Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-13 / 236. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 13. www.ujszo.com Második olvasatban az adótörvények módosítása A megszorító intézkedésekről tárgyalnak a képviselők ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megkezdte 7. ülését tegnap a parlament, az ülés legfontosabb törvénytervezetei az úgynevezett megszorító csomaggal kapcsolatosak, melyek az államháztartási hiányt hivatottak csökkenteni. A megszorító intézkedésekkel a kormány jövőre 1,7 milliárd eurót akar megtakarítani. Tegnap kezdtek tárgyalni a képviselők az adótörvények módosításáról - ezek legalapvetőbbike, amely a lakosság valamennyi rétegét érinti, az általános forgalmi adó emeléséről szóló törvény. A kormány által jóváhagyott javaslat szerint az áfa a jelenlegi 19 százalékról 20 százalékra nőne, egyúttal pedig megszűnne az őstermelők 6 százalékos adókedvezménye. Mindez ideiglenesen, a törvényben lefektetnék, hogy amint a bruttó hazai össztermék 3 százaléka alá csökken az állami költségvetés hiánya, az áfa újra csökken. Emelkedne a sör és a dohánytermékek, az ásványi olajok, valamint az elektromos áram, a gáz és a szén jövedéki adója. A jövedelemadóról szóló törvény módosításának része például, hogy megszűnjön a nyugdíjrendszer III. pillérének adókedvezménye, emellett pedig bevezetnék, hogy a munkáltató az alkalmazottja után a harmadik pillérbe fizetett összeg után járulékot is fizessen. A koalíciós és az ellenzéki pártok egymást okolták azért, hogy megszorító intézkedéseket kell hozni. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint (SDKÚ) ezért a Fi- co-kormány tékozló gazdálkodása a felelős, Viera Tomanová volt szociálisügyi miniszter szerint (Smer) a jelenlegi kormány intézkedéseit „minden egyes kenyérszeletben” érezni fogja a lakosság. Ľubomír Jahnátek volt gazdasági miniszter (Smer) az üzemanyagok jövedéki adójának emeléséről szóló javaslat visszavonását kérte a pénzügyminisztertől, véleménye szerint ugyanis ez ahhoz vezet, hogy a szolgáltatók a megnövekedett költségeiket beépítik a menetjegyekbe, így azok drágulni fognak. Pavol Paška (Smer) úgy véli, a kormánykoalíció célja a törvényjavaslatokkal, hogy Szlovákia „térdre kényszerüljön”, a megszorító intézkedéseket a lakossággal szemben elkövetett csalásnak nevezte. Az adótörvényekről szóló módosító javaslatokat már tegnap második olvasatba utalta a parlament, végleges szavazás azonban a tervek szerint valamennyi javaslatról csak a parlament következő ülésszakán lesz. A tegnap kezdődött ülésen tárgyalják meg a képviselők többek között a nyelvtörvény, vagy a képviselői mentelmi jog szűkítéséről szóló törvény módosítását is. (sán, TASR, SITA) !Q OZ KOVO íi^Mi Ä» ľ 19] w S Tüül Tegnap mintegy kétezren tüntettek Pozsonyban a kormány megszorító intézkedései ellen a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) megmozdulásán. Az SaS ellentüntetésén azt kérdezte a szakszervezeti vezetőktől, hogy az elmúlt négy évben miért voltak csendben. (SITA-felvételek) RÖVIDEN Végső búcsú Madi Gézától Pozsony. Holnap, azaz csütörtök délután negyed kettőkor a pozsonyi krematóriumban lesz Madi Géza munkatársunk gyászszertartása. Lapunk korábbi főszerkesztő-helyettese és felelős szerkesztője hosszan tartó súlyos betegség után szombaton, 46 éves korában hunyt el. (szerk.) Az akcióhoz elismert szlovák és magyar személyiségek is csatlakoztak, a Híd MKP-kampányt lát mögötte Aláírásgyűjtés a nyelvtörvény ellen Grigorij Mesežnikov és Peter Zajac is aláírta Pozsony. Aláírásgyűjtés indult tegnap a szlovák államnyelvtörvény alapvető módosítása érdekében. A petíciós bizottságban Be- rényi József, az MKP elnöke mellett helyet kaptak ismert magyar és szlovák közéleti személyiségek, például Grendel Lajos író, Martin Porubjak rendező, Grigorij Mesežnikov és Miroslav Kusý politológusok, HrubíkBéla, a Csema- dok elnöke. LAJOS P. JÁNOS A Petíció a szabad anyanyelvhasználatért Szlovákiában címmel indított aláírásgyűjtés két pont betartását követeli az államnyelvtörvény módosítása során: a nyelvhasználatot és az anyanyelvhasználatot érintő pénzügyi büntetések teljes eltörlését, valamint az összes, kisebbségeket hátrányosan érintő rendelkezés eltörlését. Martin Porubjak szerint a törvényben lévő szankciók a 19. századot idézik; „Az 1880-as években született nagymamám története jut az eszembe, akit az édesapja egy magyar leányiskolába küldött, hogy megtanuljon magyarul, ahol büntették, ha a tanulók egymás között szlovákul beszéltek” - magyarázta Porubjak, hogy miért vállalata a tagságot a petíciós bizottságban. Ellenzi a szankciókat Grendel Lajos Kossuth-díjas író is. ,A nyelvtanulást nem lehet bírságokkal inspirálni, ez kontraproduktiv módÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ * 3 Pozsony. Jövő év januárjától 317 euró lesz a minimálbér a kormányjavaslata értelmében. Ez 3 százalékos, vagyis 9,30 eurós emelést jelent a jelenlegi 307,70 eurós legkisebb bérhez képest. A koak'ciós tanács hétfő, késő estébe nyúló ülésén jóváhagyta a kormány javaslatát, miután a szak- szervezetek és s a munkáltatók nem tudtak megegyezni a minimálbér nagyságában. A minimálbér körüli vita évről évre ilyen „forgatókönyv” szerint zajlik. A törvény értelmében ha a szociális partnerek nem tudnak egyezségre jutni, a kormány a saját javaslatát ülteti át, mégpedig a tavalyi évi nemzetgazdasági ádagbér növekedésének arányában, ez most 3 százalék. A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) szerint helytelen döntés emelni a minimálbért akkor, mikor a kormány takarékoskodást hirdetett meg, s csökkenteni akarja a kiadásokat. A munkáltatók azzal érvelnek, hogy megugrik a munkanélküliség - mivel a munkaadónak megnövekednek a munkavállalóval kapcsolatos kiadásai, így egy részüket kénytelen lesz elbocsátani. A szociális minisztérium elemzése szerint viszont szerint nem kell a munka- nélküliség növekedésétől tartani. „Eddig még nem volt kimutatható kapcsolat a minimálbér emelkedése és a munkanélküliség növeszer, negatív hozzáállást alakít ki az adott nyelvhez” - jelentette ki Grendel. A petíciós bizottság tagja még Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke és Gyepes Lajos, a kalászi Csemadok alapszervezet elnöke. Polgári kezdeményezés, nem MKP-kampány Berényi József szerint azért nem az MKP fejléce alatt folyik az aláírásgyűjtés, mert így sikeresebb lehet. „Hosszas mérlegelés alapján döntöttünk úgy, hogy állam- polgári petícióként indítjuk az aláírásgyűjtést, nagy örömömre a megszólított, nem magyar nemzetiségű személyiségek is szívesen vállalták a felkérést - mondta lapunknak Berényi József. - Nem pártjellegű petícióról van tehát szó, hanem állampolgári kezdeményezésről.” Bízik benne, hogy kedése között” - áll a tárca elemzésében. Eszerint 7300 munkáltatót érint a minimálbér-emelés a vállalkozói szférában, egy munkavállalót tekintve a munkáltató költségei havonta 11,85 euróra nőnének a jelenlegi 11,06-euró- ról, a munkavállaló után fizetett járulékok nélkül. Nem tudott viszont dönteni a koalíciós tanács a nyugdíjrendszer harmadik pillérének kérdésében. A kormány megszorító intézkedéseinek egyike épp a harmadik pillér megnyirbálása - megszűnne ugyanis a befizetett összeg utáni adókedvezmény, ráadásul nemcsak az harmadik pillérben takarékoskodó ügyfél, hanem az alkalmazottja után a pillérbe befizető munkaadó is rosszul járna, mert neki járulékokat kellene fizetnie az összeg után - mindez a harmadik pillér megszűnéséhez vezet, figyelmeztetnek a szakemberek. A harmadik pillér sorsa szintén a parlament tegnap kezdődött tárgyalásán dől el. Július Brocka (KDH) szerint az államháztartás rendbetétele szempontjából sokkal hatékonyabb lenne, ha az általános forgalmi adót (DPH) nem 20, hanem 21 százalékra növelnék. így kevesebb megszorítás kellene a kiadási oldalon, nem lenne veszélyeztetve a harmadik pillér sem, és több jutna a gyermekgondozási segélyekre. Miroslav Beblavý (SDKÚ) szerint viszont e javaslat elfogadására vajmi kevés esély van (Miroslava Cibulková felv.) ennek köszönhetően nemcsak magyarok, hanem a demokratikusan gondolkodó szlovákok is aláírják majd a petíciós íveket. Az aláírásgyűjtéssel azt akarják elérni, hogy a nyelvtörvény jelenleg folyó módosítása alatt, annak második olvasatáig összegyűljön annyi aláírás, ami megfelelő nyomást gyakorol majd a képviselőkre. ,Annyi aláírást akarunk összegyűjteni, ami már jelzi a képviselőknek, hogy van társadalmi igény a szankciók megszüntetésére” - fejtette ki Berényi. Számot nem mondott. „1995-96-ban, amikor a legnagyobb volt a nemzetiségi elnyomás, 67 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ennek megfelelőek az ambícióink” - mondta Berényi. A petíciós ívek letölthetőek az MKP, a Csemadok és a szülői szövetség honlapjáról, a párt nyilvános fórumokon is gyűjti majd az aláírásokat, Aki év végéig kéri, jövőre is 256 eurós gyest kap (Ján Krošlákfelv.) Beblavý szerint ugyanis többen vannak, akiket érintene a két százalékos áfaemelés, mint a gyermekgondozási segélyre jogosultak. Ami viszont eldőlt a koalíciós tanácson, az az, hogy azon kismamák számára, akik jelenleg 256 eurós gyermekgondozási segélyt kapnak, januártól is marad ez az összeg. Akinek még ez év végig ítélik meg a gyest, jogosult a 256 eurós gyesre abban az esetben, ha a szülés előtt legalább 270 napig fizette a betegbiztosítást. Aki viszont jövőre igényli a gyest, annak 190 euró jár, függetlenül attól, fizetett-e betegbiztosítást vagy sem. (sán, SITA, TASR) A petíciót már tegnap aláírta Peter Zajac, az OKS elnöke, a Híd parlamenti frakciójának tagja. Ő már korábban elmondta, hogy nem hajlandó olyan nyelvtörvényt megszavazni, amelyben továbbra is szerepelni fog a pénzbírság. A Híd nem támogatja az aláírásgyűjtést, az MKP választási kampányának tartja azt. ,A párt tudomásul veszi, hogy Szlovákiában aláírásgyűjtés indul a nyelvtörvény tervezett módosítása ellen. Sajnáljuk viszont, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezői az önkormányzati választási kampány marketing-fogásaként kezelik az egyik legfontosabb demokratikus intézményt” - áll a párt állásfoglalásában. Nyelvtörvény a parlamentben A képviselők a parlament tegnap kezdődött ülésszakán tárgyalják első olvasatban a nyelvtörvény módosítását. Az előteijesztett kormányjavaslat nem számol a szankciók teljes megszüntetésével, csak szűkíteni próbálja azt a kört, amiért bírság szabható ki, egyhen a jelenlegi 100-5000 euró közti szintről 50-2500 euróra csökkenti a kiszabható bírság összegét. Változás az is, hogy a bírságot nem kell feltétlenül kiszabnia a kulturális minisztériumnak. A Híd szerint a szankciók teljes eltörléséhez nincs meg a politikai akarat, elsősorban az SaS illetve a párt által delegált kulturális miniszter, Dániel Krajcer ellenzi azt. A jogszabály elfogadására várhatóan a decemberi ülésen kerül majd sor, és 2011. január elsejétől lesz hatályos. Még nincs meg az utód Leváltotta a kormány Ivan Švejnát Pozsony. Rendkívüli ülésen menesztette tegnap a kormány a közlekedésügyi minisztérium államtitkári posztjáról Ivan Švejnát (Híd), aki még tegnap visszatért a parlamentbe képviselői mandátuma gyakorlásához. Švejna pénteken, pártja sajtóértekezletén jelentette be, hogy a Hayek-ügy és az ügyben őt ért támadások miatt távozik posztjáról. Leváltásáról csak a kabinet mai ülésén kellett volna tárgyalni, de mivel a Híd másik képviselője, Nagy József tegnap távozott a parlamentből a földművelésügyi tárca államtitkári posztjára és megüresedett a helye a parlamentben, Iveta Radičová kormányfő inkább rendkívüli ülésen döntött Švejna menesztésről, hogy ne kelljen egy napra helyettest hívni és 2000 eurós fizetést adni neki. Nagy József helyére Érsek Árpád egykori sportoló került volna a parlamentbe, így viszont Jakab Elemér - aki Švejna helyett volt a parlamentben - átült Nagy helyére, és Švejna visszaült saját székébe. A Híd képviselői egyelőre nem akarják elárulni, kit jelölnek a megüresedett közlekedésügyi államtitkári posztra. Miután a párt elnöksége megegyezik a jelölt személyében, még a koalíciós tanácsnak is el kell fogadnia, s csak ezután kerülhet a jelölés a kormány elé. (dem, SITA) Július Brocka 21 százalékos áfát szeretne a javasolt 20 százalék helyett Emelkedik a minimálbér
