Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-13 / 236. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. október 13., szerda _________________________________________________ 7. évfolyam, 39. szám A képviselők megfosztották mandátumától Komjáti Lászlót; az érintett bírósághoz fordult Van is polgármester, meg nincs is? Van vagy nincs polgármestere a falunak? Komájáti ismét polgármesterjelölt Ismét ringbe száll a polgármesteri székért a novemberi helyható­sági választásokon Komjáti László (függetlenként, de az MKP tá­mogatásával). Három kihívója akadt, Válek Janka (jelenlegi kép­viselő) a Híd színeiben indul, Magyarics Gusztáv és Szalay Zoltán pedig függetlenként. A 7 képviselői helyre 16-an pályáznak, teljes listát indít az MKP és a Híd, ketten pedig függetlenként mérettetik meg magukat, (vkm) Ötven teherautónyi szemét gyűlt össze az épületnél A tervezettnél sokkal többe kerül a magtár felújítása Nemesócsa. A komáromi já­rásbeli nagyközségben a képviselők megfosztották mandátumától Komjáti László polgármestert; ilyen eset még nem fordult elő Szlovákiában. Az érintett bírósághoz fordult az ügy­ben. Közben a bankok zá­rolták a polgármester hoz­záférhetőségi jogát a szám­lákhoz, a gázgyár pedig le­állította a szolgáltatást a falu kezelésébe tartozó in­tézményekben. V. KRASZN1CA MELITTA Nemesócsán évek óta folyik a csatározás a polgármester és a képviselők között; a polgármes­ter 2007 júniusa óta gyakorlati­lag nem hívott össze rendes tes­tületi ülést, a megbízott képviselő által összehívott üléseket pedig nem tartja legitimnek, ahogyan az ott született határozatokat sem. A képviselők viszont állít­ják: ők az önkormányzatokról szóló törvény szerint járnak el. Ugyanakkor semmilyen informá­cióhoz nem jutnak a község gaz­dálkodását illetően, nem tudják, milyen kifizetések történnek és minek az alapján - 2006 óta ugyanis nincs elfogadott költség- vetése a falunak -, szerintük mindenről a polgármester dönt, és úgy vélik, egyéni érdekeit a fa­lu érdekei elé helyezi. Jogmagyarázat a minisztériumtól „A közérdek védelmére vonat­kozó törvény értelmében még 2008-ban olyan határozatot fo­gadott el a testület, hogy Komjáti Lászlónak büntetésként havi fize­tése 12-szeresét kell a községi kasszába befizetnie. Ez a mai na­pig nem történt meg - magyaráz­ta a helyzetet társai nevében Nagy Béla képviselő. - Mivel a helyzet továbbra sem változott, a közérdek védelmére vonatkozó törvény szerint eljárva megfosz­tottuk őt mandátumától. Mivel a polgármester e határozatunk el­len nem fellebbezett, május 19-én jogerőre emelkedett.” A képviselők ugyanakkor csak szeptember 22-én juttattak el egy olyan értesítést a községi hivatal­ba, amely szerint 2010. május 19-ével Komjáti László elveszítet­te mandátumát. „Már korábban felszólítottuk a polgármestert a hivatal átadására, de ennek nem tett eleget. Ezért az igazságügyi minisztériumhoz fordultunk jogmagyarázatért, amely szep­tember 11-én kelt levelében úgy foglalt állás, hogy határozatunk végrehajtható” - mondta a képvi­selő. A testület tagjai a bankokat is értesítették erről, így a pénzin­tézetek zárolták Komjáti László hozzáférését a számlákhoz. A kö­zelgő választások lebonyolítását pedig a komáromi körzeti hivatal végzi - erősítette meg lapunknak Michal Servanský, a hivatal ille­tékes osztályának vezetője. A polgármester bíróságra adta az ügyet „Természetesen feljelentést tet­tem a Nyitrai Kerületi Bíróságon a szóban forgó határozat ellen - tudtuk meg Komjáti Lászlótól. - Meggyőződésem, hogy azok a lé­pések, amíg a képviselők eljutot­tak eddig a határozatig, törvény- sértőek. Én továbbra is bejárok a hivatalba, végzem a dolgomat. Majd a választók november 27-én véleményt mondanak eddigi munkámról.” A polgármester azt is furcsállja, hogy a képviselők csak szeptember 22-én értesítet­ték a hivatalt arról, hogy már má­jus 19. óta úgymond nem ő a pol­gármester. Állítja, ő nem tudott a májusi határozatról. A képviselők ellenben azt állítják, minden hatá­rozatot elküldenek a polgármes­ternek, csak ő nem veszi át azokat. ,A bíróságot gyors állásfoglalásra kértem, mivel a számlák blokkolá­sával a bankok részéről ellehetet­lenül a község élete - mutatott rá a polgármester. - Nemcsak a falu 42 alkalmazottjának fizetése került veszélybe, hanem az iskolák al­kalmazottaié is, ugyanis az állami normatív támogatás a község számláján keresztül jut el az isko­lákhoz. Nem értem egyébként, hogy a bankok mindennemű elő­zetes figyelmeztetés nélkül, egy - véleményem szerint - jogsértő ha­tározat alapján hogyan zárolhat­ták a számlákat. Az általam meg­szólított jogászok szerint itt már fennállhat az általános veszélyez­tetés esete is.” A képviselők tájé­koztatása szerint viszont a bankok csupán a polgármester hozzáfér­hetőségét blokkolták, más megbí­zott személy, akinek aláírási joga van, végezhetné az átutalásokat. „Úgy tudjuk azonban, hogy nincs pénz a számlákon”-teszikhozzá. Agázgyár elzárta a csapokat A helyzetet súlyosbítja, hogy a gázgyár a mintegy 40 ezer eurós tartozás miatt október elsejével le­állította a szolgáltatását a község­hez tartozó intézményekben, egyebek között az egészségügyi központban és az óvodában is. Az összeg már hónapok óta halmozó­dik; a községi intézményeknek éves gázköltsége mintegy 66 ezer euró. Ondrej Šebesta, az SPP szó­vivőjének tájékoztatása szerint többszöri kísérletük ellenére nem sikerült megegyezniük a polgár- mesterrel a tartozás rendezésé­ben, ezért, a további adósságnöve­lés elkerülése miatt folyamodtak ehhez a radikális lépéshez. „A gáz­(Kis Kata felvétele) szolgáltatást abban az esetben in­dítjuk újra, ha a község kiegyenlíti teljes hátralékát, vagy annak leg­alább egy részét, a fennmaradó összeg rendezéséről pedig fizetési megegyezés születik” - nyilatko­zottá szóvivő. Komjáti László tájé­koztatása szerint folynak a tárgya­lások a gázgyárral, születőben a megegyezés, és napok kérdése, hogy visszaálljon a gázellátás. A képviselők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a gáz­gyárral szembeni adósság csak egy a sok közül. A szociális bizto­sító honlapján közzétett adat sze­rint szeptember 9-ig a községnek 34 600 euró volt az elmaradása. A hulladéklerakásért további 30 ezer euróval tartozik a falu, ezt a követelést már bírósági úton pró­bálja behajtani a szeméttelep tu­lajdonosa. „Az alapiskolák igazga­tóitól származó információnk sze­rint a polgármester az év elejétől 23 ezer euróval kevesebb pénzt utalt át nekik, mint amennyi a normatíva alapján megillette vol­na őket” - mondták. A polgármes­ter a tartozások felhalmozódását azzal magyarázza, hogy az első félévben az állami költségvetésből adó-újraelosztás címén a vártnál jóval kevesebb pénz érkezett a fa­lu számlájára. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megoldást találjunk a felmerült problémákra, tárgyalunk az isko­la, óvoda vezetőivel, a gázgyárral. Ugyanakkor etikátlannak tartjuk, hogy a polgármester bennünket, képviselőket próbál negatív szín­ben, a falu ellenségeiként feltün­tetni a polgárok szemében, ami­kor mi csak rámutatunk az általa elkövetett törvénytelenségekre, a felelőtlen gazdálkodásra” - szö­gezte le végezetül Nagy Béla. JUHOS MELINDA Diószeg. Újabb nehézségekkel kell megküzdenie a helyi barokk magtár felújítását előkészítő csa­patnak. A felújítási munkálatok előkészítése során ugyanis kide­rült, sokkal rosszabb állapotban van az épület, mint hitték, és a te­tő részleges felújítására elnyert pályázati összeg korántsem lesz elég a munkálatok megkezdésére. Tálamon Lóránt, a diószegi emlékek megóvását szorgalmazó Ponvágli polgári társulás tagja szerint sokkal egyszerűbb is le­hetne a felújítás. „Ha nem ra­gaszkodnánk a magtár korabeli jellegzetességeinek megőrzésé­hez, ha teljesen új tetőt helyez­hetnénk az épületre, gyorsabb és olcsóbb is lehetne a felújítás. így viszont az épület elveszítené egyediségét, a Nagyszombati Ke­rületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai szerint a megyében ez az egyetlen ilyen magas és tá­gas szerkezetű tetővel rendelke­ző barokk magtár. Ha nem őriz­zük meg az épület eredeti jegyeit, nem kérelmezhetjük műemlékké nyilvánítását sem” - nyilatkozott Tálamon Lóránt. A tervek szerint már a nyáron megkezdődött volna a felújítás, a helyi önkormányzat hétezer euró támogatást nyert a VÚB bank alapítványától a tető felújítására. A magtárat vizsgáló szakemberek és műemlékvédők viszont nem javasolták a tető részleges javítá­sát, az eredeti tető másolatának elkészítését ajánlották. A tetőhöz a jelenlegi szerkezet egészséges gerendáit is felhasználják majd, viszont ez a szükséges faanyag legfeljebb tizedét teszi ki. Egyelő­re a statikus véleményére várnak a kivitelezők. Szeretnék, ha a hi­deg idő beköszönte előtt elké­szülne az új betonkoszorú, amelyre a gerendák illeszkedné­nek. A betonkoszorút egy helyi építkezési vállalat készíti el in­gyen, és bontott téglával is segíti a felújítást. Az önkormányzat is hathatós segítséget nyújt a felújí­táshoz. A műemlékvédők szerint, ha új tető kerül az épületre és nem áll fenn a beázás veszélye, állandó szellőztetés mellett telje­sen kiszáradhatnak a falak. Az ingatlan kihasználására is több terv van. Egyebek mellett felme­rült egy diákotthon kialakításá­nak ötlete, de szóba került egy múzeum létesítése is, amely a Kuffner család életét mutatná be, ehhez egy kis kávéházat is elkép­zeltek. Ahhoz, hogy egyáltalán megközelíthető legyen a magtár bejárata, kb. ötven teherautónyi szemetet hordtak el onnan a vá­rosi közterület-fenntartó és la­káskezelő vállalat munkatársai. Lebontották a magtár mellé épült kis viskót is, amelyben évekig egy helyi lakos húzta meg magát. A helyi emlékek védői bíznak abban, hogy még a tél beköszönte előtt be­tonkoszorú kerülhet az épületre (A szerző felvétele) Műemlékké nyilvánítanák az épületeket A kastély mögött található magtár egyike a város négy legré­gebbi létesítményének. A városban máig áll a Diószeghi Kuffner Károly báró által felvirágoztatott, a 19. század utolsó harmadá­ból és a 20. század első évtizedeiből származó cukorgyár és a műmalom épülete a hozzájuk kapcsolódó villákkal, korabeli irodaházzal és munkásszállókkal, amelyeket fokozatosan sze­retnének felújítani és műemlékké nyilvánítani. A Kuffner-család az ipartelepen kívül a városközpontban is több jelentős épületet hagyott a diószegiekre, egyebek között a főutcán álló kastélyt melyet 1865-ben építettek. A város elsőként a kastélyparkban álló mauzóleumot szeretné műemlékké nyilváníttatni - ezt a fo­lyamatot már 2009 ben elindították, (jm)

Next

/
Thumbnails
Contents