Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-14 / 237. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 14. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK HR 11 UH IMII Bili MMMMNIimil tlMHMIIVnVIlIM A ČSOB kötelező autóbiztosítása Pozsony. A ČSOB Biztosító a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás jövő évi díjszabásá­nak kiszámításánál is a motor teljesítményét és hengerűr­tartalmát, valamint az autótu­lajdonos életkorát és lakhelyét veszi figyelembe. Ügyfeleink a kötelező biztosítás mellé ingyen jutnak hozzá az autóban utazó, 15 éven aluli gyerekek baleset- biztosításához - nyilatkozta Martin Fučík, a ČSOB Biztosító osztályvezetője. Emellett bőví­tették az asszisztensi szolgálta­tásaikat, a balesetmentesen ve­zető sofőrök pedig akár 55%-os bonuszt is kaphatnak. Ha az éves biztosítást egy összegben fizetik ki, a díj 5 százalékkal ala­csonyabb, ha pedig 2 évre kö­tünk szerződést, további 5%-ot vonnakle az árból. (SITA) Válságban is számít a márka Budapest. Bár a recesszió sok fogyasztói szokást megvál­toztatott, a jó megjelenés és a kellemes közérzet továbbra is fontos maradt. Magyarorszá­gon idén január-augusztusban a kiskereskedelem bevétele nőtt például tusfürdőből, fog­krémből, hajfestékből és más hasonló árucikkekből, amelyek az egészség és szépség körébe tartoznak. Ezeknél a termé­keknél a vásárlási döntéseket a fogyasztói ár befolyásolja. A magyarok körében ezután a márka kedveltsége következik (65%), majd barátok ajánlása (47%), termékminta (45%), partnerük véleménye (44%), valamint a termék tulajdonsá­gai, ígérete (31%), Interneten beszerzett információk (27%), továbbá magazinokban megje­lenő ismertető cikkek (13%). Magyarországon leggyakoribb beszerzési helyek a szupermar­ketek valamint a patikák és ve­gyiáru szaküzletek. (MP) A tejfeldolgozók növelnék az áraikat Pozsony. A Szlovák Tejszö­vetség kevesli az üzletláncok ál­tal a hazai tejfeldolgozóknak fi­zetett árakat, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek az elkövetkező időszakban nőjenek - nyilatkozta Ján Jo- hanes, a szakmai szövetség el­nöke. Johanes szerint a feldol­gozó üzemek manapság 38 szá­zalékkal drágábban veszik át a tejet az őstermelőktől, mint egy évvel ezelőtt, miközben az üzlet­láncok által nekik fizetett árak ennél jóval kisebb mértékben nőttek., A hazai őstermelőkegy­re többet követelnek tőlünk, míg az üzletláncok hallani sem akarnak az áremelésről” - vallja Johanes, aki szerint a hazai tej­piacot a nyers tehéntej iránti nö­vekvő kereslet befolyásolja. Ez utóbbi kilogrammjáért Szlová­kiában augusztusban 27 centet fizettek, míg az uniós átlag 30 centvolt. (SITA) Építőanyag-ipar a gödör alján Bécs. Az építőanyag-ipar Eu­rópa feltörekvő régióiban „őrült szakaszon” esett át, és még nem láthatóak fellendülés jelei a ho­rizonton - nyilatkozta tegnap Heimo Scheuch, a világ legna­gyobb téglaipari vállalata, az osztrák Wienerberger igazgató­ja. A nyereségének felét a kelet­európai térségben kitermelő Wienerberger igazgatója csök­kenő, vagy stagnáló keresletet tapasztal termékei iránt, és az év hátra lévő részében sem lát esélyt a javulásra. Magyarorszá­gon, ahol az új lakások'építése 70%-kal esett vissza a 2006-os- hoz képest, a Wienerberger egyelőre nem számít javulásra, nem látja a fordulat jeleit Cseh­országban sem, de a szlovák pia­cot már stabilizálódni látja, igaz, alacsony szinten. (PL) Méregdrága a cseh gázolaj Prága. A cseh állam idén 8 milliárd cseh koronától eshet el a drága gázolaj miatt, ami jóval meghaladja azt az összeget, amit nyugati szomszédunk idén az autópálya-matricákból be­szed. Ez utóbbit 6,5 milliárd ko­ronára becsülik. A drága gázolaj miatt a teherautó-sofőrök in­kább a környező országokban, Lengyelországban, Szlovákiá­ban és Ausztriában tankolnak. A felmérések szerint a cseh ka- mionosok az üzemanyag csak­nem harmadát tankolják kül­földön. Csehországban jelenleg átlagosan 30,30 cseh koronába kerül a gázolaj literje. Hogy a cseh kutak visszanyerjék a sofő­rök bizalmát, az áraknak leg­alább 2,50 koronával kellene csökkenniük. (ČTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8812 Lengyel zloty 3,9545 Cseh korona 24,470 Magyar forint 273,45 Horvát kuna 7,3308 Román lei 4,2773 Japán ien 114,23 Svájci frank 1,3352 Kanadai dollár 1,3999 USA-dollár 1,3958 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,35 25,19-23,73 285,57-260,97 OTP Bank 1,44-1,35 25,19-23,77 281,10-265,07 Postabank 1,44-1,35 25,32-23,61­Szí. Takarékpénztár 1,44-1,34 25,14-23,74 285,49-260,91 Tatra banka 1,43-1,36 25,12-23,85 283,99-262,41 Dexia banka 1,43-1,36 25,11-23,83 280,56-266,34 Általános Hitelbank 1,43-1,36 25,16-23,76 285,57-260,97 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Orbán Viktor magyar miniszterelnök: végre szakítani kell az eladósodással és a megszorítások politikájával Újabb magyar válságadók jönnek Az emberek zsebében már nincs több pénz, ezért az Orbán-kormány a bankok után a gazdaság további komoly szereplőinek pénztárcájába akar nyúlni - ígérete szerint 3 éven át (Képarchívum) Budapest. A hiány lefaragá­sa érdekében átmeneti jel­leggel a bankadó után to­vábbi válságadók jönnek - mondta tegnap Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök a Széli Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyaror­szág? című rendezvényén. Három éven át extraadót vetnek ki a távközlési, az energetikai és a kereske­delmi ágazatra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar gazdaság azonnali beindítása és a foglalkoztatottság növekedése mindannyiunk közös érdeke, a hiány lefaragása érde­kében átmeneti jelleggel a bankadó után „további válság­adók jönnek” - mondta tegnap Orbán Viktor magyar miniszter- elnök a Széli Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyarország? című rendezvényén. Hangsúlyoz­ta: az eladósodással és a megszo­rítások politikájával szakítani kell, hiába várják az utóbbit a szakértők. A kormányfő beszédé­ben jelezte, hogy a második gaz­dasági akciótervet hétfőn terjeszti be a parlamentnek. Orbán azoktól kér most több áldozatot, akik ed­dig kevesebbet adtak. A magyar kormány egyszerre az alábbi céloknak szeretne megfe­lelni: nem engedik az államadós­ság növekedését; lehetővé fogják tenni, hogy az ország finanszíro­zási igényét ne nemzetközi szerve­zetektől, hanem a piacról tudják bevonni; tarthatóvá teszik az idei 3,8%-os hiánycélt, illetve a 3%-os 2011-es hiányt. A fenti célok érde­kében a kormányfő bejelentette, hogy a bankadó után további vál­ságadók jönnek, átmeneti jelleg­gel, amelyek három évre vonat­koznak: a távközlési és a tele­kommunikációs szektor évi 61 mil­liárd forintot fizet, az energiaszek­tortól évi 70 milliárd forintot vár a kormány, a kereskedelmi láncok­tól évi 30 milliárd forintot, ez sávos kivetésű adó lesz. A most bejelen­tett extraadók a bankadóval együtt közel 400 milliárd forintos több­letbevételt jelenthetnek az állam­kassza számára, ami a GDP durván 1,6-1,8%-a. A válságadók mellett a kormány az akcióterv keretében döntött ar­ról, hogy az államháztartási kiadási oldalán is lesz megtakarítás: no­vember elsejétől a kormány felfüg­geszti a magánnyugdíjpénztári szektor felé havonta átutalt 30 mil­liárd forintnyi összeg folyósítását 2011. december 31-ig, emellett még idén törvényt alkottak arra, hogy a szektorból visszaléphesse­nek emberek az állami pillérbe. A kormány második akcióter­vének egyik eleme a korábban nagy népszerűségnek örvendő PPP - tehát a közszféra és a ma­gánszféra együttműködésén (pub­lic-private partnership) alapuló - projektmegvalósítás felszámolása - közölte a miniszterelnök. A kor­mányfő elmondta: a kabinet a PPP- konstrukciókat kudarcnak ítéli meg, ezért a jövőben megszünteti az állami beruházások ilyen típusú finanszírozását. Hozzátette: a még meg nem kezdett beruházásokat felfüggesztik, a futó szerződéseket újratárgyalják, új kontraktust pe­dig biztosan nem kötnek.„Ezek a legfontosabb intézkedések, ame­lyeket hétfőn nyújtunk be a parla­mentnek és péntek délután dönt róluk véglegesen a kormány” - fűzte hozzá a miniszterelnök, aki ismét megemlítette azt is, hogy ma Magyarországon hiányzik egymil­lió munkahely és egymillió gyerek. A bejelentésre a forint nem reagált különösebben, az euróval szem­ben 273, a dollárral szemben 196, a svájci frankkal szemben 204 kö­zelében maradt, ám a tőzsdén lejtmenet indult meg az új adók miatt, (porti., ú) Új műszakicikk-üzletlánc telepedik le Szlovákiában Egyezményt sértünk a Mohi Atomerőmű építésével Kelet felől indul az Expert Kizárták a nyilvánosságot ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Kelet-Szlovákia felől próbálja meghódítani a hazai műszakicikk-piacot a svájci gyökerű Expert International tár­saság. Az Európa 16 országában összesen mintegy 3000 szakboltot üzemeltető cég elsőként pénteken Szinnán (Snina) nyitja meg 900 négyzetméter alapterületű üzle­tét, majd decemberben Rima­szombat következik, 2011 elején pedig Tőketerebesen veti meg a lábát - közölte tegnap Peter Weiss, az Expert CZ csúcsvezető­je. A műszaki cikkek piacán évi 9 milliárd euró forgalommal Euró­pa negyedik legnagyobb kiskeres­kedelmi szaküzletlánca Csehor­szágban napjainkban 54 boltot üzemeltet, a szlovákiai telephe­lyek feltöltése is nyugati szom­szédunktól történik majd (a Prága közeli logisztikai bázisról 24 órán belüli áruellátást ígérnek). Jövőre nálunk 5-6 bolt megnyitásával számolnak, 2012 végéig pedig a műszaki áruházak terén kevésbé ellátott Kelet-Szlovákiában már az éllovas szerepét szeretnék be­tölteni. Öt év leforgásé alatt az Expert várhatóan országos háló­zattá növi ki magát, legalább 30-40 saját és még számos szer­ződéses bolttal. ,Akkor lennénk elégedettek, ha a szlovák piacon az ágazat három legnagyobb sze­replőjének egyikévé válnánk, évente több mint 40 millió eurós forgalmat elkönyvelve” - vázolta fel a terveket Pavol Petrovič, az Expert szlovákiai képviselője. A svájci társaság a műszaki termé­kek teljes skáláját lefedi, a jég­szekrényektől kezdve a laptopo­kig, kapcsolati hálójuk az AEG-től a Liebherr, Miele, Electrolux gyár­tón át egészen a Whirlpoolig és a Zanussiig terjed, (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ * 60 Pozsony. ,A Mohi Atomerőmű építését kezdettől fogva botrá­nyok kísérik, itt az ideje, hogy a kormány végre a lakosság véle­ményét is figyelembe vegye az ilyen fontos projekteknél” - kom­mentálta az Aarhusi Bizottság e heti döntését Andrea Zlatňanská, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet energetikai kampányá­nak a koordinátora. Az Aarhusi Bi­zottság hétfői döntése szerint Szlovákia a Mohi Atomerőmű épí­tése során megsértette az Aarhusi Egyezmény 6. paragrafusának a 4. pontját, amely szerint az egyez­ményt aláíró „valamennyi fél biz­tosítja a nyilvánosság korai fázis­ban való részvételét, amikor az összes választási lehetőség még nyitott, és hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg”. Az 1998-ban Dániában született Aarhusi Egyezmény célja, hogy a nyilvánosság számára jogokat biz­tosítson, a hatóságok számára pe­dig kötelezettségeket újon elő a környezeti ügyekben az informá­cióhoz való hozzáférés területén. Az egyezmény rendelkezései - a tagországok ratifikálása után - 2001. október 30-án léptek ha­tályba. A Mohi Atomerőmű építé­sét ugyan még 1986-ban hagyták jóvá, amikor a törvények nem kö­telezték az építőket a nyilvános­ság bevonására, 2008-ban azon­ban felújították a terveket, és ek­kor már a nyilvánosságot is be kel­lett volna vonni a folyamatba, amit akkor elmulasztottak. ,A kormánynak haladéktalanul le kellene állíttatnia a reaktorok épí­tését, megnevezni a felelősöket, az újraindított engedélyezési folya­matba pedig már a környezetvédő szervezeteket is be kellene vonnia” -vallja Zlatňanská. (mi, ú) A Fico-kabinet számos fedezetlen számlát hagyott maga után, ezért az idei állami kiadások tovább nőnek Idén legalább 600 millió euróval többet költenek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár a megszorítások, adóemelések csak 2011-ben érez­tetik hatásukat, a kormány már idén megpróbál takarékoskodni. Ez nem megy könnyen, mivel a Fico-kabinet számos fedezetlen számlát hagyott maga után. Az ál­lam megpróbál takarékoskodni az államadósság kezelése terén. ,A kereskedelmi bankokban pihenő 900 millió euró átcsoportosítása útján éves szinten 20 millió euró­val csökken az államadósság kezelése” - mondta Martin Jaroš, a pénzügyminisztérium szóvivő­je. A megtakarításokra szükség van, ugyanis a Fico-kormány a 2010-es költségvetésben számos kiadásra nem tett félre pénzt. Az igaz, hogy a kormánycsere idején 300 millió euró maradt a kasszá­ban, viszont az idei pótlólagos ki­adások együttes összege eléri a 903 millió eurót. A Radičová-kabinet néhány ki­adási tételt befagyasztott vagy semmisnek nyilvánított, ezzel 300 millió eurót takarít meg, azonban az egyenleg még így is 600 millió mínuszt mutat.. Például a családi pótlékok idei kifizetése érdekében 60 millió eurót kellett átcsoporto­sítani, mivel a költségvetés alul­dimenzionálta e tételt. A tajvani AU Optronics társaság trencséni beruházásának támogatása újabb 14 milliós kiadást jelent, a hi­ánnyal működő Szociális Biztosí­tó feltőkésítése 50 millió eurót emészt fel, a májusi és a júniusi árvizek okozta károk költségvon­zata 80 millió euró, az önkor­mányzatok bevételkiesésének kompenzálása 40 millió euró. A 2010-es állami költségvetés az európai uniós források bevonása nélkül 12,7 milliárd euró kiadás­sal számolt, ez az összeg a felso­rolt tételek miatt előreláthatólag felkúszik 13,3 milliárd euróra. Ennek következményeként az idei, a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államháztar­tási hiány nem 5,5 százalék, ha­nem 7,8 százalék lesz, ami már egybevethető a tragikus pénzügyi helyzetben levő Görögország idei deficitjével. (SITA, P)

Next

/
Thumbnails
Contents