Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-25 / 221. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 25. Régió 5 A kft. kevesebb pénzt kínál a vámházért, mint amennyiért tavaly a város megvásárolta azt Továbbra sem fizet bérletet a Matica Komárom. Több vagyonjogi kérdés rendezése valószínűleg már a novem­beri választásokat követő­en megalakuló új testület feladata lesz, mivel leg­utóbbi ülésükön a képvise­lők a szavazás előtt levet­ték azokat a napirendről. V. KRASZN1CA MELITTA Ezek közé tartozik az egykori vámépület eladása; az ingatlant tavaly vásárolta meg a város a vámhivataltól, mégpedig az akko­ri hivatalosan felértékelt 242 ezer eurós ár feléért, azaz 121 ezer eu­róért. Az épület alatti terület vi­szont a Marina-alt Kft. tulajdoná­ban van, ami gondot jelent a felújí­tásához szükséges pénz pályázati úton való előteremtése, illetve to­vábbi hasznosítása során. A telek- tulajdonos viszont jelezte: 121 ezer euróért kész megvásárolni a vámházat, felújítja és az idegen- forgalommal összefüggő tevé­kenységet folytatnának ott. Ezt az ajánlatot a testület nem fogadta el, és a pénzügyi bizottságjavaslatára az áprilisi ülésen olyan határoza­tot hozott, hogy a felértékelt áron kínálja fel az épületet a kft-nek. Szeptemberben ismét a képvise­lők elé került a Marina-alt kérvé­nye, ám ezúttal már csak 80 ezer eurót kínált az ingatlanért. A tár­saság jelen lévő társtulajdonosa, Obonya Sándor ezt azzal indokol­ta, hogy a pénzügyi bizottság fel­vetésére új szakértői véleményt dolgoztattak ki, és a becslő már csak 77 800 euróra értékelte az in­gatlant. Arra is felhívta a képvise­lők figyelmét, hogy társaságuk mindeddig nem kért bérletet a vá­rostól, ami évi 8000 eurót tesz ki. Felajánlotta: eltekintenek a bér­lettől, és saját költségükre lebont­ják az épület melletti acélkonst­rukciót is, ha létrejön a megálla­podás. Dubány Imre képviselő furcsának találta, hogy alig 2 év alatt az ingatlan értéke harmadára csökkent volna, szerinte legalább annyiért kellene értékesíteni, mint amennyit a város adott érte. No­vák Tamás pedig a városi vagyon­ról szóló törvényre utalva levetet­te a napirendről a kérdés megvita­tását. A városnak tehát tovább kell keresnie a kompromisszumos megoldást a telektulajdonosával. Nem született döntés arról sem, hogy a Matica slovenská a jövőben bérleti díjat fizessen a városnak a székháza alatti területért. A hiva­tal előterjesztésében a felértékelés alapján megállapított évi 14 230 euró szerepelt. Eddig a város nem kért bérletet a telekért, viszont a települések vagyonáról szóló tör­vény novellája szigorította a bér­beadás feltételeit, és megszabta a minimális összegeket is. Novák Tamás a döntés elnapolását kérte, mondván: több olyan telke is van a városnak, amelyen más intézmé­nyek, fenntartók tulajdonában lé­vő épületek állnak - és akik szin­tén nem fizetnek még bérletet. Szerinte ezeket az eseteket egysé­gesen kellene kezelni és egyszerre kell tárgyalni róluk. Javaslatát a képviselők többsége jóváhagyta. Bastmák Tibor polgármester ugyanakkor furcsának találta, hogy a testület akkor, amikor be­vételhez juttathatta volna a vá­rost, elnapol egy ilyen döntést. Az egész országban csak a Lévai járásban tartottak aratási ünnepséget - nincs túl sok ok az örömre Az idei az utóbbi évek leghosszabb aratása A rendezvényen kiértékelték az utóbbi évek leghosszabbnak minősített aratását (A szerző felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Nagyölved (Veľké Ludince). A búza terméshozama rosszabb, minősége viszont jobb lett a várt­nál. Az egész országban egyedül a lévai régióban rendeztek járási aratási ünnepséget. A Nagyölve- den megtartott rendezvényen ki­értékelték az utóbbi évek leg-' hosszabbnak minősített aratását. Milan Halmes, a lévai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke elmondta, míg máskor a szárazság okozott gon­dot, idén az áradások, a talajvíz és a túlzott mennyiségű csapadék keserítette meg a gazdák életét. Az ország legnagyobb járásá­ban több mint nyolcezer hektár­nyi termőföld került víz alá, ez több mint 2,5 millió eurós (75,3 millió korona) kárt jelentett az érintett szövetkezeteknek és vál­lalkozóknak. Ehhez képest az ál­lam által elkülönített kárpótlási alap mindössze 5 millió euró (150,6 millió korona). Az RPPK már májusban felhívta a figyelmet az esőzések várható negatív hatá­saira. Helyenként az átlagos csa­padékmennyiség háromszorosa hullott le, a 200 millimétert meg­haladó mutatókra is volt példa. A kedveződen időjárás mintegy nyolc-tíz nappal tolta ki az aratás megkezdését. Még mindig vannak betakarítadan területek, ebből a legnagyobb a tavaszi árpa 300 hektáron. A termelők, ha nem jutnak sürgős anyagi segítséghez, nem lesznek képesek beindítani az új szezont. A búza betakarításának első szakasza június 24-én kezdődött, számtalanszor meg kellett szakí­tani, augusztus közepéig elhúzód­tak a munkák. Ezzel az utóbbi idők leghosszabb aratása lett az idei. A 24 686 hektáros összterü­leten hektáronként 3,87 tonna volt a termésátlag. Ez a tavalyihoz képest 11,5 százalékkal, a 2008-as évhez képest pedig 28,5 százalékkal kevesebb. A bevétel- kiesés 2009-hez képest tonnán­kénti 150-170 eurós (4520-5120 korona) árnál 1,9-2,1 millió eu­róra (57-63 millió korona) tehe­tő. Az élelmiszeripari minőség jó­nak mutatkozik, az alacsonyabb kategóriájú búza iránt is nagyobb a feldolgozóipari kereslet. Milan Halmes elmondta, a mezőgazda- sági ágazat várakozó állásponton van. Kérdéses, ki tudja-e használ­ni gazdasági potenciálját, vagy folytatódik az utóbbi négy év ten­denciája: a termelési képességek folyamatos csökkenése. A sokat hangoztatott mezőgazdasági koncepció megvalósításának a gyakori minisztercserék sem tet­tek jót, viszont az eddigi tárcave­zetők mind megpróbáltak párbe­szédet folytatni az ágazat képvise­lőivel, bár sokszor elmaradt a várt eredmény. A jelenlegi miniszter egyelőre nem kereste a kapcsola­tot a szakemberekkel, sőt a mező­gazdászok úgy érzik, nincs szük­ség rájuk, az a benyomásuk, mintha zavarnának, ha hallatják a hangjukat. A rendezvényen mun­kájáért kitüntették Vígh Ferencet és Jozef Vengrínt, a nagyölvedi ü- letve garamkovácsi (Kozárovce) szövetkezetek vezetőjét, valamint Juraj Varsányit, a nagykálnai szö­vetkezet volt elnökét. AJÁNLÓ Szeptember 25. (szombat) Pozsonyeperjes - 12.00: Szeifried Zoltán festő- és grafikusművész kiállításának megnyitója Szent Pál apostol születésének 2000. évfordulója tiszteletére a helyi kultúrköz- pontban. Akiállítás szeptember 25. és 30. között naponta 9-től 16 óráig tekinthető meg. (la) Szeptember 26. (vasárnap) Pozsonypüspöki - 16.00: Állok Istenért, egyházért, hazá­ért - Mindszenti József oltár­köve - a bíborosról szóló dráma bemutatója a Vetvár kultúr- házban. Az előadás előtt Koller Gyula pápai prelátus mond be­vezetőt. (ú) Komárom - 11.00: a Selye János egykori lakóházán lévő emléktábla megkoszorúzása a Határőr utcában a református istentiszteletet követően. Az esemény a 19. Selye Napok programsorozat része, (vkm) Komárom - 16.30: fiatal komáromi és környékbeli or­gonisták hangversenye a Szent András-templomban. Műsoron Bach- és Liszt-művek. A kon­cert a XIX. Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei és Egyházművészeti Fesztivál ré­sze. (vkm) Kisgéres - 18.00: Madárjós — Zsapka Attila és Madarász András koncertje a kultúrház- ban. (ú) Szeptember 27. (hétfő) Tiszacsemyő - 8.30: Baran­goló - Zsapka Attila és Mada­rász András koncertje az alapis­kolában. (ú) Nagytárkány - 10.30: Ba­rangoló - Zsapka Attila és Ma­darász András koncertje az alapiskolában, (ú) Bély - 12.00: Barangoló - Zsapka Attila és Madarász And­rás koncertje az alapiskolában, (ú) Moksamogyorós - 19.00: Madárjós - Zsapka Attila és Madarász András koncertje a református templomban, (ú) Szeptember 28. (kedd) Komárom - 17.00: Forró Imre és Holop Ferenc fotóki­állításának megnyitója a Zi­chy palota Fotógalériájában a Helios Fotóklub szervezésé­ben. (vkm) A kiállítást főleg iskolás csoportok látogatják (A szerző felvétele) A rendszerváltás idején megszakadt a hagyomány Zöldség- és gyümölcskiállítás Dunaszerdahelyen Érsekújvárban bemutatkoznak Nyitra megye munkáltatói, középiskolái és védett műhelyei Állásbörze tanulók és munkanélküliek számára Egészségügyi nővérek iránt jelenleg nincs nagy kereslet (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Őszi állásbörzét rendez hétfőn, szeptember 27-én a Millennium Sportcsarnokban az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal. A körzeti munkahivatalnak az Érsekújvári és a Vágsellyei járás­ban négy kirendeltsége műkö­dik: Érsekújvárban, Vágsellyén, Nagysurányban és Párkányban. Az állásbörzére ezekből a térsé­gekből várják az alapiskolák nyolcadikos és kilencedikes ta­nulóit, valamint a középiskolás diákokat. Takács Marianna, a munkahivatal dolgozója arról tá­jékoztatott, hogy a reggel kilenc órakor kezdődő állásbörzén be­mutatkoznak Nyitra megye kö­zépiskolái - köztük nyitrai, ógyallai és lévai oktatási intéz­mények -, továbbá munkalehe­tőségeket kínáló vállalkozók. A körzeti munkahivatal dolgozói ezen a napon tájékoztatják a je­lenlévőket a hivatal nyújtotta szociális szolgáltatásokról, to­vábbképzési lehetőségekről és a pályakezdők számára indított képzésről, amely megkönnyíti számukra az álláskeresést. Az Érsekújvári járásban a legutóbbi hivatalos adatok alapján 9720, a Vágsellyei járásban 3053 állás­kereső van. Az érsekújvári régi­óban 1014 olyan munkanélkülit tartanak nyilván, akik két éve nem tudnak elhelyezkedni, a vágsellyei térségben 262 ilyen állástalan van. Értesüléseink szerint szeptember 29-én egy tótmegyeri cég számára tobo­roznak munkaerőt a munkahiva­talban, hegesztőket, vasbetono- zókat, ácsokat és kőműveseket várnak. Az Érsekújvári és a Vág­sellyei járásban elsősorban a vendéglátóiparba pincémőket, alapiskolákba nyelvtanárokat, to­vábbá fodrászokat és betanított munkásokat keresnek. Egész­ségügyi nővérek iránt nincs ke­reslet, mivel a szeptember végén elbocsátott 65 vágsellyei kórházi alkalmazott egy része éppen Ér­sekújvárban és Komáromban ta­lált munkát. Az állásbörzén bemutatkozik az Érsekújvári járás egyik leg­nagyobb munkáltatója, az Os­ram cég, amely több ezer em­bert foglalkoztat a térségből, és komoly hangsúlyt helyez a di­áktoborzásra. LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. Tizedik alka­lommal nyitották meg szeptember 23-án a Vidékfejlesztési Szakkö­zépiskola termeiben a Csallóköz Gyümölcse elnevezésű kiállítást, mely a térség hagyományos és kü­lönleges gyümölcs- és zöldségfaj­táit mutatja be. A termelők idén háromszáznál több termést hoztak el a kiállítás­ra, tudtuk meg Szabó Istvántól, a Kiskertészek Szövetsége duna- szerdahelyi alapszervezetének el­nökétől. „Olyan különlegességeket is ki­állítunk, mint a rebarbara, a som, a naspolya és a csicsóka - mondta -, ugyanakkor kaktuszokat és gyógynövényeket is láthatnak az érdeklődők. A kiállítást főképp is­kolások látogatják, egy nap lefor­gása alatt ezernél több gyereket fogadtunk. Számukra a nem min­dennapi méretű és alakú zöldsé­gek, a tökfaragások jelentik az igazi szenzációt.” A megnyitó napján díjátadás­ra is sor került - a zöldség- és gyümölcstermesztés terén elért eredményekért huszonhat ker­tész, három üzem és négy inté­zet vehetett át oklevelet. Belucz János, a kiskertész-szövetség já­rási elnöke elmondta: a hazai termesztőket nemcsak az időjá­rás viszontagságai teszik próbá­ra, hanem az üzletláncok árupo­litikája is. Idén a paradicsom, a kajszi- és őszibarack, a cseresz­nye, illetve a meggy termése sínylette meg leginkább az idő­járás szélsőséges ingadozásait. A rendszerváltás előtti évtize­dekben Csallóköz több települé­sén, így Somorján, Bősön és Csiliz- radványon is szerveztek terméski­állításokat, a kilencvenes évek ele­jén azonban ez a hagyomány meg­szakadt. Szabó István elmondta: a kiskertészeknek napjainkban a te­lektulajdonosok pénzéhségével is meg kell küzdeniük; a városban és annak határában egy négyzetmé­ter művelésre alkalmas területért közel harmincöt eurót kémek, míg a földhivatal által elfogadott ár 1,20 euró körül van. A kiállítás szeptember 25-ig, délig tekinthető meg; a legszebb­nek ítélt termések az októberi trencséni országos versenyre ke­rülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents