Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-25 / 221. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Emléktáblát avatnak Zs. Nagy Lajosnak Zsély. A község híres szülöttére, Zs. Nagy Lajos költőre emlékezik holnap, születésének 75. és halálának 5. évfordulóján a Victoria Kultúregyesület, valamint Zsély község önkormányzata. Délelőtt 10 órakor megemlékezés és koszorúzás lesz a helyi temetőben, amelyet 11 órakor kültéri ünnepi szentmise követ. A költő tiszteletére készített emléktábla ünnepélyes leleplezését 12.15-kor tartják. Az emléktábla-avatást követően megtekinthető a „Zsé - falunk írója és költője“ című kiállítás a helytörténeti és néprajzi múzeumban a Zichy-kastélyban. (ú) Esterházy Péter díja Veronában Budapest. A Nemzetközi Masi-díj (Premio Internazionale Masi) Grosso d’Oro Veneziano elismerését veheti át Esterházy Péter író ma az olaszországi Veronában - tájékoztatta a Magvető, a szerző magyarországi kiadója az MTI-t. A díjat odaítélő Masi Alapítvány honlapja szerint az elismerés arról a Velencei Köztársaság által veretett XTV. századi aranypénzről kapta a nevét, amely évszázadokon át az értékállóság szimbólumának tekintett váltópénz volt Kö- zép-Európában. A Grosso d’Oro Veneziano díjat hagyományosan olyan személyek nyerhetik el, akik munkásságukkal a kultúrák és népek közötti megértés, szolidaritás eszméjét terjesztik. Az alapítvány honlapja Esterházy Pétert olyan szerzőként méltatja, aki a közép-európai irodalom hagyományait számos regényében képviseli. Esterházy Péter egy másik elismerést is elnyerhet a hétvégén: Harminchárom változat Haydn-koponyára című színművét - három másik munkával együtt - a Színikritikusok Díjának zsűrije idén a legjobb magyar dráma díjára jelölte. (MTI) Ismeretlen Brueghel-festmény került elő Madrid. Idősebb Pieter Brueghel (1525-1569) flamand festő eddig ismeretlen festményére bukkantak a madridi Prado Múzeum szakértői. A Szent Márton-napi bor című, jelenleg egy gyűjtőcsalád tulajdonában lévő kép feltehetően 1565 és 1568 között készült - közölte Angeles Gonzáles-Sinde spanyol kulturális miniszter, leszögezve: a spanyol állam mindent megtesz azért, hogy megvásárolja a festményt. Az El País című lap értesülése szerint a Prado kész 7 millió eurót fizetni a festményért, bár ha azt árverésre bocsátanák, a licitálók akár 25 millió euróra is felverhetnék az árát. A kép a XVII. században érkezett Spanyolországba Olaszországból, azóta van a gyűjtőcsalád birtokában. Miguel Zu- gaza, a Prado igazgatója elmondta, a gyűjtők maguk sem tudták, hogy Brueghel-képről van szó, csupán azzal voltak tisztában, hogy a flamand festőiskola terméke. (MTI) Cameron a legbefolyásosabb filmes London. James Cameron, az Avatar és a Titanic című kasszasikerek atyja a legbefolyásosabb ember a brit filmvilágban a Guardian című napilap összesítése szerint. A szigetország filmiparának képviselőiből álló testület úgy véli, az amerikai Cameron az, aki a legnagyobb hatással van a brit moziközönségre. Cameron mögött Steven Spielberg áll a 2., Leonardo DiCaprio a 3. helyen. Az első öt közé John Lasseter „animációkirály” és stúdiófőnök, valamint Brad Pitt került be. Az első húszba sorolták többek közt Christopher Nolant, a legújabb Batman-feldolgozások rendezőjét, valamint Quentin Ta- rantinót, George Clooneyt és Johnny Deppet. (MTI) Győré Balázs költő lesz a Magyar Intézet vendége Az élet egy kölcsönlakás AJÁNLÓ Pozsony. Hétfőn, szeptember 27-én délután 5 órától Győré Balázs költő, író, szerkesztő látogat Pozsonyba, hogy találkozzon olvasóival, illetve a kortárs irodalom iránt érdeklődőkkel. Helyszín a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, ahol Németh Zoltán irodalomtörténész beszélget a József Attila-díjas alkotóval. Győré Balázs sajátos hangnemet képvisel a magyar irodalom palettáján. A kritikusok szerint úgynevezett életköltészetet művel, azaz a lehető leghagyományosabb, legegyszerűbb eszközökkel érzékelteti a modern ember mindennapi életét. Ez a fajta letisztult költészet kevés absztrakt képet, metaforát használ, így többek között Fernando Pessoa, Rilke, illetve Paul Celan költészetével is rokonítható. Rántás Balázs szerint „Győré emellett egy egész generáció életélményét fogalmazza meg, a késő Kádár-korszak puha diktatúrája, illetve annak társadalmieszmei miliője szintén alapélményként szolgált a költő számáCyöre Balázs (Képarchívum) ra, melyet fiatalabb korában többek között az amerikai beat-költé- szet, Kerouac, Ginsberg, Orlovsky poétikájával vegyített.” Legújabb kötetében a városi élet visszásságait ábrázolja. A Kal- ligram Kiadó gondozásában idén megjelent Kölcsönlakás rövid verseket tartalmaz, alapmetaforája szerint az emberi élet nem más, mint egy kölcsön kapott lakás, egy hely, amelyet idővel vissza kell majd szolgáltatnunk a létnek, a felettes szubjektumnak, amelyből vétettünk, (juk) Börcsök Enikő színészi bravúrja a Nemsenkilény címszerepében a budapesti Trafó színpadán A lélek feltört börtöne Pontosan látja a világot, s abban önnön helyét és másságát (Fotó: Orlai Produkció) Óriási Rubik-kocka szimbolizálja az autista ember lelkét a budapesti Trafó színpadán, Börcsök Enikő Nemsenkilény című monodrámájában, amelynek mottója is van. SZABÓ G. LÁSZLÓ ,Áz autizmus az autos (önmaga) szóból származik. Minden ember önmaga. Ebből következne, hogy mindenki autista. Mivelhogy ez lehetetlen, nem értem a dolgot.” Mondja ő, a főszereplő autista kislány, bakfis, nő, mert bár egy napját mutatja meg egy órában, voltaképpen mégis az egész eddigi életéről beszámol. Hangosan, szótlanul, gondolkodva, önmaga dolgait kommentálva. „Csak olyankor tudok megölelni és megsimogatni valakit, amikor kedvem van hozzá, és nem akkor, amikor szeretné - fogalmaz Isten autista báránya. - Jelenleg az egyetlen olyan ember, akit meg szoktam ölelni, a pszichiáterem. Ő azt mondja, hogy nagyon szerencsés ember, de én nem értem, hogy a szerencsének mi köze az öleléshez.” Előbb volt a könyv. Seth F. Henriett könyve, az Autizmussal önmagamba zárva. Ezt olvasta Börcsök Enikő. Felkavarta, megérintette. Pedig látott már autis- tákat közelről. Sógornője révén, aki gyógypedagógusként dolgozik velük. Aztán újabb könyvek jöttek. Autista szerzők naplói, írásai. Mark Haddon kötete, Ä kutya különös esete az éjszakában. Donna Williamstől a Léttelenül. Birger Sellintől A lélek börtöne. Csak hogy világosan lássunk: az autisták nem fogyatékosok. Mások. Mégpedig azért, mert képesek pontosan megfogalmazni a világot. Az általános szabályokkal ugyan nem tudnak mit kezdeni, a „nagy egészet” azonban apró részleteiben figyelik meg. Viselkedési rendellenességük szembetűnő. Furcsa a mozgásuk, a járásuk, belső bizonytalanságuk váratlan dühkitöréseket okoz, cselekedeteiket szükség és kényszer irányítja, sajátos rend és átláthatóság nélkül nem érzik jól magukat. Ettől olyan furcsák. Mások. Lelki egyensúlyukból kimozdítva őrjöngnek, faltól falig rohannak. Váratlan helyzetben talajvesztettek. Akkor nyugodtak, ha parancsok szabályozzák életüket. Akkor tudják mihez tartani magukat. Tóth József Rubik-kocka díszletéből Börcsök Enikő úgy tör elő, olyan erővel, mintha falakat rúgna szét, vagy korlátokat döntögetne. Játékként is funkcionálnak ezek a nagyméretű, színes kockák. Rajzok, szövegek kerülnek „Csak olyankor tudok megölelni és megsimogatni valakit, amikor kedvem van hozzá, és nem akkor, amikor szeretné." rájuk. Egészen banális mondatok. „Volt egyszer egy világ. A világon egy bolygó. A bolygón egy földrész. A földrészen egy ország. Az országban egy város. A városban egy lakás. A lakásban egy szoba. A szobában egy ember. Az emberben egy VILÁG.” Kilenc mondat, amely az est legvégén kerül helyes sorrendbe. Addig forognak, ide- oda csúsznak a kockák. A szövegkönyv (az említett forrásokból merítve) egy nemsenkilény életét vázolja fel nagy vonalakban. Kínjait, gondjait, apró-cseprő bajait, élményeit, mániáit, szenvedélyeit, kitöréseit, robbanásait, mélyről feltörő vágyait, szerelmeit. Nem dráma ez, inkább (helyenként) drámai erejű monológ. Egymás mellé rakott, ragasztott száraz, szikár, egyszerű, sokszor tőmondatok. Nincs íve a szövegnek, csak eleje, közepe és vége. A megrendítő pillanatok is váratlanul jönnek. És nem mindig a monológokból. Inkább Börcsök Enikő szívet-lel- ket felforgató játékából. Táblácskák lógnak az egyik kocka belső falán. Háromszor négy feladatra felszólító táblácska, amelyek közül a soron következő a színésznő nyakában lógó, erszényszerű kis táskába kerül, s csak azután ad helyet a következő lapocskának, amikor a rá írt teendő már elvégeztetett. Rend a lelke mindennek. Ez a kislány, bakfis, nő éles eszű, okos teremtés. Pontosan látja a világot, s abban önnön helyét és másságát, de mások másságát is. Nincsenek kétségei afelől, hogy mit veszített a többséggel szemben, ugyanakkor tudja azt is, mit nyert, mennyivel tud többet. S miközben tesz-vesz, rakodik, és megteremti saját világát, azon belül pedig legteljesebb önmagát, a Rubik-kocka is összeáll. Az előadás egyik legmeghatóbb momentuma az, amikor a színésznő hason fekve, a fekete gumiszőnyegen, körkörös mozdulattal, krétával jelöli ki saját univerzumát, amelyből természetesen kilép egy idő után. Kilép, hogy aztán visszaléphessen. Mint amikor ledönt, hogy újra (fel)épít- hessen. A szövegek összeállításában Gyulay Eszter segítette, a figura megteremtésében egyrészt az autisták különleges képességeit, logikáját hívta segítségül, másrészt pedig saját színpadi tapasztalatait. Rendező nincs, nem is hiányzik. Járásával, gesztusaival Börcsök Enikő ugyanis minden kimondott szavának és kimondatlan gondolatának súlyt ad. Úgy visz kiszámíthatatlanságot e nagyon is kiszámítható játékba, hogy közben finoman, észrevétlenül terelget bennünket saját, illúzióktól mentes, célirányos útján, hogy egyszer csak elszakadunk képmutató, érzéketlen világunktól, és ott találjuk magunkat egy másikban. Az övében, ahol mi vagyunk mások. Mi, a vesztesek, az elesettek, az elbizonytalano- dottak, a gyengék és a még gyengébbek. Akárcsak az Esőember, ez az előadás is az Orlai Produkció égisze alatt született. És akárcsak a Nemsenkilényben, az Esőemberben is autista a központi figura. Ott Kulka Jánosra hárul a feladat megmutatni a mást, a furcsát, a különöst. Értelmetlen lenne összevetni a két alakítást, hiszen az autizmusnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Másfajta gesztusokhoz nyúl Kulka János, és egészen másokhoz Börcsök Enikő. Az Esőemberben látványosabbak a külsőségek, a Nemsenkilényben mélyebbről tör fel a lényeg. Másfajta eszközökkel győz az egyik, és egészen máshogy ér célba a másik színész. Börcsök Enikő alakításában végig azt éreztem: Egy emberben a VILÁG. A legteljesebb világ. A jubiláló Poór Józsefet köszöntötték születésnapja alkalmából Rétén, egykori iskolájában „Bolygó Hollandi” a gyerekek között NAGY ERIKA Rété. A hatvanesztendős Poór József kérésének eleget téve a Szlovákiai Magyar írók Társasága egykori alapiskolájának falai között köszöntötte fel az ünnepeltet. A hajóskapitányi minősítéssel is rendelkező gyakori vitorlázót a tanintézmény összes diákja, vagyis nyolc tanuló, valamint Schultz István, az iskola igazgatója és Bodnár Beáta pedagógus színvonalas műsorral lepték meg. Először Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke, majd pedig Feliinger Károly költő szólt a megszeppent gyerekekhez, akik, miután egyenként elbeszélgettek Poór Józseffel, és gitárkíséret mellett énekeltek, felszabadultan várták az ajándékba kapott könyvek dedikálását, és érdeklődve tették fel az egykori Bolygó Hollandi beategyüttes alapító tagjának a zenekarral kapcsolatos kérdéseiket. Poór József a születésnapjára megjelenő új könyvét, a Szkip- pert is elvitte magával, s miután pár szóval bemutatta a kis közönségének, azok megilletődve lapozták a vonzó kivitelezésű, föld körüli utazásról szóló kiadványt. Poór József a rétéi iskola tanulóival (A szerző felvétele)
