Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-09 / 233. szám, szombat
4 Régió ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 9. www.ujszo.com Nem érzi felelősnek magát a gramszécsi tragédiáért Elkezdődött a buszsofőr pere ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Breznóbánya (Brezno). Húsz hónappal a tavaly február 21-i tragikus garamszécsi (Polomka) buszbaleset után megkezdődött a buszsofőr elleni per a Breznóbá- nyai Járásbíróságon. Ján M. ellen közveszélyokozás miatt emelt vádat az illetékes ügyész. A vádlott a tegnapi főtárgyaláson kijelentette, nem érzi bűnösnek magát. A baleset során a fénysorompó nélküli átjáróban a busz bal középső részének ütközött a személyvonat, és az autóbusz az ütközés következtében jobb oldalára dőlt. A mozdony ezután még 26 méteren keresztül tolta maga előtt a járművet. A buszon báni (Bánovce nad Bebravou) és környékbeli turisták utaztak síkirándulásra Garamszécs határába. Közülük 12-en vesztették életüket. A per kezdetét állítólag hátráltatta, hogy a baleset egyik elszenvedője szerb állampolgár, és időbe tellett, amíg a szerb hatóságoktól minden szükséges dokumentumot beszereztek. A TA3 hírtelevízió beszámolója szerint az elhunytak hozzátartozói nehezményezik, hogy a sofőr nem tanúsított megbánást, nem kért bocsánatot a történtekért. (TASR, SITA, TA3, ú) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Bombariadó a templomban Nagysúr (Šúrovce). Bombariadó miatt kellett megszakítani a csütörtök esti szentmisét a nagyszombati járásbeli Nagysúr katolikus templomában. Utóbb kiderült, egy 13 éves fiú hívta a 158-as telefonszámot, hogy bejelentse, robbanószerkezet van az épületben. A templomot azonnal kiürítették, majd speciálisan kiképzett rendőrkutyával fésülték át. A telefonbetyárt rövid időn belül elfogták, de lévén kiskorú - büntetőjogilag nem vonható felelősségre, (ú) Bankautomatát loptak el Nagykürtös. Terepjáróhoz kötött lánc segítségével téptek ki egy bankautomatát az egyik pénzintézet falából péntek hajnalban. Az ismeretlen tettesek a berendezést gyorsan a kocsiba rakták, majd elhajtottak. A pénzintézet kára 30 ezer euró. (TASR) Megfúrta volna a bankautomatát Dobsina (Dobšiná). Lyukat akart vágni egy bankautomatába egy ismeretlen tettes. Hozzá is fogott a vágáshoz, de nem bírt a páncéllal. A berendezésben4500, az épületben 150 eurós kárt okozott. (SITA) Fegyverrel fenyegette a járókelőket Pozsony. Pisztollyal fenyegette a járókelőket egy 31 éves fővárosi férfi a pozsonyi Kollár tér parkjában csütörtökön kora délután - tájékoztatott František Peczár, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. A rendőrség a 158-as telefonszámon kapott bejelentést arról, hogy az illető fegyvert fog az arra járókra. A földön fekvő férfi a helyszínre érkező járőröket is célba vette a ČZ 75-össel, de sikerült lefegyverezni. Tettéért három év szabadság- vesztésre ítélhető, (ú) Az amuri géb minden nálánál kisebb halat megtámad, de felfalja az ikrákat és a békákat is Ázsiai ragadozóhal szaporodott el a kelet-szlovákiai folyókban Bogoly János elmondta, az amuri géb semmilyen veszélyt nem jelent a fürdőző emberekre. Az apró halacska fogazata nem alkalmas arra, hogy bárkin komoly sebet ejtsen. (Képarchívum) Nagytárkány/Királyhelmec. Rendkívüli mértékben elszaporodott az amuri géb az ország keleti régiójának folyóiban, nemrégiben szlovákiai és csehországi szakemberek például a Nagytárkány kataszterében lévő Tisza-holtág egy kb. 100 négyzetméteres területének lehalászásakor a kifogott halak között több mint 50 egyedet találtak. LECZO ZOLTÁN Az amuri gébnek (Perccottus glehni) nevezett, alig 10-16 centiméter nagyságú halnak Ázsiában található a természetes élőhelye, néhány éve azonban a halászok és a természettudósok a Tisza szlovákiai szakaszán, a Bodrog valamint a Latorca vizében is észlelték az addig soha nem látott, gyorsan szaporodó ázsiai ragadozóhal megjelenését. Azt egyelőre nem lehet tudni, az állat hogyan kerülhetett a természetes élőhelyétől mintegy 12 ezer kilométerre lévő Bodrogköz folyóiba. Bogoly János királyhelmeci biológus lapunknak elmondta, az Sem kizárt, hogy felelőtlen emberek néhány évvel ezelőtt szándékosan engedtek szabadon néhány példányt, illetve az is elképzelhető, hogy a hal itteni megjelenése a Föld globális felmelegedésének természetes következménye. A spontán elszaporodás fokozatosan is végbe mehetett, a szakemberek ugyanis megfigyelték, hogy a hal élettere az elmúlt évtizedekben az Amur vidékéről egyre nyugatabbra tevődött, a lábukra tapadt halikrákat akár a gázlómadarak is átvihették egyik helyről a másikra. Az amuri géb rendkívül agresszív hal, gyorsan szaporodik, és kiválóan alkalmazkodik a környezetéhez. Miden nálánál kisebb halat megtámad, pusztítja az ikrákat és a békákat, így komoly veszélyt jelent a térségben őshonos fajokra - például a lápi pócra (Umbra krameri). Az egzotikus hal eddig ismeretlen, új parazitákat is behurcolt a régióba, melyek tovább veszélyeztetik az itteni élővilágot. A halnak a környezetre gyakorolt hosszú távú hatása egyelőre megjósolhatatlan, és azt sem tudjuk, hogyan lehetne a mértéktelen elszaporodása ellen védekezni. Az amuri géb megjelenését egyébként az elmúlt években a Vajdaság egyes részein és a Balatonban is észlelték. Bogoly János szerint nem példa nélküli jelenség, hogy valahol egy addig ott ismeretlen növény- van állatfaj jelenjen meg. A19. század előtt a helyi borászok sem a lisztharmatot, sem a peronoszpórát, sem a filoxérát nem ismerték, ám miután ezeket Amerikából behurcolták, hatalmas károk keletkeztek a szőlőültetvényekben. Az Észak-Amerikából származó akác is csak az elmúlt évszázadokban terjedt el a térségben. A Bodrogközben és az Ung-vidéken a törpeharcsa, a naphal és az ékszerteknős sem őshonos, ezek ugyancsak az amerikai kontinensről származnak. A bíróság szerint is komoly környezeti hatást jelenthet az ipari park létrehozása Csallóközi akkumulátorgyár: ideiglenes stop Március 15-én a városban aláírásgyűjtés indult az akkumulátorgyár megépítése ellen (A szerző felvétele) LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. A Nagy- szombati Kerületi Bíróság szeptember 16-ai hatállyal felfüggesztette a Szlovák Környezetvédelmi Főfelügyelőség (SIZP) által az egyházkarcsai akkumulátorgyár megépítésére kiadott végzésének végrehajthatóságát. A legfelsőbb környezetvédelmi hatóság 2009. szeptember 25-i keltezésű végzése értelmében az osztrák Banner Batterien cég még tavaly megkezdhette volna az építkezést a Csallóközben. A cég vezetéséhez közel álló személyek úgy fogalmaztak: ezek után „kizárólag a vállalat tulajdonosain múlik, mikor fognak hozzá a gyár megépítéséhez”. Dunaszerdahely vezetése megtámadta a környezetvédelmi szerv végzését, mivel - Hulkó Gábor jogász, Dunaszerdahely polgármester-helyettesének korábbi nyilatkozatát idézve - „mindazon túl, hogy az üzem megépítése negatív hatással lehetne az életkörnyezet minőségére, nehezményeztük azt is, hogy nem vehettünk részt a véleményezési eljárásban.” A város vezetése a Nagyszombati Kerületi Bírósághoz fordult jogorvoslatért, mely úgy találta: az egyházkarcsai ipari park megépítése komoly beavatkozást eredményezne az életkörnyezetbe egy olyan térségben, melynek ivóvízkészlete a szlovák kormány 46/1978-es rendelete értelmében fokozott védettséget élvez. A város vezetése 2010. március 15-én aláírásgyűjtést szervezett az üzem megépítése ellen; ezt megelőzően 2007-ben a Kukkónia Polgári Társulásnak sikerült ötezernél több civilt megnyernie az ügynek. Vezetője, Horváth Ákos mérnök elmondta: előrelépésnek tekinthető, hogy egy új eljárás veszi kezdetét, melyben az érintettek is részt vehetnek. A Nagyszombati Kerületi Bíróság határozata ellen 15 napon belül lehetett fellebbezni; Michal Jurči, az SZK Legfelsőbb Bíróságának szóvivője elmondta: október 8-ig ezzel a lehetőséggel a felek egyike sem élt. Október 7-ét emléknappá nyilvánítanák, ökumenikus istentisztelet tartottak az érsekújvári Milénium Sportcsarnokban a bombázások áldozatainak emlékére Katolikusok, reformátusok és a zsidó hitközség tagjai csatlakoztak a petícióhoz Az ökumenikus istentisztelet résztvevői aláírták az emlékművet kérelmező petíciós ívet (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Első alkalommal tartottak ökumenikus istentiszteletet a bombázások érsekújvári áldozatainak emlékére. A Millénium Sportcsarnokban rendezett szertartáson a katolikus és református felekezetek, valamint a zsidó hitközség képviselői kinyilvánították szándékukat: szeretnék, ha október 7. érsekújvári emléknappá válna, és valamennyien csatlakoztak a közös emlékmű állítását indítványozó aláírás- gyűjtéshez. Nátek Sándor református lelkész, Ďurčo Zoltán esperes-plébános, a Nyitrai Egyházmegye magyar nyelvű katolikus híveinek püspöki helynöke és Lang Tamás, az Érsekújvári Zsidó Hitközség elnöke hajtott fejet az ökumenikus istentiszteleten az érsekújvári bombázások áldozatai előtt. Emlékművet állítanának Érsekújvárban annak a mintegy, négyezer áldozatnak, akik a II. világháború bombázásai idején haltak meg Érsekújvárban. A várost háromszor bombázták, először október 7-én, majd 14-én, végül 1945. március 14-én, az emlékezők elhunyt családtagok, kedves gyerekkori barátok arcát idézték fel, akiknek a hiányát a mai napig nem tudták feldolgozni, nélkülük szegényebb lett a város társadalmi, kulturális,- gazdasági élete. Érsekújvár legszebb épületei estek áldozatul a pusztításnak. Visszafordíthatatlanul megváltozott a város arculata. Az ökumenikus istentisztelet után az előcsarnokban kiállítást rendeztek, melyet október 14-ig láthatnak az érdeklődők a főtéri plébániatemplom melletti Ma- rianumban naponta 10 és 18 óra között. Az emlékmű állítását kezdeményező petíciót a résztvevők is aláírták, az érsekújváriak közül többen is úgy nyilatkoztak, hiszik, hogy nem szabad megfeledkezni erről a rendkívül tragikus, több ezer áldozatot követelő eseményről. A rendezvény végén a petíciós bizottság nevében (Gémesi Károly, Imrich Domaniža, Ko- loman Forró és Gergely Zoltán) a bizottság elnöke, František Daniel mondott köszönetét az ökumenikus istentisztelet több mint száz résztvevőjének, köztük a város vezetésének és a II. világháborús bombázások áldozataira emlékező családtagoknak, barátoknak.