Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-08 / 232. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 8. Kultúra 9 A 74 éves világhírű perui író nem szerepelt a fogadóirodák által legesélyesebbnek tartottak között Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi Nobel-díjat Stockholm. Mario Vargas Llosa világhírű perui író kapta az idén az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban. MT1-JELENTÉS Az indoklás szerint a 74 éves író - aki nem szerepelt a fogadóirodák által legesélyesebbnek tartott Nobel-várományosok között - a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” kapta az elismerést. Mario Vargas Llosa eddig több mint harminc művet írt, közülük számos magyarul is olvasható. Mint-arról Peter Englund, a Nobel-díj bizottság elnöke beszámolt, Mario Vargas Llosa New Yorkban értesült a hírről, ugyanis jelenleg a Princeton Egyetemen tanít. Beszámolója szerint a perui író nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést. Peter Englund elmondása szerint Llosa már reggel ötkor felkelt, hogy egy előadására felkészüljön. „Háromnegyed hétkor értesítettük, épp nagyon dolgozott” - tette hozzá a bizottsági elnök, aki szerint Mario Vargas Llosa a legjelentősebb latin-amerikai írók egyike. Legutóbb húsz éve, 1990-ben kapott latin-amerikai író irodalmi Nobel-díjat, akkor a mexikói Octavio Paz volt a nyertes. Mario Vargas Llosa a hatodik latin-amerikai szerző, akit kitüntetett a Švéd Akadémia. A perui író, akinek a nemzetközi elismertséget a magyarul A város és a kutyák címmel megjelent regénye hozta meg az 1960-as Művei magyarul Kölykök * A város és a kutyák * A Zöld Palota * Négy óra a Catedralban * Pantaleon és a hölgyvendégek * Júlia néni és a tollnok * Háború a világ végén * Mayta története * Ki ölte meg Palomino Molerót * A beszélő * Szeretem a mostohámat * Halál az Andokban * Don Rigoberto feljegyzései * Levelek egy ifjú regényíróhoz * A kecske ünnepe * Édenkert a sarkon tül * A rossz kislány csínytevései * Utazás a fikció birodalmába - Juan Carlos Onet- ti világa években, 1995-ben megkapta a Cervantes-díjat, amely a legjelentősebb irodalmi elismerés a spanyol nyelven alkotóknak. A friss Nobel-díjas szerzőnek november 3-án jelenik meg új kötete. Az El sueno del celta (A kelta álma) egyelőre csak spanyol nyelvterületen lesz elérhető, és a várakozások szerint az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lehet. A regény Roger Casement, Nagy- Britannia ír születésű kongói konzulja, Joseph Conrad regényíró barátja történetén alapul. Mario Vargas Llosa többször is járt már Magyarországon: 1998-ban Magyarországon is népszerűsítette akkor megjelent regényét, a Don Rigoberto feljegyzéseit, majd 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. A 10 millió svéd koronával járó irodalmi elismerés nyertesét a Nobel-díjak sorában negyedikként hozták nyilvánosságra. A perui író december 10-én veheti át a Nobel-díjat Stockholmban. (TASR/AP-felvétel) GRENDEL LAJOS AZ IRODALMI NOBEL-DÍJASRÓL „Nagyon pozitív üzenetnek tartom a Svéd Akadémia idei döntését, mert egy korszakos, nagy író kapta meg végre a Nobel-díjat. Nem utolsósorban azért is üdvözlendő Mario Vargas Llosa Nobel-dí- ja, mert szinte már utolsó mohikánja annak a nagy latin-amerikai írónemzedéknek, amely a múlt század ötvenes és hatvanas éveiben lett világhírű. Jó helyre került a Nobel-díj. Mario Vargas Llosának van három olyan nagy műve, mint A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban és A Zöld Palota, amelyek közül ha csak egyet írt volna meg, már azért is megérdemelné a Nobel-díjat.” (me) A Serious Man - A Coen fivérek kétszeres Oscar-jelölt filmje késve érkezett hozzánk Ó, testvér, merre visz az utad? KASZÁS DÁVID A szlovák forgalmazók felettébb különös üzletpolitikát folytatnak. Megkésve adnak zöldet közönségfilmnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető alkotásoknak, melyek odakünn már rég a DVD-pia- con éviekéinek. Igaz, Magyarországon még eddig sem jutottak... Épp egy éve mutatták be a Co- en-testvérek mozgóképes anekdotáját a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon. Először valóban rövid, tréfás történettel próbálkoztak, melyben egy kisfiú Bar Mitzvah-át vázolták volna fel. A férfivá avatás aztán szépen kikerekedett, s egy zsidó karakterekkel tűzdelt, zsidó szimbólumokkal tarkított, zsidó közösséget ábrázoló, nemcsak zsidóknak szóló film vált belőle. Szakajtónyi allúzióval fűzött csomagot kap(t)unk. Mérget vennék rá, a nézők jelentős része félbe hagyná kibontását. A meglepetés egyébként is megrökönyödéssé válhat. Larry sem érti, mi folyik körülötte. Szétpotyog az élete. Felesége válna, gyerekei nevelhetetle- nek, bátyja a nyakán maradt, mili- táns szomszédja sem kíméli, s még a munkahelyén is áthidalhatatlan gondok gyötrik. Nem tudja, hol veszett el. Segítségért vallásának több ezer éves hagyományaihoz fordulna, hitével azonban hadilábon áll. Körvonalazódó kérdéseire kevésbé kielégítő válaszokat kap, az abszurd helyzetek, környezetének kelekótya tagjai és az események szerencsétlen összjátékai pedig igazi katasztrófát tartogatnak számára... Woody Allen metropolisza helyett a rendezőpáros kisvárosába nyerhetünk betekintést. Júdea népének szemszögéből. Megtudhatjuk, „milyen lehetett a ’60-as években izraelitának lenni egy Isten háta mögötti porfészekben”. A képkockák a „világi zsidó vallásról szólnak” - veszi fel a fonalat Michael Stuhlbarg. A színházi vonalról érkező úriember Joel Coen feleségén keresztül csöppent bele a forgatásba. Frances Mc- Dormand kollaborálásra csábította kollégáját, aki az „anonim” gárda élére állt. Számos beugratós meghallgatás után Larry szerepével bízta meg Ethan és Joel. Eredetileg festőművésznek vagy karikaturistának készült a tökfilkó életre keltője, így a figura megformálása előtt skiccekkel próbálkozik. Az „empátiával teli karikatúrához” temérdek munícióra lehetett szüksége! Mózes fiainak egyébként sincs könnyű dolguk ott, ahol „a zsidó feleségek kemények, a rabbik furfangosak, a Mindenható útjai pedig kifür- készhetetlenek...” Larryt (Michael Stuhlbarg) egy kígyó melengeti a keblén (Képarchívum) A nagy palócra emlékeznek halála centenáriumán Kálmán-napi ünnepség ELŐZETES Szklabonya. Halálának 100. évfordulója jegyében Mikszáth Kálmánra, a magyar irodalom jeles alakjára, a „nagy palócra” emlékezik holnap szülőfalujában a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és Szklabonya Önkormányzata. A Kálmán-napi ünnepség 10 órakor kezdődik a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán. Megnyitó beszédet mond Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója és Marta Kálovcová, Szklabonya polgár- mestere. 10.15-kor Agócs Gergely népzenész lép közönség elé. Vladimír Manka mérnök, a Besztercebányai Kerület Önkormányzatának elnöke és Becsó Zsolt, Nógrád Megye Önkormányzatának elnöke 10.30-kor köszönti az ünnepség résztvevőit. Böhm András lektor vezetésével 11 órakor Mikszáth nyomába eredhetnek az érdeklődők, és megtekinthetik azokat az emlékhelyeket, amelyek az íróhoz kötődnek. Mikszáth Kálmánra Praz- novszky Mihály irodalomtörténész emlékezik. A szklabonyai községházán megtartandó ünnepélyes fogadás után az emlékünnepség résztvevői a magyarországi Horpácsra (Képarchívum) utaznak, ahol 14 órakor a ,jó palócok - tót atyafiak” megidézése, és névnapköszöntő zajlik majd az ottani Mikszáth-kúria élőt. Környey Alice közreműködésével. Köszöntőt mond Becsó Zsolt, Nógrád Megye Önkormányzatának elnöke és Molnár Zoltán, Horpács polgármestere. Mikszáth Kálmán munkásságát dr. Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar írószövetség elnöke méltatja. 17 órakor A csodálatos kút címmel mutatja be előadását a „Divadlo bez groša” Polgári Társulás a szklabonyaikultúrházban. (ú) Korpás Éva és Lakatos Róbert a Duna Televízióban Az Etnoklub vendégei AJÁNLÓ Holnap 12.29-kor a Duna Televízió Etnoklub című műsorában Katona Erika vendége Korpás Éva népdalénekes és félje, Lakatos Róbert, aki elsősorban brácsa- művész, a Luxemburgi Európai Szólisták zenekarának tagja. A komolyzenész azonban, mint erről az Etnoklub nézői is meggyőződhetnek, a népzenében is megállja a helyét, zenekarával, a Révvel együtt. A házaspár élete a zenével fonódott össze. Korpás Éva népdalénekesként nemcsak a népzenerajongók körében szerzett hírnevet, a gyerekek számára sem ismeretlen. 1995-től az autentikus népzenét játszó budapesti Tükrös zenekar énekese lett, amellyel felnőtteknek négy, gyerekeknek két szólólemezt készítettek. A zenekar énekeseként 2001-ben átve- Korpás Éva hette a Népművészet Ifjú Mestere címet. Szatmári muzsika az 1900-as évekből c. lemezüket a Magyar Művészeti Akadémia díjával jutalmazták. Idén februárban pedig Fonogram-díjat kapott. Lakatos Róbert brácsaművész 2003-ig a Szlovák Nemzeti Filharmónia tagja volt. Jelenleg a Luxemburgi Európai Szólisták zenekarának tagja, ahol szólistaként és kamarazenészként is fellép. Komolyzenei pályafutása mellett a népzene is fontos szerepet tölt be az életében. 2005-ben saját zenekart alapított, a Révet, amely a komoly- és a népzene közti átfedéseket keresi. Hogyan kapcsolódik össze egy népdalénekes és egy komolyzenész élete? Hogyan születik a közös zenélés, és hol a határ a két zenei műfaj között? Miért tért el a házaspár mindkét tagja az eredeti zenei célkitűzésektől? S miért táncol Korpás Éva és Lakatos Róbert zenéjére Lili lányuk? Mindez kiderül az Etnoklubban! (ú)
