Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-18 / 240. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 18. www.ujszo.com Jerzy Skolimowski 72 évesen ért a célba lengyel-ír-norvég-magyar koprodukcióban forgatott filmjével Az ölés bénító esszenciája Elhunyt Búza Barna szobrászművész Budapest. Életének 100. évében elhunyt Búza Barna, többszörösen kitüntetett szobrászművész. AII. világháború éveiben büntetőtáborba került, majd a háború után részt vett a Képzőművészeti Alap megszervezésében. Magyarország településein sok köztéri szobra áll. Haláláig aktívan dolgozott, a Százados Úti Művésztelep egyik meghatározó alakja volt. (MTI) Polgár Anikó verseskötetének bemutatója Mitológiai alakok köröttünk Vincent Gallo Pa ölés esszenciája egyik képkockáján (Képarchívum) NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Polgár Anikó Madách- és Posonium-díjas verseskötetével ismerkedhetett meg a közönség a Vámbéry Irodalmi Estek legutóbbi rendezvényén. A kiváló költő és műfordító tizenegy év „szünet” után jelentkezett újra verseskötettel: a Régésznő körömcipőben a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg. A Budapest Kávéházban bemutatott kötetet Szalai Zsolt költő, kritikus, a Fiatal írók Szövetségének alelnöke méltatta, Tóth László József Attila-díjas költő pedig házigazdái szerepkörben irányította az estet. Szalai kiemelte, hogy a kötet hangsúlyos elemei között megtalálható a tudatos szerkesztés, a poétikai leleményesség, a hangulatban egymáshoz illő versek kiválasztása. A beszélgetés témája volt az is, hogy a kötet azoknak az olvasóknak is élvezhető olvasmány, akik nem ismerik a mitológiai hátteret, az értelmezéséhez viszont szükséges bizonyos ismeret. A többségében tragédiákon alapuló verseknek nem az a céljuk, hogy alárendeltséget közöljenek, hanem hogy lenyűgöző módon egymásba játszassák a jelen és a múlt dimenzióját. A reklámok nyelvezetének beleszövése ironikussá teszi a tartalmat, a modern kor személytelenségén keresztül. Az est fénypontja Polgár Anikó kislánya, Flóra volt, aki először nem értette, édesanyja miért olvassa verseit idegeneknek, majd rajzolásba merülve megfeledkezett a külvilágról, utat engedve ezzel a felolvasásnak. Az est második részében Szalai Zsolton kívül Dobás Kata kritikus, az Új Nautilus szerkesztője, Zsávo- lya Zoltán, költő, író, kritikus, a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője, Vincze Ferenc író, kritikus, a Napút szerkesztője és Sütő Csaba András költő, kritikus beszélt a fiatal szerzők helyzetéről, a kritikai visszhangról, továbbá bemutatásra került a Szépirodalmi Figyelő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat is. Hadiárváként került egykor a podébrady-i bentlakásos gimnáziumba Jerzy Skolimowski. Gyorsan megtanult csehül, és barátokra is szert tett az inter- nátus falai között. SZABÓ G. LÁSZLÓ Milos Forman és Ivan Passer példáját követve belőle is rendező lett. A lódzi filmművészeti főiskola elvégzése után Andrzej Wajda és Roman Polanski asszisztenseként kezdte pályáját, s nem sokkal később már a közép-európai filmművészet fenegyerekeként emlegették. Ő írta Polanski Kés a vízben című, mára legendás filmjének forgatókönyvét, 1966-ban immár rendezőként egy végzős lengyel egyetemista nem könnyrí pályakezdését mutatta meg a Sorompóban. Ezt követte A kiáltás Alan Bates főszereplésével, Robert Graves regénye nyomán, de már angol színekben, majd angol-német koprodukcióban A nagy gázsi (a főszereplő: Jeremy Irons) a rendkívüli állapot bevezetésekor Ken- singtonban rekedt négy lengyel vendégmunkásról. A harmincas évek lengyel közszellemét parodizáló Ferdydurke és a Négy éjszaka Annával (egy hulladékégető szenvedélyes szerelme) Skolimowski két legjelentősebb munkája, s ehhez csatlakozik most a lengyel-ír-nor- vég-magyar összefogásban készült politikai thriller, Az ölés esszenciája, amellyel a velencei és a torontói fesztiválon is komoly elismerést szerzett. A provokatív erejű alkotás főhőse Mohamed, az afgán fiatalember, aki az események furcsa összjátéka során egy kabuli barlangban találja magát - kívül pedig az amerikai katonák. Nincs sok választása, ha menekülni akar. Vagy őt ölik meg, vagy ő öl meg másokat. Életösztöne legyőzi a félelmét, és így végez három amerikai katonával. Foglyul ejtik, majd rövid amerikai fogság után Kelet-Európába szállítják. Egy autóbaleset során végül sikerül megszöknie. Velencében nemcsak a film, hanem a főszerepet alakító amerikai Vincent Gallo is díjat kapott. Skolimowski ismeri jól a műfaj íratlan szabályait. Színészként ő maga is belekóstolt már néhány thrillerbe, izgalmas kalandfilmbe. A Mihail Barisnyikov híres szökését feldolgozó Halálbalettben (White Nights) a veszélyes Csajko ezredest játszotta, Julian Schnabel Oscar-jelölt meleg drámájában, a Mielőtt leszáll az éjben ő volt a professzor, David Cronenberg Gyilkos ígéretek című krimijében pedig a főhősnő orosz származású nagybátyja, Sztyepán. Az ölés esszenciáját Jerzy Skolimowski azután forgatta, hogy malibui házát eladva hazaköltözött Lengyelországba, és egy vadászlakot vett a Mazuri tavakat körbeölelő erdőben. Egykor Poroszországhoz tartozott ez a rész, ma Észak-Lengyelország festői tája. De hogy nem egész húsz kilométerre a rendező házától 2002-től a CIA foglyait őrizték - erre csak nemrég derült fény. Innen a film ötlete, bár ahogy Skolimowski mondja: eleinte nem érezte testhezállónak a témát, hiszen Jerzy Skolimowski az idei velencei filmfesztivál díjátadóján (SITA/AP-felvétel) nem készít politikai töltetű alkotásokat. De egy téli napon megcsúszott a havas úton, és az autójában ülve majdnem balesetet szenvedett. Akkor jutott eszébe, hogy mi történne, ha egy fegyveres őrök által kísért konvojjal esne meg ugyanez, és a rabok egyike megszökne. Egy afgán férfi a lengyel télben - ez lett a sztori kulcsmondata, amely később a forgatókönyv megírásához vezette. A véletlenek már a szökés után különös helyzetekbe sodorják a főhőst. S bár a történet Skolimowski fantáziájának szüleménye, megmarad a valóság talaján. A végén arra sem kap egyértelmű választ a néző, hogy a szökevény voltaképpen terrorista volt-e vagy sem. A CIA titkos műveleteiről, amelyekbe állítólag a lengyel kormány is „besegített” 2002-ben, ma már nyűt viták zajlanak, noha hivatalos álláspont egyelőre nem született az ügyben. Még annak ellenére sem, hogy fiatal lengyel jogászok csoportja az alkotmány megsértése címén bíróság elé akarja állíttatni az akkori lengyel kormánytagjait. Jerzy Skolimowski sosem tartozott a világszerte ismert lengyel filmrendezők közé. Műnk, Wajda, Zanussi, Kieszlowski, Kavale- rowicz alkotásai mellé egyetlen korábbi munkájával sem tudott felsorakozni. Az ölés esszenciájával azonban nagy lépést tett előre. Hogy közben hetvenkét éves lett? „Hát aztán! - mondja büszkén. -Jobb későn, mint soha!” Szalai Zsolt költő, kritikus és Polgár Anikó (Somogyi Tibor felvétele) Nógrád számos jeles egyénisége közül a 155 éve elhunyt természettudós, zoológus, a magyar madártan és őslénytan megalapítója a legismertebb Nemzetközi konferencia Petényi Salamon János emlékére PUNTIGÁN JÓZSEF Losonc. Nógrád számos jeles egyénisége közül az egyik legismertebb Petényi Salamon János természettudós, zoológus, a magyar madártan és őslénytan megalapítója. A 155 évvel ezelőtt, 1855. október 5-én Pesten elhunyt kiváló tudósról, életéről és kutatásairól a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Biológia és Ökológiai Tanszéke, a Neogradiensis Euro- régió és számos társszervező közreműködésével szervezett nemzetközi tudományos konferencián emlékeztek meg. A kétnapos, „Petényi Salamon János Élet - Munkásság - üzenet” című konferencia tudományos részében közel húsz előadás hangzott el, melyek három nagy témakör köré összpontosultak: Petényi Salamon élete és munkássága, Nógrád egyik legszebb területének, az Ábelfalva melletti Oszt- roska növény- és állatvilágának bemutatása, valamint az ezen a területen elvégzett kutatások és felmérések eredményeinek ismertetése. Utóbbihoz kötődtek az ugyanitt bemutatott poszterek és a Nógrádi Múzeumban és Galériában megnyílt kiállítás is. Petényi Salamon János 1799. július 30-án Ábelfalván született. Édesapja evangélikus lelkész volt, akit kora egyik neves keletkutatójaként is számon tartanak. Tanulmányait Losoncon, Besztercebányán és Selmecbányán végezte, s már akkor nagy érdeklődéssel szemlélte és vizsgálta a természetet. Gyűjtötte az ásványokat, madártojásokat, önszorgalomból tanulta a növénytant, vagy ahogyan akkor nevezték, a „füvészetet”. Ekkor még édesapja nyomdokain haladva lelkésznek készült. Teológiai tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte el, de ezen idő alatt is hű maradt a természethez, tanulmányai mellett elsajátította a madárkitömés és preparálás mesterségét is. 1826-ban Cinkotán lett lelkész, de hét év után ezt az állását feladta. A búcsúzáskor szlovák nyelven elmondott beszéde nyomtatásban is megjelent (Kázéň laučiwá, kterau se od čírkwe ew. a. w. cin- kotské w ned. VI. po welikénoci, dne 19. kwétna 1833. odebral sedmilety karatéi gegj Jan Salo- maun Petényi. (Pest, 1834) - Petényi János Salamon, húsvét utáni 6. vasárnapon, 1833. május 19-én elmondott beszéde a cinkotai ev. egyháztól való elbúcsúzása alkalmából.), amely egy előadás (Viera Sedláková) témáját is képezte. Evangélikus lelkészi pályafutását Dr. Mészáros Ferenc ismertette, akinek az ezt feldolgozó könyvét (Petényi János emlékezete) is megkapták a tanácskozás résztvevői. Petényi 1833-ban Pestre költözött, egy évvel később a Nemzeti Múzeum állattárának főfelügyelője lett. Ezután életét a természet- tudománynak szentelte. Saját gyűjteményét is a Múzeumnak ajándékozta. Leszámítva az addig elvégzett madártani megfigyeléseit (pl. A Duna-mente. Temesvár és környéke), mint hivatásos kutatónak az első útja Nógrádba és Hontba vezetett (1834), amelyet számos további követett (Bánság, 1835; Tátra, 1837; Balaton, 1840; Erdély, 1844 stb.) Kutatásai során több új madár- és halfajt fedezett fel. Az egyik mámafajt róla nevezték el. Jelentősek a'barlangkutatásai is. Az 1854 júliusában a Bi- har-hegység, illetve a Fekete- és Sebes-Körös közötti területen elvégzett kutatóút volt a korabeli Magyarország első tudatos barlangkutatói felfedező útja. Tapasztalatait tanulmányokban foglalta össze. Inkább csak példaként idézve ezek közé tartozik az Erdély állattan tekintetében (Pest, 1844), A honi madártan új gyarapodásáról (Pest, 1845). Munkásságát tudományos szinten az ugyancsak nógrádi-losonci természettudós Kubinyi Ferenc dolgozta fel Petényi Salamon János hátrahagyott munkái (Pest, 1864) c. munkájában. Ornitológiái hagyatékát Csörgey Titusz (Budapest, 1898) foglalta össze. A Nógrádi Múzeumban és Galériában megnyílt kiállítás fényképekből összeállított paneleken mutatja be Osztroskát. A tárlatot annak egyik szerzője, Peter Urban, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem természettudományi Karának tanára mutatta be. Az elsősorban a fiataloknak és iskoláknak ajánlott kiállítás nem csak képeket tartalmaz. Az üveglapok közé zárt tárlókban számos, a területen élő állatfaj is megtekinthető. A konferencia résztvevői és az érdeklődők élőben is megtekinthették a területet és Nógrád további nevezetességeit. Ábelfalva: Petényi emléktáblája a szülőház falán (A szerző felvétele)
