Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-25 / 246. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 25. www.ujszo.com Rövidín Filmbemutató: Erkel és Pozsony Pozsony. Erkel és Pozsony címmel Molnár Csaba dokumentum- filmjének bemutatója lesz holnap 17 órakor a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székházában (Žižka u. 18.). A filmvetítés előtt dr. Duka Zólyomi Emese zenetörténész, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke tart rövid előadást a zeneszerzőről, (ú) A Swoja droga koncertje a Meteoritban Pozsony. A szlovák fővárosba látogat a world music kiemelkedő lengyel képviselője, a Swoja droga zenekar. A 2002-ben alakult csapat, mely Lengyelországon kívül fellépett már Norvégiában, Németországban és Olaszországban is, Pozsonyban október 28-án 19 órától ad koncertet a Meteorit Színházban (Čulenova 3.) (t) Tárlatnyitó a Löffler Múzeumban Kassa. Holnap 16.30-kor nyitják meg a Löffler Béla Múzeumban a Dušan Solčány festményeiből és számítógépes grafikáiból rendezett kiállítást. A kelet-szlovákiai művész a színek sajátos, kifejező kompozíciós elrendezésével igyekszik felszínre hozni belső világából azokat az érzéseket, amelyeket az őt érő külső hatások váltanak ki benne. Dušan Solčány színes kompozícióihoz a néző saját érzelmein keresztül találja meg az utat. (t) A Pál Adrienn moszkvai sikere Moszkva. Nagy sikerrel mutatták be Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmjét Moszkvában a 2 in 1 elnevezésű filmfesztivál versenyében szombaton későn este. Gábor Éva, a film főszereplője az MTI-nek vasárnap elmondta: Alekszandr Medvegyev, a fesztivál programigazgatója azzal mutatta be a filmet, hogy neki ugyan nem lehetnek kedvencei, de most mégis azt kell mondania, hogy nagyon örül, hogy üdvözölheti a fesztiválon ezt a filmet. Noha Kocsis Ágnes nem kísérte el filmjét Moszkvába, olyan nagy volt az érdeklődés a sajtóértekezleten, hogy a következő film vetítése egy fél órával csúszott. Az új keletű 2 in 1 fesztivál megfogalmazott célja, hogy összehozza a szerzői filmeket a közönség érdeklődésével, igényeivel, áthidalja az ezek közötti távolságot. (MTI) Hatalmas sikert aratott Troy Andrews a New Orleans-i Trombone Shorty énekese szombaton a Művelődési és Pihenőpark színpadán a legendás Pozsonyi Dzsessznapokon (TASR-felvétel) Egy asszony útja az ízek, imák és szerelmek világában - Ryan Murphy filmje csodaszép panoráma Julia Roberts spagettis reklámja David (James Franco) és Liz (Julia Roberts) (Fotó: Itafilm) Olyan az ízek imák szerelmek hosszú folyama, mint egyjó szappanopera. Ha nem követjük estéről estére, kihagyunk néhány részt, a fősodrást illetően úgy is képben vagyunk mindig, bármikor kapcsolódunk is vissza a megszakított sztoriba. Ha Ryan Murphy rendező 140 perces képfolyamából kivágnának egy órát - többet- kevesebbet-, észre sem vennénk a kihullajtott kockák hiányát. TALLÓSl BÉLA Onnan, hogy a főhős, Liz (Julia Roberts) elhagyja Dávidét (James Franco) odáig, hogy az útjába akad Felipe (Javier Bardem), úgy ki lehetne nyisszantani kb. egy órányi képsort, hogy a történetben ezzel semmiféle rés, szakadék nem keletkezne. És nemcsak azért, mert a film (mivel komolyan vehető tétje nincs igazából) nyugodtan hasonlítható egy hosszú szappanoperához, amibe bele-bele lehet aludni, hanem azért is, mert a film elején látható David és a végén felbukkanó Felipe jelenléte közötti időzónában semmi lényeges nem történik. Nincs zajló cselekménysor, amely részletei közül bárminek a kihagyása hiányt keltene. Nincs olyan cselekménysor, amely láncolatot alkotna: az epizódok felcserélésével sem keletkezne nagyobb káosz a megértést illetően. Liz Gilbert (aki ezt a bestsellert megírta) egy forgolódós éjszakán rádöbben, hogy nem smakkol neki a férje, válni akar. Nemcsak a férjéből lett hirtelen elege (hogy miért, nem tudni), minden zavarja, a karrierje, a kiszámítható jövője, a jóléte, még a levegő is, amit New Yorkban belélegzik, ezért elindul világot látni, hogy felfedezze. A világot, ám inkább a világban önmagát, s azt, mire is vágyik valójában. Férje mellett New Yorkban akad ugyan egy variáns, az ígéretes ifjú színész, David. Akivel megy is egy ideig a buli, csak aztán David besokall Liz kezdeményezéseitől az ágyban. S egy este, amikor a nő újfent torpedózni kezd, David oldalra fordulva megjegyzi: „engedd, hogy egy kicsit hiányozz is nekem.” Enyhe túlzással ez a film legfrappánsabb, nem didaktikus tanulsága: hogyan utasítsuk vissza a másik közeledését úgy, hogy humorosak is legyünk, érzelgősek is, és előnyünkre váljék a megjegyzésünk. Amikor Daviddel se klappol a dolog - itt sem tudni egyébként, miért-, Liz úgy dönt, feladja amerikai életét, és elindul Olaszországba. Innentől kezdve csak hangulatok, színfoltok, evés és ivás sorozata a film. Valóban ki lehetne vágni, bár az olasz helyszínekkel szemünk és virtuális étvágyunk sokat veszítene. (Jó tanács, éhgyomorra ne üljünk be erre a filmre!) Itália gyönyörűséges vidékein olyan gasztronómiai kirándulást teszünk, ami képletesen szólva szadista támadás a reflexeinkre. Julia Roberts az olaszok spagettis reklámasszonya lehetne, s bizonyára - ha fizetnek neki érte, ha nem - a gusztusos olasz tésztáról ezek után (e filmnek köszönhetően) Pretty Woman para- dicsomnyalogatása jut majd eszébe a legtöbbünknek. Tökéletes reklám, ahogy Julia Roberts a spagettivel „csókolózik”: gusztusos, szexi, nyálcsorgató, kívánalmat gerjesztő evéshez és egy s máshoz. Ez az olasz nagyzabálás és az olasz édes semmittevés felpörgeti a filmet, de ezek is csak epizódok, itt sincs cselekménybeli előremozdulás. Ahogy nincs Liz, a nagy utazó következő állomásán, az indiai helyszíneken sem, ahol teljesen leül a film. A meditációs, imádko- zós csendek inkább altatnak, mint felemelnek. Pasi és elszabadult szenvedély nélkül Liz, azaz Julia Roberts se tudja megmenteni a gyönyörű indiai panoráma mögötti üresjáratot. Nincs rá alkalma, lehetősége, csak úgy van, szépen beleveszik a nagy indiai önkereső útba. Ki kell emelni azonban, hogy Julia Roberts megnyugtató, derűt sugárzó érett szépsége tökéletesen illik és illeszkedik a film lenyűgöző tájpanorámájába. Végül jön Báli, de már későn. Megjelenik Felipe, s felkavarja Liz érzelmeit. Itt és ekkor azonban már olyan időszűkében vagyunk, hogy nem igazán lehet kibontakoztatni, kifuttatni a kapcsolatot, másrészt a néző már annyira feszeng, annyira belefáradt a filmbe, hogy minden mindegy, csak valahogy vége legyen már. Bárhogy. Nem olvastam, nem ismerhetem Elizabeth Gilbert azonos című, önéletrajzi ihletésű regényét, amelyből a forgatókönyv készült, nem tudom, milyenek a könyv leírásai, milyenek a nyelvi ízei, a belőle készült film kapcsolatrendszere azonban nagyon felszínes, kidolgozatlan. Tényleg lenyűgöző a film képi világa, még egyszer hangsúlyozom, az olasz nagyzabálások, annál kevesebb az, amit Liz viszonylatában pl. David és Felipe érzelmeiről, érzelmei hátteréről megtudunk. A film minőségén túlmenően engem az foglalkoztatott valójában (nem azért mert ennyire anyagias vagyok, de mégis), hogy honnan vette Liz a pénzt, miből- mitől volt mégis amerikai, miből élt olyan jól, bárhol is járt... Mert valamiféle biztos hátteret mindig ott éreztem mögötte. S alapból valamiféle elfordulást és nem együttérzést váltott ki belőlem az, amilyennek tűnt az útja. Szándéka szerint azért járta be a világnak azokat a csodálatos helyeit, hogy az ízek, imák és szerelmek megismerése során felfedezze, mire vágyik. Ebből azonban számomra erősen a gazdag amerikai nő alaptalan, indokolatlan, valamiféle unalom alapú hisztiből fakadó dekadenciája csapódott le. Valahogy ezért nem éreztem igazából tétjét annak, amit több mint két órában végignéztem. Elveszett az élmény. Vagy meg se volt. OTTHONUNK A NYELV A szlovákiai magyar szaknyelvi regiszterek állapotáról MISAD KATALIN Napjainkban a magyar szaknyelvi regiszterek fejlesztése - mind tudományelméleti, mind gyakorlati-módszertani vonatkozásban - a nyelvtudomány egyik fő feladatkörét alkotja. Ä tudományos és a technikai ismeretek gyors gyarapodása következtében a szaknyelvekben olyan hatalmas szókincs halmozódott fel, amely meghaladja a köznyelvi szóállományt. A nyelvészek és a különböző szaktudományok művelőinek véleménye szerint éppen ezért a szaknyelvek, a szaknyelvi változások egész köre kínál újabbnál újabb feladatokat. A megnevezési igények szempontjából elsősorban a szaknyelvekre jellemző írott nyelvi információk pontos és egyértelmű megfogalmazásában, valamint az értelmezési problémát okozó terminológiai következetlenségek áthidalásában mutatkoznak gondok. A határon túli - gyakran hiányos - magyar szaknyelvi szókészlet viszonylatában azonban egy újabb probléma is felmerül: a standard magyar nyelv szaknyelvi regiszterei szétfejlődésének a veszélye, melynek automatikus következménye a szaknyelvek egyértelműségének, egységének felbomlása lenne. E területen már ma is egyre erőteljesebben mutatkoznak meg a különbségek: a Szlovákiában megjelenő tankönyvek és szakkönyvek államnyelvből való fordításai ugyanazt a jelenséget más néven nevezik meg, mint Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban vagy éppen Kárpátalján. Ennek elsődleges okaként említhető, hogy Szlovákiában a legtöbb szaknyelv magyar nyelvű művelésére gyakorlatilag nincs intézményes mód. Ez azt jelenti, hogy az illető szakterületről nem léteznek szlovákiai magyar kiadványok vagy szakközlemények, illetve hogy esetleges szlovákiai magyar művelőik többségi nyelven (tehát szlovákul) publikálnak. A szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt látogató kisebbségi magyar diákok nagy része nem az anyanyelvén tanulja a szaktantárgyakat, tehát eleve nem magyar nyelven sajátítja el a szakterminológiát. Nincsenek sokkal jobb helyzetben az alapiskolába, illetve gimnáziumba járó tanulók sem, hiszen a magyar tannyelvű iskolákban használt tankönyvek államnyelvből való - szinte szó szerinti - fordítások. A magyarországi szakterminológiát a felsőfokú végzettséggel rendelkező szlovákiai magyar szakemberek - esetünkben a tankönyvek fordítói, illetve a fordítás bírálói - sem ismerik, mivel tanulmányaikat elsősorban szlovákiai vagy csehországi egyetemeken, az illető állam nyelvén végezték (vö. Lanstyák István 1998. A magyar nyelv szlovákiai változatának sajátosságai. Dunaszerdahely: Lili- um Aurum). Márpedig a hiányzó szaknyelvi regiszterek létrehozása kisebbségi viszonylatban különös körültekintést kíván. Annak eldöntéséhez, hogy melyik műszó legyen kodifikálva, vagyis melyik kerüljön be a standard magyar nyelv szlovákiai változatának szaknyelvi regiszterébe, hosszadalmas előkészítő munkára, mélyreható vizsgálatokra és szinte szavankénti mérlegelésre van szükség. Ha a szlovák és a magyar megfelelőben eltérő szemantikai jegyek kapnak nyelvi formát, a magyarra fordítás esetében a magyarországi mintát ajánlatos követni. Ha azonban valamely szlovák fogalomnak nincs magyarországi megfelelője (és ennek következtében megnevezése), akkor egy új szakszót kell létrehozni: vagy egy olyan sajátos szlovákiai terminust, amelyet a szlovák megnevezés szemantikai jegyeinek figyelembevételével alakítunk ki, vagy a szlovák megnevezés tükörfordítását építjük be a terminológiai rendszerbe (vö. Szabó- mihály Gizella 2002. A kisebbségi nyelvhasználati törvény gyakorlati alkalmazása és a szlovák hivatalos szövegek magyarra fordításának kérdései. In Lanstyák István-Simon Szabolcs [szerk.]: Tanulmányok a szlovák-magyar kétnyelvűségről. Pozsony: Kalligram). Joggal mondja tehát Tolcsvai Nagy Gábor a határon túli magyarság e tekintetben is sajátos helyzetére utalva: „A szakszavak területén minden szocioregioná- lis és interakciós kötöttségtől független folyamatos alkotómunka szükséges, különös tekintettel az elmúlt két évtized kudarcaira és a kisebbségi magyar nyelvű szaknyelvi beszéd helyzetére”.
