Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-09 / 233. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Izsa díszpolgára lett Tóth László Izsa. Október 7-én, csütörtökön ünnepélyes keretek közt megtartott rendkívüli, nyilvános képviselő-testületi ülésen avatták Izsa község díszpolgárává a gyermekkorában a faluban nevelkedett Tóth László József Attila-díjas költőt, írót, művelődéstörténészt, szerkesztőt. Az ezzel járó plakettet és díszoklevelet Sámson Ferenc polgármester adta át a kitüntetettnek, akinek életművét Izsák Elvira képviselő-testületi tag méltatta. Az ünnepélyes aktus végén az ünnepelt röviden ecsetelte, hogy neveltetésében, személyisége, erkölcsi tartása és világlátása kialakulásában, nyelve gazdagodásában, ismeretei gyarapodásában milyen sokat köszönhet a Duna menti községnek, s ma is hálával vállalja izsaiságát. Ennek a legkülönbözőbb alkalmakkor mindig is hangot adott, illetve nem egy írásához, művéhez használta forrásul itteni emlékeit, élményeit, ismereteit, (ú) Pavol Barabás új filmjének sikere Karlovy Vary. Szeptember végén került a hazai mozikba Pavol Barabás új alkotása, a Mongólia - Dzsingisz kán árnyékában című, egyórás dokumentumfilm. A Mongólia úttalan útjaira vezető, s az ázsiai ország tradícióit felkutató látványos útifilm nemcsak a közönség körében sikeres, a héten megszerezte első szakmai elismerését is. A turisztikai filmek Karlovy Varyban október 7-én véget ért TOURFILM elnevezésű nemzetközi fesztiváljának idei, 43. évfolyamán a dokumentum és publicisztikai filmek kategóriájában hozta ki győztesként a szakmai zsűri. Barabás munkája megelőzte a National Geographie Kinn az orosz vadonban című sorozatát is. (tb) Világszerte John Lennonra emlékeznek a hétvégén Ő vált a legnagyobb ikonná MTI-HÍR London. Ma lenne 70 éves John Lennon, ebből az alkalomból a vüágon számos rendezvénnyel, sok zenével emlékeznek a híres zenészre. Yoko Ono, Len- nőn özvegye és hagyatékának gondozója Izlandon borítja fénybe a néhai zenész tiszteletére készült Imagine Peace Tower elnevezésű emlékművet, és közös fiukkal, Seannal lép fel az ünnep alkalmából. Lennon szülővárosában, Liverpoolban a zenész első felesége, Cynthia és fiuk, Julian leplez le egy emlékművet, amelyet a békét hirdető Global Peace Initiative finanszírozott. Az amerikai mozikban tegnap mutatták be a Nowhere Boy című filmet, amely Lennon ifjúságát idézi fel. Azokat az időket, amikor még senki sem ismerte a nevét, és még nem állt össze a Beatles együttes. A LennonNYC című dokumentumfilmet New Yorkban vetítik, ahol 1980. december 8-án meggyilkolták. Halálának decemberi, 30. évfordulója várhatóan újabb meg- emlékezési hullámot kelt majd. „Elég különös jelenség, de a Beatles manapság talán még (TASR/AP-felvétel) népszerűbb, mint valaha” - mondta Jerry Goldman, a liverpooli Beatles Story Múzeum igazgatója, aki úgy fogalmazott, hogy a Beat- les-tagok közül talán Lennon vált a legnagyobb ikonná. Lennon zenei hatását senki sem vitatja. Paul McCartney-val együtt ők ketten szerezték a Beatles legtöbb slágerét. Az együttes „életművének” legnagyobb része Len- nőn nevéhez fűződik. Gainsbourg dala az egész világot lázba hozta annak idején, kultuszfilmje még most sem jutott el hozzánk Zsötem, suttogta az egész világ Zenész volt, rendező, forgatókönyvíró. Kivételes tehetségű művész, akinek semmi sem volt szent. Még a szentségtelenség sem. Nőcsábász volt, polgárpukkasztó, öröklázadó. SZABÓ G. LÁSZLÓ Illuminált állapotban, elhanyagolt külsővel nyilatkozott a televízió élő műsoraiban, válaszai nyersek voltak, olykor sértőek a kérdező felé. Bankjegyekkel gyújtott cigarettára, minden megnyilvánulását vad szexualitásával magyarázta. Leghíresebb és legbotrányosabb dalát először Brigitte Bardot-val, élete nagy szerelmével énekeltette fel, szakításuk után egyedül lihegte megbotrán- kózott hallgatói fülébe, de egy évvel később már új kiválasztottjával, Jane Birkinnel vitte sikerre. A Je ť aime... moi non plus mintegy ötven éve a világ számtalan országában a szerelem legérzékibb himnusza. Be is tiltották annak idején sok helyen. Nálunk is. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején szerencsésnek érezhette magát, akit utolért a dal. Serge Gainsbourg pedig tudta: a tiltások végeláthatatlan sorozata egyedül az ő malmára hajtja a vizet. Nem sokkal később ugyanis híres rádióállomások fizettek komoly összegeket a dalért. Gainsbourg pedig a legmárkásabb italokkal kábította magát. Folyamatosan ivott, és nem keveset. Nem akart kiesni a formából. Sem mint zenész, sem mint csábító, sem mint botrányhős. Jane Birkin volt az első, aki (tizenkét év együttlét után) nem bírta tovább tolerálni társa züllését, s bár a szakma egyfajta francia Lennon-Ono páros- kéntjegyezte őket, szakított vele. De ki is ez a betörhetetlen és besorolhatatlan kalandor, akinek eseménydús élete most végre filmvászonra került? Orosz zsidó szülők gyerekeként született 1928-ban. Lucien Ginzburg az eredeti neve, családja a bolsevikok elől menekült Nyugat- Európába. Tizenhárom évesen Párizs utcáin büszkén mutogatta a kabátjára varrt sárga csillagot, az ő szemében ugyanis felért egy seriffjelvénnyel. A felnőttkor küszöbén festeni kezdett, később a zene nyitott előtte új, izgalmas világot. Komponált, kísérletezett, hiszen ezzel is provokálhatott. A legnagyobb botrányt kétségkívül a Je ť aime-mel érte el, előbb egy szenvedélyes szeretkezés hangfoszlányait lekottázva, majd ugyanezzel a címmel (kultusz) filmet is forgatott Jane Birkinnel és Joe Dalles- andróval, a hetvenes évek két szexikonjával a főszerepben. Két férfi, egy nő a történetbeli felállás, ami már önmagában is elég volt ahhoz, hogy a Vatikán írásban tiltakozzon a film betiltásáért. Két alkalmi munkás, egy óriási szemétlerakóhely fuvarosai, akik sokkal többet éreznek egymás iránt, mint puszta barátságot, egy útszéli csehóban ismerkednek meg a kamaszfiús külsővel hódító pincérnővel. Krassky, a vonzó, erotikus töltetű szőke fickó szemet is vet rá, amivel őrü- letes féltékenységi drámát indít el. Barátja olyannyira meggyűlöli a nőt, hogy már-már megfojtja, ha már elválasztani sehogy sem tudja őket. A piros atlétatrikóban, testhezálló farmernadrágban játszó Joe Dallesandro olyan természetességgel öleli magához finoman szőtt érzelmi hálójában vergődő, labilis idegzetű barátját, mint ahogy újdonsült szeretőjét, a szokatlan aktusokat vonítva élvező pincérnőt. Szenvedélyes táncuk az orgazmus küszöbén áll csak meg, amit Dallesandro és Birkin úgy „követ el”, hogy a néző maga is úgy érzi, Gainsbourg, a mesteri tudással megáldott rendező egyetlen képsorral a legintimebb vágyait hívja elő. Gainsbourg, a nagy étvágyú férfi ugyanis rengeteget tud a szexről. Gátlásai ezen a téren sem voltak. A carpe diemet akár a köldöke alá is tetoválhatta volna. Mindig és mindenből a legjobbat választotta, s ha már megunta, szemrebbenés nélkül elhají... és Birgitte Bardot-val tóttá. Soron következő kiszemeltjének ugyanis már javában építgette szerelmi csapdáját. Két váláson volt túl, amikor magába bolondította B. B.-t, a hatvanas évek második felének szexszimbólumát. Rövid, de annál forróbb viszonyuk után a zsengécske Jane Birkinre csapott le, méghozzá úgy, hogy előbb Párizs éjszakai életébe cserkészte be, aztán a tra- vesztik színes világába, majd a Hiltonba, ahol a kitűzött cél előtt részegen roskadt össze. Sok vihart megélt kapcsolatuk gyümölcse, Charlotte Gainsbourg napjaink egyik leghíresebb francia színésznője, aki Lars von Trier Antikrisz- tusában viszi tovább nem könnyű apai örökségét. „Élettrilógiámat a nők, a cigányok és a legfinomabb italok alkotják” - nyilatkozta nem sokkal 1991-ben bekövetkezett, várható halála előtt. Hatvanhárom éves volt, sírjánál ott zokogott Johnny Hallyday, Catherine Deneuve és Isabelle Adjani is. Joann Sfer a hazai mozikban is látható filmje, a Gainsbourg: Je ť aime elsősorban azok számára készült, akik eddig nem nagyon hallottak e szenvedélyes életű művészről. Aki zenéjével azt is elárulta magáról, amit szavakban talán soha. Alexandre Aja filmjében ostoba vízi ünnepséggel indul a sztori alig öltöztetett lányokkal, majd a pucérság átfordul gusztustalan, naturalisztikus emberzabálásba Vérorgia és harapásözön minden mennyiségben (Fotó: Bontonfilm) Piranhából nem lesz cápa TALLÓSl BÉLA Tömény gusztustalanság Alexandre Aja mozija, a Piranha 3-D, amely a három dimenziónak köszönhetően sem tud majd olyan kultuszfilmmé érni, mint a Cápa. Annak, vagyis az 1975-ös Cápaklasszikusnak a sorsa már csak azért sem volt, ületve lehetett véletlen, mivel a mester, Steven Spielberg hozta tető alá, s bár a katasztrófafilm - ezt akkor még így aposztrofálták - sablonjaiba azért ő is belelépett, mégis iskolát tudott teremteni a cápák gyilkos embervadászatával. Spielberg olyan feszültséget kreált a filmjével, amitől az ember, lebukva a félelemtől, kiharapott egy mosoly- távnyit az előtte lévő szék támlájából (akkor még zömmel fapadosak voltak a mozik). Alexandre Aja mozija azonban - Piranhába ültetve a cápa-effektust - ízlésrombolás a köbön. Piranhából így bizony nem lesz cápa. Piranha 2. viszont sajnos minden bizonnyal lesz, mivel kiderült, hogy most még csak az ivaréretlen kicsi „gyerek” piranhák támadtak, a nagyok közül nagy ívű ugrással épp csak átvágta magát egy a vásznon mutatóba, jelezve, hogy mire számíthatunk a következőkben. Szerencsére ez az egy valahol a kilencvenedik perc környékén be is kapta a filmet. (Pedig az alapötletből, hajó kezekbe kerül, többet is ki lehetettvolnahozni.) Ostoba vízi ünnepséggel indul a sztori alig öltöztetett lányok esztétikájára alapozva. Aztán, amikor a funkciótlan pucérsággal már nem lehet tovább életben tartani egy valamirevaló filmet - mert a farba vágó bikinik már faltól falig feszülnek, s a szilikon dudák (a 3 D- nek köszönhetően) belógnak az utolsó sorban ülők nyakába is -, átfordul a téma naturalisztikus emberzabálásba. Gyomorforgató vérorgia kezdődik. S mikor a kamera, beteges kéjjel irányítva, kezd a szerveire szétszedett embe- ritest-imitációkon időzgetni - az étvágynak s a humánillúziónak annyi. A három dimenzió ez esetben van vagy nincs, a szem nem is érzékel mást, csak véres cafatokat, kibuggyanó belsőségeket, skalpolt koponyát és menekülni próbáló emberkéket. Innentől kezdve folyamatos vérkáosz zúdul a nézőre csontra rágott emberi tetemekkel. Bár meg kell hagyni, istenien pusztítanak ezek a 3-D-s piranhák: mivelhogy az emberáldozatok, amelyeket csak deréktól lefelé rágnak csontig, deréktól felfelé életben maradnak, mi több, beszélni is képesek. Mint az az undorító kéjenc, aki vérbehagyott félemberként is azon kesereg, hogy odaveszett a nemi szerve. Az pedig már a gusztustalanság netovábbja, ami a férfi leharapott „orgánumával” ezt követően történik. A humornak ez az abszolút alpári formája jóérzést és ízlést sért. Nem ajánlanám ezt az eltévedt opust az „éretlen” mozipi- ranháknak; azoknak a fiataloknak, akiknek a filmes ízlése még formálódóban van! (Képarchívum) Serge Gainsbourg Jane Birkinnel a Je ť aime című film plakátja előtt...
