Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-08 / 207. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 8. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Itália kezdte a romák kitelepítését, ahonnan sokan Franciaországba menekültek, de egy részük most visszatér Olaszországba Sehol sem jó cigánynak lenni az Európai Unióban Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének egyik legfontosabb napirendi pontjaként a képviselők arról vitáznak, sértette-e az emberi jogokat és az uniós polgárok szabad mozgáshoz fűződő jogát a román és bolgár cigányok deportálása Franciaországból. Viviane Reding igazságügyi biztos készített egy előzetes jelentést az EB számára, de további felvilágosítást vár Párizstól. ÖSSZEFOGLALÓ Reding asszony jelentése ugyanis nem tartalmaz határozott állásfoglalást, további adatokat vár a kitoloncolás indokairól és körülményeiről. Érdekes múlt heti értesülés: a 27 EU-biztos közül csak háromnak volt az a véleménye, hogy a kitoloncolás nem felel meg az európai előírásoknak. Más a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a szocialista és a liberális frakció elítélte a francia kormány lépéseit. Az uniós honatyáknak a tegnapi vita után ma kellene szavazniuk egy, a romakérdéssel kapcsolatos állásfogalásról. Párizs ebben az évben közel 9 ezer, az elmúlt hónapban - tehát amióta Nicolas Sarkozy elnök elrendelte 300 illegális cigánytelep felszámolását - mintegy ezer romát küldött vissza Romániába és Bulgáriába. Párizs azzal érvel, hogy a romák önként mennek haza, ugyanis minden felnőttnek 300 és minden gyereknek 100 eu- rót ad. Jogok és kötelességek Uniós polgárokként a romák is jogosultak akár 3 hónapon át valamely másik EU-országban tartózkodni. Ennél hosszabb tartózkodás esetén azonban már munkavállalásra van szükség, és az egyénnek hozzá kell járulnia a társadalombiztosítási rendszer finanszírozásához. A francia hatóságok szerint a jogszerűtlenül létesített telepek, illetve táborok lakói között sok a bűnelkövető, illetve az illegális kolduló. A kitoloncolás jogszerűtlensége mellett érvelők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a vétkes egyének akár magas száma esetén sem szabad egy népcsoportot kollektív jelleggel eleve megbélyegezni és joghátránnyal sújtani. Szakértők szerint a kitoloncolások európai jogszerűségét azon lehet megítélni, hogy minden egyes ügyben mérlegelték-e a körülményeket, az eljárás alá vont személyek konkrét helyzetét. Európa legnagyobb kisebbsége a roma, lélekszámúkat 12-15 millióra becsülik. Ugyancsak becsült adatok szerint Románia, Bulgária és Spanyolország után Magyarországon van a legnagyobb létszámú cigány közösség az EU-ban. (Az unión kívül Törökországban és Oroszországban él számottevő roma közösség.) Rabszolgasorban Romániában hivatalosan a népesség 2,5 százaléka, vagyis 535 ezer, ám egyes becslések szerint valójában akár 2,5 mülió is lehet a közösség létszáma. Európában itt tartották egyedüliként rabszolga- sorban a cigányokat (csak 1865-ben szabadultak fel), majd a modern időkben 1990 és 1993 között brutális pogromok tépázták a romániai cigányok életét. A többségi lakosság és a romák között mindennaposak a feszültségek, konfliktusok, sőt a kisebbségi magyar lakosság és a romák között is. Erdélyben, a csíkszent- mártoni magyarok a kétszáz fős helyi cigány közösség kitelepítését kérték. A konfliktusban a cigányok egy magyar családot bántalmaztak, a magyarok pedig Mo- lotov-koktélokat dobtak a cigányok házaira. Az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) jelentése szerint a romániai cigányok négy százalékának nincs személyi igazolványa sem, ezért állampolgári alapjogaikat sem tudják gyakorolni. A közösség legtöbb tagja elvesztette állását, és ma 80 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él. 26 százalékuk szociális segélyből, 14,4 százalék pedig az államilag szavatolt, családtagonként havi 100 lejes minimáljövede- lemből tengeti életét. Bár a kormány által 2001-ben kidolgozott romastratégia biztosítja számukra az általános és a középiskolai oktatást, a roma. fiatalok csupán 9 százaléka érettségizett. Az analfabéták aránya 28 százalék. Gettókba kényszerülve Bulgáriában a roma közösség nyelvhasználatában, vallásában, életstílusában és jellemző foglalkozásait illetően is rendkívül heterogén, ezért a cigányságkutatók még azon is vitáznak olykor, hogy közösségnek lehet-e egyáltalán a bolgár romákat nevezni. A cigányok fele városban, másik fele falun él, 44 százalékuk ortodox, 39 százalékuk muzulmán, 13 százalékuk protestáns vallású, Indulás előtt Párizsból Bukarestbe és különféle dialektusokat beszélnek. Szociális helyzetük rosszabb a magyarországi és szlovákiai cigányokénál, a romániaiakéval vetekszik. A társadalomkutatók szerint Bulgáriában az egész roma társadalom kasztszerűen van kirekesztve a többségi társadalomból. Talán ezért is fordulhat elő, hogy olykor kormányzati kirohanásokat indítanak a politikusok a cigányok ellen. 2006-ban a bolgár egészségügyi miniszter az egészségügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatában azt kezdeményezte, hogy tütsák el a szüléstől a 18 év alatti nőket. Ugyanabban az évben Dimitar Sztojanov, az Európai Parlament Bulgáriából delegált megfigyelője küldött romaellenes kirohanásokkal tarkított elektronikus körlevelet a parlament valamennyi képviselőjének, amelyben többek között a magyar Járóka Líviát gya- lázta, és ezzel kiváltotta a nemzetközi közvélemény felháborodását. Nomádok és cigányok A franciaországi romák számát csak megbecsülni lehet, félmillió és 1 millió 300 ezer közé teszik a számukat. Ebből négyszázezer az úgynevezett „gens du voyage” (nagyjából: úton levő emberek), akik állandó lakóhellyel nem rendelkező francia állampolgárok, de nem mind romák, bár a döntő többségük az. Ezek a nomádok máris kikérték maguknak, hogy összemossák őket a romákkal - vagyis a keleteurópai cigány bevándorlókkal. Tehát a kifejezetten romáknak nevezett, főleg Romániából és Bulgáriából érkezettek számát 15 ezerre becsülik, őket telepítik most haza. Visszatérve a balkáni cigányoktól elhatárolódó francia állampolgárságú nomádokhoz: őket is éri bőven diszkrimináció. A francia emberi jogi konzultatív tanács (CNCDH) 2009-es jelentése szerint rendőri zaklatásoknak és munkahelyi diszkriminációnak vannak kitéve. Emellett igen sok politikai, oktatásügyi vagy szociális jog is a helybenlakáshoz van kötve. Berlusconiék kezdték Olaszországban három évvel ezelőtt lejátszódott az, ami most Franciaországban történik. 2007-ben nagy sajtóvisszhangot kapott az az eset, amikor az egyik cigánytáborban élő férfi megerőszakolt egy római asszonyt, aki pár nappal később a kórházban belehalt sérüléseibe. Válaszként az olasz hatóságok megkezdték a közbiztonság szempontjából veszélyesnek tar(TASR/AP-felvétel) tott romániai bevándorlók kitoloncolását, és felszámolták azt a cigánytábort, ahol a gyilkossággal gyanúsított roma férfi élt. Az olasz kormány megváltoztatta a kitoloncolás szabályait is, azóta sokkal könnyebb dolga van a hatóságnak, ha valakit nemkívánatosnak tart az országban. A kormányrendelet kritikusai - a baloldali pártok - azzal érveltek, hogy a döntés megnövelte az ön- bíráskodás kockázatát, ugyanis nem sokkal később késekkel, botokkal, vasrudakkal támadtak négy romániai bevándorlóra egy római bevásárlóközpont parkolójában. Tavaly májusban pedig ismeretlen támadók egy Nápoly melletti romatelepet gyújtottak fel, ahol főként romániai cigányok éltek. Róma jobboldali polgármestere, Gianni Alemanno idén februárban eldózeroltatta Európa legnagyobb, évtizedek óta fennálló romatelepét, ahol mintegy 600 ember lakott. A Berlusconi-kormány 2008- ban egész Olaszországra kiterjedő romaösszeírást hajtott végre. Ezt követően is több tucat illegális romatelepet számoltak fel Rómában, Nápolyban és Müánóban. Roberto Maroni belügyminiszter időről-időre visszautasította azt a vádat, hogy a romák megszámo- lásának rasszista indítéka volt. Sarkozyhez hasonlóan a Berlusconi-kormány is az utcai bűnözés visszaszorításával érvel. Spanyol megoldás A spanyolországi, gitanónak nevezett cigányok integrációja amolyan európai sikertörténetnek számít. Az ibériai ország 650 ezres saját cigány közössége ma már egészen más körülmények között él, mint a kelet-európai romák. Éppen ezért érthető, hogy meglehetős bizalmatlansággal fogadják az oda érkező román vagy bolgár cigányokat. A spanyol cigányok (nem is nevezik magukat romának) közel 40 százaléka délen, Andalúziában él, főként városokban, alsó-középosztálybe- li szinten, viszonylag jól integrálódva a spanyol lakossággal. Többségük vállalkozó szellemű, hagyományosan adásvételből, antik tárgyak kereskedelméből vagy zenélésből és táncból él. A spanyol politika nem alkalmazott velük szemben pozitív diszkriminációt, általában olyan programokat indítottak, amelyek nemcsak a cigányoknak szóltak, de nyitottak voltak a számukra is. Tény, a cigány közösségek is sokat tettek annak érdekében, hogy beilleszkedjenek. Persze a gitanókat is érik hátrányos megkülönböztetések, de helyzetüket össze sem lehet hasonlítani a kelet-európai cigányokéval. Svéd példamutatás Bár Svédország nem számít a kelet-európai romák számára kifejezett célországnak, érdekes az ottani helyzet. Stockholm saját romastratégiára készül - mondta nemrégiben a Népszabadságnak Nyamko Sabuni svéd integrációs és esélyegyenlőségi miniszter. Úgy véli, Stockholmnak csak akkor van joga kritizálni más országok romapolitikáját, ha maga már mindent megtett a problémák kezelése érdekében. A kisebbségek közül ott is a cigányok kapnak a legnehezebben munkát, soraikban a munkanélküliségi ráta meghaladja a 80 százalékot. Vagyis épp akkora, mint azok aránya, akik nem végezték el az általános iskolát. A romák helyzetét tanulmányozó bizottság húsz évre szóló integrációs programot javasol: kezdeményezik egy, a kormány mellé rendelt romaügyi titkárság létrehozását, állami támogatást általános iskolai tanulmányaik befejezéséhez és ingyenes felsőoktatást. A politikai elszigeteltség megszüntetése érdekében pedig egy politikai akadémiát is létrehoznának számukra. (-nák, MTI, NOL) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTARAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%> AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,039328 16 802 674,93 0,025 0,035644 86 591 064,55 0,025 0,034105 251 186 568,32 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038651 52 935 840,27 0,025 0,036072 339 456 103,88 0,025 0,035426 700 265 967,09 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,038387 32 109 616,72 0,025 0,035636 236 497 434,40 0,025 0,035066 666 335 487,29 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,039093 9 465 261,51 0,025 0,035034 56 170 346,60 0,025 0,034566 127 645 747,41 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038959 13 971990,09 0,025 0,035480 115 431 137,44 0,025 0,034786 253 744 013,72 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038722 29 916 412,22 0,025 0,036069 182 895 788,14 0,025 0,035445 288 558 780,01 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva, a kezelési költség mellett a nyugdíjalapok 5,6 százalékos gyarapodási díjat számíthatnak fel, melyet a vagyonnövekmény egyhatodából számítanak ki Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2010. szeptember 3-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
