Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-09 / 208. szám, csütörtök

8 Külföld RÖVIDEN Nem indul uniós eljárás Brüsszel. Az Európai Bi­zottság jelenleg nem lát okot arra, hogy eljárást indítson bármely EU-tagállam ellen az alapvető jogokhoz tartozó szólás- és sajtószabadság megsértése miatt. Ezt Neelie Kroes, az EU médiaügyi bizto­sa mondta az EP strasbourgi vitájában. A késő estébe nyűit keddi vitát annak nyomán tar­tották, hogy egy beadvány szerint súlyos fenyegetés éri az információ szabadságát több tagállamban. A bead­vány szerint Csehország és Olaszország után Magyaror­szág, Észtországés Románia is az információ és a média sza­badságát súlyosan korlátozó tervezeteketvitatmeg. (MTI) EU-szerb nézeteltérés Belgrád. Majdnem két órán át tárgyalt egymással Brüsszelben Koszovóról az EU külpolitikai főképviselője és a szerb elnök, de megfi­gyelők szerint valószínűleg továbbra sincs megállapodás a felek között. Ma kerül az ENSZ Közgyűlése elé a Ko- szovóval foglalkozó szerb határozattervezet, amelynek szövegét az EU túl konfron- tatívnak találta, és figyel­meztette Belgrádot: lelas­sulhat Szerbia európai integ­rációja, ha a határozatot vál­toztatás nélkül terjesztik be a világszervezeteié. (MTI) Sarkozy nem enged Párizs. Az országos sztrájk ellenére nem enged nyugdíj­korhatár-emelési tervéből a francia elnök. Nicolas Sar­kozy tegnap kijelentette: szó sem lehet arról, hogy 62 év alatt legyen a nyugdíjkorha­tár. A Franciaországban je­lentős munkavállalói vív­mánynak tekintett 60 éves nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt kedden több mint egy millióan vonultak az utcára. (MTI) A Fehér Házból Chicagóba Washington. Rahm Ema­nuel, a Fehér Ház stábfőnöke - az elnök egyik bizalmasa - Chicago következő polgár- mestere lehet, miután a „sze­les város” jelenlegi elöljáró­ja, Richard M. Daley bejelen­tette, hogy hat cildus után már nem jelölteti magát újra. Emanuel egy televíziós inter­júban jelentette be, hogy ér­dekelné a tisztség. (MTI) Cameron apja meghalt London. Franciaországba utazott tegnap David Came­ron brit kormányfő, hogy meglátogassa 77 éves apját, aki nyaralása alatt agyvér­zést kapott. Az idős férfi nem sokkal fia érkezése után meghalt. (MTI) ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Az EU, a NATO és a Vatikán is megszólalt az ügyben - az Egyesült Államok elleni tüntetések kezdődtek az iszlám országokban Vezető téma Amerikában a koránégetés Terry Jones baptista lelkész hajlíthatatlannak tűnik. A medreszékben a fiúk kiskoruktól fogva tanulmányoz­zák a Korán előírásait. (TASR/AP-felvételek) Washington. Az amerikai kormány és több vallási veze­tő egybehangzóan elítélte, hogy egy floridai keresztény csoportocska az iszlám szent könyvének, a Koránnak a példányait akarja elégetni szeptember 11 -én, az USA el­leni terrortámadások 9. év­fordulóján. ÖSSZEFOGLALÓ Terry Jones, a gainesville-i bap­tista Dove Outreach World Center lelkésze a bírálatok ellenére meg­erősítette: csoportja nem mond le a nyilvános koránégetésről. A wa­shingtoni külügyi szóvivő kijelen­tette, hogy ez provokáció, egy ilyen tett teljesen ellentétes volna az amerikai szellemiséggel. Ezért a kormány reméli, hogy az amerikai­ak fellépnek az akció ellen, mert „ez a magatartás éppen azoknak a ra­dikálisoknak és vallási fanatiku­soknak a magatartásával áll össz­hangban, akik megtámadtak min­ket szeptember 11-én”. Amerikai keresztény, muzulmán és zsidó vallási vezetők is csatlakoz- tak a koránégetés tervének elítélé­séhez. Közös közleményt adtak ki, amelyben aggodalmuknak adnak hangot a „dühöngő muzulmán- ellenesség” miatt. „Ha valaki támad egy vallást az USA-ban, az olyan, mintha minden amerikai vallás- szabadságát támadná” - írták. Hillary Clinton külügyminiszter maga is elítélően nyilatkozott a tervről azon a kedd esti vacsorán, amelyet a muzulmán böjti hónapot lezáró rituális étkezés, az iftár al­kalmából adott. Eric Holder igaz­ságügy-miniszter egy vallási veze­tőkkel tartott egyeztetésen eszte­lennek nevezte a floridai akciót. Amerikai diplomaták már be­számoltak arról, hogy több ország­ban kisebb tüntetések voltak a ko­ránégetés terve ellen. Diplomaták, katonák és hétköznapi amerikaiak élete kerül veszélybe. David Petraeus, az Afganisztán­ban harcoló amerikai csapatok pa­rancsnoka már hétfőn bírálta a ko­ránégetés tervét. A tábornok sze­rint a csoport által bejelentett szándék nagy gondot okozhat a külföldön állomásozó katonáknak. Az afganisztáni csapatok szem­pontjából kockázati tényezőnek minősítette a nyilvános koránége­tést kedden Anders Fogh Rasmus­sen, a NATO Washingtonban tár­gyaló főtitkára is. A Vatikán lapjá­ban, a L'Osservatore Romanóban is elítélő cikk jelent meg a kis gyüle­kezetszándékáról. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője „minden vallás tiszteletben tartá­sát” hangsúlyozva ítélte el a korán­égetést. A kairói al-Azhar, a szunni­ta iszlám - mérsékelt - első számú tanintézménye arra sürgette Ba­rack Obama elnököt, állítsa le a baptista csoport tervét. „Ha a(z amerikai) kormánynak nem sikerül azt leállítani, az a vallási terroriz­mus legújabb megnyilvánulása lesz, és romba dönti Amerikai kap­csolatait a muzulmán világgal” - mondta Abdel el-Moati el-Bajumi sejk, az al-Azhar egyik vezetője. A CNN szerint a mindössze 50 fős baptista gyülekezet az ameri­kai zászlók és a Biblia elégetésére, valamint a muszlim szélsőségesek dzsihádjára akar yálaszolni akció­jával. (MTI, ú) Távozásra szólították fel a magyarokat a tálibok Megfenyegették Budapestet Összehangolt integrációs programot határozott el a Merkel-kormány Nincs egységes menekültpolitika MTl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel. Az EB szerint hiányosak az unióban a menekült- ügyi eljárások közös szabályai, az egyes tagállamok garanciális elő­írásai pedig jelentős eltéréseket mutatnak. A német kormány teg­nap integrációs programot foga­dott el az országban élő bevándor­lók társadalmi beilleszkedésének hatékonyabb előmozdítása érde­kében. Az Európai Bizottság szerint az uniós irányelvben előírt szabályok homályossága, valamint a nemzeti szintű végrehajtás hiányossága adminisztratív hibákhoz is vezet­het. Ezért Cecilia Malmström bel­ügyi biztos azt kéri az Európai Par­lamenttől és a tagállami kormá­nyokat képviselő Tanácstól, hogy fogadják el az EB által csaknem egy éve kidolgozott irányelv-módosí­tási javaslatot. Ez olyan minimum- szabályokat kívánt rögzíteni, ame­lyek a menekültstátus megadására, illetve visszavonására vonatkozó­an az addiginál méltányosabb és hatékonyabb eljárásrendet biztosí­tanak. A jelentés rávilágít atra, hogy nem sikerült teljes egészében meg­valósítani a menekültügyi eljárá­sok harmonizálását. Különösen igaz ez a gyorsított eljárásokról, a „biztonságos származási ország­ról”, a „biztonságos harmadik or­szágról”, a személyes meghallga­tásról, a jogi segítségnyújtásról és a hatékony jogorvoslathoz való hoz­záférésről szóló rendelkezésekre. Egy német bankár nagy vihart kavart bevándorlásellenes könyve is sürgetőleg hatott a német kor­mányra, hogy foglalkozzon e té­mával. A jóváhagyott program súlypontja a szövetségi állam, a tar­tományok és az önkormányzatok lépéseinek jobb összehangolása - közölte a kormányülés után Tho­mas de Maiziere belügyminiszter. Mint hangsúlyozta, az integráció­ról tárgyszerűen, valós adatok idé­zésével és tisztességes módon kell vitát folytatni. Ez burkolt célzás volt az említett, országos vitát kavaró könyvre, amely augusztus végén került a boltokba. A szerző, Thilo Sarrazin nem kevesebbet állít, mint hogy a muzulmán (török, arab, afgán, bosnyák) bevándorlók kulturális és vallási hátterük miatt alkalmatla­nok a beilleszkedésre. Népes csa­ládjaik révén jóval több pénzbe ke­rülnek a német államnak, mint amennyi hasznot hajtanak. A hiva­talos politika elítélte a Bundesbank elnökségi tagjának nézeteit, ám azok túlnyomórészt helyeslésre ta­lálnak a német lakosság körében. Abeilleszkedés sikere szempont­jából a szövetségi belügyminiszter kiemelten fontosnak nevezte a né­met nyelv elsajátítását. A beván­dorlók közül 1,1 millióan ma sem tudnak rendesen németül. Az in­tegrációs program előirányozza több „migrációs hátterű” tanár és tanárnő kiképzését és alkalmazását német iskolákban. Jelenleg a to­vábbtanuló külföldi fiataloknak csupán 6 százaléka jelentkezik egyetemek, főiskolák tanárképző szakára, míg a németek között 12 százalék ez az arány. A német föl­dön élő, beilleszkedni nem hajlan­dó külföldiek arányát a belügymi­niszter 10-15 százalékra becsülte. Németországban kb. 7,4 millió kül­földi él, ezen belül mintegy 3,5 mil- lióatörökökszáma. (MTI,ú) Budapest/lszlámábád. Miután egy magyar katonanő életét vesz­tette Afganisztánban augusztus 23-án, a tálibok mozgalma felszólí­totta a magyar kormányt, hogy von­ja ki csapatait az ázsiai országból, különben újabb áldozatokkal kell számolnia. A The Frontier Post című pakisztáni újság honlapján megjelent írás szerint a tálibok szó­vivője, Zabibullah Mudzsahid kije­MT1-HÍR Teherán. Az iráni hatóságok fel­függesztették a házasságtörés és gyilkosság miatt megkövezésre ítélt iráni nő büntetését. „A házas­ságtörés vádja felülvizsgálatra ke­rül, s egyelőre leállítottuk a vég­rehajtást” - jelentette be az iráni külügyi szóvivő. Az iráni bejelen­tést megelőzően Jósé Manuel Bar- roso, az EB elnöke azt mondta, a büntetést kimondhatatlanul bar­lentette: a magyarok egy olyan ügy mellett kötelezték el magukat, amely számukra semmilyen ha­szonnal nem jár, s „ez a háború csupán Amerika érdeke”. Az iszlámábádi magyar nagy­követ szerint, e fenyegetésnek kérdéses a valószerűsége és a for­rása is. Darvasi István tegnap el­mondta: a külképviselethez nem juttattak el fenyegetést, a szóban forgó üzenetet csak egyetlen pa­kisztáni lap hozta le. bárnak tartja. Az ítélet komoly fel­háborodást keltett számos nyugati országban, amit többek között az is mutat, hogy az Európai Parla­ment tegnap 658:1 arányban sza­vazta meg a Teheránt ez ügyben el­ítélő indítványt. A tegnapi iráni média szerint a megkövezés végrehajtását felfüg­gesztették ugyan, de lehet, hogy csak a büntetés módján változtat­nak, és végül kötél általi halálra ítélik Astianit. Az EP is elítélte tegnap a teheráni rezsimet Felfüggesztett megkövezés Sajtószabadság-díj a neves dán karikaturistának - nem hagyta megfélemlíteni magát - a demokratikus nyilvánosság próbatétele Kurt Westergaard, a muszáj-Herkules MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Túl öreg és túl csökönyös vagyok ahhoz, hogy meghajoljak a nyomás alatt- idézte a Die Welt azt a dán karikaturistát, aki öt évvel ez­előtt a Jyllands Postenben közölt Mohamed-rajzával világméretű til­takozást váltott ki az iszlám orszá­gokban. A 75 éves Kurt Westergaard tegnap este Potsdamban vette át az M100 Sanssouci Colloquium kere­tében odaítélt sajtószabadság-díjat. Az ünnepségen Angela merkel kan­cellár méltatta a sajtószabadság fon- tosságátanyugatidemokráciákban. Westergaard a Die Weltnek kije­lentette: ,A fanatikusok csak azért fenyegettek és ítéltek halálra, mert végeztem a munkámat, és megvéd­tem a dán társadalom alapvető értékeit.” Külsőleg Westergaard in­kább tűnik ironikus, kedélyes bo­hémnak, semmint a szellemi küzde­lem frontharcosának. Számos bal­oldali barátja-mikéntaliberális dán közvélemény jelentős része, amely hirtelen sokallta a véleménynyilvá­nítás szabadságának megvédéséért fizetendőárat-elfordulttőle. Talán éppen ez a legnyomasztóbb a Westergaard-ügyben. A dán kari­katurista ugyan nem az első, akit egy szabad, nyugati országban iszlám vakhitűek gyilkos haragja megbé­lyegzett. Salman Rushdie brit író azonban, aki ellen a Sátáni versek című könyve miatt a 80-as évek ele­jén a megölésére felszólító fatvát adott ki az iráni klérus, legalább bi­zonyos lehetett neves európai (rész­ben baloldali) értelmiségiek támo­gatásában és szolidaritásában. A fe­nyegetett dán karikaturistákat - köztük Westergaardot - viszont a szellemi elit kezdettől fogva azzal gyanúsította, hogy provokációjuk­kal meg akarták alázni a hátrányos helyzetű és rasszizmusnak kitett muzulmánokat. A karikatúra-vita így próbája lett az egész nyugati de­mokratikus nyilvánosság ellenállási készségének a totalitárius ideológi- ákmegfélemlítéseivelszemben. Kurt Westergaard (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents