Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-14 / 237. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 14. Kultúra 9 November 4. és 11. között rendezik meg a 12. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivált Nyár, strand és tenger a télben Pozsony. Kiül a pasi, unott lumpenforma, nyugszékre a homokba, újságot olvas, és a széthajtott lapok felett bele­belenéz a tenger kékjébe. Nézi távolban a bóját, ahogy lebeg a vízen. Üres a strand, a tengerben nincs egyetlen fürdőző sem. Telnek a per­cek. Hol az újságot, hol a bó­ját nézi a pasi. Súlyos una­lommal peregnek a percek. TALLÓSl BÉLA Aztán elindul egy másik pasi, neki tartása van, eleganciája, ki­nézete, stílöltözetű fürdődressze, olyan igazi nagyhal, „cápa”, aki tiszteletet parancsolón magára vonja a figyelmet. Eleganciával megy el az unatkozó másik mel­lett, átszeli a strand homokját, be­legázol a vízbe, majd egy hasassal ráveti magát a hullámokra. A ka­mera visszatér az ülő pasira, aki az úszó után néz. Néz sokáig, majd feláll, s mereven bámulja a bóját. Mutatja a kamera a csupasz vízfe­lületet a bójával, az úszó pasit nem látni a tengerben. Emez nekidurál- ja magát, elindul a vízbe, megmár­tózik, és bizonytalan karcsapások­kal közelít a bója felé .Mikor odaér, felfedezi, hogy beljebb egy másik bója lebeg a vízszinten. Úszni kezd felé. Odaér. Majd elhagyja azt is. A pasit, akit követett, még mindig nem látja. Folytatja az úszást befe­lé. Aztán valami elsiklik mellette. Majd még egyszer. Megfordul, s ijedten menekül kifelé. Kimerül­tén ér ki a partra. Egy család érke­zik strandeszközökkel felszerel­kezve. Rémülten merednek a bójá­tól kiúszott pasi lábára. Csupa vér. A tenger tele van fürdőzőkkel, a part napozókkal. Ennyi és nem több. Ennyi Mari­ano Salvador A bója (La boya) című, 2009-ben készült spanyol rövidfilmje. Ezt kaptuk ízelítőként a 12. Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál sajtótájékoztatóján a no­vember 4-én kezdődő szemle han­gulatából. Matthieu Darras, a fesz­tivál programigazgatója elmond­ta: nyarat szerettek volna vará­zsolnia a télbe, szerették volna fel­hevíteni a hangulatot, ezért sorol­tak be a kínálatba ez évben egy új szekciót Mindenki a strandra elne­vezéssel. A strand, a tenger, a nyár, a vakáció mindig is mágikus helye és időpontja volt a filmnek - mondta a programigazgató. Szám­talan, legendássá vált mozgókép született ebben a témában, s ezút­tal a pozsonyi közönség az újabb opusok között a klasszikusokból is újranézhet néhányat. Köztük Fred Zinnemann kihagyhatatlan reme­két, az izgalmakkal és romantiká­val teli Most és mindörökké című 1953-as opust, amely 1954-ben ta­rolt az Oscar-gálán. Luchino Vis­conti Thomas.Mann regénye alap­ján forgatott klasszikusa, a Halál Velencében című megrázó moz­gókép lenyűgöző fotózásával és kitűnő színészi alakításaival (kezdve a Tadziót megformáló Björn Andrésen lányosán bájos megjelenésével), valamint a csa­lárd angyal pillantásától halálosan megsebzett idős zeneszerző törté­netével felemelő moziélmény. A sort folytathatnánk a „francia tengerrel”, Eric Rohmer 1983-as munkájával, a Pauline a strandon című romantikus vígjátékkal, amely a Bretagne-félsziget egyik üdülőhelyén játszódik. A12. évfolyam a versenyszekció felosztását illetően nem változik, ezúttal is három kategóriában mé­retnek meg a produkciók: külön- külön értékelik majd a dokumen­tum- és a rövidfilmeket, a játékfil­mek mezőnyében pedig idén is az első- és másodfilmes rendezők al­kotásai szállnak ringbe. A váloga­tás azonban módosul egy kicsit: a játékfilmek, miként Matthieu Dar­ras elmondta, a családdal és a ter­mészettel, illetve ezek kapcsoló­dásával foglalkoznak. Az eddigi ti­zenkettő helyett tíz alkotás lesz majd versenyben, azért, hogy - miként a programigazgató kifej­tette - kellő figyelemben részesül­hessenek az alkotások. Az idei fesztivál egy kicsit abban is új, hogy a válogatásnál nem az idószempont volt mindenekelőtt mérvadó, hanem a minőség, ezért nem kizárólag a legújabb termés került be a kínálatba. Témáival is figyelemfelkeltő és vonzó szeretne lenni az idei must­ra: ennek köszönhetően állt össze a már említett Mindenki a strandra szekció, valamint A rossz fiúk jól alszanak elnevezésű blokk, mely­be olyan filmek kerültek be, ame­lyek a korrupcióval, korrupciós botrányokkal foglalkoznak. Az utóbbi szekció kínálatában szere­pel egyebek közt Tom Tykwer 2009- es A bűn árfolyama - The In­ternational című amerikai-német drámája, az olasz Francesco Rosi 1963-as filmdrámája, a Kezek a város felett, valamint Makk Károly 2010- es így, ahogy vagytok című alkotása. Az idei Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon rendezői profilo­kat is láthatunk. Ahogy már írtuk, a szemle válogatást kínál Mund- ruczó Kornél alkotásaiból, továb­bá az argentin Pablo Trapero, va­lamint a Franciaországban szüle­tett Raphaél Nadjari mozgóképes munkáiból. Ez évben is lesz életműdíjasa a szemlének: ezúttal Jan Svank- majer előtt tiszteleg a pozsonyi mustra, nemcsak díjjal, hanem mozgóképeiből összeállított válo­gatással is. Fred Zinnemann klasszikusa, a Most és mindörökké Legendás kockája Búrt es Deborah Kerr-rel (Fotó: MFF Bratislava) Stieg Larsson, a több millió példányban eladott izgalmas krimik szerzője nem érte meg művei óriási sikerét Ötödik kötete is létezhet a Millennium-trilógiának? MTI-JELENTÉS London. Az elhunyt svéd szerző, Stieg Larsson családja megerősítet­te, hogy létezik egy be nem fejezett kézirat, amely a Millennium-triló­gia folytatásaként készült. Csak az nem világos, hogy ez a korábbi hír­adásokból már ismert „negyedik” köteté vagy egy „ötödiké”. Az író fivére, Joakim az ameri­kai CBS televízió vasárnap reggeli műsorában beszélt arról, hogy bátyja tíz nappal a 2004-ben bekö­vetkezett halála előtt azt mondta neki: a könyv „csaknem kész”. Nyi­latkozatában azonban hozzátette: úgy gondolja, ez inkább a történet ötödik része lehet, és nem a ne­gyedik, mivel testvére úgy gondol­ta, hogy érdekesebb az ötödiket megírni, mint a negyediket. A család képviseletében meg­szólaló Joakim és az író apja is le­szögezte, hogy nem járulnak hoz­zá a kézirat publikálásához. A Millennium-trilógiaként meg­jelent három izgalmas krimit vi­lágszerte több millió példányban vásárolták meg az olvasók - emlé­keztetett rá a BBC online hírportál­ja. Larsson azonban már nem ér­hette meg műve hatalmas sikerét, mivel A tetovált lány című első kö­tet megjelenése előtt, 50 eszten­dősen szívinfarktusban elhunyt. A trilógia diadalútja során de­rült ki, hogy Larsson élettársa, Éva Gabrielsson birtokában van egy kézirat, amely a „negyedik”,kötet­ként járta be a sajtót. Mint a bbc.co.uk cikke megjegyezte, nem világos, hogy a Gabriélsson birto­kában lévő kézirat valóban a tör­ténet negyedik része-e, vagy ugyanaz - az ötödik kötet amelyről Larsson fivére beszélt. Gabrielsson és Larsson családja az író halála óta pereskednek a hagyaték miatt. A svéd törvények nem ismerik el az élettársi vi­szonyt, így Gabrielsson nem ren­delkezhet az örökség felett. Gab­rielsson leginkább azt fájlalja, hogy szerinte Larsson fivére és ap­ja nem olyan módon mutatták be a munkáját, ahogy az író szerette volna. Stieg Larsson halála után vált világhírűvé (Képarchívum) Rd¥iPiH 45/50 - kiállítás a Limes Galériában Komárom. Litomericzky Nándor építész és Győrfi Lajos szob­rász alkotásaiból nyílik kiállítás 45/50 címmel holnap 17 órakor a Limes Galériában. A kiállítást - melynek rendezője a Pro Arte Da- nubii - Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás - Makovecz Imre építész és Éva Dénesová művészettörténész nyitja meg. Közreműködik: Korpás Éva (ének) és Madarász András (gitár). A kiállítás november 10-ig látogatható, (ú) Ormond ugrik be Zeta-Jones helyére New York. Julia Ormond brit színésznő játszik Catherine Zeta- Jones helyett a My Week with Marilyn című, Marilyn Monroe éle­téről szóló filmben. Zeta-Jones férje, Michael Douglas súlyos be­tegsége miatt adta vissza Vivien Leigh szerepét. A szereplőgárdá­hoz újonnan csatlakozott Dougray Scott skót színész is, aki Arthur Miller írót, Monroe férjét alakítja. Marilyn szerepét az amerikai Michelle Williams kapta. A további szerepekben Judi Dench, Em­ma Watson, Kenneth Branagh és Dominic Cooper is látható. A Va­riety magazin információi szerint a filmet Simon Curtis rendezé­sében Londonban forgatják. (MTI) Szemle-díjas kisjátékfilm Itt vagyok AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Ma 20.30-tól Szimler Bálint Itt vagyok című kis­játékfilmjét vetítik az NFG klub­ban. A bemutatón részt vesz a rendező és a film főszereplője, Vi­da Viktor is. A 41. Magyar Filmszemle leg­jobb kisjátékfilmje díját elnyerő filmben Vida Viktor egy álmatlan­ságban szenvedő fiút játszik, aki egész nap a városban kószál. Szimler Bálint filmjét az 51. can- nes-i filmfesztivál versenyprog­ramjába is beválogatták, és nagy sikerrel vetítették. Szeptember­ben a Drama Nemzetközi rövid­filmfesztiválon elnyerte a kritiku­sok díját. Ez automatikus jelölést jelent az Európai Filmakadémia legjobb rövidfilm díjára is. A díjra jelölt alkotások közül az akadé­mia kétezer tagja fogja kiválasz­tani a győztest, melyet december 4-én jelentenek be. ma este az NFG-ben Vida Viktor, az Itt vagyok fősze­replője (Képarchívum) A harminchat perces vizsga­filmet Dunaszerdahelyen beszél­getés követi a rendező-forgató- könyvíró Szimler Bálinttal és a film csodabogár főszereplőjével, Vida Viktorral. A belépés ingye­nes. (mv) Az Ének a csodaszarvasról egyik kockája (Képarchívum) Jankovics Marcell kiállítása a Magyar Intézetben Kimerevített rajzfilmkockák AJÁNLÓ Pozsony. A X. Animációs Gyermekilmek Biennáléjának kí­sérőprogramjaként nyílik ma 17 órakor Jankovics Marcell Kos- suth-díjas filmrendező, művelő­déstörténész és illusztrátor kiállí­tása a Magyar Köztársaság Kultu­rális Intézetében (Palisády 54.) Jankovics Marcell a magyar animációs filmművészet megha­tározó alakja. Első egész estés rajzfilmjében (János vitéz 1973) már megmutatkozik a népmű­vészeti motívumok iránti von­zalma. A néprajzhoz, kultúrtör­ténethez való visszanyúlás és a meglepő vizuális ötletek jellem­zik későbbi munkáit is (Magyar népmesék, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról). Karakteresen stilizált, mozgalmasan gomoly- gó, szimbólumokkal és utalások­kal teli, ám mégis tömör stílust alakított ki. Madách Imre művének animációs filmváltoza­tát, Az ember tragédiáját több mint húsz éven át készítette, a 179 perces monumentális alko­tást életműve lezárásának tekin­ti. A pozsonyi kiállítás anyaga Az ember tragédiája és az Ének a csodaszarvasról című filmekből készült válogatás. A tárlat november 10-ig tekint­hető meg munkanapokon 10.00 és 18.00 között, (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents