Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-11 / 210. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com e-mai/: regio@ujsio.com, fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Megölette volna szerelme anyját? Besztercebánya. Tegnap folytatódott a 45 éves Erika B. pere, akit azzal vádolnak, hogy megrendelte állítólagos szeretője anyjának meggyilkolását. Erika B. tagadja az ellene felhozott vádakat, s azt is, hogy viszonya volt Richard S. -szel. A törvényszéki orvosi szakvéle­mény szerint paranoiás magatartás jeleit vélték felfedezni nála, és megállapították, hogy képtelen elfogadni a valóságot. (TASR) Megtakarítást és színvonal-emelkedést várnak Internetes aukció Királyhelmecen LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A közbeszerzési eljárások elektronikus formában való lefolytatását tervezi a bod­rogközi település vezetése, az első internetes aukciót ebben a hó­napban tartják a városban. Svistun László, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője elmond­ta, a közbeszerzések ilyen formá­ban való lefolytatását az indokol­ja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló módozatok közül ennek al­kalmazásával kerülhetők el leg­könnyebben az esetleges vissza­élések, valamint az eddigi tapasz­talatok szerint az ilyen aukciók jelentős megtakarításokat ered­ményeznek, és a szolgáltatások színvonala is emelkedik. Nemré­giben ezért egy kassai céggel szerződést kötöttek, mely vállal­ta, hogy még ebben a hónapban megrendezi az első internetes aukciót Királyhelmecen. Az eljá­rás során most a város járulékos intézményeiként működő étkez­dék beszállítóit választják ki, il­letve a tervek szerint a tisztító- szereket forgalmazó cégek közül is a legkedvezőbb árajánlatot té­vő vállalattal kötnek szerződést. Az elektronikus közbeszerzési el­járásra - mely a sajtó nyilvános­sága előtt zajlik majd - az összes eddigi beszállítót meghívják, az árverés feltételeiről pedig az ér­deklődők a város weboldalán kaphatnak bővebb tájékoztatást. Ha a rendszer jól vizsgázik, Ki­rályhelmecen a jövőben az elekt­ronikus közbeszerzési eljárásokat szélesebb körben is alkalmazzák, így az árubeszerzésért és a kü­lönböző szolgáltatásokért kifize­tett összegek akár 20-30 száza­lékkal is csökkenhetnek. Švistun László tájékoztatása szerint a településen hamarosan pályázat útján próbálnak meg eu­rópai uniós támogatást szerezni egy olyan rendszer kiépítésére és működtetésére, mely a polgárok számára - a jelenleg rendelkezés­re álló lehetőségekhez képest - je­lentősen bővítené az internetes ügyintézés formáit. A hivatal táv­lati tervei közt szerepel egyébként az is, hogy az összes olyan szerző­dést, melyet Királyhelmecen köz­pénzek felhasználásával kötöttek, a világhálón a lakosok számára elérhetővé tegyék. Még az Osztrák-Magyar Monarchia idején született, egész életében a földeken dolgozott 102 éves Farkas Jolán, a kistérség legidősebb lakosa Ajnácskő/Dobfenek. Szep­tember 10-én, az ajnácskői Szent József Szociális Gondozó Intézetben kö­szöntötték a térség legidő­sebb lakosát, a dobfeneki származású Farkas Jolánt, akit bérmakeresztnevén ma is mindenki Mariska néninek szólít. SZÁSZ1 ZOLTÁN A gyermektelen idős asszony - aki több mint negyed százada él özvegyen - alig két hónapja költö­zött be az ajnácskői szociális in­tézménybe. Addig rokonai törőd­tek vele, de sajnos romlani kezdett az állapota, így már szakszerű ápolásra szorul az idős asszony. Mariska néni - aki még az Osztrák-Magyar Monarchia ide­jén született - sokgyermekes pa­rasztcsaládból származik. Mint a család többi tagja, ő is egész életé­ben a földeken dolgozott. Férjével együtt kezdetben még a saját gaz­daságukban, majd a szövetkeze­tesítés után a helyi mezőgazdasá­gi szövetkezetben. Szülőfalujá­ban, Dobfeneken mindenki mo­solygós, kedves, a sors ellen soha nem lázadó, mély hitű asszony­ként ismeri. Mariska néni, aki alig néhány évvel ezelőtt még teljesen önellátó volt, egészen hetvenöt éves koráig dolgozott a szövetke­zetben, de azután is foglalatosko­dott a háztájiban. Testvérének gyerekei ápolták az elmúlt néhány évben, majd idén egészségi álla­potának fokozatos romlása miatt az ajnácskői szociális intézetbe került, ahol ma a dolgozók egyik kedvence. „Ritkán panaszkodik, szinte szavát sem hallani, de saj­nos már romlik a hallása és a látá­sa, emiatt nehezen ismeri fel a kö­rötte lévőket. Békés, nyugodt asszony, akit mindenki szeret és tisztel. Jó egészséget és nyugodt életet kívánunk neki, maradjon meg mindig olyan mosolygósnak, amilyennek megismertük” mondta Mária Putišová, az aj­nácskői Szent József Szociális Gondozó Intézet dolgozója. Farkas Jolánt az otthon dolgozói köszöntötték 102-ik születésnapján (Szekeres Éva felvétele) Helena Bohátová a szlovák koalíció polgármesterjelöltje Érsekújvárban Egy nő is ringbe szállt a polgármesteri székért Helena Bohátová a pénteki sajtó- tájékoztatón bejelentette, harcba száll a polgármesteri székért (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Énekújvár. Helena Bohátová az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal jelenlegi igazgatója lesz a szlovák koalíció polgármesterjelöltje a já­rási székhelyen - jelentették be a pénteki sajtótájékoztatón a koalí- cós partnerek jelenlétében. A négy párt egyesüléséből lét­rejött szlovák koalíció (Smer-SDKÚ-HZDS-KDH) pol­gármesterjelöltje Nyitra megye és a város önkormányzati képvi­selőjeként ismert. Bohátová ko­rábban az érsekújvári, a megyei fenntartású Közös Igazgatású Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereske­delmi Akadémia pedagógusa volt. „Nyolc évvel ezelőtt kezd­tem képviselőként dolgozni a városi testületben, később me­gyei szinten is részt vettem az önkormányzat munkájában. Változásra van szükség a város­ban, az utóbbi években stagná­lást tapasztalok” - hangsúlyozta Bohátová a sajtótájékoztatón. Elhangzott, hogy az érintett pár­tok képviselői tárgyaltak más po­litikai pártokkal is a városban, és hogy a négyes koalíciót nyitott­nak tartják, nem zárkóznak el az együttműködéstől. Lapunk kér­désére, milyen Helena Bohátová kapcsolata az érsekújvári ma­gyarokkal, azt válaszolta, nem nemzetiségi hovatartozás alap­ján ítéli meg az embereket, a munkahivatalban magyar nemzetiségű titkárnője van, Ónodi Csilla volt igazgatónő után nem tartotta fontosnak, hogy másvalakit válasszon. Ő maga nem tud magyarul, de ha valakinek szüksége van segít­ségre a munkahivatalban, tol­mácsot hív és megbeszélik a problémákat. Bohátová szerint nem lesz könnyű dolga az új polgármes­ternek, mivel Érsekújvár váro­sát más településekhez hason­lóan kellemetlenül érintette az állami támogatás megkurtítása. Még nem tudni, hány polgár- mesteijelölt lesz a városban, Helena Bohátová ugyanis az el­ső, aki nyilvánosan bejelentette, hogy polgármester szeretne lenni. Szó volt a 19. század végi és a 20. század eleji vízszabályozásról, a vízimalmok szerepéről, a Vág jelentőségéről 11. Rákóczi Ferenc idejében Nemzetközi konfererencia a Csallóköz és a Mátyusföld jelentős folyóiról A kiállítás során az érdeklődők megismerkedhetnek a halászok életével és munkaeszközeivel (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. A víz nem csak előnyöket jelentett és megélhe­tési forrást biztosított az embe­reknek, gyakran pusztulást és természeti csapást is jelentett - erősítette meg az a kiállítás, amelyet egy nemzetközi konfe­rencia részeként nyitottak meg tegnap a Pozsonyi Állami Levél­tár Vágsellyei Fióklevéltárában. A konferencia résztvevőit No­vák Veronika, a levéltár igazga­tója köszöntötte, amelyen egye­bek közt szó volt a 19. század végi és 20. század eleji vízszabá- lyozásról, a vízimalmok szerepé­ről, a Vág jelentőségéről II. Rá­kóczi Ferenc idejében. A Páz­mány Péter Tudományos Társa­ság és a levéltár közös rendez­vényén számos érdekes, új in­formációt kapott a szakmai kö­zönség. A vágsellyei levéltár fo­lyosóin berendezett kiállítás gazdag anyaga pedig látványo­san kiegészítette a konferencia anyagát. A gátak közé szorított, állandósult medrű - a meder kü­lönbözött a maitól - lényegesen befolyásolta a régió életét. A Vág azon részéről, amely Vágsellye környékére vonatkozik, egy 1111-ben keltezett oklevélből értesülhetünk. A holtágat Holt­vág néven 1211-ben említik elő­ször hiteles oklevélben. A kö­zépkorban a Duna és mellékfo­lyói, valamint a Vág partján élő közösségek gyakran halászattal foglalkoztak. A járási székhely­hez közeli Vágtomócon királyi hálóvivők és királyi jégtörők él­tek. Másutt királyi vidratenyész­tők laktak. A törökök kiűzése után a Vág folyó főleg áruszállí­tásra szolgált, zöldséget és egyéb árut szállítottak rajta első­sorban Pest irányába. Az áru- szállításban Farkasd és Negyed lakói tűntek ki, a Vágón és a Kis­Dunán később cölöpös malmok épültek, a kiállításon ilyen ma­kettel is találkozhatunk. A tárlat első részében a halászatról, a fo- lyóknak a mindennapi életben betöltött szerepéről értesül a lá­togató, majd bemutatják a na­szádosokat és az áruszállításra használt folyami közlekedési eszközöket. Az irodalomkedve­lők sem maradnak csemege nél­kül, itt látható Sellyei-Miskovics József A tutajos és a kompos fo­lyó című írásának kézirata. Rendkívül látványos a kiállí­tás harmadik része, amely a malmokkal foglalkozik, de fi­gyelemre méltók a hajómaket­tek, a halászhálók és a fonott kosarak. A látogató megismer­kedhet a folyószabályozás kez­deteivel, a lakosok biztonságára felügyelő társulatok alakulásá­val. A kiállítás fontos része a községi szimbólumokat bemu­tató folyosó.

Next

/
Thumbnails
Contents