Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-06 / 180. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 6. Vélemény És háttér 7 A szobor TALLÓZÓ SÜDDEUTSCHE ZEITUNG Az új szankciók elbizonyta- lanították a teheráni vezetést, amit a Nyugatnak ki kellene használnia, és nem csak az atomprogramról kellene tár­gyalnia Teheránnal - véleke­dik egy német szakértő. Wolf­gang Perthes a Süddeutsche Zeitungban rámutat: a Bizton­sági Tanács által júniusban jó­váhagyott szankciók és az EU által megszavazott kereske­delmi korlátozások elgondol­kodtatták az iráni vezetőket. A gazdasági következmények még elviselhetők: a szankciók nyomán az importüzletek egy része a Forradalmi Gárda által ellenőrzött „szürke gazdaság­ba” helyeződik át. Iránra sok­kal érzékenyebb csapást mér­ne, ha az olaj világpiaci ára 60 dollár alá esne. Komoly tépe- lődést a szankciós határozat politikai hatása váltott ki Tehe­ránban. Az iráni elit nyilvánva­lóan megdöbbent azon, hogy a BT öt állandó tagja egyetértett a büntető határozattal; Tehe­rán legalább Kínától elvárta volna, hogy tartózkodjon a szavazásnál. Ez megmutatta az iráni kormánynak, hogy az 5+1 csoport (a BT öt állandó tagja plusz Németország) olyan tényező, melyet komo­lyan kell venni - legalábbis, ha Iránnak szándékában áll újból tárgyalni a Nyugattal. Világos volt, hogy Teherán nem tesz egyből eleget a Biztonsági Ta­nács elvárásainak. A kormány azt is világossá tette, hogy nem érdekelt a helyzet további el­mérgesedésében. Mahmúd Ahmadinezsád elnök változat­lanul „üzletelni” akar Wa­shingtonnal. Ezért nem mond­ta fel a májusban kötött iráni-brazil-török megállapo­dást, melynek értelmében ala­csony dúsítottságú uránjáért Teherán fűtőelemeket kap kül­földről egy kutatóreaktora számára. A teheráni kormány jelezte az EU külügyi megbí­zottjának, hogy kész felújítani a párbeszédet az 5+1 csoport­tal. E dialógustól a Nyugat azt várj a, hogy Irán szüntesse be az urándúsítást, és fedje fel atom­programjának minden részle­tét. Ám Teherán globális és re­gionális kérdéseket is napi­rendre akartűzni. (MTI) A kormányváltás után le­döntik az álnemzeti, mí­toszgyártó történelem- szemlélet által ihletett szobrokat? - tette fel e so­rok írója az álnaiv kérdést egy hónapja ezeken a ha­sábokon, miután Komá­romban Fico és csapata egy körforgalom közepén fel­avatta a két szláv hittérítő szobrát. MÓZES SZABOLCS A legfőbb kérdés természete­sen már akkor is inkább az volt, vajon az új hatalom mer-e nyúlni a pozsonyi várdombon elhelye­zett Szvatopluk lovas szobrához. Néhány héttel az új koalíció megalakulása után úgy tűnik, a válasz: igen. Szvatopluk és lova ettől valószínűleg még a helyén marad, ám a házelnök által életre hívott szakértői gárda alighanem pálcát tör a lovas szobor fölött. A kérdés már csak az, hogy a várha­tóan negatív szakértői vélemény után a politikum mit tesz a szo­borral. Ennél viszont sokkal fon­tosabb, hogy egy államhatalom által felkent bizottság elmondja a népnek - a szlovák népnek -, hogy az, amit itt az elmúlt évek­ben „értelmes historizmus” cím­szóval (Fico által kreált terminus technikus) a frissen távozott koa­líció s főként annak vezetője művelt, távol áll az értelemtől és a történelemtől is. Ennek egyik kézzelfogható megnyilvánulása volt a várdombon elhelyezett, mindenféle szempontból botrá­nyos lovas szobor. A házelnök döntése, mellyel Marina Zavackát, a 20. századi totalitárius rendszerek propa­gandapolitikáját kutató törté­nészt kérte fel a szobor sorsáról dönteni hivatott bizottság veze­tésére, szinte jelzésértékű. Ki más vezethetné a smeres kampányfo­gásként felállított szobor értéke­lését vezető testületet, mint egy hivatásos propagandakutató? Nem csak a bizottság elnökének személye, a többi nyolc tag és a külső szakértők neve is garanciát jelent arra, hogy Ficóék sok szé­pet nem fognak tudni kiolvasni a bizottsági .jelentésből”. A tagok legalább fele az elmúlt hetekben különböző fórumokon már kifej­tette lesújtó véleményét az alko­tásról, másik fele pedig a két és fél évvel ezelőtt kitört ószlovákok vs. szlávok című szakmai-politi­kai vitában mondta el az akkori kormányfőnek aligha tetsző vé­leményét. A szobor várhatóan a helyén marad - ez a kommentár szerző­jének személyes tippje -, ugyanis valószínűtlen, hogy az új koalí­ció, mely eddig távolról kerüli a népszerűtlen intézkedéseket, be­lemenne egy ilyen nyíltszíni esz­mei-politikai ütközetbe. Melyből politikailag a legtöbbet való­színűleg a szoboráldozatot eluta­sító szerepét játszó Smer tudná kipréselni. Habár, látva Richard Sulik önfejű politikáját és pártja utóbbi hetekben bemutatott poli­tikai bukfenceit, az sem zárható ki, hogy a házelnök megmaka­csolja magát és mellőzve koalíci­ós partnerei véleményét, elkerge­ti a lovat és gazdáját a várudvar­ról - erre, mint a parlament elnö­kének minden joga meglesz. Arra valószínűleg egy másik generációnak kell színre lépnie, hogy a „mű” az őt megillető hely­re kerüljön, addig viszont talán az is elég, ha az arra hivatott szakemberek rendet tesznek az emberek fejében. Ez is nehéz és hosszú folyamat lesz. Öt éven át mindennap feljegyzéseket készített a Duce a Vöröskereszttől kapott naptárokba fekete tintával Kiadják Mussolini naplóit MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Hamarosan olvashatók lesznek Benito Mussolini 1935-39 közötti feljegyzései, mivel ősszel kiadják a történészek által vitatott eredetű kéziratot. Öt éven át mindennap naplót írt a Düce az olasz Vöröskereszttől kapott naptárokba fekete tintával, és bár sorait kézzel írta, keveset ja­vított a szövegen. Alig húzott át szót vagy törölt ki mondatot. A szöveg az ötvenes éveiben já­ró fasiszta vezér személyes be­nyomásait őrizte meg, és számos meglepetést tartogat. Az utolsó hónapok feljegyzései arról tanús­kodnak, hogy Mussolini egészen 1939-ig tartott a háborútól, és minden eszközzel megpróbálta elhárítani. A kevesek, akik már ol­vasták a naplókat, azt állítják, megdöbbentő, milyen véle­ménnyel volt Mussolini a hozzá hű katonai vezetőkről. A Duce naplói novemberben je­lennek meg a Bompiani kiadó gondozásában. Három éve tudni létezésükről, de a kiadónak mos­tanra sikerült megállapodni a naplók megtalálójával és Musso­lini örököseivel. Mussolini naplói (I diari di Mussolini) címmel, összesen öt kötetben adják ki, no­vemberben az elsőt, majd fél­évenként mindig újabbat publi­kálnak. Olaszország a második világ­háború óta kereste Mussolini nap­lóit. Több hamisítvány került elő, például az a harminc kötet, me­lyet 1957-ben anya és lánya, Rosa és Amalia Panvini talált meg szin­tén vöröskeresztes naptárak olda­laira feljegyezve. Ezt a hamis nap­lót az olasz bíróság bezúzásra ítél­te. Ugyanez lett a sorsa a fasiszta Roberto Farinacci 1943-as napló­jának: a Rizzoli kiadó a kész könyvet semmisítette meg. A tekintélyes könyvgyűjtőként ismert Marcello Dell'Utri kor­mánypárti szenátor 2007-ben je­lentette be, hogy megtalálta Mus­solini naplóit. Kezdetben annyit árult el, bogy a füzeteket annak a partizáncsoportnak az egyik tagja őrizte meg, mely 1945 áprilisában elfogta a menekülő Dúcét. A par­tizánt azonosították: a svájci ál­lampolgár Lorenzo Bianchiról, el­lenállónevén Renzóról volt szó, aki 1988-ban bekövetkezett halá­láig egy kaszinóban krupiéként dolgozott. Dell'Utri felfedezését az olasz történelemtudósok és a sajtó is kétkedéssel fogadta. Ugyanezt a kéziratot a kilencvenes évek ele­jén a londoni Sotheby's aukciós ház szakértői hamisnak tartották. A Bompiani mégis üzletet látott a naplók publikálásában. „Egy könyvkiadónak nem kell eredeti­ségi tanúsítványt adni. Néhány tudós hamisnak tartja, a Mussoli­ni család szerint a naplók számos személyes részletet tartalmaznak, melyeket senki más nem tudott volna kitalálni” - hangúlyozta a Bompiani igazgatója, Elisabetta Sgarbi. A naplók kiadásával végre egé­szében megismerjük az eddig csak részletekben kiszivárogtatott szö­veget - írta a Corriere della Sera című napilap kulturális rovata, mely a kézirat származásáról fo­lyó vitánál aggasztóbbnak tartja azt, hogy a fasiszta Musssolini a mai napig kiadói érdekesség. : GLOSSZA Piedesztál A/VAR1ÁN LEŠKO Ľubomír Lipták történész már 1998-ban megírta esszéjét a pie- desztálok furcsaságáról. Egyebek közt ez áll benne: „Az emlékművek nemcsak azokról a személyiségekről tanúskodnak, akiket ábrázolnak, hanem azokról is, akik állítják őket.” A Szvatop luk szobra körüli hercehurca legfőbb oka, hogy alig szól annak alakjáról, akit ábrázol, és túl sokat azokról, akik felállították. A Smer elnöke kijelentette, hogy a szoborral „olyan dolgok történ­nek, amelyek nem jellemzők a normális, kulturált társadalomra”. Egyetérthetünk vele abban, hogy azok az elmélkedések arról, mi legyen a frissen szobort emlékművel nem annak a jele, hogy a tár­sadalom normális és kulturált. Azonban elsősorban az nem volt normális és kulturált, mit kellett a lovas szobornak megtestesíte­nie és képviselnie a várudvarban. Mint ahogy a módszer sem, aho­gyan oda került. Pavol Paška volt házelnök azzal kijelentésével, hogy a Smer képviselői állíttatták, mert Jelentős többségi mandá­tumuk volt rá”, mindent megmondott. A piedesztálra nem Szva- toplukot állították, hanem a Smert és a párt „történelemszem­léletét”. Mindenki mást a saját piedesztáljuk alá helyeztek. Az írás a Sme napilapban jelent meg. Schmitt Pál a rendszerváltás utáni 4. államfő Magyarország köztársasági elnökei 1919 óta MT1-KRONOLÓG1A Sólyom László leköszönő és Schmitt Pál megválasztott köztár­sasági elnök tegnap találkozott a Sándor-palotában, ezzel zárult a Köztársasági Elnöki Hivatal áta­dás-átvétele. Schmitt Pál ma, Ma­gyarország rendszerváltozás utáni 4. államfőjeként lép hivatalba. Magyarországon az I. világhá­ború után 1918. november 16-án kiáltották ki a népköztársaságot, az állami főhatalmat 1919 elejéig a Károlyi Mihály miniszterelnök ve­zette népkormány gyakorolta. Amikor Károlyi 1919. január 11-én lemondott a kormányfőségről, a Nemzeti Tanács ideiglenes köztár­sasági elnöki minőségben államfői hatáskörrel ruházta őt fel. ♦ 1919. január 11.-1919. már­cius 21. - gr. Károlyi Mihály (ide­iglenes köztársasági elnök) + 1919. március 21.-1919. au­gusztus 1. - Garbai Sándor (a For­radalmi Kormányzótanács és a Szövetséges Központi Intéző Bi­zottságelnöke) ♦ 1919. augusztus 1.-1920. március 1. - Az államfői tisztség betöltetlen maradt. ♦ 1920. március 1.-1944. októ­ber 16. - Horthy Miklós (kor­mányzó) ♦ 1944. október 16.-1945. - Szálasi Ferenc („nemzetvezető”) ♦ 1945-1946. február 1.-Az ál­lamfői tisztség betöltetlen. ♦ 1946. február 1.-1948. au­gusztus 3. - Tildy Zoltán (köztár­sasági elnök) ♦ 1948. augusztus 3.-1949. au­gusztus 23. - Szakasits Árpád (köztársasági elnök) ♦ 1949. augusztus 23.-1950. áp­rilis 24. - Szakasits Árpád (az El­nöki Tanács elnöke) ♦ 1950. május 8.-1952. augusz­tus 14. - Rónai Sándor (az Elnöki Tanácselnöke) ♦ 1952. augusztus 14.-1967. áp­rilis 14. - Dobi István (az Elnöki Tanács elnöke) ♦ 1967. április 14.-1987. június 25. - Losonczi Pál (az Elnöki Ta­nács elnöke) ♦ 1987. június 25.-1988. június 29. - Németh Károly (az Elnöki Tanács elnöke) ♦ 1988. június 29.-1989. októ­ber 23. - Straub F. Brúnó (az El­nöki Tanács elnöke) ♦ 1989. október 23.-1990. má­jus 2. - Szűrös Mátyás (ideiglenes köztársasági elnök) ♦ 1990. május 2.-1990. augusz­tus 3. - Göncz Árpád (ideiglenes köztársasági elnök) + 1990. augusztus 4.-2000. au­gusztus 4. - Göncz Árpád (köztár­sasági elnök) ♦ 2000. augusztus 4.-2005. au­gusztus 4. - Mádl Ferenc (köztár­sasági elnök) ♦ 2005. augusztus 5.-2010. au­gusztus 5. - Sólyom László (köz- társasági elnök) ♦ 2010. augusztus 6.- Schmitt Pál (köztársasági elnök) TALLÓZÓ NÉPSZAVA Úgy tűnik, 2012-2013 előtt nem indít érdemi reformot a második Orbán-kormány, hi­szen ahhoz érzékelhető gazda­sági növekedésre lenne szükség - vélte a Népszavának nyilat­kozó Cséfalvay Zoltán, a Nem­zetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára. A nyi­latkozat Szerint Cséfalvay úgy látja, idén legfeljebb 0,8-1,0 százalékos lehet a bővülés, a re­formok költségeinek fedezésé­hez viszont már 4 százalékos szintre lesz szükség. Mivel tar­tani kell a konvergenciaprog­ramban rögzített 3,8 százalé­kos GDP (bruttó hazai termék) arányos deficitcélt, lépni kellett - mondta az államtitkár. „Nem mi teremtettük a 300 milliár­dos lyukat, a túlfutás lehetősé­ge a tavalyi parlamenti meg­szavazástól benne volt a költ­ségvetésben, így a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Eu­rópai Bizottságnak is megvan a felelőssége” - állította az állam­titkár cikkben. A kormány célja, hogy minél hamarabb a piacról legyen finanszírozható a gaz­daság. (MTI) A házelnök által életre hívott szakértői gárda nyilván pálcát tör Szvatopluk fölött (Peter Gossányi rajza)- Egyedül ugrott ekkorát, vagy kirúgták valamelyik minisztériumból?

Next

/
Thumbnails
Contents