Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-07 / 231. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 7. Kultúra 9 Múlt hét végén Füleken találkoztak, e hét végén Érsekújvárott jönnek össze az énekelt versek hívei „Dúdolni szép éneket” Tény, manapság egyre keve­sebben olvasnak verset. An­nakidején, az ún. szocializ­mus virágkorában több száz­ezres példányszámban jelen­tek meg verseskötetek, míg ma egyjó nevű magyar költő örül, ha 500 példányban el­kel az aktuális verseskötete. Bár, ahogy Füleken, a Vers­éneklő Együttesek 6. Orszá­gos Fesztiválján hallottuk Török Elemér sorait tolmá­csolva, „farkasok közt is le­het dúdolni szép éneket”. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mielőtt a hatodik alkalommal megrendezett füleki seregszemlé­ről értekeznénk, kicsit ugorjunk vissza a rég- és a közelmúltba. Ba­lassi Bálint korában még természe­tes volt, hogy egy-egy ismert nótá­ra íródtak versek, mondhatnánk úgy is, dalszövegek, amit aztán trubadúrok, énekmondók, lanto­sok énekeltek. Később átvették a helyüket a színészek, s a múlt szá­zadban mereven elvált egymástól a magas rangú költészet és a nála alább rangsorolt népdal vagy műdal. Noha például Petőfi több versét is megzenésítették, melyek népdalként terjedtek szerte a ma­gyar nyelvterületeken, többnyire inkább a komolyzene művelői fog­lalkoztak egy-egy költői életmű darabjainak megzenésítésével. Az 1970-es években Magyarországon a Kaláka együttes törte meg ezt a hagyományt, s teremtett új kul­tuszt. Őket követte Koncz Zsuzsa és Bródy János, akiknek több ver­ses lemezük is megjelent. Ma már egészséges divatja lett a műfaj­nak, elég például Marozsán Erika legutóbbi hanghordozójára utal­ni, akinek Juhász Gábor zenéjére Jónás Tamás írt verseket. De so­kak kedvence a Misztrál együttes is, amelynek tagjai Dévai Nagy Kamilla énekmondó iskolájában tanulták a szakma alapjait, s az együttes egyik alapítója, Tóbisz Tamás rimaszombati illetőségű. Még egy példa: tavaly Janus Pan­nonius születésének évfordulóján hódolói hanghordozót jelentettek meg a költő újonnan megzenésí­tettverseivel. Felvidéken a kilencvenes évek végén, a rimaszombati Tompa Mi­hály Országos Vers- és Prózamon­A losonci Kelemenék is bemutatkoztak Füleken (Puntigón József felvételei dó Verseny szervezőinek jutott eszébe, hogy érdemes lenne új ka­tegóriát teremteni. Erre inspirál­hatta őket a helyi Sorsvirág együt­tes is, amely Rák Magda irányítása alatt addigra már csinos kis reper­toárral rendelkezett, s főleg Veres János verseit zenésítették meg és énekelték ünnepi alkalmakkor. Talán az egyik legjobb döntése volt ez a verseny szervezőinek, s azóta a kategória külön műfajjá nőtte ki magát, fesztivál lett a fesztiválon belül. Nem beszélve arról, hogy sokan az ottani indulók közül az­óta komoly karriert tudhatnak maguk mögött, az első évfolyam győztesei, a Kicsi Hang duó (Menyhárt József és Borbély Kata­lin) szinte évente jelentetik meg új hanghordozójukat, s mind gyere­keknek, mind felnőtteknek rend­szeresen énekelnek. De rajtuk kí­vül a komáromi Indusztria Duó és a losonci Kelemenék is jelentkez­tek már hanghordozóval. Ez a műfaj természetesen nálunk el­képzelhetetlen a Kor-Zár együttes nélkül, amely tavaly ünnepelte 20. születésnapját. S mivel a kategória félig-meddig már kinőtte a rimaszombati ver­seny kereteit, jött az ötlet, hogy a verséneklők önálló fesztiválon is bemutatkozhatnának, ezáltal is népszerűsítve a költészetet. Az eredeti ötlet szerint egy olyan fesz­tiválról lett volna szó, amelyet fel­váltva Érsekújvárott és Füleken rendeztek volna meg, de ahogy az nálunk lenni szokott, megegyezés itt sem született, s így lett két feszti­válunk, az egyik a fent már említett A fesztivál sztárvendége Bródy Já­nos volt néven, a másik a keresztségben a Kárpát-medencei Énekmondók Fesztiválja nevet kapta. Hogy ez jó- e így nekünk, azt most ne firtassuk. Füleken mindenesetre a már megszokott példás szervezés (a Csemadok Füleki Alapszervezete és Nógrádi Területi Választmánya) fogadta a benevezett résztvevőket és a meghívott vendégelőadókat. A többnapos rendezvény elsődleges és nem titkolt célja a költészet népszerűsítése és a fellépő előadók megismertetése, bemutatása volt, ennek maradéktalanul is eleget tet­tek. Láthattunk régi és vadonatúj arcokat, a már említett Indusztria Duó és Kelemenék mellett bemu­tatkozott a tavaly Zentán is nagy si­kerrel szerepelt szepsi Gondola ze­nekar, akik idén a rimaszombati or­szágos versenyen sem találtak le­győzőre, de a még szinte teljesen ismeretlen rimajánosi Farkas Csa­ba, a gömöralmágyi Foglár Gábor és a buzitai Homák házaspár, akik pár éve már szintén adtak ki saját cédét Mihályi Molnár László és Gál Sándormegzenésítettverseivel. Ahogy Szvorák Zsuzsa érdeklő­désünkre elmondta, a gálán kívül Losoncon, Ragyolcon és Salgótar­jánban is bemutatkoztak, s a fel­nőttek mellett az iskolák is láthat­ták az előadókat, Beregszászi Olga például interaktív gyerekműsorát mutatta be, de az Apropó Diák­színpad is fellépett az Állati jó című, a Jókai Napokon is díjat nyert műsorával. A gálaműsoron Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke hang­súlyozta, ez a fesztivál kifejezetten az ifjúságra fókuszál, mintegy rea­gálva azokra a Csemadokot gyak­ran érő vádakra, hogy a szervezet elöregedett, s képtelen a megúju­lásra. Az est fénypontja, sztárven­dége Bródy János volt, aki pályafu­tása legszebb dalaiból nyújtott át egy csokrot hallgatóságának. Az est befejezésével a helyi magyar kö­zösségi házban folytatódott az eszmecsere, ahol már szakmai ta­nácsokkal is ellátta a résztvevőket Bródy János. Amint már utaltam rá, a hét vé­gén (október 8-9.) Érsekújvárott folytatódik a banzáj, ahol a Füle­ken is megismert előadók mellett győri, besenyői, gödöllői előadók is színesítik a palettát, ezenkívül fellép a Kor-Zár két tagja, Zsapka Attila és Madarász András is. RÖVIDEM Tőzsér Árpád könyvének bemutatója Dunaszerdahely. Tőzsér Árpád: Csatavirág - létdalok című, a Kalligram Kiadónál megjelent verseskötetének bemutatója lesz ma 18 órakor a Budapest Kávéházban, Kossuth-díjas költőnk 75. születésnapja alkalmából. A kötetet Grendel Lajos mutatja be. Az estre a Vámbéry Irodalmi Estek keretében, a Vámbéry Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar írók Társasága szervezésében ke­rül sor. (ú) Az Öreg Duna Somorjánál Sotnotja. Varga Zoltán fotóművész alkotásaiból nyűik kiállítás Az öreg Duna Somorjánál címmel holnap 17.30-kor a Zalabai Zsigmond Városi Könyvtárban. A művész felvételei 1978 és 1988 között készültek a Duna-holtágakról. (ú) Elhunyt Bemard Clavel francia író Párizs. Elhunyt 87 éves korában Bemard Clavel Goncourt-díjas francia író. Les Fruits de l'hiver (A tél gyümölcsei) című regényével szerzett nemzetközi hírnevet, a könyvért 1968-ban megkapta az egyik legrangosabb irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Ä ked­den elhunyt Clavel újságíróként kezdte pályáját, első regénye, a L'ouvrier de la nuit (Az éjszakai munkás) 1956-ban jelent meg. Nevéhez több mint száz munka - esszék, novellák és mintegy negyven regény - fűződik, stílusa egyaránt volt realista, részlet­gazdag és költői, nyelvezete pedig tiszta és precíz. Műveit számos nyelvre lefordították. Magyarul megjelent többek között Az éneklő fa, az Idegen fedél alatt és az Amarok. (MTI) A The Central Band of the Royal Air Force lemezén Churchill a slágerlistán Churchill az első brit miniszter­elnök, aki felkerült a szigetország albumeladási listájára. Persze nem önmagában. A II. világhábo­rú alatt mondott több beszédét a brit Királyi Légierő (Royal Air Force - RÁF) központi zenekara, a The Central Band of the Royal Air Force zenei alapokra ültette a Reach for the Skies című nagyle­mezén. A brit és a német légierő által vívott angliai csata 70. év­fordulója alkalmából kiadott ko­rong az eladási összesítés 4. he­lyén nyitott. „Nagyszerű dolog, hogy a hivatalos albumeladási lis­ta olyan sztárjaihoz, mint Ma­donna, Cliff Richard vagy a Beat­les, Churchül is csatlakozott” - mondta a túlzásokra hajlamos Martin Talbot, a listákat összeállí­tó The Official Charts Company ügyvezető igazgatója. „A közön­ség tiszteleg katonáink hősiessége előtt azzal, hogy ilyen nagy pél­dányszámban vásárolja a lemezt” - tette hozzá. Churchill hangja több dalban is szerepelt már, például az Iron Maiden 1984-es Aces High című felvételében, amely a Királyi Légi­erő egyik pilótájának háború alat­ti hőstetteiről szól. PUHAJÓZSEF A héten nem igazán szerencsés új belépőnek lenni a brit albumel­adási rangsorban. Mark Ronson & The Business Inti, KT Tunstall, va­lamint Eric Clapton korongjai a tí­zes mezőnyben debütáltak, de a listás beszámolókban csak mel­lékszereplők. Az is csupán kiegé­szítő hír, hogy az ír The Script má­sodik stúdiólemeze, a Science & Faith egy hét után visszatért a csúcsra. Ezek az eredmények el­törpülnek Sir Winston Churchill (1874-1965) „sikere” mellett. A brit albumeladási lista negye­dik helyén nyitó CD borítója (Képarchívum) Bánfalvy Ágnes rendezi Szabó Magda regényének filmadaptációját - Tasi Géza, az írónő keresztfia és hagyatékkezelője bízik a népszerű színész-rendezőben Tasi Géza és Bánfalvy Agnes aláírták a megfilmesítési jogról szóló szerződést (Fotó: Red Lemon Media) Mozifilm készül az Abigélből ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Váratlan és meglepő bejelentés­sel állt a sajtó képviselői elé Bán­falvy Ágnes Szabó Magda kilenc- venharmadik születésnapja al­kalmából. A népszerű színész­rendező a regény megfilmesítési jogait írta alá a Kossuth-díjas írónő keresztfiával, Tasi Gézával együtt a debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának Szabó Magda emlékszobájában. A forga­tókönyv már készül, ám, hogy ki játssza a már-már ikonná vált Vi- tay Georgina alakját, az egyelőre még titok... Szabó Magda keresztfiának s egyben hagyatékkezelőjének ál­dásával varázsol családi nagyjá­tékfilmet az Abigél történetéből Bánfalvy Ágnes. Tasi Géza bízik a népszerű színész-rendezőben, sőt szerinte ez a legjobb módja annak, hogy Szabó Magda neve tovább ragyogjon. „Nagyon örülök, hogy Ági viszi filmre a regényt, hiszen annak idején Torna Piroskaként je­lentős szerepe volt abban, hogy az Abigél sikerfilmmé vált. Megnyug­tató, hogy méltó kezekbe kerül Szabó Magda regénye” - mondta Tasi Géza. Bánfalvy Ágnes, akit Szabó Magda gyakran szólított Tor- misszimónak felolvasó estjein, azt szeremé, ha a film által azok is a szívükbe zárnák az Abigél szereplő­it, akik nem olvasták a regényt vagy nem látták az 1978-as tévéfilmso­rozatot, de reméli, hogy kellemes emlékeket idéz fel azokban is, akik már ismerik a Matula Leánynevelő Intézet lakóinak történetét. A forgatókönyvet Bamóczki Ákos és Horváth Csaba producer írja, Bánfalvy Ágnes irányításával. A szereplők listája azonban még nem állt össze, ugyanis a rendező­nő komoly gondot fordít a színész­gárda kiválasztására. „Vitay Georgina ma már kulti­kussá vált alakjához bejárom majd az egész országot, hogy megtaláljam a néhány éve tragi­kusan, fiatalon elhunyt Szerencsi Éva kollégám méltó utódját. A ta­nári karhoz Básti Lajoshoz és Ga­ras Dezsőhöz hasonló színészóri­ásokat szeretnék felkérni és a szí­nészképző iskolám tehetséges hallgatóinak is szerepet szánok majd a filmben.” (D. R.)

Next

/
Thumbnails
Contents