Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-22 / 218. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 22. Közélet 3 Mészáros Alajos: Franciaország emberi jogokat sértett, vagyis írott normákat, Szlovákia viszont íratlan szabályt, a szolidaritás elvét, ami legalább olyan fontos „Szlovákiának szüksége van az EU szolidaritására” Mészáros Alajos (Somogyi Tibor felvétele) A francia kormány roma bevándorlók elleni lépései és Szlovákia kimaradása a görög segélycsomagból megrázta az Európai Uniót valamint az euróövezetet. Mire számíthat a két or­szág, egyáltalán lehet-e a két különvéleményt azo­nos fajsúlyúnak tekinteni? Többek között erről is kér­deztük Mészáros Alajost, a Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képvi­selőjét. VERES ISTVÁN Hogyan fogadta az Európai Parlament a francia kormány döntését, amellyel hazaküld- ték a romániai és bulgáriai romákat? Nagy turbulenciákat váltott ki, egyes országok képviselői közti heves viták alakultak ki, hétfőn például Luxemburg bírálta őket, előtte Viviane Reding asszony, az Európai Bizottság igazságügy biz­tosa is, az elfajult vita után bocsá­natkérések következtek. A közép-európai országok képviselői is bírálták a döntést? Természetesen, elsősorban a néppárti politikusok, például Já­róka Lívia, a Fidesz roma szárma­zású képviselője, valamint az er­délyieket képviselő Tőkés László is. Az Európai Néppárt egy straté­giai megoldást keres, a szocialis­ták erősen bírálják a francia kor­mányt, és túlpolitizálják a kér­dést, de ez így szokott lenni a jobb és baloldali pártok vitájánál. Mennyire durvulnak el ezek a viták? Ez elsősorban az Európai Bi­zottság és Franciaország harca, mi ezt megtárgyaltuk és elfogad­tuk az állásfoglalást, mely sze­rint az unión belül szabad moz­gáslehetősége van a polgárok­nak. Vulgáris vagy emotiv hoz­zászólások nem gyakoriak, in­kább csak a szélsőjobboldali pár­tokat tömörítő frakció tagjai él­nek velük. Vannak képviselők, akik ki­álltak a franciák mellett? Ha vannak is, nemigen adtak ennek eddig hangot, a franciák próbálják védeni álláspontjukat, hogy ez nem a cigányság ellen irányul, viszont értelemszerűen nem tudnak elég meggyőzőek lenni. Egyrészt ezek az állampol­gárok alighanem okot adtak arra, hogy problémaként kezeljék őket, de a kollektív küakoltatás elfo­gadhatatlan. Milyen eszközei vannak az uniónak egy ilyen döntés ellen? Reding asszony megfenyegette Franciaországot, szankciókat he­lyezett küátásba, próbálja rábírni őket, hogy más megoldást keres­senek. Szlovákia szintén az árral szemben úszik, nem járulunk hozzá a görög gazdaság talpra- állítását célzó kölcsönhöz. Ha­sonló helyzetbe kerültünk, mint a franciák? Ennek nem volt akkora vissz­hangja az EP-ben, talán senki sem szólalt fel Szlovákia döntése el­len, a háttérben viszont érezni le­het, hogy ez a döntés sokakat megdöbbentett, elsősorban a bi­zottságot. Jól döntött Szlovákia? Csodálkoztam, hogy tartották magukat ehhez a választási ígé­rethez, politikailag ez a döntés szerintem tarthatatlan, Szlovákia valóban azon országok közé tar­tozik, amelyeknek az unió vagy az euróövezet tagjainak szolidaritá­sára szüksége van. Burkolt meg­jegyzésekből látszik, hogy van egyfajta hűvösség Szlovákia iránt, nem is érezzük magunkat valami jól, ha ez a kérdés szóba kerül. Milyen hátrányok érhetik Szlovákiát? Elsősorban az Európai Közpon­ti Bankot döbbentette meg a lé­pés, ha Szlovákia a jövőben szóba kerül mint kedvezményezett, hátrányos pozíciókból indulhat. Az ország renoméját nem javítot­ta ez a lépés, az biztos. A Radičová-kormány szerint a kidolgozott megoldás nem jó. Van olyan helyzetben Szlová­kia, hogy megmondja, milyen a jó és a rossz megoldás az euró­övezet politikájában? A véleményét természetesen elmondhatja. Viszont itt egy köl­csönről van szó, amit nem is kel­lett volna azonnal folyósítani, és ami szerintem visszatérült volna, ha nem is Görögországtól, de a központi banktól. Nem hiszem, hogy ezért megérte volna aláásni a politikai renoménkat és meg­bízhatóságunkat. Hasonló súllyal bír a franciák és a szlovákok döntése? Franciaország emberi jogokat sértett, vagyis írott normákat, Szlovákia viszont íradan szabályt, a szolidaritás elvét, ami legalább olyan fontos, gondoljunk csak a gázválságra, amikor az uniós ál­lamok egymásra voltak utalva. Franciaország nagy adófizető, Szlovákia jóval kisebb, a két or­szág hatását nem lehet összeha­sonlítani. A határon túli magyarok kettős állampolgársága körül kialakult feszültség rezonál az EP-ben? Júniusban az egyik szlovák képviselő egyperces hozzászó­lásban elítélte a magyar tör­vényt, én pedig szintén egyper­ces hozzászólásban kiálltam mellette. Egyébként a legtöbb ország ezt Magyarország bel- ügyének tekinti. Egy éve került az EP-be, mit tart elsődleges feladatának? Két szakbizottságnak vagyok tagja, a jogi, valamint az ipari-, kutatási- és energiapolitikai bi­zottságnak. Vegyészmérnökként tevékenységem elsősorban az energiapolitikát célozza. Többek között azon dolgozunk, hogy megakadályozzunk olyan energi­akríziseket, mint a 2009. januári gázválság. Idén milyen szükségmegol­dással számolhatunk? Szlovákia száz százalékban az orosz gáztól függ. Más országok­ba is megy orosz gáz, de sokan használnak afrikai, norvég gázt, és az azerbajdzsáni gáz is egyre lukratívabb. A vezetékeket úgy próbálják beállítani, hogy ne csak keletről nyugatra, hanem fordít­va is vezethessék a gázt, így a nyugaton elraktározott, több hó­napra elegendő gázból visszajut­tathatnak például Közép-Euró- pába is. Szlovákia EP-képviselői egyeztetik fellépésüket? Mindenki a saját frakcióján be­lül tevékenykedik, mi Bauer Edit­tel a néppárti frakcióban tevé­kenykedünk az SDKÚ-s és a KDH- s képviselőkkel. Néhány marginá­lis kérdésben szoktunk egyeztet­ni, viszont hiányolom a Szlováki­át képviselők közös fellépését, az energiapolitikában, például jó lenne tisztázni, milyen stratégiát kövessen Szlovákiát az atomerő­művekkel kapcsolatban. Az MKP-hoz hasonlóan a Fi­desz is a Néppárt tagja. A magyar képviselőkkel sokkal inkább együttműködünk. Tizen­egy éve történt a tiszai ciánka­tasztrófa, tavaly Áder János és Tőkés László kezdeményezére be­terjesztettek egy javaslatot, kidol­gozásában én is segítettem, ennek a célja a ciánalapú bányászat be­tiltása Európában. Az MKP parlamentből való kiesése mennyire befolyásolja az önök munkáját? A Néppárt ennek nagyon nem örül, ez presztízsveszteség az MKP-nak. Az itteni munka fo­lyik, mintha otthon mi sem tör­tént volna. Viszont szerintem az MKP élni fog, ez az a párt, ame­lyik a szlovákiai magyar érdeke­ket elsősorban felvállalja és kép­viseli. Nem hisszük, hogy ezt egy olyan párt is így meg tudja tenni, amelyik felerészt szlovákokból tevődik össze, ott már nem lehet olyan nyíltan kiállni a magyar érdekekért, még ha az ember szíve úgy is diktálná. Ezekben a kérdésekben mi sokkal szaba­dabban fogunk tudni nemcsak nyilatkozni, hanem tenni is. TRENCSÉN 20*C Változóan felhős idő elszórtan csapadék. Mai . i EPERJES 19-C ZSOLNA 19*C POPRÁD 17-C KASSA 20*C LOSONC 21*C Szélirány Változó irányú, maxi­mum 4 m/s erősségű szél Átlaghőmérséklet 12 °C ÉRSEKÚJVÁR 22*C POZSONY 22-C 19 °C Éjszakai hőmérséklet 3 *C 10 °C Európai nagyvárosok időjárása M ' jpH J Helsinki 2°’C '** .... 3 ■ ^>"don Varsó 21 L- Berlin «»r 1° v" ' I ,!PC ‘ Párizs 24*C Budapest ' 23*C Moszkva 15*C Madrid 26-C * Róm m: ima •C Athén ’~v, 2W: * Időjárás a kiemelt üdülőhelyeken Szerda Gvűqv 18°C Dunaszerdahelv 2TC Komárom 2TC Óqvalla 22°C Léva 17°C Naavmihálv 19°C Naqvrőce 18°C Rozsnyó 20°C Szene 18°C Csorbató 13°C Párkány 19°C Naqvszombat 20°C Losonc 2TC Tó'keterebes 18°C Csütörtök e 17/21 0 8/14 Derült idő, kevés felhővel. Pozsonv 22°C Érsekújvár 23°C Losonc 22°C Kassa 20°C Péntek 5 15 / 23 0 8/14 Derült idő, kevés felhővel. Pozsonv 24°C Érsekújvár 23°C Losonc 22°C Kassa 22-C Mallorca 24°C Ibiza 24°C Török riviéra 27”C Kréta 25°C Rodosz 27”C Ciprus •v* 29°C Szicília 25°C Isztria _________________ . 22°C Dubrovnik 24°C Várna 20°C Zadar 22°C Kairó 30°C Malaqa 25°C Tunisz 28°C

Next

/
Thumbnails
Contents