Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-19 / 241. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 19. www.ujszo.com A dokumentumot a napokban ismertetik A Velencei Bizottság elemezte a nyelvtörvényt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság elkészítette a szlovák ál­lamnyelvtörvény módosított vál­tozatának elemzését. A szöveget hivatalosan ezen a héten teszik közzé, mondta Paczolay Péter, a bizottság alelnöke a Kossuth Rá­diónak. Paczolay szerint elismerik Szlovákia és a többi állam jogát az államnyelv védelmére, azonban csak a kisebbségvédelmi egyez­mények betartása mellett. A regi­onális és kisebbségi nyelvek euró­pai chartáját a szlovák nyelvtör­vény egyértelműen sérti, állítja Paczolai. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint a bi­zottság döntése alátámasztja a magyar kormány eddigi bírálata­it. „Szöges ellentétben áll az alap­vető nemzetközi jogi, emberjogi elvekkel és normákkal. Nem bün­tetni kell, hanem helyette megfe­lelő együttműködést kell kialakí­tani a magyar és a szlovák közös­ség között” - magyarázta a hétvé­gén Németh. A jelentést eddig a szlovák kormányzat képviselői nem kap­ták meg. „Hallottam, hogy elké­szült, nekem viszont még nem küldték el, addig nem is kívánok nyilatkozni róla” - válaszolta teg­nap lapunk kérdésére Dániel Krajcer kulturális miniszter, aki a nyelvtörvény utolsó változatát ki­dolgozta. Knut Vollebaek uniós kisebbségügyi főbiztos néhány héttel ezelőtti pozsonyi látogatá­sán Krajcer azt ígérte, hogy a Ve­lencei Bizottság javaslatait figye­lembe fogják venni, még mielőtt a parlament megszavazza a tör­vényt. (MTI, vps) Az OKS teljesen eltörölné a válaszadási jogot Módosítják a sajtótörvényt VERES ISTVÁN Pozsony. Két héten belül elké­szül a sajtótörvény módosítási ja­vaslata, jelentette be tegnap Da­niel Krajcer (SaS) kulturális mi­niszter. Megegyezés született ugyanis az erre a célra felállított szakértői csoporton belül, így már csak az egyes paragrafusok vál­toztatásait kell pontosan megfo­galmazni. „Elsősorban a köztiszt­viselők válaszadási jogát korlá­tozza majd a módosítás” - mond­ta a miniszter, többet egyelőre nem kívánt elárulni. Néhány hete a Híd parlamenti frakciójában tevékenykedő OKS tagjai is jelezték, hogy kidolgoz­nának egy módosítási javaslatot a sajtótörvényre. Szerintük a vá­laszadási jognak teljesen el kelle­ne tűnnie a törvényből. „A sajtószabadság szempontjá­ból ez a módosítás kulcsfontossá­gú, a válaszadási jog jelenlegi formájában teljesen abszurd” - je­lentette ki František Šebej. Az OKS egyelőre nem áll elő sajátja­vaslattal, megvárják a kulturális minisztérium által kidolgozott változatot. A 2008 júniusától hatályban le­vő sajtótörvény értelmében min­den állampolgárnak joga van a sajtóban a róla megjelent infor­mációkra válaszolni, amennyiben a cikkben pontatlanság vagy téves információ szerepel. Ha ezt a ki­adó nem teszi lehetővé, 1660-tól 4919 euróig terjedő pénzbírságra számíthat. _______ RÖVIDEN Robert Fico extra bankadót vezetne be Pozsony. Robert Fico a Smer elnöke tegnap bejelentette: a par­lament novemberi ülésén olyan törvénytervezetet nyújt be, amely a bankokat betétállományuk 1,35 százalékának megfelelő extra adóval sújtaná. A bankadó révén szerinte évi 186 millió euró foly­na be, és így nem kellene jövőre 19-ről 20 százalékra emelni az ál­talános forgalmi adó kulcsát. Az elképzelése szerint a 2011 január­jától bevezethető, a magyarországinál kevésbé szigorú bankadó gondolatával egyre több európai uniós országban foglalkoznak. Az exkormányfő ötletét már korábban elvetette Jozef Makúch, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke, aki azzal érvelt, a válság idején egyetlen szlovákiai pénzintézetet sem kellett megsegíteni, ezért az extraadó sem indokolt. Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza szerint az extraadó fegyvere a bevezetője ellen fordulhat. ,/i diszkriminatív adóteher nagyon veszélyes, mi­vel megzavarja a gazdasági versenyt, melynek levét végered­ményben a fogyasztók isszák meg, mivel a pótlólagos adóval súj­tottak árpolitikájukon keresztül átruházzák a terheket a fogyasztókra”-magyaráztaBaláž. (Sro, ú) Radičová Prágában Prága. Petr Nečas és Iveta Radičová szerint Csehország és Szlo­vákia azt szeretné, ha az Európai Unió költségvetési szabályait megsértő tagországok automatikusan büntetést kapnának, tehát hogy a szankciókról szóló döntéseket ne esetenként hozza meg az EU. Radičová tegnap egynapos hivatalos látogatást tett Csehor­szágban. Egyetértettek abban is, hogy az uniónak meg kellene vál­toztatnia a költségvetési hiány kiértékelésének a kritériumait is, mert a jelenleg alkalmazott módszer nem objektív. Szerintük a költségvetések megítélésénél figyelembe kell venni azokat a tétele­ket, amelyeket a nyugdíjrendszer reformjára fordítanak az egyes országok. A megbeszélések során napirendre került a két ország gazdasági és belpolitikai helyzetének kérdése, valamint az is, ho­gyan kívánják orvosolni a mindkét országban meglévő költségveté­si hiányt, illetve beindítani a tartósabb gazdasági növekedést, (kés) Jelenleg 3073 euró egy parlamenti képviselő tiszta bére, a tervezet szerint jövőre 2964 euró lenne Alig csökken a képviselők bére Pozsony. A parlamenti kép­viselők fizetése nem csök­ken 10 százalékkal, csak a rájuk fordított kiadások. Iveta Radičová kormányfő a bérek 10 százalékos csökkentését ígérte, ám azok csak mintegy négy százalékkal lesznek kisebbek. SÁNDOR RENÁTA Richard Sulik házelnök szerint viszont a kiadások csökkentése összességében nagyobb megtaka­rítást eredményez, mint ha a kép­viselői fizetések egyes tételei csökkennének. A törvény legje­lentősebb módosítása az, hogy jö­vő évtől a képviselők bére mindig a költségvetési deficit kétszeresé­vel lesz alacsonyabb. Az idei vár­ható deficit 7,8 százalék, ennek alapján a parlamenti képviselők jövő évi bére 15,6 százalékkal csökken. Sulik ezt a mérséklést Fi- co-j árulóknak nevezte el, utalva arra, hogy az előző, Robert Fico vezette koalíció nagy adósságot hagyott hátra. A tervezett intézkedéssel egyidejűleg feloldják azt a bérsto­pot, amelyet két évvel ezelőtt ve­zetett be a Fico-kormány a gazda­sági válság kedveződen hatásai el­leni intézkedésként. Sulik szerint a bérstopnak nincs értelme, vi­szont miután ennek feloldása után a deficit kétszeresével csök­kennek a képviselői bérek, vala­mint kevesebb lesz a rájuk fordí­tott átalánykiadás, így az állam je­lentős összegeket spórol meg, fej­tette ki a parlament elnöke. Az átalánykiadások aránya je­lenleg egy pozsonyi parlamenti képviselő esetében a bére 70 szá­zaléka, egy vidéki képviselő ese­tében a bére 80 százaléka, ennyit kap pluszban a fizetése mellé - ez januártól 60 illetve 70 százalék lesz. Összevonják a képviselői irodákra és az asszisztensre fordí­tott költségeket is, és a képviselő bruttó bérének 90 százalékára csökkentik, így ezek a költségek a jelenlegi 2500-ról 2025 euróra csökkennek. Az intézkedések része az is, hogy öthavi végkielégítés helyett csak háromhavira lesz jogosult egy képviselő, a pótképviselő pe­dig csak annyi napért kap bért, amennyit eltöltött a parlament­ben - szemben a mostani gyakor­lattal, mikor lényegében félnapos „képviselősködésért” egész havi fizetést kap. Megszűnik a parlamenti képvi­selők ingyenes utazása a városi tömegközlekedési eszközökön, de a vonaton továbbra sem kell fizet­niük. Richard Sulik szerint ezen intézkedések bevezetése után az államnak 11 476 216 kiadása lesz a parlamenti képviselőkre, jelen­leg ez 12 770 315 euró, vagyis jö­vőre 10,13 százalékos megtakarí­tás érhető el. A bérek azonban tá­volról sem csökkennek 10 száza­lékkal: egy Pozsonyban élő képvi­selő jelenlegi tiszta bére 2872,53 euró, ez jövőre 2739 euró lesz, egy vidéki képviselő esetében most a tiszta havi bér 3073,23 eu­ró, a jövő évben ez - ha a parla­ment elfogadja a törvénymódosí­tójavaslatot - 2964,07 euró lesz. A takarékoskodás része az is, hogy a csesztei (Častá Pa- piemička) üdülőközpont, ahol a politikusok tölthetik szabadságu­kat rendkívül kedvező áron, meg­nyílik a nyüvánosság előtt is. Sulik szerint ugyan most is bárki tölthe­ti szabadságát itt, de míg egy átlag állampolgár meglehetősen borsos árat, 30 eurót fizet egy éjszakáért a szállodában, addig a politikusok csak 10 eurót. Sulik ezt most „kiegyenlítené,” 20 eurót fizetne mindenki, aki igénybe veszi az üdülőközpontot. Ez az intézmény most évi kétmillió eurós vesztesé­get könyvelhet el, ennek ellenére Richard Sulik szerint a parlament nem adja el, mert szükség van rá. Sulik szerint a koalíciós partne­rek egyetértenek a javaslatokkal, az ellenzék támogatására a házel­nök nem számít. A kormánypártok közül csak a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői hezitálnak még Dostálék nem kérnek a ficói hazafiasságból ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem akar állami jel­képeket a tantermekben a Híd, az SaS és az SDKÚ. A három kor­mánypárthoz tartozó képviselők egy csoportja a jelképtörvény, vagy ismertebb nevén a hazafias­sági törvény módosítását javasol­ja a parlamentnek. A Robert Fico vezette előző kormánykoalíció az említett jog­szabály módosításával elérte, hogy a tantermekben kötelező el­helyezni a nemzeti lobogóról ké­szült ábrát, a szlovák himnusznak és az alkotmány bevezető szaka­szának szövegét. A kormánypárti képviselők szerint ez a rendelke­zés nem a hazafiasságról szól, ha­nem lejáratja a hazafias érzelme­ket. „Az állami zászló, a himnusz szövege és az alkotmány beveze­tője legyen ott minden iskolában, de ne minden tanteremben” - mondta Ondrej Dostál (OKS), a Híd-frakció tagja, a módosítást kezdeményezők egyike. „Ez nem a hazafiasság kinyilvánítása, ha­nem annak megcsúfolása, ráadá­sul erőszakkal” - fejtette ki Dostál. Az OKS honatyái azt is javasol­ják, hogy a hazafiasságra való kö­telező nevelést vegyék ki az álla­mi oktatási programokból. „Semmi kifogásunk ez ellen a ne­velés ellen, de azt nem ilyen tör­vényben kell szabályozni” - fej­tette ki Miroslav Beblavý, az SD­KÚ képviselője. A KDH- képvise­lők, noha Dostálék őket is meg­szólították, nem kívántak csatla­kozni a másik három párt kez­deményezéséhez. (sán, SITA) (SITA-felvétel) Ondrej Dostál tegnap leadta tervezetét A koalíciós képviselők a főügyész több döntését is megkérdőjelezik, novemberben választják meg utódját Trnkának vélhetőleg befellegzett DEMECS PÉTER Pozsony. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Dobroslav Tmka főügyész nem marad posztján, miután jö­vőre lejár hétéves megbízatási időszaka. Munkájával elégedetlen a jelenlegi kormánykoalíció, Dá­niel Lipšic belügyminiszter ráadá­sul megtiltaná, hogy kétszer egy­más után meg lehessen pályázni ezt a posztot. Ezzel akarja meg­akadályozni, hogy a főügyész a parlamenti választások előtt poli­tikai alkukat kössön. „Nem örülök annak, ha valami­lyen ügyben két évig folyik a nyomozás, holott lehetséges, hogy néha ebben a korrupciónak is szerepe van” - így látta hét évvel ezelőtt a főügyészséget, annak frissen megválasztott elnöke, Dobroslav Trnka. Jelenleg őt bí­rálják azért, hogy tétlenül figyeli az egyes botrányokat. A koalíciós képviselők szerint nem csak Mali­na Hedvig máig tisztázatlan ügyéért, de a ferenceseknél tartott hiányosan megindokolt házkuta­tásért, illetve néhány pártfinan­szírozási botrányban indított eljá­rásért is vállalnia kellene a fele­lősséget. Tmkát még a második Dzurin- da-kormány idején választották meg posztjára, de munkáját azóta - főleg az elmúlt négy évben - több bírálat is érte. Az ellenzék elégedett tevékenységével, első­sorban a szervezett bűnözés elleni harc terén elért eredményeit he­lyezik előtérbe. Az elmúlt idő­szakban viszont úgy tűnt, mintha Tmka a Smert érintő botrányok kapcsán nem lett volna olyan agi­lis, mint máskor. Miután a Sme napilap nyilvánosságra hozta a Robert Fico pártjának kétes finan­szírozásával összefüggő informá­ciókat, Tmka felszólította a napi­lapot, tegyenek feljelentést. Mindezt annak ellenére, hogy az ügyészségnek hivatalból is eljá­rást kéne kezdeményeznie, ha felmerül a gyanúja annak, hogy törvénysértést követtek el. Mi­után megjelent egy felvétel, ame­lyen egy Ficóéra hasonlító hang a gyanús pénzügyekről beszél, Trn­ka kijelentette: megvizsgálja a hangfelvételt. Végül nem tette, s a felvételt a speciális ügyészségnek továbbította. Másrészt azonnal lépett, mi­után Fico hangosan beszélni kez­dett a Veľký Slavkov-i földbot­rányról, amelynek érintettjei a HZDS-hez köthető személyek vol­tak. Azután is rögtön eljárást kez­deményezett, miután Fico az SD­KÚ gyanús finanszírozási ügyeiről beszélt. Ezért is vezetné be Lipšic, hogy a főügyészt csak egy megbí­zatási időszakra válasszák meg. Iveta Radičová miniszterelnök korábban megerősítette, hogy a parlament novemberben választ új főügyészt, a szavai alapján egyértelmű, hogy a koalíció jelölt­je nem Dobroslav Trnka lesz. (Tomáš Benedikovič felvétele) Sulik elbújt a számok mögé

Next

/
Thumbnails
Contents