Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-11 / 210. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 11. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ DER TAGESSPIEGEL Thilo Sarrazin könyve alap­ján, mely szerint a muzulmán bevándorlók néhány évtize­den belül többségbe kerülnek német földön, azt lehetne gon­dolni, hogy a hatalmas iszlám meghódítanikészülavilágot: a demográfiai mutatók, a véres merényletek és a fundamenta- listákharsány hangjai megerő­síteni látszanak ezt. Valójában azonban az iszlám világ defen­zívába szorítva érzi magát, és hevesen tiltakozik a Nyugat agresszív hatalmi és gazda­ságpolitikája ellen - írta a Der Tagesspiegelben Hamed Ab- del-Samad. A 38 éves egyipto­mi születésű politológus és tör­ténész szerint az iszlám min­den, csak nem hatalmas. El­lenkezőleg: súlyos beteg, és mind kulturálisan, mind tár­sadalmilag visszavonulóban van. (MTI)- Jenő, három luxusautó ég az utcán! Ezeknek is befűtöttek? (Peter Gossányi rajza) A társadalom magasról lenézi a pedagógusokat, egy béemvés vécékefe-kereskedőnek nagyobb a becsülete Enfarkába harapott? Még meg sem száradt a tinta azon a dokumentumon, mely a kormány intézkedéseinek jegyzékét tartalmazza, máris itt az első gond: az iskola- igazgatók nagy számban azt jelezték, probléma lesz a munkahelyekkel, ha a nyug­díjkorú pedagógusokra nem számíthatnak, mert a nyugdíj és bér párhuzamos kifizeté­sének tiltása elhajtja őket a pályáról. LOVÁSZ ATTILA A matematikai modellek arány­lag egyszerűek, ezeket az oktatási tárca a kormányintézkedéseknél akár elő is terjeszthette volna: az ország 76 ezer pedagógusából 6700 nyugdíjkorú, de a munkahi­vatalokban csak 1400 ember vár pedagógiai állásra. Ha egy ilyen összehasonlítást nézünk, akkor azt mondhatjuk, a kormányzat „enfarkába harapott”, mert egy tel­jes ágazattal tolt ki spórolás címén. A helyzet viszont nem ennyire egyszerű. Bonyolultságát alátá­maszthatjuk azzal is, hogy a peda­gógusi pályát az elmúlt húsz esz­tendőben sikerült keményen nem attraktívvá tenni, s korántsem csak a bérezés miatt. A 6700 nyugdíjas ugyanis nemazezer euróhoz köze­lítő átlagbérű Pozsonyban és kör­nyékén tanít, az alapiskolás 704 eurós átlagbér az ország középső és keleti részén nem is olyan rossz. De nézzük meg azt is, hogyan jön ki az átlag, és nem volna értelmet­len megnézni a mediánt - a 704 eurónál mennyien keresnek töb­bet és mennyien lényegesen keve­sebbet. Az adat elárulná, hogy a közigazgatásbari a szakszerveze­tek és az alkalmazottak által is tá­mogatott táblázati bérrendszer be­fuccsolt, kezdő tanári bérért ma egy fiatal, diplomás ember - ha­csak nem az életét teszi fel e pályá­ra - inkább elmegy egy multihoz kommunikátornak vagy titkárnő­nek. Mert a piac nem működik. A bértábla szerint ugyanis éppen ak­kora bére van annak a „szakos­nak”, akivel Dunát lehet rekeszte- ni, mint annak, akiből tömeges hi­ányvan (és lesz most pl. az angolo­sokból). Az óvodapedagógiát, ami évekig kiválóan működött szak- érettségivel és csodálatos óvó né­nik vigyáztak szemünk fényére, lassan már diploma nélkül nem le­het gyakorolni, senki nem tudja ér­telmesen elmondani, hogy furu- lyázás, rajzolás, festés és torna he­lyett mi a jó büdös fenének kell egy óvó néninek Atkinsonból és Adler- ből vizsgáznia, hogy majd csodála­tos diplomájáért 571 euró átlagot kereshessen (no jó, majd tíz év múlva, túlórákkal). Míg a rendőr, a katona aránylag korán mehet aránylag magas nyugdíjjal nyugál­lományba, a „más gyerekét” neve­lő s erre egészségét, idegrendsze­rét feláldozó pedagógus meg a kis nyugdíja miatt dolgozni kénysze­rül 62 után is. Nem a szolidáris nyugdíjpillér kifizetései és a közpénzekből kifi­zetett bér párhuzamos juttatásával van itt baj, hanem a pályával ma­gával. A társadalom magasról le­nézi a tanítókat, tanárokat, egy béemvés vécékefe-kereskedőnek nagyobb a becsülete, és ezt az el­következő években még a másfél- szeres béremelés sem fogja meg­oldani. Mint ahogyan a visszalépés, a nyugdíjas pedagógusok tömeges alkalmazása sem megoldás. Borí­tékolható nagyon rövid időn belül a természettudományi approbáci­ók hiánya (összehasonlításképpen az elmúlt tanév volt az ELTE törté­netében az első, amikor nem volt elsős fizikahallgató a tanári sza­kon), az informatikusok feltehető­en nem a 60+ generációban kere­sendők, mint ahogyan a hirtelen fontossá váló angolosok sem. Mi­lyen szakosok, milyen órákon, mi­lyen szakirányú iskolában milyen versenyképes anyagot tudnak át­adni? Ez itt a kérdés - s persze ért­hető, hogy Bivalypusztán a kisisko­lából távozó két nyugdíjas, azaz az állomány fele, harmada olyan gond, aminél az előbb feltett kér­dés amolyan sci-fi irodalomnak tűnhet. Egyébként meg a gyerekekkel dolgozni képes, egészséges és - igenis engedjük meg - szakmáját szerető, gyerekeket imádó idős ta­nárember nem fog most nyugdíjba szaladni. Egyrészt, mert a bér még mindig jóval magasabb, másrészt nem teszi magát fölöslegessé ott, ahol látja, életének, munkájának értelme van. Inkább törjük a fe­jünket azon, miként becsülhető meg. Például azzal, hogy keze alatt kezdő pedagógus készül föl a világ egyik legszebb s legnehezebb pá­lyájára. Nem gondolom, hogy a Híd korrupt, a hátterében vállakozók állnak, de kezdi elveszíteni a fényét Béla! ŠTEFAN HRÍB Mindig tisztességes politikusnak tartottalak, ma is úgy gondolom, az vagy. Ám pártod legutóbbi lépései kételyeket ébresztenek bennem, amire a Híddal kapcsolatban nem számítottam ilyen hamar. Az első kérdés: pártod valóban nem ismer olyan embert, aki meg­felelne a környezetvédelmi minisz­térium tárcavezetői posztjára? Mert az az ember, akire először gondoltatok, a Transpetrol mene­dzsere, biztosan nem ilyen. Vagy valóban úgy áll a helyzet, hogy nem Ružinskýról van szó, hanem arról, hogy Czucz kapjon egy passzt? Egyelőre nem akarom elhinni. A másik kérdés: a pártodnak va­lóban nem okozott gondot, hogy Hideghéthyt kinevezze a Földalap élére? Ez esetben a Hídon kívül mindenki tudja, hogy az alapot esz­telenül igazgatták, s nemcsak Fico idejében, hanem már sokkal ko­rábban is. Nem ismerem a jelölte­det, nem tudom, hogy személyesen szerepelt-e valamilyen korrupciós ügyben. De azt tudom, hogy jelölé­se jogos kifogásokat váltott ki. Megérte neked? Vagy azt gondol­jam, hogy a múlt kényszerített erre a lépésre? Egyelőre nem akarom elhinni. A harmadik kérdés: a Híd való­ban komolyan gondolja, hogy nem ellenőrizte annak a hölgynek a múltját, akit a Nagyszombati Hő- szolgáltató élére jelölt, sem a félje múltját? Ez azt jelenti, hogy az ő múltjukat mindenki ismerte, csak a Híd nem. Akkor már csak egy lehe­tőség marad. Ezek a jelölések is csak passzok, amelyek a múltbeli, valamilyen csúnya együttműkö­désben gyökereznek. Egyelőre nem akarom elhinni. A legutóbbi választáson a Hídra szavaztam. Sok jó okom volt rá. A magyar-szlovák együttműködés híve vagyok, úgy ismerlek benne­teket, mint hasznos politikusokat, a jelölőlistátokon az OKS tisztessé­ges emberei is szerepeltek. Isme­rem a problémáitokat is, de minden pártnak megvannak a maga bajai. Számítottam rá, hogy a hibák előbb-utóbb felszínre kerülnek, de arra nem, hogy ilyen hamar, arra meg végképp nem, hogy üyen dur­vák lesznek. Béla, nem gondolom, hogy a Híd korrupt párt, melynek a hátterében vállakozók állnak. Sohasem gon­doltam, hogy az MKP-ban Oszkár irányított téged, ennél te sokkal büszkébb vagy. Ma sem vélem úgy, hogy a Hidat a háttérből a Trans- petrol, a Földalap, sőt a Smer moz­gatják, ahogy azt egy bizonyos Dzurinda nevű ember megjegyez­te. A Hídról ilyen primitíven egy bi­zonyos Csáky nevű ember gondol­kodik. De valami azt súgja, hogy a Híd kezdi elveszteni a fényét. Egyre kisebb annak az esélye, hogy tisz­tességes magyar-szlovák párt ala­kuljon. Túl nagy teret kap a Hídban az az elképzelés, hogy a politika a pozícióhoz és a pénzhez vezető út. Valamint az, hogy a következő vá­lasztáson nem rád szavazok. Én, a választód, egyet kívánok: Béla, ne hülyéskedj! A szerző a .týždeň főszerkesztő­je, a Lámpa vitaműsorvezetője KOMMENTÁR Égés SERES LÁSZLÓ Kilenc évvel a legújabb kori világtörténelmet meghatározó iszlamis- ta terrortámadások után a világ egy elmebeteg floridai keresztény szektafőnöktől fél, aki az évfordulóra a Korán elégetésével kívánt a maga sajátos módján emlékezni. Terry Jones természetesen min- denkinekjól jön, aki eleve a szélsőséges/elmezavarodott/gyilkos indulatoktól fűtött kategóriába kíván zsuppolni mindenkit, aki kri­tizálni merészeli az iszlámot, felrúgva ezzel az édes, harmonikus multikulti világról szőtt stupid álmokat. Aki Koránt akar égetni, és ezzel amerikai katonák ezreinek életét veszélyezteti Irakban és Af­ganisztánban, az valószínűleg tényleg nem normális - de azért azt se felejtsük el, hogy a szeptember 11. óta eltelt időszak több mint 16 ezer (!) gyilkos terrorista merényletét nem katolikus papok, orto­dox rabbik vagy zen-buddhista szerzetesek követték el, hanem a „béke vallásának” halálkultuszban utazó követői. Kilenc év telt el azóta, hogy a világ legvisszamaradottabb totalitári­us ideológiája repülőgépeket navigált a szabad világ tornyaiba, és ezzel a háromezer halottal kvázi bejelentkezett: hahó, itt vagyunk, megbosszuljuk a múltat, már amit mi annak tartunk, terjeszkedünk, ahogy csak lehet, és mivel sokan vagyunk és elszántak, miénk a jö­vő. Mégjó, hogy ott vannak a toleráns, „mérsékelt” muszlimok, akik az emlékezés és egyben a jó ízlés nevében mecsettel egybekötött isz- lamista plázát építtetnének a Ground Zero közvetlen közelébe. Ve­zetőjük szerint a projekt egyáltalán nem a hódítás jelképe, hanem épp az oly szükséges keresztény-muszlim párbeszéd színhelye le­hetne. Ez remek ötlet, és mivel ez az ember előtte egy rádióműsorban nem volt hajlandó terrorista szervezetnek nevezni a Hamászt, hát lenne is miről beszélgetni vele. Egy Terry Joneshoz hasonlóan mentális kihívással küzdő személy, Kadhafi ezredes a napokban Rómában nyíltan közzétette azon kí­vánságát, hogy „az iszlám legyen egész Európa vallása”, és ami azt illeti, ha összevetjük a csökkenő európai születési számokat a musz­lint bevándorló családokjelentős demográfiai teljesítményével, nem is annyira abszurd, hogy Kadhafinak úgy50-100év múlva akár igaza is lehet. A Pew Research Center adatai szerint az európai muszlint lakosság száma az elmúlt három évben megháromszoro­zódott. A saját értékeiben elbizonytalanodott, értékrelativista és posztmodem Európa (amelynekszellemivákuumábaa magabiz­tos, meggyőződéses iszlám sikerrel beletrafál) azonban egyelőre ott tart, hogyha valaki ezt a feltételezést statisztikai adatokkal alátá­masztva közzéteszi, mint Thilo Sarrazin német szociáldemokrata bankár, akkor nyilvános média-hajtóvadászatot folytatnak ellene, hogy nézeteit szalonképtelenné nyilvánítva a lehető legtöbben időzhessenek még egy kicsit a denial állapotának rózsaszín ködé­ben. Miközben, mint arra a kitűnő Henryk M. Broder felhívta a fi­gyelmet, ugyanezek az emberek simán elvitatkoznak azon, milyen lesz a klíma 50-100 évmúlva. Azt lehet, az nem spekuláció. A szeptember 11-i elkövetők, akik egészen sokáig szabadon élvez­hették az általuk mélyen megvetett nyugati multikulti világ szabad­ságjogait, akadémiai lehetőségeit, azt mindenesetre bebizonyítot­ták, hogy Fukuyama közhelyes meglátása a történelem végéről még nem szerepel a közeljövő agendáján (képzavar). Kilenc éve kezdő­dött a terror elleni háború, amely kifejezést a ballib lapok szívesen raknak idézőjelbe, mintha nem civilizációnk túlélőharcáról, hanem egy Bush elnök által indított amerikai magánprojektől lenne szó. És mi ennek a harcnak a mérlege? Irakot Bush nagyjából megnyerte Obamának, aki most (félig azért dolgavégezetlenül) látványosan kivonulhat onnan. A fél világ, inch Miklós Gábor (Népszabadság) által értelmetlennek tartott afganisztáni háború még messze nincs lefújva, de az a tanulság sincs még levonva, amit Natan Saranszkij mond mindig: szükséges, de nem elég a katonai opció, a civil segít­séget, a nemzetépítést is folytatni kell. Az egyre elpofátlanodó Irán közel került az atomgombhoz, úgyhogy Teherán kedvenc hobbija, a terroristák hagyományos támogatása is új dimenziót ölthet. Addig is megkövezik a házasságtörő nőket, lecsukják az ellenzéket, finan­szírozzák a napi robbantgatókat. A tűzzel játszanak, a szabad világ pedig még mindig nem találja a tűzcsapot. A szerző a Hírszerző főmunkatársa TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Egy készülő törvénytervezet szerint minden eddiginél szigo­rúbb megbízhatósági vizsgálat­ra számíthatnak a hivatásos ál­lományúak - rendőrök, pénz­ügyőrök, tűzoltók -, de akár a kormány- és a köztisztviselők is - olvasható a pénteki Népsza­badságban. A napilap szerint a javaslat lehetővé tenné, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési osztálya akár színlelt vesztege­tési kísérlettel provokáljon rendőrt. A megbízhatósági vizs­gálatokat az egész közszférára kiterjedően a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szervezetének tagjai végeznék, akik - szoros ügyészi felügyelet­tel - titkosszolgálati módszere­ket alkalmazhatnának, illetve visszaélések leleplezése érdeké­ben szabálysértést, de akár ki­sebb bűncselekményt is elkö­vethetnének. A Belügyi és Rend­védelmi Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára a Népszabad­ságnak úgy nyilatkozott: hatá­rozottan elutasítják a törvényja­vaslatot, mert az bűnözőnek te­kinti a rendőrt, és így sérti az ál­lomány tisztességes tagjait, ugyanakkor önkényes eljárá­sokra adhat lehetőséget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents