Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-22 / 218. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt kilenc NATO-katona Kabul. Meghalt a NATO- vezetésű afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) ki- lenckatonája, miután lezuhant az őket szállító helikopter az ázsiai ország déli részén. Egy ISAF-katona, egy afgán katona és egy amerikai civil könnyebben megsérült. Az ISAF tájékoztatása szerint a helikoptert nem érte ellenséges tűz, mielőtt lezuhant, Juszuf Ahmadi tálib szóvivő viszont az AFP- nek nyilatkozva magukra vállalta a történteket. „Lelőttük az idegen erők helikopterét Daj- csopan körzetében, és megöltünk tíznél több katonád’ - mondta; (MTI) Az USA nem cserél foglyokat Washington. Elutasította az USA azt az elképzelést, hogy fogolycserét hajtson végre Iránnal. Mark Toner amerikai külügyi szóvivő leszögezte: nem vonható párhuzam a bíróság által elítélt emberek és azon turisták között, akik egy meg nem jelölt államhatárt léptek át és akik ellen még nem emeltek vádat. Irán a múlt héten elengedte azon három amerikai turista egyikét, akiket tavaly júliusban vett őrizetbe, mert átlépték az iraki-iráni határt. A három amerikait kémkedéssel gyanúsították meg a teheráni hatóságok. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap kérte az USA-tól, hogy engedjen szabadon nyolc „illegálisan fogva tartott*’ iráni állampolgárt. (MTI) Ankara becsapja Európát New York. Törökország megengedi, hogy az iráni atomprogrammal gyaníthatóan kapcsolatban álló bankok tevékenységet folytassanak a területén, ami meghiúsítja a nyugati országok pénzügyi nyomásgyakorlási kísérleteit. Ezt a brit hírügynökség jelentette több felől alátámasztott értesülésekre hivatkozva. Törökország virágzó pénzügyigazdasági kapcsolata Iránnal bejutási lehetőséget ad Teheránnak az egész európai pénzügyirendszerbe. (MTI) Gyanús a vatikáni bank Róma. Vizsgálatot indított a római ügyészség a Vatikán bankja, az IOR elnöke, Ettore Gotti Tedeschi és egyik munkatársa ellen, mert felmerült annak a gyanúja, hogy a bank pénzmosásban vett részt. A Vatikán „tanácstalanságának és csodálkozásának” adott hangot, míg a bank szóvivője nem akarta kommentálni a hírt. Az olasz pénzügyőrség lefoglalt 23 millió eurót, amely a bank egyik számláján volt. Az IOR 1982-ben részese volt egy nagy pénzügyi botránynak: belekeveredett a Banco Ambrosiano, az akkori legnagyobb olasz magánbankcsalárd csődjébe. (MTI) Netanjahu egy kém elengedését kéri a telepbővítési tilalom meghosszabbításáért cserébe - csapatokat küldene a jövendőbeli határra Izrael meg akarja zsarolni Washingtont Esther Pollard férje fotójával egy 2008-as tüntetésen (SITA/A P-fe Ivéte I) Sehol se legyenek külföldi katonák az ország kormányának akarata ellenére Ismét meghívja Grúziát a NATO London/Washington/Jeruzsá- lem. Izrael egy, az USA-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, a zsidó államnak kémkedő amerikai szabadon engedését kéri a palesztinoknak teendő engedményekért és a telepbővítési moratórium meghosszabbításáért cserébe. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli katonai rádió szerint Benjámin Netanjahu kormányfő irodája azzal az ajánlattal kereste meg az amerikai kormányt, hogy a telepépítések új abb három hónapig tartó felfüggesztéséért cserébe engedjék el Jonathan Pollard egykori tengerészeti hírszerzési elemzőt, akit 1987-ben ítéltek el kémkedés miatt. Ezt a The Guardian brit baloldali lap jelentette internetes oldalán. Netanjahu régóta kéri Pollard szabadon bocsátását az amerikaiaktól, és most különösen fontos lenne a siker, hiszen az talán ellensúlyozná a palesztinoknak teendő engedményeket kormányának jobboldali tagjai és a telepesek szemében. Netanjahu állítólag már útnak is indított egy közvetítőt, hogy puhatolja ki Washington véleményét, de a válasz egyelőre nem ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A NATO novemberi lisszaboni csúcstalálkozóján meg fogják ismételni azt a 2008-as ígéretet, hogy Grúzia jövője az euroat- lanti integrációban van, és hogy az ország idővel az észak-atlanti szervezet tagjává válhat. Ezt Jamie Shea, a NATO politikai tervezési igazgatója jelentette be Brüsz- szelben. A 2008-as tavaszi bukaresti NA- TO-csúcson ez az ígéret két ország, Grúzia és Ukrajna vonatkozásában hangzott el. Ami Ukrajnát illeti, Jamie Shea kijelentette: az atlanti szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az új kijevi vezetés már nem törekszik a NATO-tagság- ra. Ennek nyilván tükröződnie kell majd a lisszaboni zárónyilatkozatban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a NATO nem akar együttműködni egy sor területen Ukrajnával. Jamie Shea, a NATO korábbi szóvivője a kaszpi térség biztonságának kérdéseiről az Európai Politikai Központ által szervezett ke- rekasztal-beszélgetésen fejtette ki mindezt. Arról nem kívánt találgatásba bocsátkozni, hogy Grúzia mikor csatlakozhat a NATO-hoz. Shea két szempontból is kiemelte a kaszpi térség - és azon belül Grúzia - növekvő fontosságát. Az egyik az, hogy a hagyományos haderőkről korábban Moszkvával kötött megállapodást az orosz fél egy ideje deklaráltan nem tartja be, megszüntette például a csapat- mozgásokról előírt adatszolgáltatást. A NATO szeretne változtatni ezen a helyzeten, és az ún. szárny- térségekben - márpedig a Dél-Kau- kázus jellegzetesen ilyen térség - különösen fontos kérdés a haderők elhelyezkedése. Az atlanti szervezet szeretné elérni annak az elvnek a következetes érvényesítését, hogy az EBESZ tagországainak egyikében se tartózkodjanak külföldi katonák az ország kormányzatának akarata ellenére. Grúzia két szakadár tartományában - Ab- háziában és Dél-Oszétiában - orosz haderő állomásozik. A kaszpi térség jelentősége az úgynevezett újszerű biztonsági kihívások szempontjából is megnőtt. A térség országait segíteni kell az energetikai infrastruktúra biztonságossá tételében, egyebek közt számítástechnikai vonatkozásban is, mert az újszerű biztonsági fenyegetések egyike a kibernetikai hadviselés. Márpedig azáltal, hogy a kaszpi térség országainak ebben segítséget nyújtanak, egyben az európai NATO-országok energiaellátási biztonságát is növelik - hangsúlyozta a NATO politikai tervezési igazgatója. (MTI, ú) ismert. Netanjahu irodája először határozottan tagadta, hogy tudna az ügyről, de később kétértelmű nyilatkozatokat tett. Danni Dajan, a zsidó telepesek egyik vezetője elítélte az ajánlatot, amely szerinte „a zsarolás ocsmány módja”. „Ne cseréljük el esetleg a Golán-fennsíkot Gilád Salitért?” - kérdezte ironikusan az Izrael által 1967-ben megszállt, majd később annektált szíriai területre, valamint a Hamász által foglyul ejtett izraeli katonára utalva. Valószínűleg az amerikai hírszerzésnek sem tetszik Pollard elengedésének ötlete, hiszen eddig is hevesen ellenezte. Pollard 1984-ben kezdett el államtitkokat kiadni az izraelieknek pénzért és ékszerért cserébe. A következő évben már le is bukott, amikor több ezer oldalnyi dokumentumot adott át ügyfelének. Pollard állítólag Dél-Afrikának és Pakisztánnak is kémkedett. Az amerikait életfogytiglani, a feleségét, Esthert pedig öt év börtönbüntetésre ítélték. Netanjahu közben továbbra is kitart amellett, hogy szeptember 26-a után újraindul a telepbővítés, de nem szeretné megszakítani a palesztinokkal folytatott közvetlen béketárgyalásokat sem. Mahmúd Abbász palesztin elnök viszont világossá tette, hogy egy percig sem Elmarad a találkozó Kínai-japán feszültség Peking. Nem alkalmas a légkör arra, hogy Ven Csia-pao kínai kormányfő a New Yorkban találkozzon japán kollégájával, Kan Naotó- val - közölte tegnap a kínai külügy. A két ázsiai ország kapcsolatát jelentősen lehűtötte az a tengeri incidens, amelynek során egy kínai halászhajót a japán parti őrség feltartóztatott, majd miután kétszer is ütköztek, a hajót és legénységét elfogták. Mindez a Kína és Japán által is magáénak vallott Kelet-kínai- tengeri területen történt. A japán hatóságok szeptember 19-én tíz nappal meghosszabbították a kínai hajóskapitány fogva tartását. Az eset „súlyos károkat okozott a kínai-japán kapcsolatokban” - mondta Csiang Jü külügyi szóvivő azzal, hogy a feszültség további fokozódásának elkerülése érdekében Japánnak azonnal és feltétel nélkül el kell engednie a kapitányt. (MTI) marad a tárgyalóasztal mellett, ha újrakezdődnek az építkezések. Közben kiderült: Netanjahu csapatokat küldene a leendő palesztin állam keleti határai mellé, hogy szavatolják országa biztonságát. Álláspontját amerikai zsidó vezetők előtt fejtette ki. A palesztinok elutasítják az ötletet, Ciszjordánia és Jordánia határára nemzetközi erőket javasolnak egy lehetséges békemegállapodás keretében. Netanjahu azt mondta, nem hiszi, hogy a jelen körülmények között a nemzetközi erők el tudnák végezni feladatukat. „Az izraeli védelmi erő (IDF) az egyetlen, amelyben bízni lehet, hogy megvédi az izraeli állampolgárok életét.” A palesztin szélsőségesek támadásai szinte biztosra vehetők, mihelyt megkezdődik az izraeli csapatok visszavonulása a ciszjordániai-jordániai határról. Abbász elnök szerint az izraeli hadsereg jelenléte korlátozná a palesztin szuverenitást. Tegnap a közel-keleti kvartett is arra kérte Izraelt, hogy hosszabbítsa meg a telepbővítési moratóriumot Ciszjordániában a békefolyamat érdekében. Az USA, az ENSZ, az EU és Oroszország alkotta négyes fogat közleményében szerepel az a megállapítás, hogy a tavaly novemberben meghirdetett telepbővítési tilalomnak pozitív hatása volt a térségben. (MTI, ú) Gázellátás az EU-ban Válságok megelőzése Brüsszel. Megszavazta az Európai Parlament tegnap azt az uniós szabályozást, amely a tagországok közös fellépését irányozza elő esetleges jövőbeni gázellátási válságok időszakára. A jogszabály kiemelten védi a lakosság és az alapvető szolgáltatást nyújtó intézmények, pl. a kórházak és az iskolák ellátását, és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésére is hoz intézkedéseket. Vészhelyzet esetére lehetővé teszi, hogy egy ország egy másik tagállam gázkészleteinek segítségével fedezze szükségletét. A tagországoknak két éven belül nemzeti tervet kell készíteniük a válságok megelőzésére és kezelésére, az Európai Bizottság pedig nagyobb koordináló szerepet kap. A következő években a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük gázhálózataik összeköthetőségét is - az EU anyagi támogatást is ad ehhez. (MTI) Még a Greenpeace ellen is indult vizsgálat Túllihegte feladatát az FBI MTl-HÍR Ismét a legszegényebbek megsegítéséről tárgyal 140 állam- és kormányfő Egymilliárd eurót ajánlott fel az EU Washington. Egy most nyilvánosságra hozott jelentés szerint az amerikai FBI hazudott a Kongresz- szusnak, és indokolatlan „terrorellenes” vizsgálatokat folytatott baloldali, jog- és környezetvédő szervezetek ellen 2001-2006-ban. A jelentést az igazságügy-minisztérium főfelügyelője készítette a Kongresszus négy évvel ezelőtti megbízásából. Ennek oka: előzőleg a sajtóban dokumentumokjelentek meg az FBI-nak a 2001. szeptember 11-e utáni rugalmasabb szabályozást kihasználó túlkapásairól. Az FBI vizsgálódásainak célpontja volt egyebek közt a Thomas Merton Center háborúellenes jogvédő szervezet, a Greenpeace környezetvédő mozgalom és a PETA állatvédő egyesület. A jelentés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a túlkapások gyakorlata nem volt általános. „A bizonyítékok szerint az FBI nem pusztán a militáns tevékenység alapján vett célba szervezeteket, de több esetben a vizsgálat indításának tényszerű indokai gyengék voltak.” Paul Bresson FBI-szó- vivő kijelentette, a jelentés egyetlen olyan esetet sem dokumentált, amikor a hatóságok indokolatlanul megsértették volna az alkotmány első kiegészítését, egy csoport vagy egy személy ellen felléptek volna. E kiegészítés rögzíti egyebek közt a szólás és a gyülekezés szabadságát. MT1ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az Európai Unió felajánlott egymilliárd eurót a Millenniumi Fejlesztési Célokra az ezekről rendezett háromnapos ENSZ-konferencia hétfői nyitónapján. A konferencián - amelyen 140 állam- és kormányfő vesz részt - eddig ez a legnagyobb felajánlott összeg. A bejelentést Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke tette meg. Közölte, hogy az EU elkötelezte magát a szóban forgó célok mellett, amelyeknek az elérése még nagyon messze van. Az ENSZ a 2000-ben megrendezett millenniumi csúcson nyolc fejlesztési célt tűzött ki annak érdekében, hogy 2015-re érezhetően enyhíteni lehessen a nyomort és növelni az életszínvonalat a legszegényebb országokban. Bár történt előrelépés, a haladást több helyen megakasztották a pénzügyi és gazdasági recesszió következményei. A világ vezetői az ezredfordulón megfogadták: felére csökkentik a legszélsőségesebb szegénységet, hogy minden gyerek számára megteremtik az általános iskola elvég- zéséneklehetőségét, megfékezikés visszájára fordítják a HIV/AIDS terjedését. Megígérték, hogy háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi és kétharmadával a gyermek- halandóságot. A célok között szerepel az is, hogy 2015-ig a felére csökken azok száma, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez és akiknek lakóhelyén nem épült ki csatornahálózat, hogy előmozdítják a női egyenjogúság elterjedését, a környezetvédelmet, valamint nyitottá teszik a pénzügyi és a kereskedelmi rendszert. Több jelentés szerint a világ legszegényebb országai közül sokban, különösen Fekete-Afrika államaiban kevés előrelépés történt. Az Amnesty International úgy véli, a világ vezetői cserbenhagyták a legelesettebbeket. Erre többek között azt hozta fel példaként, hogy a millenniumi csúcs óta 5,3 milliónál több nő halt bele a szüléssel kapcsolatos komplikációkba.
