Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-30 / 225. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com Egyre súlyosabb pénzügyi válságban a szigetország Írország az újabb dominó? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dublin. Az Írország bankrendszerével és költségvetési helyzetével kapcsolatos aggodalmak újabb csúcsukra, 6,72%-ra repítették a tízéves ír államkötvények hozamát, így olyan szintre emelkedtek, ahol Görögország áprilisban járt. Annak ellenére történt ez így, hogy az Európai Központi Bank piaci hírek szerint vásárolt ír államkötvényeket. Az eddigi 25 milliárd eurós mentőcsomag után csütörtökön a várakozások szerint újabb 5 milliárd euróval segíti meg az Anglo Irish Bankot az ír jegybank. A Standard & Poor’s becslései szerint a bank megmentéséhez összesen 35 milliárd euróra lehet szükség. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy megtegyük, ami szükséges a nemzetközi bizalom helyreállításához” - nyilatkozta Brian Cowen ír miniszterelnök. Rekordszintre - 505 bázispont körülire - nőtt a londoni kereskedésben az euróövezeti tag Írország államcsőd-kockázata elleni biztosítás (CDS) árazása. Az emelkedést főleg az ír bankrendszer újratőkésítésének költségei miatti befektetői aggodalmak idézték elő. Mindez azt jelenti, az ír törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 500 ezer eurót meghaladó éves díjat kérnek minden 10 millió euró ír államadósság után a befektetőktől. (Pf) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kevesebb hitel a hazai bankoktól Pozsony. A szlovákiai bankok az elmúlt hónapban kevesebb hitelt nyújtottak a lakosságnak és a cégeknek. A nemzeti bank adatai szerint az előző hónaphoz képest augusztusban 13%-kal kevesebb, 961 millió euró értékben nyújtottak hiteleket a szlovák pénzintézetek. A tavalyi év azonos időszakához képest 10,1%-os a visszaesés. A vállalatok kevesebb ingatlant vásárolnak, és a beruházási hitelezés is megcsappant, ezzel szemben a működésre felvett hitelállomány nőtt. A háztartások esetében leginkább a fogyasztási hitelek iránt volt kisebb az érdeklődés, és visszaesett az ingatlanvásárlási kedvis. (SITA) Allergiát okozó gyerekórák Pozsony. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet két veszélyes gyerekórára hívta fel a fogyasztók figyelmét, amelyeket Kik - children’s wrist watch és Kik - Disney-Pixar néven forgalmaznak. A kínai gyártmányú órákból nagyobb mennyiségű nikkel szabadulhat fel, ami allergiás reakciókhoz vezethet. (TASR) Energiacímke a tévéknél is Brüsszel. A jövő év végétől valószínűleg a televízió-készülékeken is fel kell tüntetni, hogy müyen energiafogyasztási kategóriába tartoznak. Az EU által tervezett intézkedés előnye, hogy általa teret nyerhetnek az energiatakarékos készülékek. Az Európai Bizottság szerint egy átlagos háztartás áramigényének csaknem 10%-átviszi el egy tévé. Kisebb fogyasztása ellenére éves szinten körülbelül ugyanannyit „eszik”, mint egy mosógép, mivel annál lényegesen többet használják. Az új rendelkezést előreláthatólag 2011 végétől kell alkalmazni a boltokban, és a reklámokban is fel kell tüntetni az adott készülék energiafogyasztási besorolását. Az elképzelést még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, emellett az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. (TASR, MTI) Gyümölcsösök: jó helyszín Szlovákia Pozsony. A gyümölcstermesztés feltételei szempontjából Szlovákia az Európai Unió egyik leginkább optimális régiójának számít - vallja Marián Varga, a Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. ,A külföldi szakemberek szerint Európában Tirol és Észak-Olaszország van az első helyen a termesztési feltételek szempontjából, a második helyen a Bodeni-tó környéke található, a harmadik helyen van a Nyugat-Szlovákia, Dél-Morva- ország és Északnyugat-Magyar- ország alkotta régió” - nyilatkozta Varga, aki szerint Szlovákia elsősorban az alma, a cseresznye és szilva számára teremt optimális feltételeket. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8618 Lengyel zloty 3,9743 Cseh korona 24,570 Magyar forint 276,15 Horvát kuna 7,2965 Román lei 4,2750 Japán ien 113,85 . Sváici frank 1,3295 Kanadai dollár 1,3978 USA-dollár 1,3611 ..........-Ä •' VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,40-1,32 25,28-23,86 284,75-268,46 Postabank 1,41-1,31 25,45-23,73Szí. Takarékpénztár 1,41-1,31 25,26-23,85 289,07-264,17 Tatra bankaDexia banka 1,40-1,33 25,21-23,93 283,33-268,97 Általános Hitelbank 1,40-1,33 25,29-23,89Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A mezőgazdaságot ért árvízkár nagyobb lehet a hivatalosan jelzettnél, elérheti a 70-100 millió eurót is Kik tehetnek a gazdák gondjairól? Pozsony. A mezőgazdaságban idén óriási károkat okoztak az árvizek és a belvizek, miközben a kormány a gazdák kárpótlására elenyésző összeget különített el. Tegnap emiatt újra sikerült összekapnia az előző és a jelenlegi földművelésügyi miniszternek, akik egymást okolják a gazdák gondjaiért. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A mezőgazdaság idén az egyik leginkább sújtott ágazatnak számít, épp ezért csalódottak vagyunk a gazdáknak nyújtott támogatások mértékével - jelentette be tegnap Vladimír Chovan, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke, aki az előző kormány földművelésügyi miniszteri posztjáról tért vissza az agrárkamara elnöki székébe. Kevés az 5 millió euró Chovan szerint a kormány által elkülönített 5 millió euró a gazdákat ért árvízkárok enyhítésére elenyésző összegnek számít, hiszen a károk, még a földművelésügyi tárca hivatalos, műholdas kárfelméréssel szerzett adatai szerint is elérik az 54 millió eurót. Az agrárkamara azonban ez utóbbi összeget is kétségbe vonja, azt állítva, hogy a tárca által végzett műholdas kárfelmérés nem volt pontos. Chovan szerint az árvízkárok elérhetik a 70-100 millió eurót is. „Valós segítséget kérünk a kormánytól, ellenkező esetben a gazdáknak semmi esélyük a túlélésre” - vallja az agrárkamara elnöke, aki szerint, ha a támogatás valóban csak az említett 5 mülió euró lesz, ez egy csődhullámot indíthat be az ágazatban. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint ugyanakkor „Chovannak akkor kellett volna törődnie a gazdák kárpótlásával, amikor még a mezőgazdasági tárca élén volt, és nem olyan törvényeket elfogadtatni, amelyek késleltették a kárpótlást”. ,Ajelenlegi kormány úgy döntött, hogy átláthatóvá teszi a támogatásokat, Nincsenek kint a vízből a gazdák ezért döntöttünk a műholdas kárfelmérés mellett” - állítja Simon. A miniszter a tegnapi kormányülést követően bejelentette, hogy a tárca már dolgozik egy, Brüsszelnek címzett levélen, amellyel a kárpótlások gyorsítását szeretnék elősegíteni. ,A gazdák október elsejétől igényelhetik a károk megtérítését. Mi felvesszük az igényeket, és megvárjuk, míg ezt Brüsszel is jóváhagyja számunkra” - nyilatkozta Simon. Levél a kormányfőnek Az SPPK a fent említett problémák megoldása érdekében nyílt levéllel fordult Iveta Radičová kormányfőhöz, amelyben leginkább azt rótta fel a jelenlegi kormánynak, hogy a gazdákat ért árvízkárok enyhítésére csak a mezőgazdasági tárca költségvetésében lévő pénzösszeget különített el, magára hagyva az ágazatot. A kárpótlás nagysága mellett az ag(ČTK/ A P-fe I véte I) rárkamara nincs megelégedve az elosztás módszerével sem. Nem kapnak kártérítést a minisztériumtól azok a gazdák, akiknél a terméskiesés nem éri el a 30 százalékot, vagy a kár nem haladja meg a kétezer eurót. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy ezt a kártérítési rendszert még az előző kormány hagyta jóvá. „Nem a mi döntésünk, de meg kell vele birkóznunk” - állította Simon. Chovan szerint ugyanakkor a törvényben nincs benne a gazdák 30%-os önrésze. Azok a gazdák, akiknek legalább a termés fele be volt biztosítva, Chovan szerint így legalább 80%-ban kárpótolhatok lehetnének. A hátrányos helyzetben lévő régiókban ez elérhetné a 90%-ot is. „Feltételezem, hogy Chovan úr cégei nem igényelnek majd kárpótlást” - reagált Simon az agrárkamara elnökének azon állítására, mely szerint az említett 5 millió eurós támogatás olyan alacsony, hogy nyugodtan „ablakon kihajított pénzösszegnek” tekinthetjük. Felfüggesztett ügynökség Az agrárkamara a nyílt levélben felkérte a miniszterelnököt arra is, hogy a kormány gondolja át a mezőgazdaság által használt gázolaj alacsonyabb jövedéki adójának a megszüntetését, valamint a gazdákat és az élelmiszeripart érintő többi megszorítást. Jövőre ugyanis ezer literre számítva 225-ről 368 euróra ugrik a mezőgazdaságban használt gázolaj jövedéki adója, és búcsút inthetünk a mezőgazdasági őstermelők háztáji árusítására kiszabott 6 százalékos kedvezményes áfának is. Az SPPK az érdekegyeztető tanácson ezek helyett azt ajánlotta, hogy az áfa 19%-os kulcsát ne egy, hanem két százalékponttal növeljék. „Ha elfogadnák a javaslatunkat, az igazságosabb teherviselést jelentene, és nem csökkentené egyes ágazatok konkurenciaképességét” - vallja az agrárkamara elnöke. Chovan élesen kritizálta azt is, hogy Simon Zsolt földművelésügyi miniszter megvonta az állandó akkreditációt az uniós mezőgazdasági támogatások adminisztratív hátterét biztosító Agrárkifizető Ügynökségtől. Ez az elkövetkező egy évben így feltételes engedéllyel folytathatja munkáját. A tárcavezető egy korábbi nyilatkozata szerint erre azért volt szükség, mivel az ügynökség az augusztus végi határidőig sem távolította el a korábban feltárt hiányosságokat, miközben a nyakukon voltak az Európai Bizottság (EB) ellenőrei. Simon szerint a teljes akkreditáció megvonásával az EB-t szerették volna megelőzni, hiszen ha ez utóbbi vonta volna meg az engedélyt, ennek az újbóli kiadása már teljes mértékben tőle függött volna. Chovan úgy véli, egyedülálló esetnek számít, ha maga a tárcavezető győzködi az Európai Bizottságot arról, hogy a helyzet rosszabb, mint aminek látszik. „Az akkreditáció megvonása csak elbizonytalanította az Európai Bizottság ellenőreit” - vallja Chovan, aki szerint az Agrárkifizető Ügynökségnél manapság jobb a helyzet, mint évekkel ezelőtt, (mi, TASR) Európai uniós gazdasági reformok: pénzbírságot és adósságtúllépési szigort javasol az Európai Bizottság Büntetést fizethetnek az eurózóna tékozló tagjai MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A bruttó hazai össztermék (GDP) 0,1%-ának megfelelő éves bírságot kellene fizetnie az euróövezet minden olyan tagállamának, amely „több ízben nem tesz eleget a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében kibocsátott tanácsi ajánlásoknak” az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott javaslata szerint. További új javaslat, hogy szigorúbban ellenőriznék a belső államadósság alakulását és a GDP 0,2%-ának megfelelő nem kamatozó letét elhelyezésére köteleznék azt az országot, amelynél megállapítják a túlzott hiány fennállását. A letét bírsággá alakulna át, ha az érintett ország nem teljesíti a túlzott hiány kiigazítására irányuló ajánlást. Ez Szlovákia esetében például 126 mülió euró büntetést vonna maga után, hiszen Pozsony még jövőre sem fogja teljesíteni a GDP legfeljebb 3 százalékát elérő hiánycélt. A büntetés nem vonatkozik Csehországra és Magyarországra, mert a két szomszédunknál még nem vezettékbe az eurót. Az EU brüsszeli végrehajtó szerve az unió és az euróövezet gazdaságirányításának megerősítését célzó, átfogó jogalkotási csomagot fogadott el a már korábban bejelentett javaslatokkal egyetemben. A meglévő szabályozás hiányosságai ugyanis a testület szerint „arra utalnak, hogy szélesebb körű és fokozott felügyeletre szorulnak a költségvetési politikák, továbbá a makrogazdasági politikák és a szerkezeti reformok is”. A javaslat szerint a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamokra újféle jogérvényesítési mechanizmusokat kellene alkalmazni. Az EU már eddig is előírta, hogy az adósságot lehetőség szerint a GDP 60%-a alatti szinten kell tartani, illetve ütemesen közelíteni afelé, de ezzel kapcsolatban az unió nem volt olyan szigorú, mint az államháztartási deficit GDP-arányos 3%-os határának átlépésénél. A bizottság úgy fogalmazott, hogy „az adósságállomány alakulását az eddiginél szorosabban figyelemmel kísérik, és az a hiány alakulásával egyenlően esik latba a túlzott hiány esetén alkalmazandó eljáráshoz kapcsolódó döntéshozatalkor”. A csomag hat j ogi változtatást tartalmaz, beleértve a gazdasági Stabilitási és Növekedési Paktum gyökeres reformját is. A bizottság úgy fogalmazott, hogy a 16 országos euróövezeten belüli tagállamok esetében „a változások erélyesebbé teszik a jogérvényesítési mechanizmusokat, és a szankciók alkalmazásában kevesebb teret hagynak a mérlegelésnek”. Korábban Brüsszel már értésre adta, hogy azt szeretné, ha a szankciók gyakorlatilag automatikusak lennének, nem kellene hosszú jóváhagyási eljáráson végigmenniük, mint ajelenlegi rendszerben. A 0,1%-os bírsággal kapcsolatban a testület bevezetné azt, hogy annak „kivetése csak minősített többségű szavazással állítható le, s e szavazáson csak az euróövezet tagállamai vesznek részt”. A javaslatokat az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányait képviselő tanácsnak is jóvá kell hagynia. A mostani kezdeményezések kölcsönhatásban vannak azzal a munkával, amelyet a tagországok pénzügyminiszterei az uniós állam- és kormányfői tanács elnöke, Herman van Rompuy vezette gazdaságirányítási munka- csoportban végeznek ugyanebben a témában. Csúcsszinten a tagországok várhatóan a jövő hónap végén foglalkoznak a javaslatokkal.
