Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-23 / 245. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 23. www.ujszo.com Az SaS állítólag nem fog problémázni A KDH büntetné a kettős állampolgárságot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom módosító-javaslatot készül benyújtani az állampolgársági törvényhez. A párt képviselőinek nem tetszik, hogy a Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) vezette külügyminisztérium által kidolgozott, és a héten a parlamentbe benyújtott változat semmilyen módon nem büntetné azokat a szlovák állampolgárokat, akik más ország állampolgárságát felveszik. A KDH álláspontja nem újdonság, a párt júniusban a Smer törvényjavaslatát is megszavazta. „Ezen a téren nem sikerült megegyeznünk a koalíción belül. Szerintünk Szlovákia nem maradhat tétlen” - jelentette ki Pavol Hrušovský. Ján Fígeľ, a KDH elnöke olyan törvényt javasol, ami a kettős állampolgároknak nem teszi lehetővé, hogy az állami szférában dolgozzanak. A Pravda napilap információi szerint az SaS egyes képviselői is támogatnák a szankciókat. Lapunk kérdésére ezt Somogyi Szilárd, az SaS képviselője nem erősítette meg. „Ezt én is csak a Pravdában olvastam. A frakción belül erről semmilyen egyeztetésünk nem volt, szerintem a kormány- program megszavazása után formalitás lesz, hogy mindannyian az SDKÚ változata mellett szavazzunk” - tájékoztatott Somogyi. Hasonló véleményen van Bugár Béla, a Híd elnöke is. „Ezek csupán egyéni vélemények. A pártok vezetőinek feladata, hogy biztosítsák pártjuk szavazatait a koalíciós tanácson megbeszélt dolgokhoz” - magyarázta Bugár. A törvényről a parlament novemberi ülésszakán fognak szavazni. (vps) RÖVIDEN A vártnál jóval nagyobb a hiány Pozsony/Brüsszel. A szlovák államháztartás hiánya tavaly elérte a bruttó hazai termék (GDP) 7,93 százalékát - derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb elemzéséből, vagyis valóra vált Ivan Mikloš múlt havi figyelmeztetése. A pénzügyminiszter már akkor jelezte, hogy a hivatal korábbi, 6,77%-os becslése nem felel meg a valóságnak, és a deficit akár 8% is lehet. Egy évvel korábban még csak 2,09%-os hiányt mértek, az idei évre pedig a statisztikai hivatal 7,81%-os deficitet vár. Míg Szlovákia adóssága tavaly a GDP alig valamivel több, mint 35%-a volt, idén ez 42,47%-ra ugrott. Szlovákia azonban még így sem tartozik a legfelelőtlenebb uniós tagországok közé. Az Eurostat adatai szerint a legnagyobb GDP- arányos költségvetési hiányt 2009-ben Írország (14,4%), Nagy- Britannia (11,4%) és Spanyolország (11,1%) produkálta. Görög adatokat nem tettek közzé. A legnagyobb állami adóssággal 2009-ben Olaszországnak (a hazai össztermék 116%-a), Belgiumnak (96,2%), Magyarországnak (78,4%) és Franciaországnak kellett megküzdenie. (TASR, mi) Szigorítani kell az adóbehajtást Pozsony. Az elmúlt években csökkent az adóbehajtás hatékonysága Szlovákiában, az elkövetkező időszakban a tárca ezért erre jobban odafigyel - állítja Ivan Mikloš pénzügyminiszter. A tárca elemzése szerint a legnagyobb gondok az áfával vannak, ebből ugyanis már hosszabb távon kevesebb főijük be az államkasszába, mint azt az ország gazdasági teljesítménye alapján elvárhatnánk. A Központi Adóigazgatóság adatai szerint 2008-ban csak 2,6 százalékkal több áfa folyt be, mint egy évvel korábban, miközben a bruttó hazai termék 6,2%-kal bővült. Egy évvel korábban, 10,6 százalékos GDP-növekedés mellett, nem egész 6 százalékkal több adó folyt be. (SITA) Több mint ezer céget számoltak fel Pozsony. Míg tavaly 3062 céget töröltek a cégjegyzékből, az idei első félévben ezek száma elérte az 1233-at. A legtöbb céget Kassa I-es Járásbíróságán törölték, összesen 370-et, amit a Tren- cséni Járásbíróság követ, 174 felszámolt céggel. Ezzel párhuzamosan az első félévben azonban 8322 új céget jegyeztek be az országban, szemben a tavalyi egész éves 15 131-gyel. A legtöbb új céget ezúttal is Pozsonyban jegyezték be, ahol számuk meghaladta a 3,8 ezret. (SITA) Európa nacionalistái Bécsben Bécs. Az osztrák fővárosban üléseznek az Európai Unió nacionalista pártjainak képviselői, a találkozót az Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) kezdeményezte. A tárgyalás, amelyen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke is részt vesz, zárt ajtók mögött zajlik. Andreas Mölzer, az FPÖ europarlamenti képviselője még a találkozó pontos helyét és idejét sem akarta elárulni. A megbeszélés eredményeit ma hozzák nyilvánosságra, Mölzer viszont azt sem akarta megmondani, hogy mikor. Állítólag a Lisszaboni Szerződésről és annak hatásairól tárgyalnak. Az FPÖ csak azokat az európai nacionalista pártokat hívta meg, amelyek a múltban kormányon voltak, vagy kisebbségi kormányokat támogattak. Európa egyik legismertebb nacionalistáját, a holland Géert Wilders nem hívták meg Bécsbe, Mölzer szerint azért, mert az iszlámellenes nézeteiről ismert politikus pártja kerüli a nemzetközi kapcsolatokat. Az FPÖ legutóbb 2008-ban szervezett hasonló találkozót. (ČTK) Egyetemi diplomamunkák és rádiótanácstagok sorsáról tárgyalt tegnap a parlament Internetre a diplomamunkákkal! Már nem csak az egyetemi könyvtárakban fognak porosodni, az internetre is felkerülnek. Kérdéses, hányán nézik meg... (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. A jövő héten folytatja a tárgyalást a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról. A módosítás értelmében jövő év májusától valamennyi egyetemi záródolgozatot közzé kell tenni az interneten. ÚJ SZÓ-ÖSZEFOGLALÓ Ján Mikolaj volt oktatásügyi miniszter (SNS) szerint a javaslatot át kellene dolgozni, ugyanis veszélyeket rejt. Mikolaj úgy véli, egy gyengébb, új kutatási eredményeket nem felmutató dolgozatot gond nélkül közzé lehet tenni, ám ha olyan munkáról van szó, amely érzékeny adatokat, új, fontos kutatási eredményeket tartalmaz, már fennáll a veszélye, hogy a szellemi terméket esetleg ellopják. Peter Osuský (Híd), a javaslat egyik előterjesztője szerint ugyan valóban fennáll a veszélye esetleges találmányi ötletek ellopásának, ám ez a rizikó ma is létezik, hiszen az egyetemi zárómunkák ma sem állnak páncélszekrényben, bárki hozzájuk férhet. A politikus szerint a világhálón való közzététel viszont azért fontos, hogy így elejét lehessen venni a csalásoknak, annak, hogy a diákok gyakran egymás munkáját másolják le. Változnak a dotációs szabályok Kedden szavaz a parlament a kulturális minisztérium által beterjesztett törvénymódosításról az állami támogatások odaítélésének módjáról az egyes minisztériumokon belül. A kulturális minisztérium például tíz tárgykörben teszi majd lehetővé a támogatás odaítélését, s hasonlóan megszabja a többi minisztérium is, müyen területekre és hogyan nyújt támogatást. Politizáló rádiótanács-tagok Nem tudtak megegyezni a képviselők arról, hogy leváltsák-e a Szlovák Rádió irányítását felügyelő rádiótanács három tagját, akik pártszínekben indultak a júniusi parlamenti választásokon. Stanislav Háber a HZDS, Éva Jaššová és Alexander Koreň pedig az SNS színeiben jelöltette magát, a Szlovák Rádióról szóló törvény azonban állítólag nem teszi lehetővé tagjainak, hogy politikai szerepet vállaljanak. A tiltás egyébként nem egyértelmű, Stanislav Háber azt állítja, az alkotmány alapján senki nem veheti el tőle a jogát a politikai szerepvállalásra. Háber kijelentette, ha a parlament visszahívja őt a rádiótanácsból, alkotmánybírósághoz fordul. Azzal érvelt, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján joga van politikai szerepet vállalni, ettől a jogától senki nem foszthatja meg, ezt a jogot a szlovák alkotmány is garantálja, a Szlovák Rádióról szóló törvény pedig alacsonyabb rendű jogi norma, mint az alkotmány. Dušan Jarjabek (Smer) azt indítványozta, hogy a leváltásra javasoltak közé sorolják be a rádiótanács még egy tagját, František Balunt, aki 2006-ban indult a KDH színeiben a parlamenti választásokon. Pavol Abrhan (KDH) egyetértett Jaijabek javaslatával. Ä négy személy sorsáról kedden dönt a parlament. A leváltások könnyen lehet, hogy a közmédiák következő hónapokra tervezett reformja miatt végül tárgytalanok lesznek. (sán, SITA, TASR) Horvátország uniós csatlakozási folyamata 2011-ben zárulhat, nyitva áll az ajtó Szerbia és Koszovó előtt A V4-ek az unióban látnák a Nyugat-Balkánt Mosolyból a diplomáciában sosincs hiány (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Nyugat-Balkáni országok európai uniós integrációját kívánják a jövőben segíteni a Visegrádi Négyek tagországai. A lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák külügyminiszter ezt tegnapi pozsonyi megbeszélése után közölte. „Megfogalmaztuk a politikai üzenetet, hogy az ajtó nyitva áll. A másik oldalon természetesen teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket” - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter, aki a közös egyeztetés után kettesben is tárgyalt szlovák kollégájával, Mikuláš Dzurindával. A külügyminisztereknek sikerült elérniük, hogy Szerbia és Koszovó a jövő hónaptól tárgyalásokba kezdjen. Dzurinda kifejtette, Szlovákiában Koszovó függetlenségét támogatni nem aktuális téma, szerinte viszont ez semennyire sem gátolja az albán többségű államot abban, hogy EU-taggá váljon. A szlovák diplomácia vezetője hetekkel ezelőtt már utalt rá, hogy nem végérvényes Szlovákia Koszovóval kapcsolatos álláspontja. Horvátország csatlakozási folyamata a jelek szerint 2011-ben fejeződhet be, Albániának és Bosznia-Hercegovinának állami intézményrendszerével kapcsolatban kell hiányosságait pótolnia. Szerbia megítélése nagyban függ majd attól is, mennyire működik egjnitt Radko Mladié perében a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. ,A hitelesség megőrzése a siker előfeltétele. A feltételek teljesítése olykor fájdalmas, de barátok segítségével megoldható” - fejtette ki Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter. Hozzátette: a visegrádiaknak kötelességük segíteni a Nyugat-Balkánt. „Az Európai Bizottság eltökélt abban, hogy a bővítést folytatni kell” - jelentette ki Štefan Füle, az EU bővítési biztosa, aki szintén részt vett a tegnapi pozsonyi találkozón. Az egykori cseh kormánytag Füle hangsúlyozta, hogy a csatlakozni kívánó országoknak mindenképpen teljesíteniük kell „házi feladataikat”, (vps, SITA, MTI) A Munkáltatók Szövetsége szerint nem egy, hanem két százalékkal kellene emelni az áfát A munkáltatók is bírálják a megszorító csomagot SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Nemcsak a szakszervezetek, hanem a munkáltatók is elégedetlenek a kormány megszorító csomagjával. A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) szerint a legproblematikusabb rész a mezőgazdaságban használt úgynevezett piros gázolaj jövedéki adójának emelése, ez ugyanis óriási többletköltséget jelent majd a termelők számára. Nem tetszik a munkáltatóknak a sör jövedéki adójának emelése sem, véleményük szerint ez tönkreteheti a kisebb sörgyártókat. A vállalkozók elégedetlenek azzal is, hogy járulékkötelessé válna a munkáltatók által a nyugdíjrendszer harmadik pillérébe az alkalmazottai támogatásra befizetett rész. A Munkáltatók Szövetsége szerint ezen intézkedések helyett hatékonyabb lenne, ha az általános forgalmi adót (DPH) nem egy, hanem két százalékkal emelnék meg, 19-ről 21 százalékra. Ez szerintük nem jelentene túl nagy megterhelést a lakosság számára, ugyanakkor többletbevételt hozna az állami költségvetésbe, a munkáltatók terheit pedig nem növelnék a jövedéki adó emelésével. A munkáltatók mellett a szak- szervezetek konföderációja (KOZ) is elégedetlen a megszorító csomaggal, ők október elején és közepén tiltakozó akciókat is szerveztek. A KOZ szerint a megszorító csomag a legszegényebb rétegeket sújtja leginkább - a munkáltatókkal ellentétben a szakszervezetek az áfa bármilyen növelése ellen vannak, nem tetszik nekik a jelenlegi javaslat sem, az hogy 19-ről 20 százalékra emelkedjen az adó. Számításaik szerint ugyanis ez havi 33 euró pluszkiadást jelent egy átlagos négytagú család számára. A parlament a novemberi ülésen szavaz a megszorító csomagról. Már több kormánypárti frakció képviselője jelezte, hogy módosítójavaslatokat fog benyújtani a kormánytervezethez.
