Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-20 / 216. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com A legtöbben a kisebb parlamentet és a képviselők mentelmi jogának korlátozását támogatnák a népszavazási kérdések közül A választók negyede se ment el szavazni 0 A népszavazási kérdésekre adott válaszok országos aránya százalékban Itt még nemet is lehetett mondani. Voksolással színesített esküvő Duna- radványon. (TASR-felvétel) Elmaradt az egyeztetés Nyelvtörvény: Maďaričháborog Pozsony. A nyelvtörvény tervezett enyhítése miatt bírálja a kormányt a Smer, a párt szerint Iveta Radičová kabinetje Budapest kedvében akar járni. „Semmilyen más magyarázat nincs a nyelvtörvény módosítására - gondolja Marek Maďarič a Smer képviselője, előző kulturális miniszter. Maďarič hangsúlyozza, a tavaly szeptemberben hatályba lépett törvénnyel nem volt semmi gond. Meglepi, hogy a kabinet úgy készül a törvénymódosításra, hogy meg sem válj a a Velencei Bizottság állásfoglalását. A testület október közepén ül össze, és várható, hogy az államnyelvtörvénnyel is foglalkozik. Marek Maďarič bírálja, hogy a javaslat értelmében az állami szerveknek nem lesz kötelességük a nyelvtörvény tiszteletben tartásának ellenőrzése. Azt is kifogásolja, hogy a Dániel Krajcer (SaS) kulturális miniszter által előterjesztett módosítást nem bocsátották tárcaközi egyeztetésre. Ezt kifogásolja az MKP is. Álláspontja szerint Bugár Béla, a Híd elnöke vagy nem ismeri részleteiben a nyelvtörvényt módosító tervezetet, vagy tudatosan félretájékoztatott, amikor a tárcaközi egyeztetésről beszél. Berényi József, az MKP elnöke rámutatott, a nyelvtörvény módosítása nem volt és most sincs tárcaközi egyeztetésen. „Ezzel az eljárással a kormánykoalíció nem tette lehetővé, hogy az ország polgárai élhessenek véleményezési jogukkal és befolyásolják a nyelvtörvény módosítását. Ezt a lehetőséget még Robert Fico kormánya sem vonta meg a polgároktól. Az MKP kész volt a szükséges 500 aláírással alátámasztani és előterjeszteni olyan módosításokat, melyeket az érvényes törvények alapján a szlovák kormány nem hagyhatott volna figyelmen kívül” - áll Berényi állásfoglalásában. A kulturális minisztérium anyaga azt is tartalmazza, hogy az egyes kormánytagok szeptember 14-éig véleményezhették a javaslatot. Mivel az előteijesztés tartalmazza a pénzbírságokat, az MKP valószínűsíti, hogy a Híd kormánytagjai nem éltek lehetőségeikkel és nem fogalmaztak meg elvi kifogást ezen eljárással szemben, pedig választási ígéreteik közt ez szerepelt. (TASR, ú) Pozsony. Az Országos Választási Bizottság által közzétett adatok szerint a szavazásra jogosultak 22,84 százaléka vett részt a népszavazáson. Az érvényesség feltétele, hogy a szavazásra jogosultaknak több mint fele leadja szavazatát. A magyarlakta vidékek többségén az átlagnál alacsonyabb volt a részvétel. ÖSSZEFOGLALÓ i A legmagasabb részvételi arány, 30,24% a szenei, a legalacsonyabb, 15,11% a csacai (Čadca) körzetben volt. Megyei lebontásban a legjobban Pozsony szerepelt, ahol a választásra jogosultak 28,61 százaléka ment el szavazni, a sereghajtó Nyitra megye 21,6 százalékkal. Az egyes kérdésekre adott válaszok jelentős eltéréseket mutatnak. A válaszadók 95,40 százaléka igennel szavazott a parlamenti képviselők mentelmi jogának korlátozására, 92,76 százalék szerint 150-ről 100-ra kellene csökkenteni a parlamenti képviselők számát a következő választási ciklusban. A kormány autóvásárlásainak korlátozása mellett szavazott a referendumon résztvevők 88,84 százaléka. A rádió- és televíziókészülékek üzemben tartási díjának eltörlésével a szavazók 87,24 százaléka ért egyet. A sajtótörvény módosítását a szavazók 74,93 százaléka támogatta. A hat kérdés közül az internetes szavazás lehetősége kapta a legkevesebb igent, a résztvevők 70,46 százaléka támogatná. Az ellenzék elégedett az alacsony részvétellel „Az alacsony részvételi arány is megerősíti a szombati népszavazás felesleges voltát” - áll Robert Fico rövid nyilatkozatában. A Smer elnöke megjegyzi: ,A Szabadság és Szolidaritás által a kampány során elkövetett csalások a jövőre nézve is súlyos csorbát ejtettek a népszavazás intézményén”. Ezzel nyilván arra utalt, hogy az SaS kampányában azt hangoztatta, hogy Fico is elmegy szavazni, de ő állítja, sose mondott ilyet. Pénzkidobásnak nevezte a népszavazást Anna Be- lousovová is. Az SNS alelnöke szerint a referendum az SaS választási kampányának folytatása. ,A különbség csak az, hogy a választások előtt ezt a szponzoraik pénzéből tették, a választások után pedig az adófizetőkéből” - mondta Belousovová. Nem biztos, hogy veszít az ügyön az SaS A népszavazás - annak ellenére, hogy érvénytelen volt - a kormány számára egyfajta támogatást jelent azon pontok megvalósításában, amelyek a kormány- programban is szerepelnek - állítja Grigorij Mesežnikov. A politológus szerint az SaS egész biztosan nem tartozik a vesztesek közé, hiszen a 23 százalékos részvétel az ő pozícióit erősíti. Az alacsony részvételi arány Mesežnikov szerint több tényezővel magyarázható. A pártok többsége passzívan viselkedett a kampányban, továbbá a korábbi népszavazások (egy kivétellel) sikertelenül 1. Egyetért a televízió és a rádió üzembentartási dijának eltörlésével? im r Igen Nem 2. Egyetért azzal, hogy a parlamenti képviselők mentelmi joga ne vonatkozzon a kihágásokra? Igen Nem 3. Egyetért azzal, hogy a parlamenti képviselők száma 100-ra csökkenjen? 100 r Igen Nem végződtek, az emberek így eleve pesszimistán álltak hozzá a szavazáshoz. Nem csekély mértékben járul hozzá a sikertelenséghez a politológus szerint az is, hogy nem egész három hónappal vagyunk a parlamenti választások után, és az embereknek elegük van a szavazásból. Egészen más a véleménye Rastislav Tóthnak. A politológus szerint „sokan tudják, hogy az alkotmány a népszavazást egy drága közvélemény-kutatás szintjére degradálta, és hogy ez a parlamentet és a kormányt sem kötelezi semmire”. Tóth nem számít arra, hogy a népszavazás eredménye bármilyen módon is befolyásolná a politikai döntéseket, és a politológust saját bevallása szerint az is meglepné, ha a jelenlegi választási ciklusban korlátoznák 4. Egyetért azzal, hogy az állam ne vásárolhasson 40 ezer eurónál drágább személygépkocsikat? IUU Igen Nem 5. Egyetért azzal, hogy a parlamenti és az európai parlamenti választásokon interneten keresztül is szavazhassunk? Igen Nem 6. Egyetért azzal, hogy a sajtótörvényben szereplő válaszadási joggal ne élhessenek a közhatalmat gyakorlók? Igen Nem a képviselők mentelmi jogát. A szavazópolgárok nagyobb bölcsességről tettek tanúbizonyságot, mint a referendum ellen kampányoló politikai erők - jelentette ki Miroslav Kusý politológus a TA3 hírtelevíziónak. Kusý óvatosan közelítene annak megítéléséhez, hogy sikertelen volt-e a Szabadság és Szolidaritás által kezdeményezett referendum. Az Európai Parlamenti választáson is a mostanihoz hasonló volt az arány, de a voksolást mégis sikeresnek tekintették. Sikerként könyvelték el azt is, hogy a tavalyi államfőválasztáson Iveta Radičová majdnem egymillió voksot szerzett. Az elemző elismeri, hogy az SaS gyengén kampányolt, ám a meghatározó hatású az ellenkampány volt. (SITA TASR) Országos részvételi arány legmagasabb Szene 30,24% Alsókubin 29,41% Pozsony __ 29,22% Besztercebánya 28,64% Bazln 27,68% legalacsonyabb Csaca 15,11% Nagymihály 15,96% Varannó 16,16% Homonna 16,34% Felsővízköz 16,69% Részvételi arány a déli járásokban legmagasabb legalacsonyabb X Szene 30,24% Nagymihály 15,96% i Kassa 26,31% Tőketerebes 17,90% 1 Léva 24,04% I Komárom 18,41% S Párkány 22,39% Rimaszombat 18,65% f Galánta 22,27% Losonc 19,35% l Forrás: Statisztikai hivatal adatok százalékban; grafikon/ú Az egyetem egyik hallgatója azt állítja, azért kell ismét befizetnie a 650 eurós éves tandíjat, mert bizonyos dolgokra nem figyelmeztették a tanulmányi osztályon Vélt vagy valós sérelmek a Selye János Egyetemen? VERES ISTVÁN Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk, az egyetem magyar-történelem szakos hallgatója azt állítja, augusztusban önhibáján kívül nem engedték államvizsgázni, most pedig újabb 650 eurót (ennyi az éves tandíj) követelnek tőle, hogy passzív évesként májusban ismétvizsgaterminust kapjon. Tavaly nyáron fejezte volna be hároméves tanulmányait, de egy elbukott államvizsga miatt ez akkor nem sikerült. „Nem mondták” A hallgató a tanulmányi osztály tanácsa szerint ismét felvételizett, ősszel befizette a 650 eurót, az elmúlt évben elismerték a jegyeit, készült az idén nyáron esedékes államvizsgára. „Megkerestem a tanulmányi osztályt, mikor esedékesek a vizsgák. Azt a választ kaptam, hogy nem mehetek államvizsgázni, mert nem töltöttem fel szakdolgozatomat az akadémiai információs rendszerbe (AIS). Ez így is volt, nem töltöttem fel, mert a tanulmányi osztályon nem közölték, hogy meg kell tennem. Nem szóltak róla, pedig többször is jártam bent, és rákérdeztem, mit kell még teljesítenem. Végül azt mondták, ha feltöltöm, augusztusban mehetek államvizsgára. Azonban nem tudtam feltölteni a szakdolgozatomat, ugyanis szerverhiba lépett fel az AIS-ban, és az informatikusok nem tudják elhárítani, így se én, sem a tanulmányi osztály nem tudta feltölteni a munkát. Persze számon kértem, miért nem szóltak a szak- dolgozatról, mire azt a választ kaptam, hogy mindenkinek szóltak. Tehát most augusztusban sem mehettem államvizsgázni olyan mulasztások miatt, amelyekről szerintem én nem tehetek, de az iskola megpróbálja rám hárítani az egészet, és már megérkezett az értesítés, hogy fizessek be ismét 650 eurót, hogy májusban passzív évesként mehessek államvizsgázni. A dékán úr is elismerte, hogy az iskola részéről is történtek mulasztások, de ő is azzal kezdte, hogy a pénz befizetése nélkül sajnos nem lehet megoldani a dolgot” - tájékoztatta lapunkat a hallgató. Dékán: mi odafigyeltünk A tanulmányi osztály munkatársa Szarka László dékánhoz irányított minket. „Két ilyen esetünk volt a nyáron, ezért pontosan tudom, kiről van szó” - kezdte válaszát Szarka László. Mint mondta, az egyik hallgató azóta leállamvizs- gázott, másiknak viszont családtagjai is megjelentek, és fenyegetőzéssel próbáltak érvényt szerezni álláspontjuknak. ,A kollegina egy éve történelemből elégtelent kapott, s mi a legnagyobb jószándékkal hozzájárultunk, hogy új elsősként elismertethesse a jegyeit, és ne kelljen a tantárgyakat újra elvégeznie. Előfordulhat, hogy egy tanár, vagy valaki más nem figyel oda, viszont biztosan állíthatom, hogy ebben a konkrét esetben a részünkről mindenki nagyon gondosan járt el, a kollegina viszont nem vette figyelembe, hogy neki hallgatói jogviszonya van. A megvédett szakdolgozatát időben be kellett volna hoznia és elismertetnie, majd a digitális adattárba feltölteni. Ezt nem tette meg, hanem ölbe tett kézzel várta, hogy ez magától megtörténjen. Ami az adatbázisba való feltöltést illeti, ketten voltak, akik erre nem voltak képesek, az egyikük végül megtette, a szóban forgó hallgató nem. Két rektorhelyettesi kivételt kapott, kétszer nyitottuk meg számára a rendszert, végül az informatikai munkatárs segítségével rögzítették a dolgozatot, ez viszont már a pótállamvizsga napján történt” - magyarázta a helyzetet a dékán. 650 euró a tét A hallgatónak így ismét passzív évet kell kezdenie, hogy májusra vizsgaterminust kapjon. Ehhez viszont be kell fizetnie a 650 eurót. Kivételes esetekben rektori engedéllyel eltekintenek ettől a tandíjtól, ez viszont csak súlyos egészségi és szociális esetekre vonatkozik. „Nem tudom, hogyan döntene a rektor úr, a döntése ugyanis közös megegyezés eredménye, ez azt jelenti, hogy a kar elkészít egy ajánlást, milyen döntést javasol. Egyébként az erre vonatkozó kérvény még nem érkezett meg. Hozzáteszem, ha 2500 hallgató képes volt teljesíteni a feltételeket, és egy nem, altkor nem beszélhetünk általános problémáról. Máskülönben egy nagyon jó képességű kolléganőről van szó” - tette hozzá Szarka László. ,A kérvényt már beadtam, szeretnék lediplomázni” - nyüatkozta lapunknak a hallgató. Véleménye változatlan, továbbra sem tartja korrektnek, hogy egy újabb vizsgaterminusért ismét ki kell fizetnie a 650 eurót.
