Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-13 / 236. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 13. Karrier - hirdetés 17 Sokak életében eljöhet a pillanat, amikor úgy érzi, hogy nem bírja tovább jelenlegi munkahelyén Számos intő jel előzi meg a kiégést Nem minden állásra jellemző a napi hajtás, a stressz és a munkatársak közötti konfliktus (Ján Krošlák felvétele) Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy érzi, hogy nem bírja tovább jelenlegi munkahelyén. Akadnak, akiket a főnök készít ki, mások a kollégákkal való összetűzéseket vagy a feszített tempót nem bírják. Mikor érdemes továbblépni? ÖSSZEFOGLALÓ Még a mindennapi kellemetlenségeket, a kukacoskodó ügyfeleket, a problémás helyzeteket, a rutinmunkát, a feszített tempót, az egyre romló munkahelyi hangulatot is elviseli az ember, ha szereti, amit csinál, vagy éppen kell a pénz és nem engedheti meg magának, hogy állás nélkül hónapokig bizonytalanságban éljen. Eljöhet azonban a pillanat, amikor már nem érdemes tűrni, és ideje új lehetőségek után nézni. Állandó fáradtság Álmatlanság, állandó feszültség és fáradtság, ingerlékenység, túlhajszoltság: röviden így összegezhető az a tünetegyüttes, amit a megfeszített munka okoz. Amikor felriadunk éjjel álmunkból vagy éberen fekszünk, és azon gondolkodunk, másnap mi mindent kell elvégeznünk, ideje riadót fújni. Ha a munkahelyi gondokat hazavisszük, és szinte éjjel-nappal aggódunk, vajon nem szúrtunk-e el valamit, ahelyett, hogy kikapcsolódnánk és feltöltődnénk, előbb- utóbb ördögi körben találjuk magunkat, ahol a stressz, a folytonos feszültség egészségügyi problémákat is okozhat. A fej- és hátfájás, a rossz tartásból adódó nyaki, derék vagy gerincfájdalom, a keringési zavarok mind-mind a stressz hozadékai lehetnek. Ha munkánk idegi vagy fizikai megterheléssel jár, szakítsunk időt arra, hogy nap végén levezessük a felgyülemlett feszültséget: sportoljunk, esetleg lazítsunk, töltsük az időt baráti társaságban. Leépülő kapcsolatok Amikor a munkahelyi gondokat nem tudjuk száműzni agyunkból, otthon is azokról beszélünk, baráti társaságban állandó téma, hogyan osztott ki minket a főnök, vagy mit mondott a kellemetlenkedő kolléga, biztos, hogy rossz úton járunk. Ideig-óráig a hozzánk közelállók próbálnak segíteni - tanácsot adnak, elmesélik tapasztalataikat, vigasztalnak -, ám egy idő után nekik is unalmas lesz, hogy nem tudunk másra koncentrálni, csak a szakmai kudarcokra. Ilyenkor jó megoldás lehet egy hosszú hétvége vidéken vagy egy hosszabb szabadság, aktív pihenéssel: testmozgással, szabadtéri programokkal. A lényeg, hogy kiszakadjunk a megszokott környezetből, és az új élmények eltereljék gondolatainkat mindennapi bosszúságainkról. Munkamánia, magány Szerencsés, aki szereti a munkáját, és nem csak azért jár be dolgozni, mert el kell tartania magát vagy a családját. A lelkesedés, a lelkiismeretesség, a maximalizmus azonban gyakran visszaüt: amikor a túlórákat már otthoni munkával is megspékeljük, hogy szabadidőnket feláldozva behozzuk „lemaradásunkat”, vagy némi jövedelem-kiegészítésért, elismerésért dolgozunk még egy kicsit munkaidőn túl, fennáll a veszély, hogy szép lassan elide- genítjük magunktól hozzátartozóinkat, barátainkat. Bármennyi a tennivaló, feltöltődésre, emberi kapcsolataink ápolására mindig szakítsunk időt. Intő jel, hogy ideje váltani, ha rendszeresen elkésünk reggelente, mert nem tudatosan, de húzzuk az időt, hogy minél később kelljen elindulnunk, még akkor is, ha tudjuk, hogy így összetűzésbe keveredünk főnökünkkel, esetleg azt kockáztatjuk, hogy kirúg. A kedvetlenség, a koncentráció hiánya nemcsak hozzáállásunkat befolyásolja hátrányosan, hanem hatékonyságunkat, termelékenységünket is. Ilyenkor érdemes legalább egy ösztönző dologra koncentrálni - új kihívásra, esetleg egy kollégára, akivel jól kijövünk. Ha hiányzik a motiváció, hosszú távon nem tudunk majd helytállni, ez pedig újabb problémákhoz vezethet. Az ingerlékeny kollégától, aki nem tudja, vagy nem akarja kezelni a felmerülő problémákat, szándékosan konfrontálódik, ezért előle mindenki menekül, (hv, ú) A rugalmas foglalkoztatási forma a válság idején hatékonyabb megoldást kínál az állásteremtés terén Ciklikusan jelentkezik a munkaerő iránti igény ÖSSZEFOGLALÓ A munkaerő-kölcsönzés és a hasonló rugalmas formák a válság időszakában könnyebb és hatékonyabb megoldást kínálnak a munkanélküliség csökkentésére. Kiss Judit, a Manpower Magyar- ország ügyvezetője szerint a mai gazdasági helyzetben a világnak a rugalmasság felé kell tartania, mert a munkaerő iránti igény ciklikusan jelentkezik, és ez egyáltalán nem csak az agráriumban van így, hanem például a kiskereskedelemben a karácsonyi szezonidején, de a gyártási kapacitásoknál, szolgáltató központoknál és a projekt-alapú beruházásoknál is. A munkaerő kölcsönzésére szakosodott cégek alaposan ismerik a foglalkoztatással kapcsolatos összes jogszabályt és törvényt, a foglalkoztatás formája más, de ez is olyan munkaviszony, mint a határozott idejű: a kölcsönzött munkavállaló számára is ugyanazt a munkabért, ugyanazokat a pótlékokat kell biztosítania a foglalkoztatónak, a foglalkoztató vállalat pedig némi árréssel kell, hogy átutalja a foglalkoztatott utáni különféle terheket, járulékokat. A kölcsönzött munkaerőből könnyebben lehet az illető cégnek is érdeke, hogy a kölcsönzés során már bevált illetőt vegye fel, ha üresedése van. Az államnak is érdemes jobban odafigyelnie erre az ágazatra: általában munkahelyteremtésről hallani, pedig a rugalmas formák, a munkahelyek mellett a munkaalkalmak, munkalehetőségek teremtése talán többet segít a munkanélküliség elleni harcban. Mint emlékezetes, néhány hete alaposan ráijesztett a Jozef Mihál vezette munkaügyi minisztérium a szlovákiai munkaerő-közvetítő társaságokra. A tárca törvénymódosítása szerint - egy állítólagos uniós irányelvre hivatkozva - a munkaerő-közvetítők szolgáltatásait igénybe vevők legfeljebb az alkalmazottaik 10%-át foglalkoztathatnák ilyen módon. „Ez a lépés rugalmatlanná tenné a hazai munkaerőpiacot, ráadásul nem létezik semminemű uniós szabályozás sem” - ostorozta a törvénymódosítást Ľuboš Sirota, a munkaerőközvetítő ügynökségek szövetségének (APAS) elnöke. Szlovákiában napjainkban mintegy 25 ezer főt alkalmaznak ilyen módon, akiket döntően nagy cégek a hullámszerűen érkező jelentős megrendelés kielégítése során alkalmaznak, átlagosan 6-7 hónapon át. Az APAS adatai szerint Szlovákiában mindössze az alkalmazottak 0,6%-a dolgozik munkaerő-közvetítő ügynökségek útján, míg az uniós átlag 1,7%. A gazdasági válság csillapodása után még számos cég óvatos, inkább csak szerződéses alkalmazottakat vesz fel, vagyis a munkaerő-közvetítők fontos szerepet töltenek be. (GazdR, shz) A világválság rontotta a vendégmunkások helyzetét Tavaly leállt a bevándorlás ÖSSZEFOGLALÓ Alaposan átgázolt a gazdasági válság a külföldön munkát vállalókon, köztük a Nyugat-Európá- ban munkát kereső kelet-közép- európaiakon - állapította meg a Migration Policy Institute a BBC megrendelésére készített elemzésében. A krízis miatt lelassult a legfejlettebb országokba irányuló migráció, ezzel a külföldi születésű népesség létszáma három évtizednyi dinamikus növekedése után gyakorlatilag megállt. Ugyanakkor az általuk hazautalt pénz összege a vártnál kisebb arányban csökkent, és várhatóan vissza fog állni a korábbi szintre. Az új uniós tagországokból, Ke- let-Közép-Európából Írországba bevándorlók száma 2008-ról 2009-re 60%-kal mérséklődött, az Egyesült Államokban az idénymunkára érkezőké 50 százalékkal esett vissza. Az általános képtől némileg eltér a helyzet Nagy-Britanniában. Az innen hazautalt összegek 2009-ben csak 6 százalékkal csökkentek, és az előrejelzések szerint az idén hat százalékkal már nőni fognak. A szigetországban 2007-ben történelmi csúcsot ért el a gazdasági bevándorlók száma, arányuk elérte a lakosság 13 százalékát, többségük Ke- let-Közép-Európából érkezett. A korábbi fellendülésben meghatározó szerepet játszó bevándorlók ellenállóbbnak mutatkoztak a válság hatásainak: a jelek arra mutatnak, hogy a fiatal, szorgalmas és egyedülálló kelet-európai munkás köztudatban élő képe már egyre kevésbé fedi a valóságot, közülük egyre többen eresztenek gyökeret, alapítanak családot a szigetországban. Rosszabbul jártak, akik Spanyolországot választották: 2007 végén a spanyolok 7,9, a bevándorlók 12,4%-a volt munka nélkül; de 2010 közepére az építőipar összeomlása miatt ez az arány 18,1-30,2 százalékra változott; (Ng) Az irodában töltött munkaidő növeli a testsúlyt Mozognak, ám egyre híznak ÖSSZEFOGLALÓ Az irodában töltött hosszú munkaórák nem csupán a pénztárcánkat dagaszthatják fel (jó esetben), de testsúlyunkat is jelentősen megnövelhetik - derült ki a kanadai Montreali Egyetem munkatársinak új tanulmányából. Az elmúlt három évtized során az irodai alkalmazottak fokozatosan egyre lustább és moz- gásszegényebb életmódra váltottak és ez valószínűleg nagy szerepet játszik az elhízottak arányának növekedésében is. „Az emberek ma sokkal egészségesebben táplálkoznak és többet mozognak mint az 1970-es években, azonban az elhízottak aránya továbbra is folyamatosan növekszik. Elméletem szerint ez a látszólag ellentmondásos jelenség a hivatásgyakorlással van összefüggésben” - mondta Carl-Étienne Juneau, a tanulmány vezető szerzője. Juneau és kollégái a kanadai állampolgárok egészségügyi állapotára vonatkozó statisztikai adatbázisokat vettek górcső alá a vizsgálat során. Arra a következtetésre jutottak, hogy a mozgásszegény irodai munkával magyarázható leginkább az a tény, hogy 1978 és 2004 között 10 százalékkal növekedett az elhízottak aránya az országban - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. Az egyik legmeglepőbb eredmény az egészségtudatos közlekedéssel kapcsolatos szemléletváltás volt. „A nagyfokú városiasodás miatt arra számítottunk, hogy egyre több autófüggő emberrel találkozunk. Mégis azt tapasztaljuk, hogy mind a nők, mind a férfiak körében nagy népszerűségnek örvend a séta és a kerékpározás is”- mondta a szakértő. Juneau véleménye szerint a passzivitás és az elhízás elleni harcban a sport, a munka és a közlekedés összehangolása a leghatékonyabb fegyver. A szakemberek szerint a napi többszöri, kisebb dózisú testmozgás hatékonyabb lehet, mint a nagy intenzitású, koncentrált testgyakorlás: vagyis a szünetben való sétálgatásnak és lépcsőzésnek is jótékony hatásai vannak. Fontos előrelépést jelentene a testmozgás népszerűsítése is. „A mozgás nem lehet többé egyéni tevékenység. Itt az ideje, hogy csoportokban gondolkodjunk. Vannak már olyan kezdeményezések, amelyek adókedvezményt kínálnak azoknak a szülőknek, akik valamilyen bejegyzett test- nevelési kurzusra járatják a gyermeküket. Hasonló programot lehetne bevezetni a munkahelyi alkalmazottak számára is”- hangoztatta Juneau. (MTI) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Munka Angliában, Ausztriában, Hollandiában gyárban (termelésben), ápolónők. 0908/737 303, www.EuroPraca.sk MR915834 ♦ Szakácsot keresek Szapra. Tel: 0908/153 757. MR916073 ♦ Tapasztalattal rendelkező kamionsofőrt keresünk (korhatár: 30 év felett) 12 tonnás gépkocsira a Dunaszerdahelyi járásból. Tel.: 031/550 30 11. MR916098 ♦ Pincért/pincérnőt felveszünk dunaszerdahelyi étterembe. Tel: 0905/294 190. MR916134 ♦ Nagy kamionos cég felvesz sofőröket. Tel: 0905/773 270. MR916140 ♦ Nemzetközi gyakorlattal rendelkező sofőröket keresünk nemzetközi fuvarozásra. Gyakorlat min. 2 év, C jogosítvány. Tel.: 0903/473 614, DS. MR916170
