Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-09 / 233. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 9. www.ujszo.com Indián lakóház a rezervátumban . (Pintér Ambrus felvétele) A kilátástalanság miatt magas a fiatal alkoholisták és a drogfogyasztók aránya, csakúgy, mint az öngyilkossági ráta, amely az országos átlag ötszöröse Demokrácia - amerikai módra Korábban e hasábokon már írtam az USA-ban zajló polgárjogi harcokról, most pedig szeretném bemutatni az amerikai lakota indiánok életét abban a rezervátumban, amelyről a hivatalos amerikai vezetés is csak hallgat. S1DÓ ZSOLT Cikkem barátom, Pintér Ambrus amerikai útjáról szóló elbeszélésén alapul. Ambrus kísérője egy vérbeli indián, Milo Yellow Hair (Omakan Tanka) volt, akit ő egy német barátja révén ismert meg. Milo több éven keresztül Németországban élt, tagja az AIM-nek (American Indian Movement - Amerikai Indián Mozgalom), amely az indiánok jogaiért harcol. A mozgalom 1973-ban indult a faji szegregáció ellen és a jobb élet- körülmények kivívása végett. Barátom útjára ez év júliusában és augusztusában került sor, célja az USA Dél-Dakota, Észak-Dakota, Nebraska, Wyoming és Montana szövetségi államainak területén levő indián rezervátumok voltak, pontosabban a Pine Ridge rezervátum, ahol oglala (sziú) lakota indiánok élnek (a lakota szó jelentése: szövetségesek). Egy kis történelem A szövetségi államok és az indiánok 1851 és 1868 között kötött szerződések alapján a lakoták - a nekik adott földterületen kialakított - rezervátumba vonulásukért cserében ellátást kapnak az államtól. Az 1868-ban a Laramie erődben megkötött megállapodás értelmében az állam és a lakoták egy Nagy Sziú Rezervátum létrehozásában egyeztek meg. A kijelölt terület a már említett államok területén helyezkedett el, amelyet a kormányok többször is megcsonkítottak, főleg a Black Hills-i aranylázkor, 1863 után. 1934-ig a fehér telepesek mintegy negyvenezer négyzetkilométer területet kaptak meg, főleg ásványi anyagokban gazdag vagy jó minőségű termőföldeket. Nagyon sok atrocitás érte őket, de a legtöbb ártatlan áldozatot követelőre 1890 decemberében került sor. A 7. lovasezred katonái a Wounded Knee folyó mellett mintegy 300 lakota gyereket és nőt mészároltak le, akik Big Foot törzsfőnök vezetésével a rezervátumba tartottak (a halottakat tömegsírba temették). Ezen a helyen napjainkban egy emlékmű található az ártatlan áldozatok emlékére. A hadsereg szisztematikusan irtotta a bölénycsordákat, megfosztva ezzel az indiánokat hagyományos élelmüktől. A préri gyermekeit gazdálkodásra akarták kényszeríteni; sokan ellenálltak a gazdálkodó életmódnak, sokan éhen haltak. Következett a 20. századi erőszakos civilizálás: a lakoták gyermekeit elhurcolták, bentlakásos iskolákban akartak belőlük civilizált embereket faragni. A Pine Ridge rezervátum A lakota indiánok helyzete napjainkban sem rózsás. Az amerikai állam továbbra is próbálja rávenni őket ősi földjeik elhagyására, kultúrájuk, szokásaik feladására - így akarják megszerezni a még megmaradt földterületeket, kiaknázni a mélyükben rejlő gazdagságot. A rezervátum területét átszeli néhányjó minőségű állami út, de a többi nincs karbantartva, minőségük nagyon rossz. A lakota indiánok, akik a Pine Ridge rezervátum 11 ezer négyzetkilométeres területén élnek, teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a kormányzatnak. A családok minimális, 800-1000 dollárnyi segélyt (kárpótlásként az elkobzott földterületért) kapnak havonta élelmiszeijegy formájában, ezért megélhetésüket földjeik bérbeadásával próbálják biztosítani. Állattartással is foglakoznak, de csak saját szükségleteik fedezésére. 1965-től bevezették az indián nők beleegyezés nélküli sterilizálását: amelyik nő kórházba került és meg kellett operálni, automatikusan elvégezték rajta a megfelelő beavatkozást, aminek következtében egynegyedük meddővé vált. 1973-ban a lakoták elfoglalták Wounded Kneet, amire a karhatalom erőszakkal válaszolt. Kivonultak a Nemzeti Gárda páncélos alakulatai, az FBI ügynökei - több lakota indián életét vesztette. Az AIM aktivistáját, Leonard Pelti- er-t 1975-beíi a kommunista kirakatperek mintájára életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. Ő az USA egyik legismertebb politikai foglya, akinek kegyelemben való részesítésére olyan személyek emelték hangjukat, mint Nelson Mandela, a 14. dalai láma, az Amnesty International és több tízezer békeaktivista. Az 1975-ös Oscar-díj kiosztásán a neves színész, Paul Newman apacs öltözékben jelent meg és elutasította a díj átvevését tiltakozásul az indiánokkal szembeni erőszak miatt. A Le Monde a következőket írta róla: „Leonard Peltier igazi bűne az, hogy indián, és elkövette azt a hibát, hogy azoknak az ősi népeknek az elemi jogait védelmezte, amelyekkel szemben Amerika még nem törlesztette történelmi adósságát.” A lakoták többsége az amerikai szegénységi küszöb alatt él, a munkanélküliség az aktív lakosság többségét sújtja, nincsenek munkahelyek, a betelepült fehér gazdálkodók pedig nem alkalmazzák őket. A fiatalok körében a kilátás- talanságból kifolyólag magas az alkoholisták és a drogfogyasztók aránya, csakúgy, mint az öngyilkossági ráta, amely az országos átlag ötszöröse. Különböző alapítványok, amelyek főleg külföldi segítséggel működnek, próbálják menteni a lakota kultúrát és szokásokat, valamint a helyi fiatalokat is igyekeznek megnyerni ehhez. Évente többször is megrendezésre kerül a pow-wow fesztivál, amelyen a hagyományos indián kultúrát, életmódot mutatják be a jelenlévőknek. Ezeken a tömegrendezvényeken ősi jelmezben, az ősi zene ritmusára adják elő táncaikat, bemutatják hagyományos viseleteiket, ételeiket és életmódjukat is. Nagyon sok fehér ember, turista is ellátogat ezekre a bemutatókra. Szintén külföldi segítséggel létrehozták a bölényprogramot, melynek célja a bölény mint tradicionális élelmiszerforrás szaporítása. 2007-ben Russel Means (Az utolsó mohikán című filmben Csingacsguk szerepét játszotta) aktivista vezetésével az indiánok delegációja átadta az USA kormányának a szerződések felmondásáról szóló nyilatkozatot, s önálló államot szorgalmaznak a lakoták számára. Azt is szeretnék elérni, hogy a lakoták visszatérjenek természetközeli életmódjukhoz.
