Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-07 / 206. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com Állítólag politikai okok vannak a stop mögött Budapest leállította a közös gázvezeték építését ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. A magyar fél leállította a szlovák-magyar gázvezeték építését arra hivat­kozva, hogy az számára nem kifi­zetődő - közölte Antoine Jourda- in, a gázvezeték szlovákiai részét építő, a Szlovák Gázművek (SPP) leányvállalatának számító Eust- ream társaság elnöke. „Arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a megrendelt kapacitásoknál szá­mukra a projekt nem eléggé kifizetődő” - mondta Jourdain a Sme tegnapi számában. Az eddigi együttműködést a magyar féllel Jourdain korrektnek minősítette, s a problémák ellené­re úgyvéli: nem biztos, hogy a pro­jekt véglegesen a múlté. Jourdain szerint a magyar fél - az FGSZ Földgázszállító Zrt. - a kapacitás jövőbeni kihasználtságát érintő piaci felmérés eredménye alapján hozta meg döntését. A kötelező érvényű kapacitástenderben a szlovák oldalon hét cég jelentke­zett, és ennek alapján az Eustream azt a döntést hozta, hogy kész be­levágni a beruházásba. A magyar oldalon más a helyzet, mert mások a projekt paraméterei is. A szlovák oldalon mintegy 20 kilométernyi vezetékről, míg a magyaron 95 ki­lométerről van szó. A várható szlo­vákiai költségek mintegy 20 millió euró, míg a magyarországiak kb. 100 millió euró nagyságúak. Az Európai Unió tavasszal 30 millió eurós támogatást szavazott meg a projektnek. Az Eustream elnöke szerint Szlovákiában meg­van a projekt politikai támogatása is. A magyarországi fejleménye­ket nem kívánta kommentálni, mivel nem ismeri pontosan az ot­tani helyzetet. „Nem vagyok Ma­gyarországon, nem értem a nyel­vüket, nem kommentálhatom azt, ami ott történik. A projekt a V4+ kiemelt vállalkozása, Magyaror­szág a V4+ tagja és mindig támo­gatta ezt a projektet” - fejtette ki Jourdain. A lapnak arra a kérdésére, hogy a magyar kormány kezdeményez- te-e a projekt leállítását, azt vála­szolta: „Nekünk ilyen értesülé­sünk nincs.” Bár az Eustream el­nöke kizárólag gazdasági okokról beszélt, a pozsonyi kormánykö­rökből származó értesülések arról szólnak, hogy a magyar cég Orbán Viktor kérésére állt el a projekt megvalósításától. Az FGSZ Föld­gázszállító Zrt. közölte, hogy a ve­zeték építését nem állították le, mivel a beruházás még nem kez­dődött el. Hozzátették: a vezeték megépítése továbbra is fontos, mi­vel ennek révén a magyar fél hoz­záférhet a lengyel cseppfolyósgáz- terminálokhoz; a felek folytatják a tárgyalásokat arról, milyen konst­rukcióban építsék mega két ország földgázrendszerét összekötő észak-déli vezetéket. Szlovákia alaposan felkészül a téli gázfogyasztásra, augusztus derekán a gáztárolókban 2,65 milliárd köbméter földgáz volt, ami az éves lakossági fogyasztás mintegy 40 százaléka. „Szlovákia most jobban felkészült arra a helyzetre, ha az oroszországi szál­lítások újra szünetelnének” - ol­vasható a gazdasági tárca friss je­lentésében. Emellett az SPP szer­ződést kötött az E.On Ruhrgas és a GdF Suez energiaszolgáltatók­kal, hogy energiaválság esetén napi 3 millió köbméter gázhoz jusson. (Sme, TASR, MTI) RÖVIDEN Kaliňák megbüntette, Lipšic kitünteti Pozsony. Daniel Lipšic belügyminiszter megjutalmazza azt a rendőrnőt, akit Ján Slota sértegetett. Az SNS elnöke néhány hó­nappal ezelőtt durva, vulgáris szavakkal illette a rendőrnőt, ami­kor az nem engedte be engedély nélkül a pártelnök sofőrjét a par­lament garázsába. A Ľudmila Nováková elleni szóbeli támadást akkor Robert Fico kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter is elítélte, mégsem Slotát büntették meg, hanem a rendőrnőt, mivel a jelentést, amit az esetről írt, egy harmadik személynek is meg­mutatta. Daniel Lipšic belügyminiszter elmondta, szeretné megté­ríteni a Novákovára szankcióként kiszabott összeget, (sme) Barak Bálint Simonnál folytatja Pozsony. Barak Bálint, a Paraméter.sk hírportál résztulajdono­sa és ügyvezetője a mezőgazdasági minisztérium sajtófőnöke lett. A hírt lapunknak a minisztérium sajtóosztálya is megerősítette, Barak hivatalosan szeptember elsejétől dolgozik náluk. ,A megke­resés kölcsönös volt, számomra ez egy szakmai kihívás, azzal fog­lalkozhatok, amivel újságíróként is tettem, csak egy másik oldalról” - indokolta döntését lapunknak Barak Bálint. Hozzátet­te, a Paraméter.sk internetes hírportállal való munkát összeférhe­tetlenségi okok miatt befejezi. „Kiszálltam a Paraméterből, amely­nek ügyvezetője voltam, ezt a posztot a feleségem vette át, és a tu­lajdonrészem sem marad meg” - magyarázta a helyzetet Barak. A 2007-ben indult Paraméter.sk a legolvasottabb szlovákiai magyar hírportálok egyike, (vps) Maradtak a preferenciák Pozsony. Hat százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest a Smer támogatottsága - derül ki a Median közvélemény-kutató ügynök­ség felméréséből. Míg a legerősebb parlamenti párt a júniusi vá­lasztások során 34,8 százalékot szerzett, jelenleg már a 40,7 száza­lékot is eléri a támogatottsága. A jelenlegi kormánykoalíció támo­gatottsága sem változott jelentősebben. Az SDKU 15,2, az SaS 11,9, a KDH10 és a Híd 7,6 százalékos támogatottságnak örvend. Az SNS 5 százalékkal továbbra is a parlamentbe jutás küszöbén mozog, a HZDS preferenciái 3,9 százalékon vannak, az MKP pedig az eddig mért minimumot, 1,3 százalékot érte el. (SITA) A környezetvédelmi tárca létrehozásáról szóló törvényt feltehetően újra jóváhagyják a képviselők Sulik leváltásáról is szavaznak Pozsony. Ma kezdődik az új összetételű parlament 5. ülése. Több fontos törvény módosító javaslatát tár­gyalják meg a képviselők, elsőként a már jóváhagyott úgynevezett kompetencia­törvényt, amelyet Ivan Gašparovič államfő nem írt alá. SÁNDOR RENÁTA A törvény a környezetvédelmi minisztérium újbóli létrehozásá­ról rendelkezik. Ha az államfő alá­írta volna a törvényt, az intéz­mény már szeptember elsejétől megalakult volna, így feltehetően csak októberben jön létre. Bugár Béla Híd-elnök szerint - a párt je­löli a tárca élére a minisztert - a parlament újra megszavazza a törvényt, lévén a koalíciónak 79 képviselője, a jogszabály jóváha­gyásához 76 szavazat szükséges. A képviselők megtárgyalják a foglalkoztatási törvény módosítá­sát is. A kormány módosító javas­lata szerint a több mint egy éve munka nélkül lévő személyeket a helyi önkormányzat az árvíz és más természeti katasztrófa okozta károk elhárítására, megelőzésére is alkalmazhatja. Ugyanez a tör­vény rendelkezik majd arról is, hogy a Tipos állami szerencsejá­ték-társaság köteles 40 millió eu- rót befizetni a költségvetésbe, a pénzt árvízvédelemre, illetve az árvízkárok enyhítésére fordítaná a kormány. Napirenden szerepel a Bírói Tanácsról szóló törvény módosí­tása is. Lucia Žitňanská igazság­ügyi miniszter szerint nem lehet­nének tagok a tanácsban azok a bírák, akik egyúttal kerületi és já­rási bíróságok elnökei. A javaslat szerint választaniuk kell: vagy az elnöki funkciót töltik be, vagy a tanács tagjai lesznek. A felsőoktatási törvény módosí­tásáról is tárgyal a parlament - Miroslav Beblavý (SDKÚ-DS) azt szorgalmazza, hogy jövő év máju­sától az összes egyetemi szakdol­gozat - a bakkalaureátusitól kezdve a magiszteri/mémöki dip­lomamunkán és a doktori disszer­táción keresztül a docensi habili- tációs munkákig bezárólag - fel­kerüljön az internetre. így vennék elejét annak, hogy a diákok lemá­soljanak egy másik szakdolgoza­tot, s azt adják le sajátjukként. A parlamenti vita témája lesz a képviselők mentelmi jogának szűkítése. Mivel alkotmánytör­vényről van szó, a módosításhoz 90 igen szavazat kell, vagyis az el­lenzék szavazataira is szükség van. Noha Robert Fico még kor­mányfőként szorgalmazta a men­telmijog szűkítését, mára megvál­tozott a véleménye. Mint mondta, nem fogja hozzásegíteni ahhoz a kormányt, hogy az valóra tudja váltani a választóknak tett ígére­tét a mentelmi jog korlátozásáról. Még nem tudni pontosan, hogy rendkívüli ülésen vagy a most kezdődött „rendes” üíésen tár­gyal-e a parlament Richard Sulik házelnök leváltásáról, de bizto­san tárgyalni fog. A parlament elnökének visszahívását a Smer kezdeményezte, Robert Fico ma­gyarázata szerint azért, mert Ri­chard Sulik semmibe veszi a de­mokratikus alapelveket, nem je­lölt tagokat az általa kezdemé­nyezett, szeptember 18-ra meg­hirdetett népszavazás központi bizottságába. A parlamenti matematika sze­rint az ellenzéknek nincs esélye arra, hogy leváltsa Sulíkot. A koa­líciónak ehhez azonban nagyon fegyelmezetten kell szavaznia. Richard Sulik parlamenti elnökké való választásakor a titkos szava­záson elsőre nem sikerült megvá­lasztani őt, mert - magyarázatuk szerint - feltehetően néhány újonc képviselő még nem tudta pontosan kezelni a szavazóbe­rendezést. Az egyik iskolában a roma gyerekek nem étkezhettek együtt a nem romákkal, állítja az Al jelentése Szlovákia megsérti a roma gyerekek jogait SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A roma gyerekek szeg­regációjának megszüntetésére szó­lítja fel Szlovákiát az Amnesty In­ternational. A nemzetközi ember­jogi szervezet szerint az ország durván megsérti a roma gyerekek emberi jogait. „A roma gyerekek az iskolarendszer foglyai, s nincs lehe­tőségük előrelépésre” -szögezi le az AI. A szervezet szerint a roma gyerekek elkülönítése a többi gye­rektől két módon folyik: az egyik, hogy fizikailag eltávolítják őket a nem romáktól - kifejezetten roma iskolákba vagy roma osztályokba helyezve őket. A másik mód, hogy automatikusan speciális, ismer­tebb nevén kisegítő iskolába íratják a roma gyereket, még akkor is, ha képességeik alapján a „rendes” ala­piskolát is el tudnák végezni. Az AI több példát is felhozott: azegyikke- let-szlovákiai község iskolájában külön roma és „fehér” osztály nyílt, egy másik, észak-szlovákiai telepü­lésen pedig a roma gyerekek hosszabb ideig a folyosón étkeztek, nem engedték be őket az iskola fel­újított étkezdéjébe. Az Amnesty elégedetlen a kor­mány vállalásaival a roma problé­makör kezelését illetően. A szerve­zet szerint a kormányprogram ré­sze ugyan a szegregáció eltávolítá­sa, ám ezt a vállalást „nem kísérte a miniszterelnök egyértelmű és vüá- gos kijelentése, hogy elfogadhatat­lan a romák etnikai diszkrimi­nációja.” Az AI egyebek mellett azt követeli a kormánytól, hogy az is­kolák kötelesek legyenek „deszeg- regálni”, magyarán megszüntetni a roma gyerekek elkülönítését. A kormányprogram egyébként nem is annyira az emberjogi és kisebb­ségügyi kérdések keretében foglal­kozik a roma-problematikával, ha­nem a szociális minisztérium égi­sze alatt. Lucia Nicholsonová ál­lamtitkár, az SaS jelölje egyik fon­tos feladata az úgynevezett SVS- csoportok (társadalmilag kirekesz­tett közösségek) problémakörére megoldást keresni. Az elnevezést az SaS találta ki, a romatelepeken élők alkotta réteget jelenti, a kifeje­zést az ősszel elfogadandó SVS- törvény még pontosítja. A kor­mányprogram a nulladik évfolya­mok létrehozását, az iskolai szeg­regáció elleni harcot, a telepek földtulajdonviszonyainak rende­zését, közösségi központokat és a telepeken a rendőri jelenlét meg­erősítését tartja ebben a kérdésben az elsődlegesnek. Simon javaslata szerint ideiglenesen tárca nélküli miniszter felelhetne a környezetvédelemért Gašparovič miatt csak novemberben lesz tárca LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Legkorábban novem­ber elsején állhat fel a környezet­védelmi minisztérium, a köztár­sasági elnök ugyanis javaslatában ez a dátumot jelölte meg. Simon Zsolt (Híd) mezőgazdasági, kör­nyezetvédelmi és régiófejlesztési miniszter szerint az Ivan Gašparovič okozta késlekedést ideiglenesen egy tárca nélküli mi­niszter kinevezésével lehetne megoldani. Az augusztusban elfogadott ha­tásköri törvény szeptember else­jétől hozta volna létre a környe­zetvédelmi minisztériumot, Ivan Gašparovič államfő azonban megvétózta ezt. A vétóhoz fűzött javaslatában október 1. helyett azonban november 1-jét jelölte meg az életbe lépés napjaként, ha a jogszabályt mégis elfogadná a parlament. A törvényről ma sza­vaznak a képviselők, Gašparovič javaslatát azonban nem módosít­hatják, elvetni pedig nem lehet, mivel az azt eredményezné, hogy retroaktív törvényt fogadnak eí, hiszen az eredeti változat szerint szeptember elsejétől lépne életbe a törvény. Gašparovič borsot tör Ivan Gašparovič a javaslatában nem indokolja, hogy október 1-je helyett miért javasol november el­sejét. Simon Zsolt, miniszter sze­rint az államfő döntése komoly problémákat okoz a leendő kör­nyezetvédelmi tárcának. „Gondo­kat okoz a késlekedés a költségve­tés összeállításánál, és a miniszté­rium mielőbbi beindításánál” - mondta lapunknak a tárcavezető. Szerinte Gašparovič csak Robert Ficót (Smer) akarta ezzel segíteni. „Csak borsot akart tömi a jelenlegi kormány orra alá” - véli Simon. Simon szerint segítené a mi­nisztérium mielőbbi önállósítását, ha a terület felügyeletére egy tár­ca nélküli minisztert neveznének ki. „Javasolni fogom, hogy a mi­nisztérium megalakulásáig egy tárca nélküli minisztert bízzunk meg, aki politikailag felügyelné a minisztérium felállítását és beindítását” - mondta Simon. A lehetséges miniszterről nem be­szél, mint ahogyan a Híd is hallgat arról, hogy kit jelöl majd a kör­nyezetvédelmi tárca élére. Simon az erdészlobbi befolyása alatt? Simont támadják környezetvé­dő szervezetek azért, mert utasí­totta a kerületi környezetvédelmi hivatalokat a védett területek ki­hirdetésének leállítására. „Azt akartam, hogy ezekről a kérdések­ről már a környezetvédelmi mi-’ niszter dönthessen” - magyarázta Simon. Robert Oružinský ökoló­gus szerint Simon a mezőgazdasá­gi lobbi érdekeit képviseli, mivel részben a földtulajdonosok érde­keire hivatkozva állította le az eljá­rásokat. Oružinský a Pravdának arról beszélt, hogy az egyes terüle­teken például a minisztérium ha­táskörébe tartozó Állami Erdők ki­használhatják a halasztást, amivel visszafordíthatatlan károkat okoz­hatnak az erdőkben. Simon cáfolja, hogy az erdész­lobbi hatására döntött volna. A döntésében közrejátszott, hogy ezeknek a hivataloknak az élén még az előző kormány által jelölt vezetők állnak. „Azt akartam el­érni, hogy megalapozott döntések szülessenek ezekben az ügyekben - mondta lapunknak Simon. - Csak figyelmeztetni szeretném a környezetvédőket, hogy a Magas- Tátra zonációja során hogyan jár­tak el a környezetvédelmi hivata­lok, ezt akartam elkerülni a dön­tések leállításával.”

Next

/
Thumbnails
Contents