23,94 287,53-262,76 Tatra banka 1,42-1,35 25,29-24,01 285,88-264,16 Dexia banka 1,43-1,36 25,26-23,98 281,74-267,46 Általános Hitelbank 1,42-1,35 25,38-23,97 287,24-62,51 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A javasolt 220 kg helyett Szlovákiában csak 154,5 kilogramm tejet és tejterméket fogyasztunk évente Versenyképtelen a hazai tejágazat Nem fürödnek tejben, vajban az őstermelők. A tejszövetség így tiltako­zott az alacsony felvásárlási árak miatt. (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. A hazai tejterme­lők az alacsony felvásárlási árak mellett azt is felróják az államnak, hogy sok esetben nem kapják meg azt a szintű támogatást, amit társaik az uniós tagál­lamokban. Ezért aztán elő­fordul, hogy a beruházási költségek magasabbak a termék felvásárlási áránál, így pedig nehéz felvenni a versenyt az erős nemzet­közi mezőnyben. SUSLABÉLA A hazai őstermelők már huza­mosabb ideje panaszkodnak a nyers tehéntej alacsony felvásárlá­si árára, elsősorban azzal érvelve, hogy a környező országokban job­ban megbecsülik a gazdák ilyen jellegű tevékenységét. „Idén már lassan elkezdett nőni a tej felvásár­lási ára, a szeptemberi átlagár lite­renként 0,2793 euró volt, ami 33,3%-kal több a 2009-es szep­temberi, és 8 százalékkal az év eleji átlagárnál” - nyilatkozta lapunk­nak Zuzana Nouzovská, a Szlovák Tejszövetség főtitkára, aki szerint az Európai Unió tejpiacát figyelve, Szlovákiában a közeljövőben is az árak növekedésére számíthatunk. „Ezzel megörvendeztetjük az ős­termelőket, viszont arra is szükség lenne, hogy az ország egész terüle­tén egyenlő arányban alakuljanak a felvásárlási árak. Jelenleg ugyan­is az ország keleti régióiban egy li­ter nyers tehéntejért több mint egy centtel kevesebbet fizetnek a szlo­vákiai átlagnál, s ugyanott csak­nem 1,40 centtel kapnak keveseb­bet az őstermelőkegy literért, mint Nyugat-Szlovákiában. Ezeket az eltéréseket egyértelműen ki kelle­ne egyenlíteni” - vélekedik Nou­zovská. A tejtermelés az eredményes mezőgazdaság alappillérei közé tartozik, az elmúlt két évben azon­ban a tejválság, valamint az idei rossz időjárás miatt jelentős vesz­teségeket volt kénytelen elköny­velni. „Szövetségünk egyértel­műen azon a véleményen van, hogy a kormánynak meg kellene adnia mindennemű támogatást az őstermelők számára, beleértve mind a hazai, mind pedig az uniós forrásokat. A szlovákiai gazdák sok esetben nem kapják meg ugyanazt a szintű támogatást a nyers tehéntej előállítására, mint társaik az uniós tagállamokban. Ezért aztán előfordul, hogy a be­fektetési költségek magasabbak a termék felvásárlási áránál, így pe­dig nehéz felvenni a versenyt az erős nemzetközi mezőnyben” - vallja a tejszövetség főtitkára. A honi tejfeldolgozókkal kapcso­latban Nouzovská kiemeli: mindig is készek együttműködni az őster­melőkkel, s megvásárolni tőlük a jó minőségű alapanyagot. Nem élnek vissza a külföldi termelők által nyújtott lehetőségekkel, de az ár­képzésnél figyelembe kell venniük a piaci versenyt, azon belül is főleg a visegrádi négyeken belüli viszo­nyokat. Tavaly Szlovákiában 957,33 ezer tonnányi tejet állítot­tak elő, idénpedig, figyelembe véve a fejőstehenek számát és a tehe- nenkénti fejési átlagot, mintegy 905 ezer tonna előállítására lehet számítani, ami 5,5%-os visszaesés­nek számít. Mindeközben a tejbe­hozatal rekordokat döntöget. ,A szlovákiai tejfeldolgozók arra tö­rekszenek, hogy a nagy üzletláncok polcain minél több hazai tejtermék legyen. A kapacitások megvannak arra, hogy a behozatalnak legalább egy bizonyos hányadát hazai tej­termékekkel pótoljuk. A tejfeldol­gozóknak azonban szorosan együtt kell működniük a nagy üzletlán­cokkal, hiszen a tej és tejtermékek csaknem 80%-át éppen ezeken az üzletláncokon keresztül értéke­sítik” - mondta el Nouzovská. Az éves átlagos tej- és tejter­mékfogyasztás Szlovákiában a bőséges kínálat ellenére még mindig lemarad a javasolt mennyiség mögött. Két évvel ez­előtt fejenként csaknem 153 kilo­gramm tejet és tejterméket fo­gyasztottunk az egész év során, tavaly már növekedett a mennyi­ség, mégpedig 154,5 kilogram­mos átlagra. Ajavasolt mennyiség azonban 220 kiló, tehát bőven van mit pótolni. Átfogó képet kaphatunk az agrárium helyzetéről A bérlakás árának 75%-ára is nyújtanak dotációt Felmérik a mezőgazdaságot Változik a lakástámogatás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tíz év után Szlováki­ában ismét sor kerül az általános mezőgazdasági összeírásra. A sta­tisztikai hivatal novemberben és decemberben méri fel az ágaza­tot. Az összeírás célja, hogy átfogó képet adjon a szlovákiai mező- gazdaság jelenlegi szerkezetéről és az ágazat szereplőinek helyze­téről. Az összeírás adatai megala­pozzák a szlovák és az uniós ag­rárpolitikai döntéseket. Az össze­írás során felmérik minden olyan mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és társas vállal­kozás helyzetét, amelyek az össze­írás időpontjában mezőgazdasági hasznosítás alatt álló termőterü­letet használnak, mezőgazdasági haszonállatot tartanak, intenzív kertészeti termelést, illetve me­zőgazdasági szolgáltatást végez­nek. A társaságokat levélben szó­lítják meg, az érintett háztartáso­kat pedig a helyi önkormányzatok által kijelölt számlálóbiztosok ke­resik fel. A statisztikai hivatal fel­hívta a lakosság figyelmét, hogy csak olyan személyeknek adják meg az adataikat, akik felmutat­ják az általános mezőgazdasági összeírás elvégzésére feljogosító igazolványukat. Az összeírás tar­talmában és módszereiben megfe­lel az Európai Unió előírásainak, és a statisztikai hivatal szerint a számlálóbiztosoknak titoktartási kötelezettsége van. (mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában jövőre megváltoznak az állami lakástá­mogatás feltételei. Az erről szóló törvényt, amit a gazdasági tárca dolgozott ki, tegnap a parlamenti képviselők végleg jóváhagyták. A jogszabály pontosítja, hogy az ál­lami lakástámogatás három for­máján keresztül mekkora pénz­összeghez juthatnak az igénylők, és milyen feltételeket kell ehhez teljesíteniük. Az állam a bérlaká­sok támogatásán kívül a panelhá­zak rendszerhibáinak az eltávolí­tására és a műszaki infrastruktúra kiépítésére is nyújt támogatást. Az új szabályok szerint például az ala­csonyabb kategóriás bérlakások esetében az igénylők akár a költ­ségek 75 százalékára is kaphatnak állami támogatást, ha a lakás alap­területe nem nagyobb 45 négy­zetméternél. Az egy négyzetmé­terre számított költségek azonban nem haladhatják meg a 375 eurót. A költségek csupán 70 százalékos megtérítésére számíthatnak azok, akik esetében a bérlakás alapterü­lete 45 és 55 négyzetméter között mozog, és az egy négyzetméterre számított költségek nem haladják meg a 365 eurót. A bérházakban elvégzett felújításokra az állam szintén nyújt dotációt. Ez akár a költségek 80%-át is elérheti, az egy lakásra számított dotáció azonban nem lehet nagyobb 55 890 eurónál. (SITA,.mi) Orbánék 14 hónapig a magánnyugdíj-pénztárakba irányuló átutalásokat átirányítják az állami rendszerbe Korlátokba ütköznek a takarékossági intézkedések ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Magyarországon áprilisban hatalomra került Fidesz- KDNP már hónapokkal a választá­sok előtt mélyreható gazdasági vál­tozásokat ígért. Ezek közé tartozott az adócsökkentés, illetve az adó­rendszer leegyszerűsítése, hogy a jövedelemadó-bevallás űrlapja el­férjen egy söralátéten is. Minden el­képzelés arra épül, hogy az ország be tudja tartani a sokszor megígért idei •4% alatti hiánycélt, továbbá hogy megvalósuljon a Fidesz-KDNP által elképzelt sajátos magyar gazda- ságmodell. A bejelentett adóintéz­kedések bizonyos szempontból egybevágnak a várakozásokkal. Részben megvalósul a csökkentés, bár csak százalékosan, hiszen a 16%-os a szuperbruttósítás miatt va- lójában20%-otjelent. Határozott elismerést igényel, hogy a kormány nem kívánja növel­ni az eladósodottságot, negatív vi­szont, hogy a strukturális reformok és jelentősebb megtakarítások he­lyett inkább az egyes szektorokra nehezedő különadók hálózatát kí­vánja kialakítani. Abankok és bizto­sítók mellett a távközlési, az energe­tikai és kiskereskedelmi cégeket is „válságadóval” sújtják. Ezekből a cégektől évente 331 milliárd forint fog befolyni - 2012 végéig. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szö­vetsége viszont bírálattal ülette Ma­gyarországot, amiért különadókat akar kivetni a Magyarországon működő energetikai és távközlési konszernekre. „A nagy konszerne­ket sújtó különadók ártanak a gaz­daságpolitika kiszámíthatóságába vetett bizalomnak” - fogalmazott Axel Nitschke gazdasági szakember. Bár a kormány vállalt egy200mil­liárdos kiadás-visszafogást, de még ez sem elég az adócsökkentés miatt jelentkező, idővel 700 milliárdra duzzadó lyuk betöméséhez, így 14 hónapig a magánnyugdíj-pénztá­rakba irányuló átutalásokat átirá­nyítja az állami nyugdíjrendszerbe - erről hétfőn döntött a parlament. Ilyen módon 14 hónap alatt420 mil­liárd forint többletforráshoz jut. Egyelőre nem lehet tudni több rész­letet. Előzetesen azt lehet megálla­pítani, hogy nagy a bizonytalanok aránya, a 3 millió nyugdíjpénztári tag körülbelül 30-40%-a visszalép­het az állami rendszerbe. A nyugdíj- pénztárak máris jelezték, Alkot­mánybírósághoz fordulnak. Tegnap alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98%-os különadót az Alkotmánybíróság. Az október 1-jén hatályba lépett tör­vény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez évjanuár 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével össze­függésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. A döntés hatására gyengült a forint, 273 helyett 274,5 forintot adtak egy euróért. (horb,portf.,MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents