Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-10 / 209. szám, péntek

22 Sport ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com Overdose tulajdonosa szerint Ribárszki Sándor, a volt tréner és Budinszki Barbara, a volt munkalovas a saját céljaira próbálta felhasználni a magyar csodalovat Mikóczy Zoltán: „Hosszú ideig félrevezettek” Azt állítja, kénytelen lesz nimbuszokat döntögetni, s elismeri, nem volt mindig minden olyan idilli az Overdose-t körülvevő csa­patban, amilyennek tűnt. Abban viszont biztos, hogy a magyar csodaló jelenleg a lehető legjobb ellátást kap­ja. Mikóczy Zoltánnal, Overdose tulajdonosával beszélgettünk. BŐDT1TAN1LLA A múlt héten Budinszki Bar­bara, Overdose munkalovasa lapunknak adott interjújában azt mondta, nem megfelelően bánnak Overdose-zal. Megdöbbenéssel olvastam az egészet. Rögtön az jutott eszembe, amikor Ribárszki Sándor, Overdo­se trénere Németországból haza­jövet teátrális módon az újságon keresztüljelentette be, megszünte­ti velünk az együttműködést. A má­jus 23-i Magyar Turfban jelent meg, hogy már nem hajlandó ve­lünk dolgozni. Szó szerint idézem: „Nem állok be a bólogatok táborá­ba, és nem mondom azt, hogy min­den rendben van, mikor nem így van, és kiszállok Overdose szakmai munkájából.” Próbáltam keresni ennek a nyilatkozatnak az indíté­kát, s akkor jöttem rá, hosszú ideig félrevezettek. Ribárszki bejelenté­se célzatos volt, már a saját jövőjét készítette elő vele. Előre közölte, már nem akar Overdose-zal dol­gozni, és azt gondolta, a ló majd őt fogja igazolni. Overdose-nak júni­us 6-án kellett volna indulnia a po­zsonyi Turf Gálán, ez lett volna az első versenye a hosszú kihagyás után, de nem volt felkészülve, így kikapott volna. Ribárszki nyilatko­zatának hatására azonnal átérté­keltem a helyzetet, beszéltem az új trénerrel, és töröltem a lovat a po­zsonyi futamból. Budinszki Barba­ra azonban most egy vereség után nyilatkozott, így a két eset között nem lehet annyira párhuzamot vonni. Kötelességemnek tartom, hogy a pontatlanságokat, csúsztatá­sokat, valótlan információkat cáfol­jam és helyreigazítsam. Sajnos, ezt csak úgy lehet megvalósítani, hogy egyfajta nimbuszromboló szerepet kell felvállalnom, és el kell monda­nom az igazságot mind Budinszki Barbaráról, mind Overdose volt tré­neréről, Ribárszki Sándorról. Barbara szerint Overdose-nak a nem megfelelő bánásmód mi­att elment az életkedve.. Ez egy keserű és csalódott nyi­latkozat. Overdose-zal maximális mértékben törődünk, maximálisan odafigyelünk a takarmányozására, kedélyállapotára, viselkedésére, tisztítására, mindenre. Az Bu­dinszki Barbit minősíti, hogy csak 2002 óta lovagol, de már veszi a bá­torságot, hogy tréningmódszerek miatt kritizáljon olyan szakembe­reket, akiknek több mint harminc­éves szakmai múltjuk van. Mint ahogyan az is őt minősíti, hogy ege­reknek nevezi azokat a lovakat, amelyekkel Overdose Pozsonyban és Budapesten versenyzett, ezzel is megalázva nemcsak azokat a tulaj­donosokat, akik milliókat ölnek ezeknek a lovaknak a megvásárlá­sába, hanem magát Overdose-t is. Miután Ribárszki Sándor elment, Barbi még egy hónapig maradt az istállónál. Tényleg a saját kérésére ment el, de nekünk ez óriási meg­könnyebbülés volt. Az alatt az egy hónap alatt ugyanis egyáltalán nem volt kommunikatív, nem mondta el, mit érzett a lovon ülve, csak megrántotta a vállát. Viszont Overdose legnagyobb sikerei idején azt írta a magyar sajtó Budinszkiról, ő az, aid a legközelebb áll a lóhoz, és aki a leginkább megérti a jelzéseit. Ennek a 98%-a mítosz volt. Ab­ban az időben, amikor Overdose- ról minden hír csak pozitív volt, ez a mítoszépítés beleillett a képbe, de túlértékelték ennek a lovászlány­nak a szerepét és képességeit. A Barbara és Overdose közötti szim­biózis mítosza művüeg lett kiépít­ve, s az ember hagyta, nőjön, nőjön, amíg aztán majdnem túlnőtt a fe­jünkön. Való igaz, amikor Overdo­se beteg volt, ő volt vele Franciaor­szágban és Angliában, de alkalma­zottként. Megvolt fizetve, más dol­ga nem volt, csak hogy a lóval tö­rődjön. Ami meg Barbi úgymond odaadását és szeretetét illeti - s ezért sajnos kénytelen vagyok mí­toszromboló szerepben is feltűnni -, ezt legjobban az az eset jellemzi, amikor Overdose Angliából vissza­jött, pont az én romániai szeren­csétlenségem idején. A lányom és a legjobb barátom, Czére Jenő duna- szerdahelyi vállalkozó, akik akkor Overdose sorsát irányították, szin­te térden állva könyörögtek neki, maradjon a ló mellett, ne akarjon kimenni Németországba, mire ő szó szerint azt mondta: „Tele van a tököm ezzel az egésszel, dögöljön meg ez a rohadt görény! Nem érde­kel, mileszvele, én megyek Német­országba.” Csak úgy volt hajlandó azt az átmeneti időszakot a lóval tölteni, hogy megígérték neki, a ló is kimegy majd Németországba. Utólag hogyan értékeli a ló németországi tartózkodását? Mára egyértelműen bebizonyo­sodott, semmi másról nem szólt az egész, csak arról, hogy Ribárszki- nak Overdose jelentette azt a csa­létket, ami miatt majd a német tu­lajdonosok odaviszik hozzá a lo­vukat. Nem Overdose volt fontos a számára, azért vitte magával, hogy odacsalja a többi lovat. Januártól márciusig a ló egy húsz méter átmérőjű jártatógépen ügetett körbe, lovassal a hátán, mert kint fagyos volt a talaj. Ez a lehető leg­rosszabb, ami a lóval akkor történ­hetett. Ugyanezt meg lehetett vol­na oldani otthon, fedett pályán, ahol a gyógyuló lábai nincsenek akkora erőfeszítésnek kitéve. De hát nekem azt mondták, hogy a ló rehabilitációjának ez a jó. A reha­bilitáció utolsó időszakában is fo­lyamatosan félrevezettek. Ha tele­fonáltam, csak azt hallottam, „a ló tipptopp, minden rendben van”. Mint az Barbi nyilatkozatából ki­derül, megtörtént, hogy a ló még kedden sánta volt, de azért, hogy engem megnyugtassanak, a felké­szülés a megfelelő tempóban fo­lyik,' pénteken már gyorsmunkát mentek a lóval. Overdose-t Ribár­szki és Barbi is felhasználta a saját céljaira, a saját karrierjének az épí­tésére, és közben a lóval nem az történt, amit nekem folyamatosan kommunikáltak, hogy készül a versenyére, jól alakul a rehabilitá­ciója, gyógyulófélben van. Egysze­rűenátvertek. Erre mikor jött rá? Akkor, amikor az új idomár tel­jes mértékben átvette a ló felett az irányítást, bár jelzések már előbb is voltak. Mikor a ló visszajött Alagra, kiderült az első kör után, hogy párszáz méter megtétele után liheg, nem áll vissza a pulzu­sa, hogy egyértelműen nincs meg­felelő kondíciómunka mögötte, korai számára még a verseny. Ezért voltak aztán a halasztások. A Turf Gála után a Magyar Derby- napi futását is lemondtuk. Még a Szlovák Derby napján mutatott formán is látszott, Overdose-nak óriási a lemaradása azokkal a lo­vakkal szemben, amelyek febru- ártól-márciustól tisztességesen átestek a felkészülési időszakon. A laikusok számára azonban sokáig idillinek tűnt az Overdose- Ribárszki-Budinszkiteam. A nyilvánosság látott egy szinte mítoszként kezelt Barbarát, aki el­képesztően ragaszkodik a lóhoz, és egy szupertrénert, akinek ideje alatt a ló csak nyert és nyert és nyert. De azért ne felejtsük el, hogy nem Ribárszki csinált lovat Over- dose-ból, hanem Overdose-nak köszönhetően értékelődött fel Ri­bárszki szakmai értéke. Sajnos azt is el kell mondani, amit eddig min­dig bölcsen elhallgattam, mert nem volt érdekemben kiteregetni a szennyest: egyértelműen a tré­ner felelőssége, hogy a patairha- gyulladás előjött a lónál. Ha egy kicsit mélyebben vizsgáljuk ennek a betegségnek a kiváltó okait, lát­hatjuk, hogy a szervezet megmér- gezésével, túlzott fehérjebevitellel kezdődik. A ló készült a következő tervezett versenyére, de a szerve­zete már nem tudta feldolgozni azt a rengeteg sok bevitt fehérjét. Ez váltotta ki a szervezetében azt a mérgezést, amelynek következté­ben 15 hónapig laborálni kénysze­rült. Overdose patái rendben van­nak, az új pataszerkezet már meg­felelően működik, de a teljesítmé­nyére hatással van az is, hogy elő­ször egy mérgezésen esett át, tehát a belső szerveinek is teljes mérték­ben rehabilitálódniuk kellett. Itt követtük el a hibát, mert Overdo- se-ra nem lehet úgy tekinteni, mint egy 100 %-osan egészséges lóra. Overdose egy nagyon komoly be­tegségből visszajött, meggyógyult ló. Be kell vallanom, hogy bár­mennyire is közrejátszott a baden- badeni vereségében a start előtti procedúra - a ló jelezte, nem akar futni -, s hibáztathatjuk a startert, hibáztathatjuk Soumillont, a zso­két, a legnagyobb hibát én követ­tem el. Azzal, hogy hat hét alatt há­rom versenyt adtunk Overdose- nak. Még ha kipihente is magát, nem tudott energiával feltöltődni. Ezért volt üres a ló, ahogyan Sou- millon fogalmazott. A baden-badeni verseny előtt nem volt olyan érzése, hogy még­sem kellene elindítani a lovat? De. Csak akkor már késő volt. Abban a pülanatban már a tulajdo­nos nem tud beleszólni a történé­sekbe. Amikor Overdose egyér­telmű jeleket adott, hogy nem tud futni, már nem volt mit tenni, csak azért lehetett imádkozni, hogy esetleg a starternek legyen elege ebből a hercehurcából, és indítsa el a futamot nélküle. De hát ez nem történt meg, ez is érthető, nem mer­te felvállalni azt a felelősséget, hogy a legnagyobb sztár nélkül in­dítsa el a versenyt. Megtörtént az, ami - s az is kész csoda, hogy koráb­ban 14 alkalommal veretlen tudott lenni -, de ezért még a lovat nem­zetközi szinten nem írják le. A vilá­gon jelen pillanatban egyedül az amerikai Zenyatta veretlen, ez egy szuperkanca, amely 18 győzelem­nél tart, mégsem ő vezeti a világ- ranglistát, hanem olyan lovak, amelyek egyszer kikapnak, egyszer nyernek, de mindig rangos, értékes versenyeken vesznek részt. Felkészültnek tűnt Overdose az Aranyostor előtt? A keddi munkája alapján a tré­nere azt mondta, a ló fáradtság, il­letve a fáradtság utáni kezdődő fel- töltődés jeleit mutatja. Azt javasol­tam, menjünk el Baden-Badenbe, s az ottani utolsó munkája alapján eldöntjük, fut-e vagy sem. De ez sajnos így alakult, ahogy alakult - nem lett volna szabad Báden-Ba- dent vállalni. Az volt az elképzelés, hogy az Aranyostor lesz az a próba­tétel, amely megmutatja, vál­lalható-e az október 3-i párizsi Prix d’Abbay futam, mert fontosnak tar­tottam, hogy a baden-badeni és a párizsi verseny között kellő idő le­gyen. Ez meg is van, két verseny kö­zött az öt hét optimális. A baj csak az, hogy Budapest és Baden-Baden között a két hét kevés volt. Most, hogy Overdose már nem veretlen, változik a straté­gia, amely szerint a versenyekre nevezik? Többé már nincs önö­kön az a nyomás, hogy minden­áron nyerniük kell, nagyobb ri­zikót is felvállalhatnak. Soumillon is ezt mondta, hogy ha a ló egészséges, vállaljuk vele az október 3-i párizsi Group I-es megmérettetést. Az ilyen szintű lovakra az a jellemző, hogy egy­szer nyernek, egyszer helyezettek, egyszer helyezetlenek, de mindig ott vannak a Group I-es versenye­ken. Most már, hogy nem kimon­dottan csak a győzelem az elfo­gadható számára, könnyebb a részvétel a Group I-es kategóriá­ban. De arról, hogy ezt vállaljuk-e, elsősorban a ló egészségi, edzett­ségi és kedélyállapota dönt. Leg­hamarabb szeptember 15. és-20. között lehet választ adni a kérdés­re, elindul-e Overdose Párizsban. Most milyen állapotban van Overdose? Tényleg olyan levert, hogy nem akar dolgozni? Ez az állítás nagyon-nagyon fél­revezető. Nem akart kimenni dol­gozni már Barbara idejében sem, de ebből semminemű következte­tést nem kell levonni. Overdose makrancos. Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy egy másik ló mellett vezetjük be a pályára, mindenféle erőszak nélkül. Nem úgy, ahogyan Barbara tette - ha neki rakoncátlankodott, elkezdte rúgni a lovat, rángatni a fejét. Többeknek feltűnt, hogy Overdose-t most ketten vezetik, míg régebben Barbi egyedül vezet­te. Részben elővigyázatossági okokból van ez így, Overdose semmivel sem rakoncátlanabb, engedetlenebb, mint a régi idők­ben. Ráadásul a vele dolgozó fiú és a tréner fia vezeti, akiknek szív­ügyük Overdose, s az, hogy ők ve­zethetik a lovat, egyfajta jutalom az áldozatos munkájukért. Azt mondta, félrevezették, amikor Overdose Németország­ban volt. Hogyan lehet biztos benne, hogy a mostani team nem vezeti félre? Most Alagon szinte minden nap látom Overdose-t. Amikor kint volt Németországban, elsősorban telefonon keresztül kaptam az in­formációkat, telefonba pedig azt mond az ember, amit akar. Száz százalékig meg van győ­ződve arról, Overdose a lehető legjobb kezekben van, a legjobb ellátást kapja, a legjobb módon készítik fel a versenyekre? Sokkal jobb kezekben van, mint akkor, amikor még Budinszki Barbara és Ribárszki Sándor fel­ügyelték a munkáját. Azért is mondhatom ezt, mert most fo­lyamatosan részese vagyok ennek a tevékenységnek, és saját sze­memmel tudok meggyőződni ar­ról, nem vagyok becsapva mások céljainak elérése érdekében. Egyébként mikor jelentkez­tek először a problémák? El kell mondanom azt is, hogy nagyon sokat köszönhetek Ribár- szld Sándornak. Vele nyertem az első derbymet, ami minden tulaj­donosnak az álma, Overdose első sikereit is együtt éltük át. A 2007-es, 2008-as Ribárszki Sán­dorral nagyon jól együtt lehetett dolgozni. Sajnos, időközben az élet teljes mértékben megváltoz­tatta, és a mai Ribárszki Sándor nem hasznára, hanem kárára len­ne Overdose-nak. Budinszki Bar­bara meg annyira elkötelezett Ri­bárszki iránt, hogy nem tudom, mennyire lehetne őt Overdose to­vábbi sikerei eléréséhez hasznosí­tani, helyet találni neki ebben a fo­lyamatban. Van ennek az egésznek még egy nagyon érdekes vetülete. Amikor elment Ribárszki Német­országba, kénytelen voltam lépni. Mindaddig nem kellett törődnöm mással, mint hogy a lovaimra kifi­zessem a havi tartásdíjat. Nagyot változott a helyzet Ribárszki távo­zásával, Alagra kellett hoznom Szlovákiából a barátomat, Dodi Roszivalt, aki abbahagyta addigi pedagógiai pályafutását, mert egyébként lovasokat oktatott, il­letve képzett ki több évtizeden ke­resztül, és átvettem Ribárszki után a 26 boxból álló Diplomata Istál­lót. A MIKO Racing keretében nemcsak a lóversenyzéssel, hanem a lovak edzésével, trenírozásával kapcsolatos mindennemű tevé­kenységet magamra vállaltam, a takarmány beszerzésétől az edzés lefolyásáig. Ahhoz, hogy Roszival otthon érezze magát Alagon, ma­gával hozta megbízható embereit, ehhez jöttek a Ribárszki által ott­hagyott alkalmazottak, így alakult ki a team. Amióta Ribárszki vissza­jött, mindenféle sötét eszközöket bevetve próbálja a régi embereit valahogyan visszacsábítani, és fo­lyamatosan lejáratni Roszivalt. Olyan sikerrel teszi ezt, hogy las- san-lassan kialakul egyfajta gyű­lölet az ún. „szlovák csapat” ellen. Ezt az egészségtelen folyamatot valahogyan meg kellene állítani, de határozott lépéssel nem lehet, mert nem nyílt konfrontációról van szó. Suttogópropagandával, a hátulról támadás minden aljas eszközével a régi tréner és pár sö­tét erő mindent megtesz Alagon azért,_ hogy a MIKO Racingen belül a „szlovák csapatot”, tehát a Szlo­vákiából jött embereket szakmai­lag megpróbálja lejáratni, hozzá­értésüket megkérdőjelezni. De Budinszki Barbara mindezt annak köszönhetően tudta megtenni, hogy volt ez a fölfújt Barbi-Over- dose mítosz, ami igazából csak a médiának szólt, mert ez eddig könnyen és jól kommunikálható volt. Ezek szerint az Overdose-t mindig övező idilli kép mindig csak a nagyközönségnek szólt? Ez inkább egyfajta külső máz volt. Olyasmi, mint az alma, amit belülről már rágnak a kukacok, de kívülről még szép piros. Viszont ennek az a kockázata, hogy ha egyszer kiderül, a szép piros alma kukacos, akkor az emberek a következő szép piros almát látva is kételkedni fognak. Most tisztességes, nem hazugsá­gokon és nem csúsztatásokon ala­puló munka folyik. Hogy Overdose vissza tud-e térni a csúcsra, kérdé­ses, ezt nem lehet megmondani. Egy biztos, a mostani team mindent megtesz azért, hogy visszatérjen, és nem a médián keresztül akar csatá- rozni, hanem a mindennapi, becsü­letesen elvégzett odaadó munkával akar bizonyítani. Ezt a folyamatot minden nap látom, tudom irányí­tani, nem külső szemlélőként ka­pom a híreket. Tehát most nem áll fenn az a veszély, hogy idővel megint ki­derül, mégsem olyan ideális minden, amilyennek mondják? Overdose ma már több, mint egy versenyló. Mítosszá vált Ma­gyarországon. Mi annyit tudunk tenni, hogy mint versenylóval megfelelően törődünk vele, és mindent megadunk neki. Hogy a mítosz milyen irányba fog elmen­ni, hogyan fogja ezt a média to­vább ragozni, illetve esetlegesen visszacsavarni, mennyire lesz ér­deke ebből akár egyfajta szlovák­magyar konfliktust kicsiholni - ezt most megmondani nem lehet. Én csak egy dologra tudok felelősség- teljes ígéretet tenni: Overdose-zal maximálisan törődünk, s minden elérhető eszközt bevetünk annak érdekében, hogy visszatétjen a versenypályára, és újra győzni és győzni tudjon. Mikóczy Zoltán és Overdose (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents