Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-11 / 210. szám, szombat
2 Közélet UJSZO 2010. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com Nyelvtörvény: két héten belül egyezség? Lehetséges a megegyezés, de még tárgyalni kell LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Van esély a megegyezésre, de még tárgyalni kell, ez a nyelvtörvény Dániel Krajcer által készített módosításának bemutatása utáni reakciókból állapítható meg. Hajlandóságot mutatott a megegyezésre maga a kulturális miniszter is, aki szerint az előterjesztett javaslat még változhat az elfogadásig. „Pozitív elmozdulásnak tartom a javaslatot” - mondta lapunknak Ondrej Dostál a Híd parlamenti frakciójának tagja, a nyelvtörvény gyakori bírálója. Szerinte a javaslat kompromisszumos, amelyen még dolgozni kell. „Az én szempontomból hiányzik a szabad információáramlás gátját jelentő egyes rendelkezések eltörlése, és az állam az ilyen formában elfogadott törvénnyel még mindig . túlságosan beavatkozna a magánszférába - jellemezte a javaslatot Dostál. - Szerintem a nyelvtörvényt teljesen meg kellene szüntetni, de a kormányprogram alapján erre nincs lehetőség.” Úgy véli, hogy az államnak egyáltalán nem kellene foglalkoznia olyan kérdésekkel, hogy milyen nyelven készülnek az időszakos kiadványok, müyen nyelvet használnak a kulturális rendezvényeken, nyilvános programokon, milyen nyelven készülnek a felhívások, a reklámok stb.. „Az államnak lehet szabályozó szerepe, például a hivatali kapcsolat- tartás nyelvére vonatkozóan, vagy szabályozhatja, hogy a gyógyszerek használati utasítása ne csak idegen nyelven készüljön, de a médiák, a publikációk nyelvét nem kellene meghatároznia” - jelentette ki a politikus. A javaslatot nem akarta értékelni Jana Žitňanská, a KDH parlamenti képviselője, a megegyezést azonban ő is reálisnak tartja. „Megegyeztünk, hogy a koalíciós pártok szakértői még egyeztetnek a miniszterrel, és megvitatják az összes kérdéses pontot” - mondta lapunknak tegnap a képviselő. Azt nem erősítette meg, hogy a KDH valóban kifogásolta-e, hogy hiányzik a javaslatból az állami alkalmazottak számára az előírt szlovák nyelvtudás. „Van esély a megegyezésre, mert van hozzá akarat” - mondta a párt alelnöke. A javaslat tárgyalását már a parlament októberi ülésén megkezdhetik a képviselők, ez esetben viszont legkésőbb szeptember 23-án a kormánynak jóvá kell hagynia. A nyelvtörvény teljes megszüntetése lenne a megoldás a Magyar Koalíció Pártja szerint is, de azt alapvető követelésnek tartják, hogy pénzbírságot a módosított törvény már ne tartalmazzon. „Az MKP elfogadhatatlannak tartja, hogy a szankciók bármilyen formában benne maradjanak a törvényben, s emlékeztet arra, hogy a pénzbírságok eltörlését az összes ezzel kapcsolatos nemzetközi dokumentum és ajánlás tartalmazza” - áll Berényi József pártelnök lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában. A Krajcer-javaslat szövege, amelyről Rudolf Chmel kisebbségügyi miniszterelnök-helyettessel is egyeztetett, egyelőre nem került nyilvánosságra. Lapunk információi szerint a miniszterelnök-helyettes által készített változat jelentősen eltér a kulturális miniszter tervezetétől, a pénzbírságokat tartalmazó paragrafust például teljesen kihúzták belőle. De kihagyná a nyelvtörvényből a szlovák nyelvet a többi használt nyelv fölé helyező kitételeket, és egyértelműen kimondaná azt is, hogy a kisebbségi nyelvek használatára egyáltalán nem vonatkozik. RÖVIDEM A szabadságok miatt csökkent a kivitel Pozsony. Szlovákia külkereskedelmi forgalma júliusban, a múlt év vége óta először, hiánnyal zárt. A statisztikai hivatal szerint a behozatalunk 93,8 millió euróval haladta meg a kivitelt. A júliusi adat az elemzőket is meglepte, hiszen nagy részük többletre számított. Martin Lenko, a VUB elemzője a vártnál rosszabb eredményt a nyári szabadságokkal magyarázza, hiszen a nagy autógyártók ezek miatt több hétre leállították termelésüket. Az év első hét hónapját ezzel szemben 575,3 millió eurós külkereskedelmi többlettel zártuk, vagyis a kivitelünk ennyivel haladta meg a behozatalt. A múlt év azonos időszakához képest a többlet megduplázódott, miközben a kivitelünk több mint az ötödével nőtt. (TASR) Tomanová és Kršíková fizethetnek Pozsony. Viera Tomanová volt szociális ügyi miniszter és államtitkára, Emília Kršíková kötelesek visszafizetni azt a pénzt, amit a tárca felügyelete alá tartozó Művelődési Központtól kaptak egy hónappal a parlamenti választások előtt egy 9 milliós uniós projektben való részvételük miatt, s mely alapján 2013-ig Tomanová csaknem 60 ezer, Kršíková csaknem 80 ezer eurót keresett volna. Miután a héten a botrányos ügy napvilágra került, Tomanová visszalépett a szerződéstől, a Jozef Mihál vezette minisztérium pedig úgy döntött, az eddig megkapott összeget, összesen 12 600 eurót a volt politikusok kötelesek visszaadni. (SITA) Eltemették az áldozatokat Pozsony. Tegnap eltemették a dévényújfalui mészárlás további négy áldozatát, a hét elején vettek végső búcsút a meggyilkolt család másik két tagjától és a családhoz nem tartozó áldozattól is. A gyilkost, Ľubomír Harmant tegnap temették el. A dévényújfalui lövöldözésben Hamrannal együtt nyolcán haltak meg, 15-en pedig megsérültek, közülük az egyik még mindig nagyon súlyos állapotban van, kómában fekszik az egyik pozsonyi kórházban. (TASR) Fico találgat: legutóbb azzal állt elő, hogy közös ellenzéki-koalíciós javaslatot szeretne Mentelmi jog: folyt. köv. Szamár a parlament előtt. A parlamenten kívüli SDĽ vezetői tegnap a népszavazás mellett tüntettek. (SITA-felvétel) Pozsony. Októberre halasztotta a parlament a bírói és képviselői mentelmi jog szűkítéséről szóló szavazást. A koalíciós képviselők azért döntöttek így, mert a tárgyalóteremben nem voltak jelen az ellenzéki politikusok, a Smer ugyanis már tegnapelőtt este bejelentette, bojkottálni fogja az ülést a Kaliňák-Matovič incidens miatt. SÁNDOR RENÁTA A szavazás elhalasztásával nem mindegyik koalíciós képviselő értett egyet, Milan Hort (SDKÚ) szerint miután Igor Matovič (SaS) elnézést kért Róbert Kaliňáktól (Smer) a címére tett durva kifejezésekért, a koalíció ezzel gesztust gyakorolt, hibáját helyrehozta, s ha a Smer ennek ellenére sem vesz részt az ülésen, az őket minősíti. Peter Osuský (Híd-OKS) viszont azzal érvelt, hogy ha a teremben nincs 90 képviselő (ennyi kell az alkotmánytörvény módosításához, a koalíciónak csak 79 van, tehát szükség van az ellenzék szavazataira is) akkor eleve esélyt sem adnak a törvénymódosítás elfogadására. Radoslav Procházka (KDH) hozzátette, „ez éppen olyan gyáva megfutamodás lenne, mint ahogy a Smer tette.” Hort szerint naiv feltételezés, hogy az októberi ülésen majd lesz elegendő szavazat, Pavol Abrhán (KDH) úgy véli, az ellenzék az októberi ülésen sem fog részt venni, így a végtelenségig húzhatják a szavazást. A koalíció végül is elfogadta Osuský indítványát, a mentelmi jog szűkítéséről a parlament októberi ülésén döntenek. így lényegében eleget tettek a Smer követelésének, az ellenzéki párt ugyanis azt akarta, hogy a mentelmi jogról csak a szeptember 18-i népszavazás után tárgyaljon a parlament, lévén, hogy a referendum egyik kérdése épp a képviselői immunitás szűkítéséről szól. Robert fico Smer-elnök üdvözölte a szavazás elhalasztását, mint mondta, a parlamenti pártoknak és az alkotmánybíróság szakértőinek a népszavazás után közösen kellene tárgyalniuk, s megoldást keresni a mentelmi jog olyan szűkítésére, hogy a képviselők „ne lehessenek a rendőrök célpontjai.” Anna Belousovová (SNS) szerint a koalíció színjátékot játszik, nem akarja elfogadni a törvénymódosítást. Az ellenzéki képviselőknek címezve hasonlóképpen fogalmazott Jana Žitňanská (KDH), mint mondta, ha nem fenyeget az, hogy a parlament elfogadja a törvénymódosítást, akkor a Smer mellette van, de ha a legkisebb esély is mutatkozik a mentelmi jog szűkítésére, akkor ellenzi. Robert Fico tegnap levelet intézett Richard Sulikhoz (SaS), a parlament elnökéhez, s leszögezi: jogi lépéseket kezdett ellene, mivel felszólítása ellenére sem vonta vissza a polgármestereknek írott levelet - ebben Sulik arról tájékoztatta a polgármestereket, hogy a legfőbb közjogi méltóságok, köztük Robert Fico, a parlament alelnöke is részt vesz a referendumom. Fico szerint ő soha nem tett ilyen kijelentést. A Smer mellett egyébként az SNS is arra szólította fel választóit, ne vegyenek részt a szeptember 18-i népszavazáson. Szamárral a népszavazásért A Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) vezetői tegnap egy szamarat cipeltek a parlament épülete elé, egy transzparenssel együtt, amelyen a „Képviselők, ne csináljatok szamarat az emberekből, és támogassátok a referendumot” felirat állt. Marek Blaha, a párt elnöke arra szólította fel a honatyákat, hogy aláírásukkal támogassák a népszavazást, ám a párt aktivistáinak csak három képviselő aláírását sikerült megszerezniük: Pfundtner Editét és A. Nagy Lászlóét (mindkettő Híd), valamint Juraj Drobáét (SaS), a többiek elutasították. (SITA) Továbbra is pontatlanul számlázzák ki a fizetett útszakaszok használatát, állítják az UNAS képviselői Októberben átértékelik az útdíj működését ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jelentősen csökkent az elektronikus útdíj működésével kapcsolatos panaszok száma, jelentették ki tegnap az útdíj rendszerét üzemeltető Sky- Toll képviselői. Míg a rendszer beindítása után körülbelül havi 700 panaszt regisztráltak, addig jelenleg havonta 200-250 panasztétel érkezik. A rendszer ellenzőit tömörítő Szlovák Fuvarozók Uniója (UNAS) viszont kevésbé lelkes, az útdíj miatt Ján Figel közlekedés- ügyi miniszterrel akar találkozni. A beadványok jelentős része, 37 százaléka ráadásul nem is a szó szoros értelmében vett panasz, hanem a regisztráció során megadott adatok módosításával kapcsolatos kérdések - magyarázta a SITA hírügynökségnek Matej Okáli, a SkyToll igazgatója. A beadványok 17 százaléka az útdíj összegével kapcsolatos, ebből augusztusban hét panasz volt csak megalapozott. Áz UNAS képviselői elsősorban azért akarnak tárgyalni a szakminiszterrel, hogy megvitassák az útdíjrendszer működését vizsgáló szakmai bizottság munkáját. Figel leszögezte: felkészült a tárgyalásokra. „A munkacsoportot még augusztusban hoztuk létre, az UNAS képviselői is a tagjai. Az első egyeztetésre októberben kerülne sor” - nyilatkozta a tárcavezető, hozzátéve: elsősorban arra a kérdésre fogják keresni a választ, hogyan lehetne megbízhatóbb, pontosabb és hatásosabb rendszerhez igazítani az útdíj beszedését. Az útdíjjal elégedetlenkedő fuvarozók egységesen állítják, hogy a rendszer pontatlanul számlázza ki a fizetett szakaszok használatát. „Egy átlagos fuvarozónak ezt ráadásul az útdíjért kapott számlán esélye sincs észrevenni. Elsősorban ezen kell változtatni” - nyilatkozta Jaroslav Plaček, az UNAS elnöke. Figel már korábban jelezte, az elektronikus útdíj rendszerét eltörölni már nem lehet, bizonyos módosításokról viszont dönthetnek. Annak lehetőségét kizárta, hogy az útdíj néhány éven belül a személygépkocsikra is vonatkozna. A sofőröknek így is fel kell készülniük némi drágulásra. A költségvetési hiány áthidalásának érdekében ugyanis 36,50 euróról kerek 50-re növelik a 3,5 tonnánál könnyebb gépkocsik éves autópálya-matricáinak árát. (dem, SITA) A szlovák külügy egy általános nyilatkozattal reagált a balkáni romák franciaországi kiutasítására Dzurinda titkolja, mit tárgyalt a romákról SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A szlovák külügyminisztérium szerint az EU törvényei minden uniós állampolgárára vonatkoznak, a személyek szabad mozgásával kapcsolatban is. Körülbelül ez minden, amit Szlovákia a romániai és bulgáriai romák franciaországi kiutasításával kapcsolatban nyilatkozott, ennél bővebb állásfoglalásra nem hajlandó, miközben már az Európai Parlament is elítélte Franciaországot a romák kitoloncolása miatt. Mikuláš Dzurinda külügyminiszter csütörtökön Párizsban járt hivatalos látogatáson, ahol többek között francia kollégájával, Bernard Kouchnerrel is tárgyalt. A SITA hírügynökség jelentése szerint „a francia partnerek tájékoztatták Dzurindát a romániai romák kitoloncolásáról is Franciaországból.” Lapunk kérdésére, mit jelent ez részleteiben, a franciák megmagyarázták-e álláspontjukat a találkozón a szlovák külügyminiszternek, s mi volt erre Mikuláš Dzurinda reakciója - különös tekintettel arra, hogy az elmúlt választási időszakban az akkori ellenzék gyakran bírálta a kormányt, hogy kínai hivatalos tárgyalásain nem hozta szóba az emberi jogok betartásának témáját Kínában - a külügyminisztérium kitérő, általános és lényegében semmitmondó választ adott. „Az EU szabályai mindenkire vonatkoznak, mind a polgárok szabad mozgásával, mind a letelepedéssel összefüggő rendszabályok betartásával kapcsolatban. Üdvözöljük, hogy az Európai Bizottság felügyelni akatja ezeket. A romák szociális kirekesztettsége összeurópai kihívás” - válaszolta írásban Ľuboš Schwarzbacher, a külügyminisztérium szóvivője arra a kérdésünkre, hogyan reagált Mikuláš Dzurinda párizsi tárgyalásán a Franciaországból kiutasított romákkal kapcsolatos helyzetre. Ugyanezzel, a már néhány napja közzétett rövid nyilatkozattal válaszolt a minisztérium a SITA hírügynökség azon kérdésére is, változik-e a szlovák kormány álláspontja a franciaországi történésekkel kapcsolatban azután, hogy ma Pozsonyban, a francia nagykövetség előtt tiltakoznak a civil szervezetek aktivistái a francia kormány döntése ellen. A szlovák kormány a fent idézett külügymi- nisztériumi állásfoglaláson kívül nem reagált a franciaországi helyzetre, annak ellenére sem, hogy a roma szervezetek már felszólították Iveta Radičová kormányfőt, ítélje el a történteket.
