Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-29 / 224. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com Az orvosok szerint kevesebbet kap az ágazat jövőre Számháború az egészségügyben LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) szerint jövőre romló egészségügyi ellátásra, hosszabb várólistákra kell felkészülniük a betegeknek, mivel a már ma is anyagi gondokkal küzdő kórházak jövőre még rosszabb helyzetbe kerülhetnek. Milan Dragula, az SLK elnöke szerint 2011-ben az ágazat 31 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodhat majd, mint idén. „Emelkednek majd a fenntartási költségek, hiszen nő az áfa, a kórházaknak magasabb járulékot kell fizetniük, vagyis folytatódni fog az eladósodásuk” - jelentette ki a kamara elnöke. Úgy véli, hogy az egészségbiztosítók már idén sem fizetik ki a megrendelt teljesítmény feletti, de orvosilag indokolt eseteket, ami a kórházakat egyhavi bevételüknek megfelelő pénztől fosztja meg. A kamara állítását azzal támasztja alá, hogy az állam a saját biztosítottjai - gyerekek, nyugdíjasok, munkanélküliek stb. - után alacsonyabb biztosítási járulékot akar fizetni: az átlagbér 4,78 százaléka helyett mindössze 4,32 százalékot. Ez több mint 85 millió euró kiesést jelent, amit nem pótolnak egyéb, a járulékbevételt növelő intézkedések sem. Dragula kifogásolja azt is, hogy a kabinet megszüntetné az orvosok kedvezményes továbbképzését, ami ugyan csak szimbolikus, évi 63 euróval rövidítené meg az orvosokat, de éppen a kórházi orvosokat sújtaná, akik a legrosszabb anyagi helyzetben vannak. A minisztérium szerint azonban nem kevesebb, hanem éppen 85 millió euróval több pénz áramlik majd az egészségügybe. A szaktárca szerint a kamara nem veszi figyelembe, hogy a gazdasági növekedés gyorsuló üteme nagyobb béreket eredményez majd, ami magasabb befizetett járulékot hoz a gazdaságilag aktív lakosságtól. Egyéb adminisztratív intézkedéseknek köszönhetően pedig 52 millió euróval magasabb bevételre számíthatnak az egészség- biztosítók. ,A gazdaságilag aktív réteg által fizetett magasabb járulékösszeg kompenzálja az alacsonyabb állami befizetést, vagyis nem kell tartani az egészségügy állapotának romlásától” - áll a minisztérium állásfoglalásában. Röviden ' Hedvig ügye a parlamenti bizottság előtt Pozsony. Maiina Hedvig ügyéről akarnak tárgyalni Dobroslav Trnka főügyésszel a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának kormánypárti tagjai. A testület keddi ülésén jóváhagyott határozat értelmében Torkának a bizottság következő ülésén kellene beszámolnia arról, hogy hol tart a volt nyitrai diáklány ügyében folyó főügyészségi vizsgálat. A határozatra Peter Zajac (Híd), az OKS elnöke tett javaslatot. Azzal érvelt, hogy a főügyészség tavalyi tevékenységéről szóló jelentésben inkább polemizáló hangnemben, semmint tárgyilagosan esik szó az ügyről. „Nagyon kényes kérdésről van szó, és a bizottságnak joga van tárgyilagos tájékoztatást kapni Trnka úrtól” - véli a képviselő. Zajac már augusztus végén kijelentette, hogy a főügyészség nem úgy jár el egyes emberjogi ügyekben, ahogyan kellene. (TASR) Távozik a Markíza vezérigazgatója Pozsony. Távozik a Markíza vezérigazgatói posztjáról Václav Mika. „A legnézettebb szlovákiai televízió élén töltött csaknem öt év után Václav Mika és a tulajdonos CME közös megegyezéssel úgy döntöttek, hogy távozik a Markíza vezérigazgatói pozíciójából, és saját üzleti aktivitásaival foglalkozik majd” - áll a televízió hivatalos állásfoglalásában. Az aktualne.sk hírportál információi szerint Mika távozásának hátterében az egyre romló nézettségi mutatók állnak, a CME elégedetlen némely ősszel indult műsor nézettségével. Az új igazgató kinevezéséig a televíziót a CME két magas beosztású menedzsere, Petr Dvoíák és Oliver Meister fogja vezetni. (SITA, aktualne) Sulik lemond a frakcióvezetőségről Pozsony. A parlament következő ülésén már nem Richard Sulik fogja vezetni a Szabadság és Szolidaritás parlamenti frakcióját - közölte Tatiana Tóthová, Sulik személyi titkára. Az október 12-én kezdődő ülésen Martin Poliačik, Jozef Kollár vagy Kamil Kmáč vezeti a frakciót. Sulik azzal indokolta a funkció átruházását, hogy a házelnöki teendő nehezen egyeztethető össze a frakcióvezetőivel. Az új vezetőt képviselők titkos szavazással fogják megválasztani. (TASR) Jahnátek: Miklós a felelős Pozsony. Ľubomír Jahnátek szerint az SDKÚ, személy szerint Ivan Miklós a felelős a Kis-és Középvállalkozásokat Fejlesztő Nemzeti Ügynökségnél (NADSME) történt állítólagos hűtlen kezelésekért. A volt gazdasági miniszter szerint ugyanis az ügynökség működési szabályait Miklós ideje alatt állították fel, amikor megbízottként állt a gazdasági tárca élén. Jahnátek szerint ekkor a szerződéseket is úgy állították fel, hogy felmondhatadanok. Ivan Miklós cáfolja az állításokat, mint mondta, a tárca élén töltött rövid időszak alatt csak a Pavol Rusko által az állam ellenőrzése alól kiengedett 1,5 milliárd korona megmentésére összpontosított, az ügynökségnél történteket az elmúlt öt évben Jirko Malcháreknek és Ľubomír Jahnáteknek kellett volna ellenőriznie. (SITA, TASR) Szlovákia akár száz millió eurós büntetést is fizethet a korábbi kormány által elfuserált útdíjtenderért Újabb fícói akna bukkant elő Pozsony. Eljárás és bírság fenyegeti Szlovákiát az elektronikus útdíj miatt kiírt, s minden bizonnyal elfuserált tender miatt - jelentette ki tegnapi pozsonyi látogatása során Michel Barmet, a belső piacért felelős uniós biztos. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság ma küldi el Szlovákiának megindokolt állásfoglalását, amelyben pontosan megfogalmazza a tenderrel kapcsolatos kifogásait - egyébként ez az utolsó lépés a bírósági eljárás megkezdése előtt. Két hónap lesz arra, hogy az ország reagáljon az állásfoglalásra, s ha a válasszal a bizottság nem lesz elégedett, akkor az Európai Bíróságra adja az ügyet. A bírság ebben az esetben a százmülió eurót is túllépheti. A bizottság már korábban jelezte, törvényszegés történhetett az elektronikus útdíjra kiírt tender során, amelyet a SkyToll társaság nyert meg a legdrágább ajánlattal. „A bizottság szerint a verseny- eljárás során megsértették a vonatkozójogszabályokat, végső véleményünket viszont a hivatalos állásfoglalásunkban fogjuk közzétenni. Megvizsgáljuk Szlovákia A fuvarozók az év elején tüntettek az útdíjrendszer miatt. A mi pénztárcánk jövőre bánhatja. (Pavol Funtál felv. Épül a Kikötői híd ikertestvére Nem kizárt, néhány éven belül egyirányú lesz a pozsonyi Kikötői híd, amelyen jelenleg naponta 120 ezer gépkocsi halad át. Az állam viszont mellette egy új hidat épít fel, amelyen ellenirányban közlekednek majd az autók. A közlekedésügyi tárca szerint a munkálatokat 2014-ben kezdhetnék meg. A tárca korábban a hidat egy sávval bővítette volna, a statikusok viszont ezeket az elképzeléseket határozottan elutasították, így csak egy új híd megépítése jöhet szóba. Egyelőre a híd pontos helye, de a projekt ára sem ismert. (SITA) válaszát és eldöntjük, hogy az Európai Bírósághoz fordulunk-e, vagy sem” - mondta tegnap Pozsonyban Bamier. A tender kapcsán az egyik legnagyobb kifogás az, hogy az állam diszkriminálta a verseny többi résztvevőjét, amikor a legdrágább ajánlató cégnek adta a megrendelést. Azt is furcsállják, hogy a tender kiértékelése során lényegesen változtattak a szerződés feltételein, ami az elektronikus útdíj rendszerét üzemeltető SkyTollnakakár 140 millió eurós megtakarítást is hozhatott. Ján Figel közlekedés- ügyi miniszter leszögezte, bár a tendert a kormány előző vezetése fuserálta el, az esetleges eljárás során Szlovákia érdekeit fogja védeni. „Felkészültünk a tárgyalásokra” -mondta a miniszter. Az elektronikus útdíj rendszere idén januárban lépett hatályba; a 3,5 tonnánál nehezebb gépkocsiknak az országban az autópályák, a gyorsforgalmi és az első osztályú utak használatáért kell útdíjat fizetniük. Az állam a rendszer kiépítéséért és üzemeltetéséért a további 13 évben 852 millió eurót fog fizetni, (dem, SITA) Önmagától távozott a kormánykoalíció jelölte cégvezető, néhány hétig irányította csak a vállalatot Lemondott a Tipos vezérigazgatója Nem szerencsés haveroknak adni a megrendeléseket (Peter Žákovič felv.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem egész két hónappal kinevezése után mondott le tisztségéről Stanislav Žiačik, a Tipos állami szerencsejáték-társaság vezérigazgatója - tájékoztatott tegnap Martin Jaroš, a pénzügyminisztérium szóvivője. Žiačik - saját bevallása szerint - személyes okok miatt távozik, viszont közveden azután, hogy kiderült, annak a reklámügynökségnek adott állami megbízatást, amelyet hivatalba lépése előtt vezetett. Miklós múlt héten látott neki a gyanús megrendelés ellenőrzésének, tegnap kijelentette: a vizsgálat igazolta, hogy Žiačik nem sértett törvényt. A szóban forgó megrendelésre ugyanis három ajánlat érkezett és valóban bebizonyosodott, hogy a győztes ügynökségé volt a legkedvezőbb. „Törvényeket, és a Tipos belső előírásait sem sértette meg” - mondta Mikloš. Žiačik ennek ellenére kitart lemondása mellett, holott tegnap az interneten megjelent blogjában azt írta: „ha az újságírók elérik, hogy Mikloš leváltson, akkor ez az állam nem érdemel meg semmi mást, mint hogy Robert Fico újra hatalomra kerüljön”. Mikloš a lemondását tegnap elfogadta. „Nem kívánta konkretizálni személyes okait és én ezt tiszteletben tartom” - fűzte hozzá a miniszter. A Tipos új igazgatóját a tárca szóvivője szerint néhány napon belül mutatják be. A pénzügyminisztérium egyébként a Tipos egyetlen részvényese. Žiačik lemondását Iveta Radičová kormányfő is díjazta. „Politikában kétfajta állásfoglalás lehet. Hivatkozhat törvényekre és formalitásokra, vagy megérti, hogy a kormány jövője és hírneve az etikán, illetve az íratlan szabályokon is múlik” - reagált Radičová. Žiačik a Dzurinda-kormány alatt is a Tipos élén állt, 2006-ban menesztette Ján Počiatek akkori pénzügyminiszter. A Tipos üzemelteti a Loto, a Kenő 10, vagy a Bingo szerencsejátékokat. A társaság 2009-ben éves szinten 2,5 százalékkal, 305,3 millió euróra növelte forgalmát, s haszna elérte a 7,67 millió eurót. Két évvel ezelőtt 68,35 milliós veszteséget könyvelhetett el a cég a Sportkával szemben elveszített bírósági per miatt, (dem, SITA) Nincs kimutatható kapcsolat a minimálbér emelkedése és a munkanélküliség emelkedése között 9 euró 30 centtel nő a minimálbér ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Jövő év januárjától 317 euró lesz a minimálbér a kormányjavaslata értelmében. Ez 3 százalékos, vagyis 9,30 eurós emelést jelent a jelenlegi 307,70 eurós legkisebb bérhez képest. A tervezetről a jövő héten újra tárgyalnak a szociális partnerek, s várhatóan most sem fognak sem a szakszervezetek, sem a munkáltatók egyetérteni vele. Az előbbiek keveslik, az utóbbiak sokallják, sőt évek óta a minimálbér eltörlését kérik. A minimálbér nagysága körüli vita egyébként évről évre ilyen „forgatókönyv” szerint zajlik. A törvény értelmében ha a szociális partnerek nem tudnak megegyezni, a kormány a saját minimálbér-növekedési javaslatát ülteti át, mégpedig a tavalyi évi nemzetgazdasági átlagbér növekedésének arányában, ez 3 százalék. A munkáltatók azzal érvelnek, hogy megugrik a munkanélküliség - mivel a munkaadónak megnövekednek a munkavállalóval kapcsolatos kiadásai, így egy részüket kénytelen lesz elbocsátani. A Fico-kormány szociális ügyi minisztere, Viera Tomanová ezt a magyarázatot mindig elutasította, azzal, hogy a minimálbér-emelés csak elenyésző mértékben növeli a munkáltatók kiadásait, ráadásul a munkavállalóknak legfeljebb két százaléka keres minimálbért, tehát nagyon kevés személyt érint. Érdekes módon hasonlóan érvel a mostam, jobboldali kormány minisztere, Jozef Mihál is. A tárca elemzése szerint a minimálbéremelés mintegy 43 ezer alkalmazottat érint, közülük 39 ezren vállalkozó alkalmazottjaként dolgoznak, a többiek az állami- vagy közigazgatásban. Ez azt jelenti, hogy összesen megközelítőleg 3,4 millió euróval nőnének az alkalmazottak bevételei, egy alkalmazottra számítva évente ez 82 euró többletjövedelem. A minisztérium szerint nem kell a munkanélküliség növekedésétől sem tartani. „Eddig még nem volt kimutatható kapcsolat a minimálbér emelkedése és a munka- nélküliség növekedése között” - áll a tárca elemzésében. Eszerint 7300 munkáltatót érint a minimálbér-emelés a vállalkozói szférában, egy munkavállalót tekintve a munkáltató költségei havonta 11,85 euróra nőnének a jelenlegi 11,06-euróról, a munkavállaló után fizetett járulékok nélkül. (sán, SITA)
