Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-29 / 224. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. szeptember 29., szerda 7. évfolyam, 37. szám Az oktató-nevelő munka hatékonysága itt olykor Kőmíves Kelemen balladáját idézi - amit reggel raknak, leomlik estére Iskola a Fekete Város szélén Rimaszombat. Amolyan fehér folt a helyiek által Fekete Városnak nevezett Dúsa utcai lakótelep Rimaszombat térképén, hiszen területileg nem, csak közigazgatásilag tartozik a településhez. Fejlesztéséről a város vezetése régebben letett; a civilek most azon törik a fejüket, vajon van-e kiút a teljes kiúttalanságból? LŐR1NCZ ADRIÁN Falak után kellene nyomoznom, melyek valahol a homályba vesző Keleten köztudottan azért épülnek, hogy elkülönítsék a romákat a helyenként kisebbségben élő többségi etnikumtól. Osztró- patak, Nagymihály és Eperjes a legtöbbet ragozott helységnevek; a Kárpát-medencétől nyugatra aligha akad magára valamit is adó lap vagy tévécsatorna, mely az elmúlt egy-két évben ne tudósított volna a kőkemény kelet-szlovákiai valóságról. Ennek számos gyakorlati hozadéka van - egyebek közt az, hogy olykor az osztrópataki cigánygyerekeknek is csurran- cseppen a riportok gyártási költségeiből. A kertek alatt emelt két és fél méter magas kerítés megmászását két euróért vállalják (múlt heti árfolyam), ha az operatőr el- bénázza, némi felár fejében megismétlik. Amúgy kibékültek az építménnyel - megtanulták megkerülni, „innenső” oldalán pedig az eltelt egy évben jelentősen csökkent a lopások, a fosztogatások száma. A rimaszombati Dúsa utcai lakótelep elsősorban abban különbözik a fent említett települések romák lakta részeitől, hogy nem szegregált, hanem - a tudomány mai állása szerint - autonóm, relatíve elszigetelt telep. Meg abban, hogy bár kicsi és savanyú, de a mienk... Növekvő diáklétszám A lakótelepen 2006-ban egy szociális terepmunkás által végzett összeírás szerint 1140 személy rendelkezett állandó lakhellyel, további százötvenen lehetnek, akik átmenetileg laknak itt. A választópolgárok száma 520 körül van, ami néhány politikai tömörülésnek elég ok arra, hogy választások előtt tiszteletét tegye a Fekete Városban. A legutóbbi celeb a Dúsa utcában az SNS-es Vladimír Čečot belügyi államtitkár volt. Jött, látott, valamit talán ígért is - nem sok vizet zavart. A panelházak között férfiak egy csoportja konténerbe lapátolja az ablakokon, erkélyeken kidobált szemetet, távolabb a városi rendőrség intézkedik; az iskola előtt nők kisebb csoportja üldögél, csemetéikre várva. Látogatásom célja épp az itt működő magyar tanítási nyelvű alsó tagozatos tan- intézmény, melynek bővítése jó néhány évvel ezelőtt időszerűvé vált. „Az iskolát 1977-ben adták át - tájékoztat Vaskői Károly igazgató -, azóta csak úgy sikerült fejlesztenünk, hogy egyéb rendeltetésű helyiségeket alalutottunk át tantermekké. Kezdetben három osztályban folyt az oktatás, jelenleg hét alsó tagozatos és egy óvodai osztályt működtetünk. A gyereklétszám folyamatosan növekszik; míg tavaly 105 diákunk volt, idén már 119-en kezdték meg itt a tanévet. A korábbi években 25-28 körül volt az iskolakezdők létszáma, ebbenatanévben37 elsősünk van, s az elkövetkező években további létszámgyarapodással kell számolnunk.” A szertárakból kialakított, alig szobányi tantermek némelyikében tizenhat gyerek szoronkodik, s ez az állapot messzemenően nem felel meg az ide vonatkozó higiéniai előírásoknak. Tisztában van ezzel a Regionális Közegészség- ügyi Hivatal is, mely a helyszínen lefolytatott vizsgálatot követően 2009 utolsó napjáig adott haladékot a helyzet orvoslására. Előrelépés nem történt - annak ellenére sem, hogy az iskola vezetése, valamint az azt támogató Modifikáció Polgári Társulás már öt évvel ezelőtt konkrét tervekkel állt elő. Bővíteni - de miből? A nevezett civü társulás 2005 karácsonya előtt alakult azzal a céllal, hogy a felzárkózásban segítse a hátrányos helyzetű gyerekeket és részt vegyen a polgárok érdekeinek védelmében. Elnöke, Házik Zoltán a Dúsa otcai alapiskola pedagógiai asszisztense is egyben - a problémát így pontosan ismeri. „Mintegy öt évvel ezelőtt, az iskolavezetés felkérésre kezdtem kidolgozni azt az alaptanulmányt, mely a 2005 októberében hivatalosan is beterjesztett, az iskola bővítését célzó projekt alapját képezte - mondja. - A tervezet tantermek és többfunkciós tornaterem, két orvosi rendelő, valamint közösségi központ építésével számol, melyet a munkahivatallal közösen üzemeltetnénk. A beruházás teljes kivitelezési költsége kétmillió eurót tesz ki, ez magában foglalja a meglévő iskolaépületteljes körű felújítását is.” A tervezetet 2005. október 16-án juttatták el a városi hivatalhoz, majd a megyei önkormányzathoz, illetve az oktatási minisztériumhoz került. Választ legfelsőbb szintről a mai napig nem kaptak; az ügy egyetlen fejleménye, hogy 2007-ben a városi képviselő- testület az iskolára ruházta a tan- intézmény melletti háromezer négyzetméteres telek felügyeleti és használati jogát, így ezen gyakorlatilag építkezhetne. Házik Zoltán szerint az ügy azért is érdekes, mivel az oktatási tárca szóvivői a parlamenti választások előtt és után egymásnak teljesen ellentmondó nyüatkozatokat adtak a tévécsatornáknak. A leköszönt oktatási miniszter szóvivője szerint a projekt egyetlen hibája, hogy a területfejlesztési tárca hatáskörébe tartozik. A jelenlegi szóvivő, Miriam Žiaková lapunknak elmondta: mivel az oktatási tárca fejlesztésre fordítható alapja kimerült, a helyzetet a fenntartónak kell megoldania. „2011-ben ismét kérvényezhetik a dotációt; a minisztérium a költségvetés és a rendelkezésére álló pénzforrások függvényében fogja meghozni a döntést” - közölte. Mindenki jól járna A helyzetet a fenntartó orvosolhatja, mégpedig úgy, hogy ideiglenesen biztosítja a tanulók más Olykor nehéz eldönteni, betérjenek-e, vagy sem Egymás hegyén-hátán - az iskola bővítése évekkel ezelőtt időszerűvé vált (Somogyi Tibor felvételei) Vaskői Károly iskolaigazgató: „Hiába teszünk erőfeszítéseket a nevelés terén, amikor három generáció lakik egy lakásban..." iskolákba utaztatását, teszi hozzá Žiaková. Ez az út több szempontból járhatatlan; egyrészt azért, mert a városi magyar tanítási nyelvű alapiskola is túlzsúfolt, másfelől meg a Dúsa utcai szülők nem szívesen engedik a városba gyerekeiket. Mint mondták, nem egyszer támadásoknak vannak kitéve, s az anyagi szükséghelyzetben lévők számára az utazási költség előteremtése sem egyszerű (bár az erre fordított összeget a törvény értelmében visszaigényelhetik). Még egy szempont: megesik, hogy az iskolába induló felső tagozatos gyerekek nem mindegyike jut el az alma mater kapujáig, s ilyen esetekben - kiskorú veszélyeztetése miatt - a szülők ellen indul eljárás. ,Alapvető gond, hogy ha az iskolánkban tanuló gyerekek elvégzik a negyedik évfolyamot, nincs választási lehetőségük - mondja Vaskői Károly- mi ezt szeretnénk megadni nekik. A tervezett bővítés azt a célt szolgálná, hogy a Dúsa utcában teljes szervezettségű iskola működjön, nem teljes-létszámú évfolyammal. Persze nem zárkózunk el a nyolcadik, kilencedik osztályok működtetésétől sem, ám ezek iránt egyelőre mérsékelt igény mutatkozik.” Dél-Szlovákia szerte tapasztalható, hogy sok magyar szülő azért Házik Zoltán: „2005 októberétől nem kaptunk választ - elutasítót sem..." adja szlovák tannyelvű iskolába gyerekét, mert azokban lényegesen kevesebb a roma tanuló. Rimaszombatban e téren valamennyi érdekelt fél számára megnyugtató megoldást hozhatna a Dúsa utcai alapiskola fejlesztése. Ez a lakótelep egészére nézve is érvényes - ha az elkövetkező években nem lesz változás, számolni kell azzal, hogy a lakótelep ezerkétszáz lakosa a városban próbál majd letelepedni. Nem reménytelen Építsünk, de kinek, minek? - tehetnénk fel az ilyenkor szokásos kérdést, hiszen több évtizedes tapasztalat tájainkon, hogy a romák használta ingatlanok élettartama lényegesen alacsonyabb az átlagosnál. Vaskői Károly szerint viszont hiába teszünk erőfeszítéseket a roma gyerekek nevelése terén ott, ahol egy-egy lakásban három generáció él együtt. ,A Dúsa utcai lakótelep hetvenes években átadott lakásait nem a fiatalok tették tönkre, hanem azok, akiket első hullámban telepítettek itt le, s nem tudtak viszonyulni a számukra új körülmé- nyekhez-véli. -Meggyőződésem, hogy a fiatalok előbbre szeretnének lépni, jobb életkörülményekre vágjmak, s ezért hajlandók tenni is, ám nincsenek kitörési lehetőségeik.” Értesüléseink szerint a város képviselő-testülete néhány éve elvetette az alacsony komfortfokozatú lakások építésének tervét; az új testületnek talán ezt kell majd felülbírálnia, hiszen az iskola és a lakótelep fejlesztése erősítené egymást, s a város válláról nem kis terhet venne le. Új lehetőségeket nyitna, ha sikerülne elérni, hogy a Dúsa utcai lakótelep csatolt városrésszé, majd bizonyos idő elteltével önálló településsé váljon. így megnyílna számára az uniós forrásoknak nevezett bőségszaru, s egyszeriben perspektivikussá, fej- leszthetővé válna. Mindez egyelőre csak vízió - megvalósításához „káderekre” volna szükség, azok meg nem teremnek csak úgy, úton-útfélen. Őket iskolákban képzik. A szülők nem szívesen engedik őket a városba
