Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-22 / 218. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 22. Szülőföldünk - hirdetés 13 Meglepő eredményeket hozhat a sztyeppéi nomád népek identitástudatának kutatása - Nagy Iván etnológus már kétszer járt Mongóliában A tarka csődör törzs nyomában a Mongol-Altaj vidéken di, a régiós, az etnikai vagy éppen a vallási hovatartozás vállalása. Ezek nem cserélhetők fel egymással, egyik sem helyettesíti a másikat, így értelemszerűen mindegyikünk több identitással bír.” Utolsó pillanatban A tarka csődör törzs tagjai a szoyjeturalom elől Mongóliába menekült kazakok. Kazahsztánban és Mongólia szóban forgó részében nyolcvannál több törzs él egymás mellett, valamennyiük hűen őrzi eredetmondáját, legendáját. „Sarkítva úgy is fogalmazhatnék: az identitástudat attól működik, hogy egy adott csoport tagjai pontosan tudják, miben különböznek a másiktól - mondja a kutató -, a megkülönböztető kulturális jegyek és egyéb etnikai szimbólumok rendkívül sokrétűek lehetnek. A tarka csődör törzsnél azt figyeltem meg, hogy etnikai identitásuk a miénknél jóval összetettebb, rétegzett. Számon tartják, hogy a tizenkét nemzetség melyikébe tartoznak, mely törzsnek a tagjai, s ez a törzs milyen törzsszövetség része. Tudják azt is, hogy törzsszövetségük a Középső Horda egyik csoportja, ezen kívül pedig rendelkeznek egy modem kazak nemzettudattal, mely a mongoloktól különbözteti meg őket.” A törzs egy Hodzsa Birgin nevű embertől származtatja magát, aki tarka lovakon érkezett; a törzsbéliek tanultabb rétege, így a huszonéves fiatalok azonban erről már alig tudnak valamit, az eredetmondát és a nomád kultúrát az ötven év fölöttiek őrzik. Nagy Iván megfogalmazásában „szinte az utolsó pillanatban érjük tetten ezt a fajta identitásmegnyilvánulást”. ,A magyarok etnogenézise régtől érdekel, s itt adnék közre egy érdekes észrevételt: krónikáink a besenyőket említik keleti szomszédjukként, a tibeti iratok pedig »alá jundlug«-nak nevezik a besenyőktől nyugatra élő népet. A kifejezés fordítása: azok, akiknek tarka lovaik vannak! A tarka csődör törzs etnikai identitásában szintén megjelenik ez a megkü- lönböztető-önmeghatározó jegy. Úgy vélem, a magyar őstörténet sok meglepetést tartogat még számunkra” - teszi hozzá. Jurták, napkollektorok A tarka csődör törzs tagjainak pontos száma nem ismert; több ezren élnek Mongólia, Kazahsztán és a Kínai Népköztársasághoz tartozó Ujgúria területén. Természetes, hogy nem minden titkukat tárják fel a kutatók előtt. „Időnként összehívják a törzsi gyűlést - mondja Nagy Iván -, melynek érdekessége, hogy közvetlenül nem az identitás megőrzését, hanem annál sokkal gyakorlatiasabb célt szolgál. Itt beszélik meg a házasságokat - íratlan szabály ugyanis, hogy a törzs tagjai csakis más törzsbeliekkel léphetnek frigyre. Amellett tehát, hogy őrzik a törzsi identitást - tehát azt mondják: mi azoktól származunk, akiknek tarka lovai voltak -, genetikailag tudatosan keverednek a többi népcsoporttal. Az etnikai tudat tehát a kulturális azonosulás révén nyilvánul meg, míg a közös származás csupán feltételezett.” Fontos törzsi szimbólum a zászló, mely csakis akkor kerül elő, ha a törzs hadba vonul; mivel erre jó ideje nem volt példa, a Kárpátmedencéből útra kelt kutatócsoport tagjai sem látták. Talán jobb is így... ,A tarka csődör törzs tagjai a kazah hagyomány szerinti nomád életmódot folytatnak - közli az etnológus -, ami azt jelenti, hogy nyáron a legelőkön tartózkodnak, télen pedig a falvakban vagy azok közelségében fából és vályogból épített házaikba húzódnak. Sokan még ma is hagyományos kazak ruházatot hordanak, veretes övét viselnek, lovon közlekednek, s egész életüket szinte történelem előtti körülmények között élik le, a Mongol-Altájban közel négyezer Feltárul a jurták titka - balról Kopecsni Gábor, Csörgei László, Nagy Iván, a házigazda, illetve Szancsaha, a tolmács Nagy Iván etnológus, a du- naszerdahelyi Csallóközi Múzeum kurátora idén júliusban másodízben járt a mongol Altaj-hegyvidéken; s jóllehet nem Juliánus barát keleti magyarjai után kutatott, eredményei, következtetései figyelemre méltóak - egyszersmind jövőbe mutatók is. LŐR1NCZ ADRIÁN Az etnológiát az különbözteti meg az etnográfiától, mondja bevezető gyanánt, hogy míg ez utóbbi a hagyományos kultúra leírásával foglalközik, az etnológia a kulturális összefüggéseket, változási folyamatokat kutatja. Vizsgálódási területe nem korlátozódik az archaikus népek körére, a multikulturális világban lejátszódó folyamatok éppúgy érdeklik, mint a népi kultúra továbbélése, vagy éppenséggel a népiélek fejlődése. „Az etnológia interdiszciplináris tudomány - magyarázza Nagy Iván -, mely a nyelvészeti, régészeti, zenei, néprajzi és egyéb adatok összegzésével próbál eredményre, következtetésre jutni. Magával a változási folyamattal foglalkozik; második mongóli- ai utam célja éppen az volt, hogy a Mongol-Altaj vidéken élő tarka csődör törzs összetett etnikai identitásában végbemenő változásokat tanulmányozzam.” Hogy mitől összetett az identitás?,Az ember az identitások különböző szintjeivel határozza meg magát - magyarázza az etnológus -, ilyen a nemi, a csaláEgy fontos mozzanat: a kancafejés méteres tengerszint fölötti magasságban. E nomadizáló népek körében most történik a váltás - a jurtákon megjelentek a napkollektorok, tévét néznek, rádiót hallgatnak, mindez rövidesen megváltoztatja az életüket.” Madjarok, mazsarok, magyarok Néhány, a tarka csődör törzshöz tartozó család mazsamak vallja magát - valószínűsíthető, hogy a kazahsztáni madjaroknak egy önállóan csatlakozott csoportjáról van szó. „A madjarok és a mazsarok léte komoly kérdéseket vet fel a magyar őstörténet-kutatásban - véli Nagy Iván -, ezáltal a finnugor és az újabb származási elméletekkel kapcsolatban számtalan kérdőjel merül fel. A Mongol-Altaj nagyon fontos kutatási területté vált, hiszen például a neves turkológus, Mándoky Kongur István is járt azon a vidéken. Átfogó etnológiai kutatást azonban nem végzett, jómagam ezt a hiányosságot próbálom pótolni. Fontosnak tartom, hogy az etnológia hangsúlyosan jelenjen meg az őstörténet-kutatásban - pontosan átfogó, összegzőjellege miatt. Meggyőződésem, hogy az identitás-kutatással népünk múltjának, történetének megismeréséhez is közelebb kerülünk.” Történelem előtti körülmények között a Mongol-Altaj vidéken (Hencze Attila felvételei)’ ül SZÓ Ez a lap jár Önnek! • Milyen büntetés fenyegeti, ha nincs a gépkocsijában: láthatósági mellény, pótkerék, elsősegélydoboz vagy vontatókötél? • Mi számít kötelező felszerelésnek, és mennyibe kerül? Minderről egy helyen, az Új Szó 16-oidaias mellékletében + játék értékes nyereményekért! m szó S -füzetek 9. kötelező felszerelése Keresse az újságárusoknál csütörtökön, szeptember 23-án! U J SZÓ
