Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-07 / 206. szám, kedd
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 7. TALLÓZÓ NÉPSZAVA Törvénysértő a munka világára kialakított érdekegyeztetési rendszer kormány általi semmibevétele, a jogszabályok tervezett megváltoztatásának indokai súlytalanok - mondta a Népszavának a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Pa- taky Péter bírálta a miniszter- elnöknek a jogállamiság helyreállítására vonatkozó kijelentését, emlékeztetve, hogy a kormány a törvény előírásait megszegve, a társadalmi partnerek sorozatos kérésére sem hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Az érdek- egyeztetés és a társadalmi párbeszéd mellőzésével folyt eddig az új Országgyűlésben a törvényalkotás, és a jelek szerint nem is kíván ezen változtatni a kormány. (MTI)- Nem segítene eltávolítani Richard Sulíkot a parlament elnöki székéből? (Peter Gossányi rajza) Magyar politológusok véleménye szerint látványos hibák nélkül kezdődött a kormányzás Száznapos a magyar kormány Látványos hibák és érdeksérelmet okozó döntések nélkül telt a kormány első száz napja Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa úgy véli: a kabinet kedvező megítélésének elsődleges oka, hogy a kormányzás szimbolikus intézkedésekkel vette kezdetét. Abban, hogy a kormánypártok változatlan népszerűségében az ellenzék gyengesége is közrejátszik, az MTI- nek nyilatkozó politológusok egyetértettek. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Mráz Ágoston Sámuel szerint három, a kormányzati munkára visszavezethető oka van az új kormány töretlen társadalmi támogatottságának. „Egyrészt a kabinet nem követett el látványos és emlékezetes hibákat a kommunikációjában. Másrészt a választás után sem változtatott korábbi üzenetein és ígéretein, így szavazói nem érzik becsapva magukat. Harmadrészt: az elmúlt Száz napban egyetlen társadalmi csoport sem szenvedett el érdeksérelmet, nem sújtották őket sem adminisztratív, sem pénzügyi megszorító intézkedések” - összegezte véleményét. A politológus emlékeztetett arra, hogy négy éve, az ősz kezdetén már a megszorításokról és a szocialisták választási ígéreteinek megszegéséről szóltak a politikai viták, most viszont pragmatikus, „a bosszúállást kerülő, a mindennapi problémákra koncentráló kormányzás képe bontakozott ki”. A kormánypártok népszerűségéhez ugyanakkor az ellenzék hiteltelensége és erőtlensége is hozzájárul - mondta Mráz Ágoston Sámuel. Kiemelte, hogy amíg a belharcokkal foglalatoskodó MSZP nem tudta helyreállítani hitelességét, a Jobbikot „a szélsőségesek és a radikálisok közötti” nézetkülönbségek kötötték le, az LMP pedig továbbra sem döntötte el, hogy baloldali pártként kíván-e megjelenni. Az aktív kormányzás miatt egyikük sem tudott saját témákkal előállni. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatás- vezetője hasonlóan vélekedett: szerinte, mivel az ellenzék mind parlamenti arányát, mind mondanivalóját tekintve gyenge, a kormányzati cselekvésnek nincs világos alternatívája, és ezt fokozza az ellenzéki pártok megosztottsága. Ez a kormánypártok számára rendkívül kedvező „kegyelmi állapod’ aligha fog rövid időn belül megváltozni - tette hozzá Novák Zoltán. A politológus úgy gondolja: a kormánypártok változatlanul kedvező megítélésének elsődleges oka a kormányzás „ritmusa”, vagyis az, hogy a kabinet szimbolikus intézkedésekkel kezdte meg munkáját, míg a konfliktusos, a választói elvárásokkal esetleg ellenkező döntéseket elnapolták, vagy azok hatása még nem érezhető. Példaként említette, hogy a kormány 29 pontból álló első gazdasági akcióterve visszalépés a Fidesz-KDNP azonnali és nagyarányú adócsökkentést kilátásba helyező választási ígéretéhez képest, az adótörvények részletei azonban még nem ismertek. A Nézőpont Intézet elemzőjével némiképp vitatkozva Novák Zoltán elmondta: az elmúlt száz napban több vitatható, kétes kimenetelű személyi döntés és törvény született. Az utóbbiak között említette a médiaszabályozás átalakítását és a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kifüggesztését elrendelőjogszabályt. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa ugyanakkor a népszerű intézkedések közé sorolta a bankadó bevezetését, ami szerinte megfelel annak a széleskörű társadalmi elvárásnak, hogy a válság terheit a pénzügyi szektor is viselje. A legfontosabb elfogadott jogszabályok között kitért az állampolgársági törvénynek a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását megalapozó módosítására is. Mráz Ágoston Sámuel az állampolgársági törvényen túl a lényeges döntések között említette az új Széchenyi-tervet, a közbiztonság javítása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a gazdasági akcióterv azon pontjait, amelyekkel a mindennapi élet fölösleges, bürokratikus és betarthatatlan akadályait kívánta megszüntetni a kabinet. „Az első száz napban meghozott döntések, a választói elvárásoknak megfelelő elitcsere, valamint az alkotmányozás terve miatt biztosra vehető, hogy az utókor fontos korszakhatárként fog tekinteni a 2010-es kormány- váltásra” - fogalmazott a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Novák Zoltán szerint is hosszú távon emlékezetes maradhat az a lendület, ahogyan a kormánypártok nekikezdtek a törvényalkotásnak, valamint a nemzeti együttműködésjelképrendszere is. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője úgy véli: mivel az új társadalmi berendezkedés felépítésével indokolt intézkedések „küldetésjellege” segíti a velük való azonosulást, a nemzeti együttműködés jelszava a kormányzati ciklus végéig megmaradhat magyarázó erőként. Schmitt Pál magyar köztársasági elnök minden párttal rendszeres kapcsolatot akar fenntartani Legfontosabb az anyanyelv, a sport és a tanulás MT1-1SMERTETÉS Schmitt Pál minden párttal rendszeres kapcsolatot akar fenntartani a Kurier című osztrák lapban megjelent interjú szerint. A ma első hivatalos külföldi látogatására Bécsbe utazó köztársasági elnököt a Kurier egyebek között arról is kérdezte, Orbán Viktor politikai küzdőtársaként hogyan fog távolságot tartani a Fi- desztől. „Az alkotmány szerint az elnök nem lehet politikai párt tagja. Értékeim - keresztény, polgári, konzervatív és nemzeti - természetesen nem fognak változni. Ez így marad, amíg élek - mondta az államfő. - Mindazonáltal rendszeres kapcsolatot fogok fenntartani minden párttal” - tette hozzá. Elnöki programja három legfontosabb pontjaként Schmitt Pál az anyanyelv ápolását, a fiatalok sportra nevelését és az élethosszig tartó tanulást említette. A köztársasági elnök arra is kitért: reméli, hogy a Szlovákiával fennálló feszültség megoldásához „ottani állami látogatása” is hozzájárul majd. (Ivan Gašparovič szlovák államfő augusztus elején szlovákiai látogatásra hívta meg Schmitt Pált.) Az alkotmánymódosítással és az elnöki szerep felértékelésére vonatkozó vélekedésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: a jövőre nézve minden lehetséges, de túl korai még bármit is mondani, még csak néhány hete kezdte meg működését a parlamentben egy munkacsoport, amely az alkotmány módosításáról tanácskozik. „A romakérdés megoldásához a kulcs: oktatás, munkahelyek, szociális ellátás - és semmi előítélet” - vélekedett a köztársasági elnök. Rámutatott, hogy az új kormány külön ezért a területért felelős államtitkári posztot hozott létre. Az újságíró kérdésfeltevésében szereplő „hétköznapi rasszizmus” kifejezést elhárította az államfő. „Ezt a szót csak a külföldi sajtóban olvasni” - mondta. „Van egy populista radikális párt, amely nem kínál megoldásokat, hanem támadja a romákat. Ez ront a helyzeten” - folytatta. Egy becsületes kormánynak megoldásokat kell találnia - mondta. Hangsúlyozta: fontos, hogy gazdaságilag is jobb helyzetbe kerüljenek a romák. KOMMENTÁR A HZDS csendes kimúlása TOKÁRGÉZA Alig három hónapos késéssel értékelte júniusi választási vereségét a HZDS. Vladimír Mečiar pártja fennállása alatt először nem jutott be a parlamentbe, ráadásul szlovákiai méretekben példátlan „bravúr” sikerült az egykori miniszterelnöknek - tizennyolc év alatt több mint egymillió szavazóját veszítette el. A 2010-es kudarccal tetőzött a HZDS újkori vesszőfutása, a párt ugyanis 1998-tól kezdve folyamatos vereségeket szenvedett a választásokon, Vladimír Mečiar pedig, akit tizenöt éve még potenciális közép-európai diktátorként tartottak számon, fokozatosan változott át jellegtelen szalonpolitikussá (igaz, az, hogy számonkérés nélkül vonulhat majd nyugdíjba, akár még sikerként is értelmezhető). Mečiar a HZDS országos választmányának ülésén kijelentette, hónapokon belül megegyezés születhet a párt új vezetőjének személyéről. Ha tartja a szavát, és tényleg visszavonul, új - és valószínűleg nagyon rövid - korszak kezdődik a párt életében. Vajon képes lesz-e Mečiar nélkül visszakapaszkodni a HZDS a parlamentbe? Aligha. A párt egyszerűen elfáradt, Mečiar kiválásával pedig karizmatikus jói felépített és közismert politikusok nélkül marad, akik nevéhez nosztalgikus érzések helyett csak botrányok köthetők. A közismert nevek közül Tibor Cabaj már 56 éves, Katarína Tóthová hetven-, az Európai Parlamentbe menekített Sergej Kozlík pedig hatvanesztendős. Miroslav Jureňát és Štefan Hara- bint az életkoruknál is jobban minősíti szakmai ténykedésük. Jellemzi a káderhiányt az országos lista negyedik helyén induló Barbora Straková legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy a párt hagyományainak megfelelően ismeretlen, fiatal, attraktív szőke nő. Megfelelő személyek híján egy új, vonzó program jelenthetné a HZDS számára a kitörési pontot, csakhogy a párt mozgástere ebből a szempontból is nagyon szűk. Teljesen más jelszavakkal lehet megszólítani a párt hűséges, idősekből álló kemény magját, valamint az elsőválasztókat, nem is beszélve a hosszú évek alatt elhasználódott márkanévről, amit a HZDS neve jelent. Közben Mečiar törzsszavazói lassan kihalnak, a fiatalabbak körében viszont egyáltalán nem népszerű a párt - attól, hogy a vezért mosolygós fiatalok körében fotózzák, még nem jönnek az új szavazók. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Mečiar legutóbbi kijelentéseinek fényében a HZDS-nek nincs szövetségese: a politikus a választási kudarcért részben korábbi szövetségesét, a Smert hibáztatta, miközben a jobboldali pártok a négy évvel korábbi kokettálás ellenére nyilvánvalóvá tették, nem akarnak közösködni az egykori miniszterelnökkel. A pártnak ebben a helyzetben egyetlen célja lehet: a rövidtávú túlélés. A HZDS-nek a helyhatósági választásokon több mint kétszáz polgármesteri posztot kell megvédenie, márpedig a párt teljes megújulása egyedül az erős regionális érdekképviseletből indulhat ki. ____ FIGYELŐ______ Halva született kormány A miniszteri személycserék nem teszik hatékonyabbá a román kormány munkáját, az új tárcák élére nem a szakértelem alapján, hanem a kormányzó Demokrata Liberális Párton (PD-L) belüli politikai nyomásra kerültek „ismeretlen figurák” - véli a román sajtó. A Ziarul Financiar című pénzügyi-üzleti napilapnak nyilatkozó politológusok emlékeztetnek: Emil Boc miniszterelnök - aki egyben a PD-L elnöke is - nem rejtette véka alá, hogy a kormányátalakítás elsősorban a kormány külső képén volt hivatott javítani, tekintettel arra, hogy a drasztikus megszorító intézkedések miatt az utóbbi félévben nagyot zuhant a kabinet és a párt népszerűsége. A szakértők éppen emiatt csodálkoznak azon, hogy Boc jól csengő nevek helyett a közvélemény előtt ismeretlen figurákat „helyezett a kirakatba”. Stelian Tanase neves televíziós személyiség azt állítja, ez a kormány „halva született”, a PD-L-n belüli klikkek harcainak, a belső leszámolásoknak az eredménye. A Romania Libera úgy látja, a kormányátalakítás révén Boc tehermentesítette a sok elfoglaltsággal járó kormányzati munkától a párt két nagyágyúját, Adriean Videanu volt gazdasági és Radu Berceanu volt szállítási minisztert. Videanu a PD-L végrehajtó elnökeként erősíteni kívánja saját és Boc pozícióját a párton belül, ahol keményen meg kell küzdenie a Traian Bas- escu államfő táborát vezető Elena Udreával. Megfigyelők szerint a következő hónapok legfőbb tétje, hogy Basescu szava lesz-e a döntő a PD-L és a kormány további működésében, vagy az államfőtől függetlenebb politikát követhet-e a kormány. Az Evenimentul Zilei neves publicistája, loana Lupea a PD-L „provincializálódását” látja a kormány mostani átszabásában. Úgy véli: most a helyi érdekeket képviselő személyek kerültek fölénybe a kabineten belül, kevésbé fognak törődni a megkezdett, országos jelentőségű projektek végrehajtásával. Sorin Rosca Stanescu újságíró-szerkesztő a hét végén a Rea- litatea hírtelevízió műsorában érthetőnek nevezte, hogy a koalícióban helyet foglaló RMDSZ minisztereit a helyükön hagyták. Úgy fogalmazott: a magyar miniszterekkel szemben merült fel a legkevésbé a korrupció gyanúja, arról nem is beszélve, hogy a PD-L csak addig maradhat hatalmon, amíg az RMDSZ akarja. (MTI)
