Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-11 / 234. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 11. www.ujszo.com Elhunyt Madi Géza 46 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után szombaton elhunyt munkatársunk, Madi Géza. Madi Géza 1988-ban került az Új Szóhoz. Katonai szolgálata után fordítóként, hírszerkesztőként, felelős szerkesztőként dolgozott. Másfél éven át a főszerkesztő-helyettesi tisztséget is betöltötte. Halála előtt több mint egy évtizedig volt lapunk felelős szerkesztője. Madi Géza temetéséről később intézkednek. (ú) Richard Sulik helyett új frakcióvezetőt választanak Az ELDR tagja lesz az SaS ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Liberális Demokrata Párt (ELDR) tagjává válik a héten a Szabadság és Szolidaritás pártja. A párt kongresszusa október 13-15. között Helsinkiben tartja ülését, amelyen részt vesz az SaS vezetéséből Richard Sulik pártelnök és Martin Chren, a párt országos tanácsának tagja is. „Az SaS nem egy használatra szolgáló párt, tagja a kormánykoalíciónak, ezért logikus, hogy európai szinten is bővíteni akarja tevékenységét” - jelentette ki Martin Chren. Az ELDR grémiuma már júniusban támogatta az SaS felvételét, a kongresszus döntése inkább csak formalitás. Ma új vezetőt választ magának a párt parlamenti frakciója, mivel Richard Sulik pártelnök, házelnök elfoglaltsága miatt ezt a feladatot nem tudja tovább ellátni. A frakcióvezetőt három jelentkező, Martin Poliačik, Kamii Krnáé és Jozef Kollár közül választják meg a párt parlamenti képviselői, (sita, tasr) RÖVIDEN Nem tárgyalnak a fizetésekről Pozsony. A Koalíciós Tanács már nem foglalkozik tovább a képviselői fizetések csökkentésének kérdésével, mert a honatyák elutasították a koalíció javaslatát - jelentette ki Iveta Radičová miniszterelnök. „A parlament az ország legfőbb törvényhozó testületé, s én nem rendelhetek el semmit a képviselőknek, csupán javasolhatok“ -jegyezte meg a kormányfő. Hozzátette, a közjogi méltóságokra a kormány által javasolt törvénymódosítás vonatkozik majd, a képviselők pedig olyan jogszabálytervezettel rukkolnak majd elő, amit hajlandóak megszavazni. (SITA) Novemberben tisztújítás a Smernél Pozsony. A Smer-SD várhatóan november 13-án tartja a a parlamenti választások után esedékes tisztújító közgyűlését Rózsahegyen (Ružomberok) - tájékoztatott Ján Richter, a nagyobbik ellenzéki párt főmenedzsere. Az időpontot hétfői ülésén hagyja jóvá a pártelnökség. Robert Fico pártja legutóbb 2009 decemberében tartott kongresszust a Smer megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából. (SITA) Kaník az SDKÚ alelnöke lesz? Pozsony. Ľudovít Kaník fontolgatja, hogy az SDKÚ-DS novemberi tisztújító közgyűlésén indul az egyik alelnöki posztért. Elmondta, a párton belül egyelőre senkivel sem tárgyalt esetleges jelöléséről. A volt szociális ügyi miniszter a júniusi parlamenti választáson pártja jelöltjei közül a hatodik helyen végzett. Robert Fico, az ellenzéki Smer-SD vezetője korábban „szociális szörnynek“ nevezte Kaníkot. A politikus úgy látja, hogy a választók megcáfolták Ficót. (SITA) Simon Zsolt minisztériuma kezelné az árvízi védekezésre létrehozott alapot Drágul a biztosítás A gyakori árvizek átfogó megoldási javaslatot sürgetnek (TASR-felvétel) Pozsony. Az egyre gyakoribb árvizek miatt a jövőben várhatóan drágul az ingatlanbiztosítás. A belügyminisztérium a pénzügyi tárcával karöltve ugyanis a természeti csapások okozta károk minimalizálása érdekében egy speciális alapot akar életre hívni, amelybe az ingatlanok, továbbá a mezőgazdasági termények biztosításából befolyó összeg 8 százalékát kellene befizetni a biztosítóknak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az a háztartás, amelyik eddig évi 70 eurót fizetett be ingatlana biztosítása fejében, a jövőben 75 eurót lesz kénytelen fizetni, mivel a pénzintézetek a többletköltségeket átruháznák az ügyfelekre. „Sokszor sújtják árvizek Szlovákiát, ezért átfogó lépést kell a probléma finanszírozása érdekében tennünk” - nyilatkozta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. A tervezett állami alapot éppen Simon tárcája kezelné, ebből állnák például a gátak építését, a patakok tisztítását. A biztosítók nem értenek egyet a javaslattal, „számunkra ez óriási csalódás, mivel arról tanúskodik, hogy nem vették figyelembe a vagyonukról felelősen gondoskodó polgárokra gyakorolt hatását” - nyilatkozta Jozefina Žáková, a Szlovák Biztosítók Szövetségének (SLASPO) vezérigazgatónője, hozzátéve: az állami alapba átcsoportosított pénz kiesést jelent számukra és automatikusan drágítja a biztosítási tételeket. A SLASPO szerkesztőségünknek eljuttatott állásfoglalása leszögezi: A szeptember vége óta tárcaközi egyeztetés útját járó koncepció nem legitim, mivel a saját vagyonukat önkéntesen biztosítók terheit növeli, vagyis csak a felelősen gondolkodó ügyfelek terhei emelkednek, ráadásul a biztosítókkal előzetesen nem is egyeztettek. A szlovák biztosítási piac éves biztosítási bevétele mintegy 2 milliárd euró, ebből az ingatlanbizto- sításra 500 mülió esik - az utóbbi 8 százaléka pedig 40 mülió euró, azaz éves szinten ekkora összeggel gazdálkodhatna a tervezett állami alap. (HN, ű, shz) Megszűnne az egyidejű felmondás és végkielégítés, a kismamák jobban járnának Munkatörvénykönyv: nincs egyezség SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Sem a munkáltaitoknak, sem a szakszervezeteknek nem tetszenek a munkatörvénykönyv módosító javaslatai. Mindkét szociális partnernek több kifogása van a minisztérium tervezete ellen, de természetesen ellenkező előjellel. A munkáltatók például teljesen elfogadhatatlannak tartják, hogy a munkahelyeken csökkenjen az úgynevezett kölcsönzött munkaerő, azaz a munkaközvetítési ügynökségek segítségével munkát vállalók száma. A tárgyalásokon a szociális tárca ettől a tervétől végül is visszalépett, elfogadva a munkáltatók azon indoklását, hogy többezer munkahely szűnne meg, ha 10 százalékra kellene csökkenteni a cégen belül a kö- csönzött munkaerő arányát. Nem tetszik a munkaadóknak a kormány azon elképzelése sem, miszerint nagyobb védelemben részesülnének a gyermekgondozási szabadságról visszatérő dolgozók. A törvénymódosítás szerint ezeket a személyeket ugyanabba a beosztásba kellene visszavenni, amelyből elmentek, és ugyanolyan feltételeket kell nekik biztosítani, mintha dolgoztak volna. Azaz például ha a kismama 500 eurós keresettel ment el gyermekgondozási szabadságra, s ha időközben az ugyanolyan poszton, ugyanazt a munkát végző kollégája bére például 550 eu- róra emelkedett, akkor a gyesről visszatérő kismama bérét is meg kell emelni. Továbbá nem lehetne a gyes után munkát vállaló kismamákat elbocsátani a próbaidő alatt. Ez ellen tehát tütakoznak a munkaadók, egyetértenek viszont a szakszervezetek. Fordított a helyzet egy további sarkalatos pontban. A szociális minisztérium megszüntetné azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy az elbocsátott alkalmazottnak joga van egyidejűleg a végkielégítésre és a felmondásra is. A tervezet szerint vagy az egyikre, vagy a másikra lenne jogosult az elbocsátott alkalmazott - a Szakszervezetek Konföderációja szerint ez viszont visszatérés a Ľudovít Kaník- féle munkatörvénykönyvhöz, ebbe pedig a szakszervezetek nem mennek bele. A Kaník-törvényt a Fico-kor- mány módosította 2007-ben, a munkavállalók javára, jelenleg tehát az elbocsátott alkalmazottnak joga van a felmondási idő kitöltésére és a végkielégítésre is. Tehát jelenleg értelemszerűen több bevételhez juthat ilyen módon, mintha csak az egyik lehetőségre lenne jogosult. Az 1VO felmérése szerint csak a lakosság tíz százaléka ért egyet azzal, hogy ne büntessék a könnyűdrogok fogyasztását A szlovák-magyar viszony nem nagyon foglalkoztatja az embereket SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A szlovákiai választók a munkanélküliséget tartják az ország legégetőbb problémájának, ezt követi a korrupció. Ez derül ki az IVÓ társadalomkutató intézet, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete és a Komen- ský Egyetem közösen készített legfrissebb felméréséből, amely a hat parlamenti párt választóinak véleményét vizsgálta különböző társadalmi és politikai kérdésekről. A szlovák-magyar kérdés, a romakérdés és az ország eladósodottsága kevésbé érdekelte az embereket. Olga Gyárfásová. az IVÓ szociológusa szerint a felmérés azt mutatja, hogy a szlovák-magyar viszony, amit a politikusok rendkívül fontos témaként kezeltek a júniusi parlamenti választások előtt, nem játszott komoly szerepet a választóknál. Ezzel magyarázható az is, hogy azok a pártok, amelyek ezt fő témájukká tették, a vártnál jóval gyengébben szerepeltek a választásokon, mondta a szociológus. A szlovák-magyar kérdés mindössze a választók nyolc százalékát érdekelte. Leginkább a Híd, az SaS és az SNS választóit, a Híd választóinak 13 százaléka tartotta a legfontosabb témának, az SaS szavazóinak 12, az SNS-re voksolóknak pedig 11 százaléka. A roma problematika szintén kevés embert érdekelt, a választók mindössze 6 százalékát, az SNS -szimpatizánsokat viszont „átlagon felül”, 21 százalékukat. Igazán égetőnek a munkanélküliség témája mutatkozott a választók körében, 25 százalékuk tartja a legnagyobb problémának, s leginkább szintén a Szlovák Nemzeti Párt választói, 38százalékuk. A felmérés a választási kampány egyik hangsúlyos témájáról, a marihuána dekriminalizálásáról is kérdezte a hat, a parlamentbe bejutott párt választóit. A várakozásoknak megfelelően az SaS - e párt ígéretei közt szerepelt az, hogy ne legyen büntethető a marihuána fogyasztása - szavazói értettek egyet azzal az állítással, hogy a könnyűdrogok fogyasztását ne büntessék, 23 százalékuk gondolja így. A többi pártnál ez az arány jóval kisebb, legfeljebb 11 százalék, az országos átlag 10 százalék. Ám még az SaS-választók közül is többen gondolják úgy, hogy továbbra is büntessék a könnyűdrogok használata - 31 százalékuk, 42 százalékuk pedig nem adott határozott választ. A könnyűdrogok fogyasztását leginkább a KDH-szimpatizánsai büntetnék - 69 százalékuk, összlakosság tekintetében 59 százalék. A lakosságnak csak 10 százaléka gondolja úgy, hogy ne büntessék a könnyűdrogok használatát. Meglepően intoleránsnak tűnnek a felmérés alapján a választók a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A megkérdezetteknek mindössze 16 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „a demokratikus társadalomban normális, ha a homoszexuálisok és leszbikusok nyíltan vállalják a szexuális orientációjukat, ésjogaikatkövetelik.” Nyitrán az EU-ról Petícióval a törvényekért Nyitra. Az uniós törvényhozásban való részvételi lehetőség volt a témája annak a határmenti fórumnak, amelyet az Európai Parlament magyarországi és szlovákiai tájékoztatási irodája közösen szervezett a Szlovák Mező- gazdasági Egyetemen. A konferencián közel hatszáz egyetemista és nyitrai lakos hallgatta az Európai Parlament szlovák és magyar képviselőit - Bauer Editet, Gál Kingát, Gurmai Zitát, Sergej Kozlíkot, Anna Záborskát. A beszélgetést Lovász Attila és Radovan Geist, az EurActiv.sk honlap főszerkesztője vezette. A képviselők mindenekelőtt arról beszéltek, hogyan lehet az unió állampolgárait bevonni a törvény- alkotási folyamatba. Mint azt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a jogszabályok előterjesztésének joga továbbra is a bizottságé marad, de a Lisszaboni Szerződés értelmében az unió polgárai aláírás- gyűjtéssel kezdeményezhetik új törvények előterjesztését. Az unió egyes szervei még dolgoznak a minél hatékonyabb és egyszerűbb rendszer kialakításán, de az már szinte biztosra vehető, hogy egymillió állampolgár aláírására lesz szükség a tagállamok egyharma- dából. Az egyes országokból figyelembe vehető aláírások számát is pontosan meghatározzák: az onnan jelölt EP-képviselők számát szorozzák 750-el, vagyis Szlovákiából 9750 aláírás kell majd egy törvényalkotási kezdeményezéshez. A petíciókban nagy valószínűséggel csak szavazati joggal rendelkező, azaz tizennyolc évnél idősebb állampolgárok vehetnek majd részt, bár a fórum résztvevői közül többen - pl. Gál Kinga és Gurmai Zita magyar- országi EP-képviselők is a 16 éves korhatárt szorgalmazták. A petí- ciós íveken feltüntetett adatokat majd az egyes tagállamok ellenőrzik, és a tervek szerint az Európai Bizottságnak négy hónapja lesz arra, hogy eldöntse, elfogadja, módosítja vagy elutasítja a polgári kezdeményezést. Bauer Edit azt hangsúlyozta, hogy ez a lehetőség akár egymásnak teljesen ellentmondó kezdeményezéseknek is teret ad, mint pl. a génmódosítás és az őssejtekkel végzett kísérletek engedélyezése vagy a tiltása. A döntés felelőssége és alapos indoklásának terhe azonban minden esetben az Európai Bizottságon marad. A Lisszaboni Szerződés alapelveit még polgári kezdeményezéssel sem lehet majd felülírni, tehát nem javasolható törvénymódosítás az EU székhelyének megváltoztatásáról, vagy a halálbüntetés engedélyezéséről. Az első petíciók már folynak is, a Greenpeace a génmódosított élelmiszerek betiltásáért, polgárok egy csoportja pedig a szabad vasárnapért gyűjt aláírásokat. Ezek még nem bírnak törvényjavaslati erővel az Európai Bizottság számára - a polgári kezdeményezések a tervek szerint 2011 tavaszától indulhatnak - de jól szemléltetik az igényt és az érdeklődést. Érdeklődésből a pénteki fórumon sem volt hiány, az egyetemisták számos kérdést is feltettek a képviselőknek - a részvételi lehetőségekről, az uniós bürokráciáról a lobbicsoportok befolyásáról és arról, érhetik-e Szlovákiát hátrányok a görög kölcsön elutasítása miatt, (vrabec)
