Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-25 / 221. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Emléktáblát avatnak Zs. Nagy Lajosnak Zsély. A község híres szülöttére, Zs. Nagy Lajos költőre emléke­zik holnap, születésének 75. és halálának 5. évfordulóján a Victo­ria Kultúregyesület, valamint Zsély község önkormányzata. Dél­előtt 10 órakor megemlékezés és koszorúzás lesz a helyi temető­ben, amelyet 11 órakor kültéri ünnepi szentmise követ. A költő tiszteletére készített emléktábla ünnepélyes leleplezését 12.15-kor tartják. Az emléktábla-avatást követően megtekinthető a „Zsé - falunk írója és költője“ című kiállítás a helytörténeti és néprajzi múzeumban a Zichy-kastélyban. (ú) Esterházy Péter díja Veronában Budapest. A Nemzetközi Masi-díj (Premio Internazionale Masi) Grosso d’Oro Veneziano elismerését veheti át Esterházy Péter író ma az olaszországi Veronában - tájékoztatta a Magvető, a szerző magyarországi kiadója az MTI-t. A díjat odaítélő Masi Alapítvány honlapja szerint az elismerés arról a Velencei Köztársaság által ve­retett XTV. századi aranypénzről kapta a nevét, amely évszázado­kon át az értékállóság szimbólumának tekintett váltópénz volt Kö- zép-Európában. A Grosso d’Oro Veneziano díjat hagyományosan olyan személyek nyerhetik el, akik munkásságukkal a kultúrák és népek közötti megértés, szolidaritás eszméjét terjesztik. Az alapít­vány honlapja Esterházy Pétert olyan szerzőként méltatja, aki a közép-európai irodalom hagyományait számos regényében képvi­seli. Esterházy Péter egy másik elismerést is elnyerhet a hétvégén: Harminchárom változat Haydn-koponyára című színművét - há­rom másik munkával együtt - a Színikritikusok Díjának zsűrije idén a legjobb magyar dráma díjára jelölte. (MTI) Ismeretlen Brueghel-festmény került elő Madrid. Idősebb Pieter Brueghel (1525-1569) flamand festő eddig ismeretlen festményére bukkantak a madridi Prado Múze­um szakértői. A Szent Márton-napi bor című, jelenleg egy gyűjtőcsalád tulajdonában lévő kép feltehetően 1565 és 1568 kö­zött készült - közölte Angeles Gonzáles-Sinde spanyol kulturális miniszter, leszögezve: a spanyol állam mindent megtesz azért, hogy megvásárolja a festményt. Az El País című lap értesülése sze­rint a Prado kész 7 millió eurót fizetni a festményért, bár ha azt ár­verésre bocsátanák, a licitálók akár 25 millió euróra is felverhet­nék az árát. A kép a XVII. században érkezett Spanyolországba Olaszországból, azóta van a gyűjtőcsalád birtokában. Miguel Zu- gaza, a Prado igazgatója elmondta, a gyűjtők maguk sem tudták, hogy Brueghel-képről van szó, csupán azzal voltak tisztában, hogy a flamand festőiskola terméke. (MTI) Cameron a legbefolyásosabb filmes London. James Cameron, az Avatar és a Titanic című kasszasike­rek atyja a legbefolyásosabb ember a brit filmvilágban a Guardian című napilap összesítése szerint. A szigetország filmiparának kép­viselőiből álló testület úgy véli, az amerikai Cameron az, aki a leg­nagyobb hatással van a brit moziközönségre. Cameron mögött Ste­ven Spielberg áll a 2., Leonardo DiCaprio a 3. helyen. Az első öt közé John Lasseter „animációkirály” és stúdiófőnök, valamint Brad Pitt került be. Az első húszba sorolták többek közt Christopher Nolant, a legújabb Batman-feldolgozások rendezőjét, valamint Quentin Ta- rantinót, George Clooneyt és Johnny Deppet. (MTI) Győré Balázs költő lesz a Magyar Intézet vendége Az élet egy kölcsönlakás AJÁNLÓ Pozsony. Hétfőn, szeptember 27-én délután 5 órától Győré Ba­lázs költő, író, szerkesztő látogat Pozsonyba, hogy találkozzon ol­vasóival, illetve a kortárs iroda­lom iránt érdeklődőkkel. Helyszín a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, ahol Németh Zoltán iro­dalomtörténész beszélget a József Attila-díjas alkotóval. Győré Balázs sajátos hangne­met képvisel a magyar irodalom palettáján. A kritikusok szerint úgynevezett életköltészetet mű­vel, azaz a lehető leghagyományo­sabb, legegyszerűbb eszközökkel érzékelteti a modern ember min­dennapi életét. Ez a fajta letisztult költészet kevés absztrakt képet, metaforát használ, így többek kö­zött Fernando Pessoa, Rilke, illet­ve Paul Celan költészetével is ro­konítható. Rántás Balázs szerint „Győré emellett egy egész generá­ció életélményét fogalmazza meg, a késő Kádár-korszak puha dikta­túrája, illetve annak társadalmi­eszmei miliője szintén alapél­ményként szolgált a költő számá­Cyöre Balázs (Képarchívum) ra, melyet fiatalabb korában töb­bek között az amerikai beat-költé- szet, Kerouac, Ginsberg, Orlovsky poétikájával vegyített.” Legújabb kötetében a városi élet visszásságait ábrázolja. A Kal- ligram Kiadó gondozásában idén megjelent Kölcsönlakás rövid ver­seket tartalmaz, alapmetaforája szerint az emberi élet nem más, mint egy kölcsön kapott lakás, egy hely, amelyet idővel vissza kell majd szolgáltatnunk a létnek, a fe­lettes szubjektumnak, amelyből vétettünk, (juk) Börcsök Enikő színészi bravúrja a Nemsenkilény címszerepében a budapesti Trafó színpadán A lélek feltört börtöne Pontosan látja a világot, s abban önnön helyét és másságát (Fotó: Orlai Produkció) Óriási Rubik-kocka szim­bolizálja az autista ember lelkét a budapesti Trafó színpadán, Börcsök Enikő Nemsenkilény című mono­drámájában, amelynek mottója is van. SZABÓ G. LÁSZLÓ ,Áz autizmus az autos (önma­ga) szóból származik. Minden ember önmaga. Ebből következ­ne, hogy mindenki autista. Mi­velhogy ez lehetetlen, nem értem a dolgot.” Mondja ő, a főszereplő autista kislány, bakfis, nő, mert bár egy napját mutatja meg egy órában, voltaképpen mégis az egész eddigi életéről beszámol. Hangosan, szótlanul, gondol­kodva, önmaga dolgait kommen­tálva. „Csak olyankor tudok megölel­ni és megsimogatni valakit, ami­kor kedvem van hozzá, és nem akkor, amikor szeretné - fogal­maz Isten autista báránya. - Je­lenleg az egyetlen olyan ember, akit meg szoktam ölelni, a pszi­chiáterem. Ő azt mondja, hogy nagyon szerencsés ember, de én nem értem, hogy a szerencsének mi köze az öleléshez.” Előbb volt a könyv. Seth F. Henriett könyve, az Autizmussal önmagamba zárva. Ezt olvasta Börcsök Enikő. Felkavarta, meg­érintette. Pedig látott már autis- tákat közelről. Sógornője révén, aki gyógypedagógusként dolgozik velük. Aztán újabb könyvek jöt­tek. Autista szerzők naplói, írásai. Mark Haddon kötete, Ä kutya kü­lönös esete az éjszakában. Donna Williamstől a Léttelenül. Birger Sellintől A lélek börtöne. Csak hogy világosan lássunk: az autisták nem fogyatékosok. Mások. Mégpedig azért, mert ké­pesek pontosan megfogalmazni a világot. Az általános szabályokkal ugyan nem tudnak mit kezdeni, a „nagy egészet” azonban apró rész­leteiben figyelik meg. Viselkedési rendellenességük szembetűnő. Furcsa a mozgásuk, a járásuk, bel­ső bizonytalanságuk váratlan dühkitöréseket okoz, cselekedete­iket szükség és kényszer irányítja, sajátos rend és átláthatóság nél­kül nem érzik jól magukat. Ettől olyan furcsák. Mások. Lelki egyensúlyukból kimozdítva őr­jöngnek, faltól falig rohannak. Váratlan helyzetben talajvesztet­tek. Akkor nyugodtak, ha paran­csok szabályozzák életüket. Akkor tudják mihez tartani magukat. Tóth József Rubik-kocka díszle­téből Börcsök Enikő úgy tör elő, olyan erővel, mintha falakat rúg­na szét, vagy korlátokat döntö­getne. Játékként is funkcionálnak ezek a nagyméretű, színes koc­kák. Rajzok, szövegek kerülnek „Csak olyankor tudok megölelni és megsimo­gatni valakit, amikor ked­vem van hozzá, és nem akkor, amikor szeretné." rájuk. Egészen banális mondatok. „Volt egyszer egy világ. A világon egy bolygó. A bolygón egy föld­rész. A földrészen egy ország. Az országban egy város. A városban egy lakás. A lakásban egy szoba. A szobában egy ember. Az ember­ben egy VILÁG.” Kilenc mondat, amely az est legvégén kerül helyes sorrendbe. Addig forognak, ide- oda csúsznak a kockák. A szöveg­könyv (az említett forrásokból merítve) egy nemsenkilény életét vázolja fel nagy vonalakban. Kín­jait, gondjait, apró-cseprő bajait, élményeit, mániáit, szenvedélye­it, kitöréseit, robbanásait, mélyről feltörő vágyait, szerelmeit. Nem dráma ez, inkább (helyenként) drámai erejű monológ. Egymás mellé rakott, ragasztott száraz, szikár, egyszerű, sokszor tőmon­datok. Nincs íve a szövegnek, csak eleje, közepe és vége. A megrendí­tő pillanatok is váratlanul jönnek. És nem mindig a monológokból. Inkább Börcsök Enikő szívet-lel- ket felforgató játékából. Táblács­kák lógnak az egyik kocka belső falán. Háromszor négy feladatra felszólító táblácska, amelyek kö­zül a soron következő a színésznő nyakában lógó, erszényszerű kis táskába kerül, s csak azután ad he­lyet a következő lapocskának, amikor a rá írt teendő már elvé­geztetett. Rend a lelke minden­nek. Ez a kislány, bakfis, nő éles eszű, okos teremtés. Pontosan lát­ja a világot, s abban önnön helyét és másságát, de mások másságát is. Nincsenek kétségei afelől, hogy mit veszített a többséggel szem­ben, ugyanakkor tudja azt is, mit nyert, mennyivel tud többet. S miközben tesz-vesz, rakodik, és megteremti saját világát, azon be­lül pedig legteljesebb önmagát, a Rubik-kocka is összeáll. Az előadás egyik legmeghatóbb momentuma az, amikor a szí­nésznő hason fekve, a fekete gu­miszőnyegen, körkörös mozdu­lattal, krétával jelöli ki saját uni­verzumát, amelyből természete­sen kilép egy idő után. Kilép, hogy aztán visszaléphessen. Mint ami­kor ledönt, hogy újra (fel)épít- hessen. A szövegek összeállításában Gyulay Eszter segítette, a figura megteremtésében egyrészt az au­tisták különleges képességeit, lo­gikáját hívta segítségül, másrészt pedig saját színpadi tapasztalata­it. Rendező nincs, nem is hiány­zik. Járásával, gesztusaival Bör­csök Enikő ugyanis minden ki­mondott szavának és kimondat­lan gondolatának súlyt ad. Úgy visz kiszámíthatatlanságot e na­gyon is kiszámítható játékba, hogy közben finoman, észrevét­lenül terelget bennünket saját, il­lúzióktól mentes, célirányos út­ján, hogy egyszer csak elszaka­dunk képmutató, érzéketlen vilá­gunktól, és ott találjuk magunkat egy másikban. Az övében, ahol mi vagyunk mások. Mi, a vesztesek, az elesettek, az elbizonytalano- dottak, a gyengék és a még gyen­gébbek. Akárcsak az Esőember, ez az előadás is az Orlai Produkció égi­sze alatt született. És akárcsak a Nemsenkilényben, az Esőember­ben is autista a központi figura. Ott Kulka Jánosra hárul a feladat megmutatni a mást, a furcsát, a különöst. Értelmetlen lenne összevetni a két alakítást, hiszen az autizmusnak különböző meg­nyilvánulási formái vannak. Más­fajta gesztusokhoz nyúl Kulka Já­nos, és egészen másokhoz Bör­csök Enikő. Az Esőemberben lát­ványosabbak a külsőségek, a Nemsenkilényben mélyebbről tör fel a lényeg. Másfajta eszközökkel győz az egyik, és egészen más­hogy ér célba a másik színész. Börcsök Enikő alakításában végig azt éreztem: Egy emberben a VI­LÁG. A legteljesebb világ. A jubiláló Poór Józsefet köszöntötték születésnapja alkalmából Rétén, egykori iskolájában „Bolygó Hollandi” a gyerekek között NAGY ERIKA Rété. A hatvanesztendős Poór József kérésének eleget téve a Szlovákiai Magyar írók Társasága egykori alapiskolájának falai kö­zött köszöntötte fel az ünnepeltet. A hajóskapitányi minősítéssel is rendelkező gyakori vitorlázót a tanintézmény összes diákja, vagy­is nyolc tanuló, valamint Schultz István, az iskola igazgatója és Bodnár Beáta pedagógus színvo­nalas műsorral lepték meg. Először Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társasá­gának elnöke, majd pedig Fel­iinger Károly költő szólt a meg­szeppent gyerekekhez, akik, mi­után egyenként elbeszélgettek Poór Józseffel, és gitárkíséret mellett énekeltek, felszabadul­tan várták az ajándékba kapott könyvek dedikálását, és érdek­lődve tették fel az egykori Boly­gó Hollandi beategyüttes alapító tagjának a zenekarral kapcsola­tos kérdéseiket. Poór József a születésnapjára megjelenő új könyvét, a Szkip- pert is elvitte magával, s miután pár szóval bemutatta a kis kö­zönségének, azok megilletődve lapozták a vonzó kivitelezésű, föld körüli utazásról szóló kiad­ványt. Poór József a rétéi iskola tanulóival (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents